Uj Szó, 1947. december (3. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-20 / 290. szám
94? december 20, szombat Új Szó A népi demokrácia országai részt jelentenek az imperialista világrendben L Az új demokratikus kormányok második legfontosabb ismertető jele: progresszív nemzetiségi politikájuk. Európának ebben a részében a nemzetiségi kérdés emberemlékezet óta a legkiélezettebb kérdések egyike volt, mert az imperialista államok állandóan szították a nemzetiségek közötti viszálykodást. Jellemző Jugoszlávia példája. A háború előtt az uralmon lévő szerb klikk elnyomta a többi nemzetiségeket és ezzel igen jó szolgálatot tett a külföldi imperialistáknak. A nemzetiségek között oly nagyok voltak az ellentétek, hogy a kommunista, párton kívül, egyetlen pártban sem foglalt helyet minden jugoszláviai nemzetiség. A politikai, kulturális, sportegyesületek és egyéb szervezetek nemzetiségek szerint is megoszlottak. Külön szerb, horvát, szlovénés montenegrói szervezetek voltak és legtöbbször soviniszta és reakciós befolyás alatt álltak. A felszabadító háború tapasztalatai bebizonyították, hogy ha nem fog össze az ország területén élő valamennyi nemzetiség, akkor a megszállók elleni harc nem lesz eredményes. Az új demokrácia föderatív alapon egyesítette Jugoszlávia népeit és ezzel biztosította egyenjogúságukat. Macedónia megszűnt a délszláv népek közötti viszálykodás egyik oka lenni. Történelme folyamán először lett önálló köztársaság, a föderatív Jugoszlávia egyenjogú tagja. Ezzel egyiidőben megteremtették a tartós baráti kapcsolatok előfeltételeit a szomszédos államokkal, elsősorban Bulgáriával. Meggyőzően tanúskodik erről a közelmúltban aláírt jugoszlávbolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Megoldódott az erdélyi kérdés is. A természeti kincsekben gazdag kevert magyar-román lakosságú Erdély évszázadok óta civakodás tárgya volt Magyarország és Románia között. A Groza vezetése alatt álló román kormány demokratikus nemzetiségi politikát folytat Erdélyben. Egyenjogúvá tette a románokat és a magyarokat. Ez egyrészt rendezett helyzetet teremtett Erdélyben, másrészt pedig hozzájárult a Románia és Magyarország közötti viszony rendezéséhez. A haladó demokratikus nemzetiségi politika sok belső és külső ellentétet megoldott és ezzel az európai béke és biztonság megőrzését is szolgálja, mert nagyrészt a nemzetiségek közötti viszálykodás eredménye * Lásd az Uj Szó december 19-i számát. volt, hogy a Balkánt Európa c lőporok hordójáénak nevezték. Az angolamerikai monopóliumok erőfeszítéseinek eredményeként Európának ebben a részében a nyugtalanság és zavargások egyetlen tűzfészke, egyetlen országban , Görögországban maradt meg. De ott, ahol a népek megszabadultak az imperializmus bilincseitől, biztosítva van az országok közötti béke és egyre nő a népek közötti baráti és hasznos együttműködés. Ez a demokrácia győzelmének második tanulsága. IV. A keleteurópai demokratikus kormányok harmadik legfontosabb ismertetőjele, hogy ezek a kormányok felszabadultak a külföldi tőke befolyásától. A közelmúltban ezek az országok a nagy imperialista államok félgyarmatai voltak. Kizsákmányolták őket és mesterségesen megakadályozták gazdasági fejlődésüket. Az új demokrácia országainak kormányai független kül- és gazdasági politikát folytatnak és tántogat óhatatlanul védik állami szuverenitásukat. Ezekben az országokban teljesen felszámolták a külföldi tőke pozícióit. Nagyrészt ezzel magyarázható ez az eszeveszett düh, amellyel a nemzetközi reakció, az új kormányokat rohamozza. