Uj Szó, 1947. június (3. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-04 / 124. szám

1947 június 4, szerda új IRODALOM ÉS DEMOKRÁCIA Lukács György tanulmányai (SZIKRA 1947) "r Lukács György 1945—47 közt író­­dotít előadásait és cikkeit tartalmazza ez a könyv. Bár gyűjtemény — mégis egységes mű körvonalai bontakoznak ki belőle. A magyar irodalmi élet atemi kérdései­t tárgyalja, úgy a­hog­y azokat a m­agyar művelődésben meg­jelent új társadalmi erők felvetették-Mik ennek a munkának vezető pro­blémái! Elsősorban a művelődés és a társadalmi viszonylatok összefüggése , ennnek kapcsán a népi demokrácia kultúrpolitikai irányulása. Az ebben a kérdésben való következetesség és egyértelműség Lukács legnagyobb érdeme: »•. • Az legelső feladat a legszélesebb tömegek bevezetése a kultúrába, ele­mi műveltségi színvonaluknak álta­lános emelése.« Így kerül a demokratikus kultúr­politika előterébe a magas színvo­nalú és valóban általános népokta­tás megteremtése. Ehhez fűződik a felsőoktatás olyan átalakulása, hogy a dolgozó ifjúság minél nagyobb számban jusson el az egyetemekre és főiskolákra s hogy a dolgozó fel­nőttek munkájuk mellett is tovább művelhessék magukat. Az elitképzés hamis arisztokratiz­musával szemben így válik a demo­kratikus kultúrpolitika valóban a tömegek művelésének eszközévé.. Ez azonban nemcsak új intézmé­nyes kereteket tételez fel, hanem tar­talmi megújhodást is. A megújhodás csak népi eredetű lehet, amint az volt Petőfinél, Adyná­l és Bartóknál- Többször tér vissza a könyvben Lu­kács ahhoz a gondolathoz, hogy a művelődés csúcsteljesítményei iro­dalomban és művészetben a népi hagyományokban gyökereznek, de az aktuális fejlődés erőitől áthatva új nemzeti hagyományokat teremte­­nek. , „ Nemcsak Petőfi és Arany m ilyen, hanem Ady ás József Attila is: ha­gyományok folytatói és új­­ hagyo­mányok magvetői. A munkáskultú­­ra legjobb tradícióival újítják meg a magyar műveltséget. Ez aztán megint új problémát vet fel. A régit és újat egyesítő,a tradí­ciót újító és aktuálisat rögzítő alko­tás, mint a kultúra_ új tartalma, új embert kíván és új­ embert formál. Új típusú írót, művészt és új típusú olvasót, műélvezőt. A kultúrembernek ez az új­­típusa, egész ember. Irodalom és művészet síkján állítja fel Lukács a marxi ideált, a harmonikus embert, szem­ben a rész­ emberrel, a kapitalista népesedés termékével. . Egész ember — itt azt jelenti, hogy a köz embere is* Felismerte tényleges helyzetét': egyéni élete összeforr a közélettel. Ez is kritik­rális magatartás leszámolást jelent az esztéta individualizmussal és írót as olvasót, művészt­ és­ műelvezőt egyaránt politikai és közéleti kiál­lásra késztet.. . »...veszélyes utópia azt hinni, hogy bármiféle eredményes kultúr­politika létrejöhet kíméletlen harc nélkül a reakció ellen. A műveltség privilégiumát époly kevéssé adják, fel harc nélkül, mint a politikait, és a gazdaságit­. — írja Lukács. Gyakran hangzik fel ezzel a gon­­dolatta­l szemben az az aggályosko­­­ás, hogy irodalom és közélet ossze. Függése színvonalra utó, a művészi higgetlen­séget veszélyezteti és silány propaganda műveket termel. Lukács György nem tér ki a kör­­lés elől. Felveti és válaszol rá. Józ­sef Attila halálának évfordulóján artott előadásában, amely bizonnyal a kötet legszebb darabja. Rámutat arra, hogy »partikörítészet« « és »tiszte­nhalom« hamis dilemmájáról van szó, hiszen »minden író — azzal, hogy ír — politizál, partét vállal. A kérdés ttok az: milyen fokú tudatossággal teszi ezt.