Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-25 / 72. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek 1. Bratislava, 1952 március 25, kedd 2 K és V. évfolyam, 72. szám A nagyszombati Kovoszmalt munkásai újítójavaslatokkal évi 13.000.000 korona értékű nyersanyagot takarítanak meg A nagyszombati Kovosmalt mű­helyeiben élénk munka folyik, munka ütemes zajába időnként be-­­levegyül egy-egy munkás jóízű ne­vetése. Minden gépnél lázasan dol­goznak. A munkások teljesíteni akarják kötelezettségvállalásaikat és behozni a januári és februári el­maradást. Tudják, hogy ötéves ter­vünk negyedik évének teljesítéséhez nagyban hozzájárulnak munkájuk­kal. A villamosműhely dolgozóinak kötelezettségvállalása, hogy május elsejére 300 darab villanytűzhelyet készítenek el terven felül, azt bizo­nyítja, hogy a terv teljesítéséből erő­sen ki akarják venni részüket. Az üzem dolgozói egyhangúlag kapcsolódtak be az anyagtakaré­kossági versenybe, amellyel az ön­költség nagymértékű csökkentését akarják elérni. Felhívással fordul­tak a többi szlovákiai gyárakhoz is, hogy minden zománc­üzem­ben kapcsolódjanak be a munkások az anyagtakarékossági mozgalom­ba, vállaljanak kötelezettségeket hulladékvas feldolgozására és gyűj­­­tésére és fokozott mértékben járul­janak hozzá újítójavaslatokkal az akció sikeréhez. A nagyszombati munkások ma­guk is lelkesen láttak munkához. Rengeteg újítójavaslatot nyújtottak be, amelyekkel már az első napok­ban is nagyon szép eredményeket értek el. Az üzem egyik dolgozója, Sós elvtárs a „Herkules-kályhák­­nál készített újítómódszert. Az elek­tromos­ műhely két mestere, Novák és Hák elvtársak szintén értékes javaslatokkal járultak hozzá az anyagmegtakarítási mozgalom si­keréhez. A tűzhelyek öntött lábai helyett acéllemezekből gyártott lá­bat fognak gyártani, a tűzhely négy fogantyúját, üstfedőjét és a huzat­szabályozó ajtót pedig préselt acél­lemezből­­ szítik el. A huzatszabá­lyozó és a hamuláda ajtó homlok­lapját közvetlenül a ládára fogják szerelni. A védőkorlátnál és a tar­tóknál is új rendszert vezettek be. Az újítások rövid idő alatt 1,958.000 koronát takarítottak meg. A Club-kályhák készítésénél is kiváló újítójavaslatot nyújtott be Jankovics elvtárs. Az alsóajtó tar­tózáma két darabból készül, de a megosztott két darab közötti rész elmarad és a láda 10 mm-el mé­lyebben fog feküdni, amivel szintén anyagmegtakarítást érnek el. A ha­muládán szintén módosítottak. A kályha felső részén lévő­­ fogantyút, amit eddig külön forrasztottak hoz­zá, most magából a felsőrészből fogják kipréselni. A javaslattal már eddig is 75.415 koronát takarítottak meg. A Koburg-kályhánál és az elektromos­ tűzhelynél szintén új munkamódszert vezettek be, amivel nagy eredményeket értek el, mert az eddig kárbaveszett hulladékot nagyszerűen fel tudják használni. Az üzem vezetőségének, a műsza­kiaknak és a munkásoknak szoros együttmunkálkodása és a kiváló újítójavaslatok meghozták gyümöl­csüket a terv teljesítésének emelke­désében is. Az első két hónapi el­maradásukat behozták és ma már száz százalékra teljesítik a tervet. Minden remény megvan hogy az első negyedévi tervet ahhoz, túl­teljesíthetik. Az összes újításokkal az új gyártási módszerekkel és a nyersanyag megtakarításával rövid idő alatt három és negyedmillió ko­ronát takarítottak meg. A megtaka­rítás összege ez évben körülbelül 13,000.000 millió korona lesz. K. L. A moszti bányász­sztrájk szelleméhez híven fokozott munkával köztársaságunk szocialista felépítéséért Március 23-án, vasárnap az észak­csehországi