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akik ma a világtartalomra pályáznak, azok abbahagyják beavatkozási próbálkozásaikat a keleteurópai államok belügyeibe. A propaganda és a követelődzés, a gazdasági nyomás és a hindi zsarolás tovább folyik. A tények azonban azt bizonyítják, hogy az új demokrácia országai nem térnek le útjukról. A népek meggyőződtek arról, hogy ez az út felel meg legjobban létérdekeiknek. Az Amerika diktálta feltételek mellett felvett hitelek feltétlenül a reakció erősödéséhez, a gazdasági és politikai függetlenség teljes elvesztéséhez végül is a gazdasági helyzet romlásához vezetnek. Ezt több nyugateurópai állam példájából láthatjuk. A másik út: a függetlenségnek, a belső erőforrások kihasználásának, az iparosításnak és a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok kibővítésének útja, amely ország nem tör szerződő feleinek szabadsága ellen. Ez a népi demokráciák által választott út gazdasági életük javulásához és a termelőerők rendíthetetlen növekedéséhez vezet. A háború befejezésekor a jugoszláv ipar termelőképessége a háború előttinek 30—50 százalékával volt egyenlő. Ebben az évben Jugoszláviában nemcsak újjáépítették a ter-melés fontosabb ágait és több termelési ág nemcsak túlhaladta a háború előtti színvonalát, hanem ebben az országban több, mint kétszáz új nagy iparvállalat is épül, megteremtik az elektrotechnikaiipart és a gépgyártást, amely ezelőtt egyáltalán nem volt 1945 áprilisában Lengyelországban a széntermelés 993 ezer tonna volt Jelenleg ugyanott nem kevesebb, mint 5 millió tonna szenet bányásznak havonta és Lengyelország belépett a szenet exportáló államok sorába. Ezek a példák azt mutatták, hogy az új demokratikus államok fejlődésük egészen új szakaszába léptek. Nemcsak a lerombolt gazdasági élet újjáépítéséről van szó, hanem Románia, Jugoszlávia és Bulgária régebben elmaradt részeinek lendületes iparosításáról is. A fejlett iparral rendelkező Csehszlovákiában a gazdasági terv öt év leforgásai alatt a nemzeti jövedelem 40—50 százalékos emelkedését és az ipari termelés több mint 50 százalékos fokozását irányozza elő. Mindez arról tanúskodik, hogy a belső problémák halandószellemű megoldása, a pénztőke gyámsága alól való felszabadulás és az ipari függetlenség kivívása^ _ a nemzetgazdaság gyors újjáépítésére vezet és a népek előtt eddig soha nem ismert gazdasági virágzás távlatait nyitja meg. __ I. KONSZTANTINOVSZKIJ (A »Novoje Vremja«-ból.) / Soha eddig; Először most üdvözölheti rádión szeretteit az ünnepek alkalmából RÁDIÓ PROPAGANDA IRODA, Pannónia ház, Rákóczi út 5. szám Telefon: 221-631, 221-632 7 Megnyílt a Fővárosi Könyvtár szovjet fiókja A Székesfővárosi »Szabó Ervin« Könyvtár újabb kitűnő kezdeményezéssel járult hozzá a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok kimélyítéséhez. Szerdán délben Rónai Sándor magyar kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Bognár József Budapest polgármestere és a magyar kulturális és politikai élet számos más jelentős személyisége jelenlétében az Andrássy út 52. szám alatti könyvtárfiók helyiségeiben megnyílt az 1500 kötetes Leninkönyvtár, amelyben a magyar olvasó a régi orosz klasszikus és a mai szovjet irodalom orosznyelvű eredeti kiadványai mellett, szép számmal találhatja meg a szovjet irodalom legkiemelkedőbb alkotásainak magyar és idegennyelvű fordításait. A megnyitó ünnepségen dr. Dienes László, a Székesfővárosi »Szabó Ervin« Könyvtár igazgatója üdvözölte a megjelenteket és ismertette az új könyvtár anyagát. Rámutatott, hogy ez a könyvtár évtizedek mulasztásaitpótolja, majd bejelentette, hogy a Lenin-könyvtár mintájára a lehetőséghez képest hamarosan más kerületekben is állítanak fel szovjet