* . És tudatosság ismét x* teljes, a kiteljesedett emberihez vezet, aiki, la író, — hangot^ tud adni nemcsak annak ami szubjektív és egyéni, hanem egyben mindannak, ami nem­­zeti humanista történelmi elhivatott­ságából fakad. »Irodalom és Demokrácia« — ez Takács könyvének címe. De tárgyá­ban túlnő a címen és demokrácia és kultúra összefüggést veti fel. Átfogó szempontja tulajdonképpen az írói magatartás vizsgálata. Az alkotás társadalmi tett. De ez a szempont is­­tágabb: az olvasó magatartását is magába fog­lalja. A kultúrával való kapcsolat — legyen az aktív vagy passzív — feltétlenül politikai tett, így Lukács György könyvének témája a kultúrát felvevő, hordozó és alakító ember­ A kultúrember új típusának ábrázolásához tér vissza újra és újra és talán legtisztábban abban a tanulmányban vázolja, mely Lenin felfogását ismerteti a kultúra kérdéseiről. A lenini nézőpont »az emberek mindenoldalú felszabadításának kö­vetelését« jelenti.­­Az új embert kereste Lenin egész életében... Ez az új ember majdan egyesíteni fogja magában azokat a nagy kulturális energiákat, amelye­ket a régi virágkorok kitermeltek: a világot felvevés szélességét és át­fogó jellegét a megértés és az ábrá­zolás mélységével, a harmonikus, ki­fejlett egyéniséget a társadalmi szo­lidaritással, a munka öncélúságát a sokoldalú kifejlett szellemiséggel és érzelmi morális kultúrával... Ezért az új emberért élt és harcolt Lenin. Ennek az új embernek volt ő maga első nagy példánya: reprezen­tánsa a patetikusság nélküli új pá­tosznak, az új élet pátoszának.« Lukács György új könyve a ma­gyar demokratikus ku­túr törekvések dokumentuma. Rögzítése és tudato­sítása olyan problémáknál, melyek közt a magyar értelmiség ét s ame­lyeket megoldania kell. Ez a könyv figyelemreméltó lépés a megoldás felé vezető úton. MEREI FERENC Hegedűs Márton: „Magyarország közgazdasági ér­tékelemei“+ Hegedüs Márton Ssazeál­lításában érté­kes és hézagpótló statisztikai munka ke­rült a könyvpiacra. Hegedűs Márton munkája részletes adatokat közöl Magyarország 1938—1940. évi gazdasági életéről s ezekkel könnyen áttekinthető módon felel sok olyan kér­désre, amelyek ma Magyarországon elő­térben állanak. A könyv statisztikai táblázatai kime­rítően felölelik Magyarország 1938— 1940. évi népességstatisztikai, birtokmeg­oszlási, mezőgazdasági, bányászati és kohászati, gyáripari, kis- és kézműves­ipari, kereskedelem- és szállítmányozási, pénz- és hitel-, adóstatisztikai, valamint lakóház- és lakásstatisztikai adatait. A táblázatok azonfelül, hogy értékes forrásmunkául szolgálnak, a számok tükrében érdekes képét adják azoknak a szociális állapotoknak, amelyek Magyar­­országon a Horthy-uralom alatt fenn­állottak. G. E. • Universitas Könyvkiadó Társaság kiadása. 