barnaszénmedence szí­vében a ROH bányászipari szövet­sége bővített Központi Bizottságá­nak ünnepélyes gyűlésére jöttek össze a bányászat összes dolgozói, hogy megemlékezzenek a dicső 1932-es moszti bányasztrájkról. Már az évforduló előestéjén, szom­baton a hrdlovkai bányában, em­lékestre gyűltek össze a közeli tár­nák bányamunkásai és a köztársa­sági elnök irodája képviselőinek je­lenlétében megemlékeztek a 20 év előtti nagyjelentőségű események­ről. Ez alkalomból a moszti bányász­klubban, Karel­ Kára az 1932-es évi köz­­műi sztrájkbizottság elnöke és Karel Zika, az ústí nadh labeni kerü­leti pártbizottság vezető titkára ün­nepélyesen megnyitották ,,az 1932-es évi nagy moszti bányász-sztrájk 20 éves évfordulója" c kiállítást. Az ünnepélyesen feldíszitett te­remben a csehszlovák és a szovjet zászlók között a következő felirat volt olvasható: ..Egyesülni, ni. győzni." A díszemelvényen harcol­óz ülés jelszava ragyogott: „Kezünk­ben tartani a béke ügyét, annyit jelent, mint teljesíteni és túllépni a fejtési tervet." Az emelvényen helyet foglaltak a ROH bányászati alkalmazottak szö­vetsége bővített Központi Bizottsá­gának tagjai, Dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, Václav Ne­sek belügyminiszter, Václav Po­korný tüzelőanyag és energetikai miniszter. A köztársasági elnök iro­dáját František Nécsászek, a kul­túra- és sajtóosztály főnöke képvi­selte. Az ünnepélyt a Munka dalának eléneklésével nyitották meg. A meg­nyitó beszédet Ján Teper képviselő, a ROH bányász alkalmazottak szö­vetségének elnöke, mondotta, aki a következőket hangsúlyozta: „A múlt összehasonlítása a mai gyönyörű szocialista jelennel, kell hogy hozzásegítsen bennünket ah­hoz, hogy oly álláspontot foglal­junk el korunk feladataival szem­ben, amely összhangban áll mun­kásosztályunk érdekeivel, amely uralkodó osztállyá lett. Nekünk bányászoknak, mint az munkásosztály tagjainak, uralkodó tet­tebb­en kell dolgoznunk, szerte­hogy elegendő szenet juttassunk Pár­tunknak és kormányunknak. Az a nagy munkaverseny, amely az északcsehországi és a szokolovói bányászok között terjed, és amely átterjed minden szénmedencére, annak a további bizonyítéka, hogy bányászaink tudatára ébredtek új küldetésüknek a tárnákban és hazájukban." Teper elvtárs megnyitó beszédét Klement Gottwald elvtárs az ünne­pi üléshez intézett levelének a fel­olvasása követte. A levelet Franti­šek Necsászek, a köztársasági el­nöki irodája kultúr- és sajtóosztá­lyának főnöke olvasta fel a bányá­szok lelkes éljenzése közben. Klement Gottwald elvtárs e sza­vakat intézte a bányászokhoz: „Elvtársnők és elvvársak, harcos üdvözletemet küldöm a forró bá­nyászipar alkalmazottak Bizottsága poszti ülésének központi alkal­mából. Valóban megemlékezésre méltó évforduló ez, északcsehországi húsz évvel ezelőtt az szénmedence bá­nyászai sztrájkot kezdtek a bányá­szok bérének csökkentésére és mun­kából való elbocsátására irányuló tervek ellen. A sztrájkhullám átvi­harzott Osztravára és Kladnóra is­ és népmozgalommá lett, amelyben egyöntetűen részt vettek a munka­nélküliek, a bányászasszonyok, kisparasztok, az iparosok és az ér­­­telmiség is. Miben volt az északcsehországi sztrájk rendkívüli nagy jelentősége elvtársak, amely a maga idejében a legnagyobb európai munkásharc volt? Mindenekelőtt abban, hogy megmutatta a munkásság harci egységének rettenthetetlen erejét. Ellene tehetetlenül állottak a cseh és német kapitalisták és fegyve­res erejük, megtörtek rajta az ellenséges uszítások és fondorla­tok. Ezért az északere­tországi