könyvtárakat. Bognár József polgármester örömmel üdvözölte a könyvtár megnyitását, amit annál is inkább fontos és nagyjelentőségű kulturális eseménynek tart, mert újabb eszköze annak, hogy a magyar nép helyesen tudjon tájékozódni a haladó szellem irányában, hogy végleg eltűnjenek a múlt szovjetellenes rágalmai, hogy kimélyüljön Magyarország és a Szovjetunió között az elszakíthatatlan, kulturális kapcsolatok által is alátámasztott barátság. Szántó Rezső, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság főtitkára közölte, hogy az MSzMT a maga részéről a jövőben is minden tőle telhető támogatást megad a könyvtárnak, amely nemcsak egyszerű könyvgyűjtemény lesz, hanem a szovjet kultúra iránt érdeklődő magyar olvasók aktív szervezője is. Megjelentek a magyar általános iskolák új tankönyvei A magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium szerdán sajtó* fogadás keretében mutatta be az újonnan megjelent demokratikus tankönyveket. A magyar tanügyi hatóságoknak a felszabadulás óta a leg* nagyobb gondot éppen a tankönyvhiány okozta. A megmaradt tankönyvek túlnyomó részükben népellenes szelleműek voltak, amellett pedig messze elmaradtak a modern tudomány eredményei mögött Feltétlenül szükség volt tehát a tudomány mai állásának megfelelő és demokratikus szellemben írt tankönyvekre, amelyeknek előkészületi munkálatai már 1945 tavaszán megkezdődtek ugyan, de a konkrét munka tulajdonképpen mégis csak 1947 májusában indult meg. Az illetékes szervek a jelenleg már folyamatban lévő tanév kezdetére szerették volna kihozni az új tankönyveket, de a papírellátás rendszertelensége és a tankönyvszerzők késedelme miatt a teljes sorozat csak most lett kész. Harminchat kötetben 56-féle tankönyv jelent meg, összesen mintegy 2 millió példányban. Ezt a számotkkor tudjuk csak értékelni, ha meggondoljuk, hogy a felhasznált papír mennyisége jóval meghaladja a 400.000 kg-ot is, ami közel 25 millió nyomtatott ívnek felel meg. A könyvek ára a körülményekhez képest meglepően olcsó. Átlagosan 3 forintba kerül egy-egy tankönyv és így az iskolásgyermekek szüleire háruló anyagi terhek aránylag nem túlságosan súlyosak. A tankönyvek magas színvonalon állanak. Nem egy tankönyvben egészen új és eddig még sehol fel nem használt módszereket alkalmaznak, amelyekről számos külföldi szaktekintély igen kedvezően nyilatkozott. A sajtófogadáson Ortutay Gyula miniszter röviden ismertette a tankönyvek keletkezésének történetét és méltatta a demokratikus szellemű tankönyvek megjelenésének jelentőségét. Rámutatott ara, hogy a most megjelent tankönyvek tulajdonképpen csak az állami általános iskolák számára készültek, de a községi általános iskolák máris átvették őket és számos protestáns felekezetű iskola tantestülete is mellettük nyilatkozott. Nem ilyen kedvező a helyzet a katolikus egyházi iskolák vonalán, miután az illetékes egyházi tanügyi hatóságok megtagadták a tankönyvek előkészítésében való résztvételt , és úgy nyilatkoztak, hogy iskoláik részére saját maguk kívánnak tankönyvekről gondoskodni. Ilyenformán az állam ellenőrzése az egyházi iskolák tankönyvei felett kizárólag a törvényben biztosított jogokra, támaszkodik, tehát csak arra terjed ki, hogy a tankönyvek ne tartalmazzanak államellenes kitételeket, szellemük ne álljon ellentétben a tudománnyal és ne legyen bennük a más felekezetekkel súrlódásra okot adó anyag. Ortutay miniszter beszámolt még a jövő évi centenárium alkalmából kiadandó nagy néprajzi munka előkészületeiről. Ebben a munkában a legkiválóbb magyar néprajztudósok arról számolnak be, hogyan él a szabadságharc emléke 500 magyar falu népeinek tudatában.