7 Beas Williams a szamarak padjában ülő egyik munkáspárti képivselő, a tá­volkeleti ügyek szakértője az angol alsó­házban kijelentette, hogy­­a kín­aiak borzalmasan kimerültek az amerikai be­avatkozás következtében Torkig vannak már a kínai reakciós kormányzat támo­gatásával és ez széles távlatokat nyit számunkra«. (Újsághír) (Ék Sándor rajza) H­adifogolyüzenetek Dr. László Géza orvosnak (Moszkva, posta­itok 191­2­): Édesanyád, rokonaid és mi is jól vagyunk, de nagyon-nagyon várunk már haza. Legyél rajta, hogy minél előbb elengedjenek. Édesanyád megkapta­ lapodat és előző üzene­ted. A dékáni hiatal is válaszolt- Azt remél­jük, hogy néhány hónapon belül itthon leszel. A jó Isten óvjon meg továbbra is. Szeretettel Klári. Morva Istvánnak (Moszkva, postafiók 339/3.): Mindannyian, várjuk­­értesítésedet. Szeretettel csókolunk és hazavárunk, feleséged, szüleid. Morva­­ István, Csömör, Petőfi neva. Brosm­ai Mihálynak (Moszkva, postafiók 166.): Mindnyájan jól vagyunk, csak te hiányzol. Csókol feleséged, kislányod és sarleid. Grécs K. András. Békéscsaba, V., Bessenyei u. *2- Ary Endrének (Moszkva, postafók 236/5.): Mindnyájan jól vagyunk. Állásod vár. Szere­­tetttel csókolunk és várunk, Klárikád, Ary Endréné, Sárrétudvari. Keszler Györgynek (1919, Csorba Mária; Moszkva, postafiók 280/3.): fides Gyurikám! Éjjel-nappal várlak- Vaeni írj. Válaszodat várom. Feleséged. Dr. Jenei Sándornak (Moszkva, postafiók 58'* Május 1-i üzenetemre választ még nem kaptam, úgyszintén január óta semmit. Türel­­metlenül várom híradásoda»t­ás­a«t, hogy mi­kor jössz. Jól vagyok. Renée nénivel együtt szeretettel csókolunk, Erzsi. Budapest, IV-* Váci u. 40. Legújabb rádióüzenetek Az alábbi magyar hadifoglyok üzenik a moszkvai rádió útján: Jól vannak, egészsége­sek, szeretettel üdvözlik hozzátartozóikat és választ kérnek a következő címre: Moszkva, Vöröskereszt postafiók 204/1., Faragó József felségének, Budapest, XIII­, Mohácsi u­. k­., és szüleinek, Jászárokszálás; Kovács Mihály, Pécel, Kossuth u. 26., Tisza­­polg­ár; Kolbeck István, Budapest, XIII., Szent László út 2.; Csonka András, Kondoros, Oros­házi út 760.; Tass József, Dus­vpataj; Dancsics Károly, Budapest, Lajos u. 26­; Mihalik János, Nagyhalász, Petőfi u­; Herkules Antal, Bpest, Kálvária u. 7.; Bogándy Sándor, Bácskossuth­-.­falva; Varga János, Budakeszi; Tatai József, Székelyhid; Tass Lajos, Felsőnána; Mikn­é Jó­zsef, Mezőkovácsháza, Szent László u. 43.; Szonda András, Albertfalva; Nagy Péter, Rá­kospalota, Damjanich u. 149; Kónya Zoltán, Budapest, XIV., Jernyei u. 14.; Kovalovszky József, Pestszentimre, Lajos u. al.­; Tarcsa­­falvy Lajos, Bpest, III., Lajos u. 1­4.; Balogh József, Kolozsvár; Orosz B. Zoltán, Kántor­­jánosi, Német József, Budapest, Nádor u. 7­; Bajarics János, Bpest, Harmat u. 14.; Palin­­csár Gyula, Sátoraljaújhely, Kossuth u. 84.; Kiss Ágoston, Bpest, III., Viharhegyi u. 14.; Bernuta Mihály, Pilis, Vásár u- 247.; Kiss László, Vámosatya. Erdő: Kácsor István, Ér­­sekvadkert, Váci u. 441.; G. Nagy János, Olajdadorog, Kántor u- 10.; Munkácsi József, Bpest, V., Visegrádi u. 22.; Mentő László, Bpest, X., Bihari u. 8­; Csengor Imre, Deb­recen, Szoboszla; Papp István u 7.; Lakatos István, Vése, Merke-puszta: Nikolonics György, Dunapataj; Som­lay Pál, Bpest, II., Búza u. 9­; Bukovszky János, Bpest, Kőbánya; Bankó Ernő, Békéscsaba, Szabadság tér; Drági Já­nos, Eger, Berzsenyi u- 7.; Élő József, Bpest, X.; Molnár Sándor, Hódmezővásárhely; Gom­bos József, Szeged, Battay u. 10.; Angyal Ist­ván, Bpest, Kőbánya; Takács János, Bpest, Lajos 11- 106.; Márky István, Kecskemét; Her­­pay János, Békés, Gróf Wenckheira ti.; Botky