sztrájk példaképül állott munkás­osztályunk előtt és jelszava: „Egység, harc, győzelem" népünk vezérjelszavává vált a kenyérért és a munkáért, valamint a fasiz­mus és a háború ellen indított harcban. Egy kérdést szeretnék azonban feltenni: Vajjon az északcsehorszá­gi sztrájk számunkra ma már csak ünnepélyes megemlékezés ügye-e, vagy pedig m­­a is élő tanulság? Ma nem fenyegeti a bányászokat munkából való elbocsájtás és a bér-a csökekntés veszélye. Ma nem kerül­geti a nyomor a bányászotthonokat és a bányászasszonyok nem sírdo­gálnak az éhes gyermekek felett. Ellenkezőleg, ma új népi demokra­tikus államunk, amely megtörte a bányabárók hatalmát, ugyanúgy, mint a többi kapitalistákét is, ma­gasra emelte a bányászhivatást, mint tiszteletbenálló és hősi hiva­tást és biztosította a bányászok rendes életkörülményeit. Számunkra még sem marad az északcsehországi bánys­­z küzdelme csupán dicső történelmi esemény. (Folytatás a 2. oldalról). 4 Az újítók aktíváján bemutatott javaslatok a nagyszombati Kovoemalt­ban. Első szocialista költségvetésünk Az állami költségvetés gazdasági politikánk vezérvonala megvalósí­tásának az eszköze: kiépíteni ha­zánkban a szocializmust. Kifejezi nemzeteink rendíthetetlen akaratát egyre gyorsabban és bátrabban ha­ladni előre a szocializmus felé, kö­vetni a szovjet emberek példáját, akik­­ a nagy Sztálin vezetésével megvalósítják a kommunista társa­dalom előkészítését. Nagy feladatok tükre ez, amelyeket összhangban a munkásság, parasztság és az összes hazafiak milliós tömegeinek vágyá­val, tunk, dicső szülő Kommunista Pár-Gottwald elvtárs és kormá­nyunk tűz ki elénk. Felvetítjük ben­ne a kombinátok építkezéseinek, az EFSz-ek virágzó mezőinek, dolgo­zóink visszaadott egészségének, gyermekeink mosolyának a művé­szek és tudósok alkotásainak a ké­pét és rendíthetetlen akaratunkat a Szovjetunió oldalán az egész embe­riség számára kiharcolni a békét. Az állami költségvetés fejlődé­se a szocializmus felé haladásun­nak tükörképe. Ahogyan lépésről lépésre egyre jobban közeledünk a szocializmushoz, úgy jutottak be költségvetésünkbe a szocialista alapelvek, hogy a szocializmus építésének tevékeny eszközévé váljon. Népünk februári győzelme lehetővé tette 1949. évre első ízben összeállí­tani egy kiegyenlített állami költ­ségvetést. Az 1950. évi állami költ­ségvetés közvetlenül magában fog­lalja a Nemzeti Bizottságok költség­vetését. A Nemzeti Bizottságoknak így anyagi lehetőségük nyílt arra, hogy hatáskörükön belül teljes mér­tékben részt vegyenek az egész ál­lam igazgatásában. E költségvetés magában foglalja a nemzeti biztosí­tás költségvetését is. Az állam legfontosabb és legkomo­lyabb pénzügyi műveletei — a nem­zeti vállalatok finanszírozása — mindeddig csupán közvetve voltak az állami költségvetésbe foglalva, úgyhogy a tavalyi költségvetés még lényegében az állami igazgatás költ­ség­vetése volt. Csak a most meg­tárgyalt 1952-es teljesíti tökéletesen évi költség­vetés a szocialista fejlődés mozgósítójának feladatát és válik a mi első szocialista költ­ségvetésünkké. Az 1952-es állami költségvetés első ízben foglalja magában a nemzeti és községi vállalatok költségvetéseit és ezzel a nemzet­gazdasági tervvel való szoros összeköttetést. A folyó évi állami költségvetés szá­mai a nemzetgazdasági terv összes ágazatainak pénzügyi visszatükrö­ződése, az egyes minisztériumok pénzügyi mérlegeire, a termelési és beruházási tervre és a béralapok tervére támaszkodnak. Ezzel az ál­lami költségvetés magában foglalja nemzetgazdaságunk összes ágaza­tait, az állam pénzügyi alaptervévé válik és a szocialista üzemek új pénzrendszerével együtt megteremti az előfeltételeket a költségcsökken­tés hatásosabbá tételére, a halmo­zás fokozására és a pénzforgalom meggyorsítására. Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetés a leg­hatásosabb eszközévé válik Pártunk és kormányunk ama törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél jobbat és minél nagyobb bőségben termel­jünk és a népünk igyekezetével ki­termelt javakkal minél célszerűb­ben gazdálkodjunk, hogy egy fillért se adjunk ki fölöslegesen. Gazdaságunk alapja a termelőesz­­­közök szocialista birtoklása En­nek gyarapodásától függ a mi előrehaladásunk a szocializmus felé, országunk iparosítása és né­pünk jólétének az­­ emelkedése. Ezt a tényt tükrözi vissza az állami költségvetés bevételi része is. Szlo­vákiában az összes bevételek 81 szá­zaléka a szocialista üzemekből ered, míg a többi egyéb forrásokból ere­dő bevételek Szlovákiában az állami költségvetésnek kát sem teszik ki. még a 20 százalék Kommunista Pártunk és kormá­nyunk egy percre sem feledkez­nek meg arról, hogy minden igye­kezetünk célja dolgozó népünk anyagi­ és kulturális színvonalá­nak emelése. A szocialista ipar, az EFSz-ek, álla­mi birtokok, gépállomások, erdőgaz­daságok, kiépítése iránti törekvé­sünk, valamint igyekezetünk az épí­tészet feljavítására és olcsóbbá tevé­sére, a szocialista kereskedelem jobb szolgálataira, népünk életszínvonala emelésének, a még szebb és örömtel­jesebb holnap előkészítésének az esz­közei. Igaz, hogy emellett iparunk fejlődése, olcsóbbodása és minőségi emelkedése fejlődésünknek a felté­tele. Ezzel az alapelvvel összhangban a Párt­ és a kormány irányvonalai alapján állami költségvetésünk ar­ra törekszik, hogy a népünk mun­kájával szerzett anyagi eszközöket népünk anyagi és kulturális szín­vonalának emelésére fordítsuk. Szlovákiában például kulturális és szociális célokra 40 százalékkal töb­bet fordítanak az 1951-es évvel szem­ben. A szociális jellegű kiadások növe­kedése azt jelenti, hogy az állam 1952 január 1-től kezdve teljesen sa­ját kezeibe vette a népünk egészsé­géről való gondoskodást. Népi demo­kratikus államunk megfelelő hygié­niával, járványellenes szolgálattal, lelkiismeretes kezeléssel és preventív intézkedésekkel gondoskodik dolgo­zóink egészségéről s emellett a rend­szeres egészségügyi nevelésről sem feledkezik meg.. A modern orvostu­domány összes vívmányai a dolgozók tulajdonává lesznek. tásosabban nyilvánul így egyre ha­meg nálunk Pártunk és kormányunk konkrét godoskodásában minden idők legem­beriesebb alapelve, amelyet a nagy Sztálin mondott ki, hogy az ember az összes értékek között a legértékesebb. A dolgozók egészségügyi gon­doskodásával párhuzamosan kor­mányunk fokozott­ gondoskodást tanúsít a serdülő ifjúság nevelése iránt. Növeli az iskolák és az osztályok számát, emellett arról sem feledke­zik meg, hogy az iskolákat úgy he­lyezzék szét, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a tanulást, főleg a munkások és dolgozó parasztok gyer­mekei számára. Különös figyelem tárgyául szol­gál a dolgozó ifjúság művelődése és nevelése iránti gondoskodás. Inten­­­zív esti táv- és iskolán kívü­li tanul­mányokat vezetnek be. A főiskolák száma 24-re növeke­dett, öt fiókintézettel és körülbelül 40 000 diák tanul, ezekben Az iskolaügy, a tudomány és a művészetre előirányzott kiadások Szlovákiában 50 százalékkal emel­kednek. Az ösztöndíjak kiadásai Szlovákiá­ban több mint 42 millió koronával (Folytatás a 2. oldalon)

Next