József. Bpest, Losonci u. 19.; Balázs Sándor, Szinérváralja; Voith Gém, Nagybánya; dr. Voith Béla, Kolozsvár, Mikó ti.; Barety Ká­rohijz, Pesterzsébet; Villám Pereme, Székesfehér­vár-Moszkva, Vöröskereszt pozsafiók 234/5.; Sináger György, Fertőrákos 484.; Tuti Fe­renc, Hajdúszoboszló, Kádár u. 5­; Kraus­schmidt Ferenc, Nagyszénás, Pozsonyi u.; Tö­rnek József, Becske, Kassai u. 156.; Ludvig József Mészáros Jolánnak. Pesthidegku­ti állami iskola: Kertész Zoltán, Nagyecsed, MÁV-pályaudvar; Török József Kánya Bélának, Zá­gón; Mészáros János, Nagyszokoly, Toki a no.; Ugrai György, Szentlőrinciáta; Szilván Lajos S. Lajosnénak, Varga Józsefnek és Gombos Iluskának, Káld, Vas m.; Bajta József, Dvor­­szki István, Újpest, Megyeri-csárda; Dali Gyula, Sajószentpéter; Litai Géza, Pesthidegsutt, Rá­kóczi út; Déri Károly, Sajószem­ploni, Tatár­­telep; Biró Antal, Debrecen, Dobó u 201b; Bokros György, Szikszó; Kovács Imre, Kun­­madara; Bölcs Ferenc, Szentmihályfaln; Ko­vács Gyula, Csővár; Fullajtár György, Kiskálló; Deli Károly, Miskolc, Szent György u. 69­; Magyar Antal, Diósgyőr; Gzifra Gyula, Kótaj; Szigeti Mihály, Felsőszelence; Kulcsár József, Nyirderes; Dékány István, Törökszentmiklós; Artin Sándor, Horn eröd; Turin Sándor, Kecske­mét; Braun G. Márton, Mezőberény, Petőfi u­­.12.; Bujka József, Újpest, Lőrincz u. 38/a.; Déri Károly, Edelény; Lignói Géza, Buda-­­pest; Micskei Gyula, Budapest, Szigetvári u. 4. Moszkva, Vöröskereszt postafiók 115/5.; Dombai Sándor, Gyöngyösmesék, Somogy­in; Hampo János, Budapest, Hl, Uszály u. 10­; Horváth János Kalló Józsefnek, Sárkeresztur; Pék Károly, Csékut; Darányi János, Békés; Dohai u. 36.: Varga Menyhárt, Kis­bábony; Somogyi István, Nagykopárd, Cserhátpuszta; Krusic Károly, Békéscsaba; Gombos István, Sikátor, Veszprém m.; Dajka Imre, Kistéglás Ung m.; Katona János, Budapest, XII., Vércse u. 43­; Balaska Miklós, Tápolószent­márton, Bo­tos István, Punapentele, Tóth u. 260.; Sinko­­vics Lajos, Budapest, VIII.; Thék Endre u. 33.; Peti József, Vejti, Baranya m.; Kuti Dá­niel, Sárszentmiklós, Szent István u.; Tóth Ist­­ván, Budapest, XIV­, Angol u. 38.; Rajnák Fe­­ránc, Budapest, III­. Pacsirtamező u. .35.; Le­­hotkai István, Kismuzsla, Gazdaság; Fazeka® Imre, Magyarkéz, Burgó u. 52.; Gutai István, Nádszeg, Pozsony m.; Kiss Gyula, Kis-pecs, Wekerletel­ep, Rajk u­. 4.; Tímár Alajos. 8*8­., Vásártér B2­; Petz Kálmán, Técs, Pécsváradi út 60.; Dér Sándor, Budapest, VH­, Peterdy ucca 86. Moszkva, Vöröskereszt postafiók 136*; Szász Lajos feleségének. Zabola: Szegedi Fe­renc feleségének, Orj: Kalász János feleségé­nek, Bánhida; Fülöp Domonkos feleségének. Sárvaberki: Lipp József feleségének, Kiencaneti: Malgics Tivadar feleségének, Budapest; Ke­resztes László Alexi Józsefnek, Makó; Krizan­­novics Nándor feleségének, Budapest; Béla Károly Pápai Ferencnek, Szárrégen; Mácsai János feleségének, Kecel; Winkler Pál fele­ségének, Pristaseemee; Jedő István feleségé­­nek, Marados; Fáy Ádám feleségének, Himes­­háza; Szanper Mihály feleségének, &iáig; Ja­kab Benő Jakab Áronnak, Perbete; Varga Ist­*­ván Varga Máriának, Xhtsnek; Szabó Sándor feleségének, Páhnonostor; Csóka Lajos Sterna Kálmánnénak, Bene. J FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ ÓNIUSI ÚJ MŰSOR a nagy külföldi attrakciók műsora

Next