Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)
1970-04-08 / 82. szám, szerda
Világ proletárjait egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. április 8. SZERDA BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 82. szám Ára 50 fillér A SZÖVETSÉGI PÉNZÜGYMINISZTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A megoldás : összhangot a termelés és a fogyasztás között • Javulás a pénzviszonyok alakulásában • Pénzbeváltásra nincs ok • A tervezettnél több áru került piacra • A cél: ésszerű és hatásos pénzügyi politika Pénzügyi politikánk és helyzetünk időszerű kérdéseiről tájékoztatta tegnap az újságírókat Rudolf Pozsonyban Rohlícek szövetségi pénzügyminiszter. Bonyolult problémakörről, mindenkit érintő témáról lévén szó, természetesen nagy érdeklődés előzte meg a sajtókonferenciát, s hogy mindjárt az eredménnyel kezdjük, örömünkre szolgált, amit megtudtunk: javul az államháztartás anyagi helyzete. Természetesen gazdaságunk lényegesebb éezése még sok tennivalót renkíván. Pénzügyi viszonyaink és általában gazdasági helyzetünk bonyodalmainak a legutóbbi években tapasztalt meghatványozódását Rohlíőek miniszter szerint elsősorban az új gazdaságirányítási rendszer 1965-ben meghatározott irányvonalától való eltérés okozta. Pénzügyi vonatkozásban a legsúlyosabb következményekkel az a helytelen elgondolás járt, hogy a gazdasági aránytalanságok kiküszöbölését majd elvégzik a spontánul érvényesülő piaci viszonyok. Ennek jegyében teljesen háttérbe szorult a központi irányítás, az állam gazdaságszabályozó, befolyásoló szerepe, vagyis a gazdasági életben olyan káosz uralkodott el, amilyenre a fejlett országokban nincs példa. Az árak és bérek szabályozása ma minden fejlett társadalomban programszerűen, állami befolyással történik. Az állam befolyása bizonyos mértékben, bizonyos ágazatokban nálunk is érvényesült (központilag és helyesen határozták meg például az élelmiszeripari, az egészség- és oktatásügyi dolgozók jövedelmének növelését), viszont a döntő tétel, a termelőüzemekben általában végrehajtott bér- és áremelés (Folytatás a 2. oldalon) SENICA ÜNNEPELT A nagygyűlésen ONDREJ KLOKOV elvtárs mondott ünnepi beszédet (CSTK ) ) Tegnap, a város felszabadulásának 25. évfordulóján nagygyűlésre jöttek össze Senica és környékének lakói, hogy ünnepélyesen megemlékezzenek azokról a pillanatokról, amikor a szovjet hadsereg alakulatai a város területére léptek. Az ünnepi hangulatban megtartott nagygyűlésen megjelent Ondrej Klokoč, SZLKP KB elnökségi tagja, az Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Nyikolaj Sztyepanovics Poloszkov, a bratislavai szovjet főkonzulátus konzulja, Vitalij Fjodorovics jaktmov ezredes, a szovjet csapatok bratislavai parancsnokságának képviselője és Nyikolaj Vasziljevics Rjazumihin, a város díszpolgára, a Senica felszabadításáért folytatott harcok közvetlen részvevője. Az ünnepség a csehszlovák és a szovjet himnusszal kezdődött, majd Ondrej Klokov elvtárs ünnepi beszédében megemlékezett a dicső felszabadító harcokról. Az ünneplő város dolgozóit szívélyes szavakkal üdvözölték a szovjet vendégek is, akiket nagygyűlés közönsége forró szeretettel fogadott. Részvéttáviratok AZ OSTRAVA MELLETTI BÁNYASZERENCSÉTLENSÉGGEL KAPCSOLATBAN (OSTRI — Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke tegnap táviratot küldött dr. Ľubomír Strougalnak, a CSSZSZK miniszterelnökének, amelyben őszinte részvétét fejezi ki a kormánynak és az áldozatok hozzátartozóinak az Ostrava melletti bányaszerencsétlenség miatt. A tragikus eseménnyel kapcsolatban a CSSZSZK miniszterelnökének részvéttáviratot küldött Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és a prágai diplomáciai testület számos további tagja. Ludvík Svoboda köztársasági elnököt Moszkvába való érkezése után azonnal informálták a Paskov Bányában történt bányaszerencsétlenségről. A köztársasági elnök a CSKP észak morvaországi kerületi bizottsága tolmácsolásával mély részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak. Mohammed Reza Pahlevi iráni sah a következő szövegű táviratot küldte Ludvík Svoboda, csehszlovák köztársasági elnöknek: ,Mély sajnálattal vettem a hírt, az Ostrava melletti bányaszerencsétlenségről, amely emberéletek elvesztésével járt. Engedtessék meg, hogy Excellenciádnak és az áldozatok családjainak őszinte részvétemet fejezzem ki." A CSFSZM Központi Tanácsa a Szakszervezeti Világszövetség titkárságától kapott részvéttáviratot. A titkárság kifejezésre juttatta a csehszlovák szakszervezetekkel és dolgozókkal való őszinte szolidaritását. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének küldött táviratában a skót bányászok és családjaik nevében legmélyebb részvétét fejezte ki a Skócia Bányaipari Dolgozói Szakszervezeti Szövetségének titkára is. A világkiállítás impozáns rendezvény Ludvík Svoboda ismét Moszkvába érkezett Ludvík Svoboda köztársasági elnök Bratszkból folytatta útját Moszkvába. Köztársasági elnökünk és kísérete rövid pihenőt tartott Omszkban, ahol helyi szervek képviselői fogadaták. A rövid látogatás befejeztével Ludvík Svoboda szívélyes búcsút vett a város képviselőitől. Tegnap, a kora délutáni órákban Moszkvába érkezett Ludvík Svoboda különrepülőgépe. Elnökünket és kíséretét a repülőtéren Konsztantyin vnukovói Katuséi, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, M. Holov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese, Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, Vaszilij Viszotyin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetközi osztályának vezetője, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és külügyminisztériumának képviselői Köztársasági elnökünk fogadták fogadására a vnukovói repülőtéren megjelent Vladimír Koucký, Csehszlovákia moszkvai nagykövete és II. Mongólia moszkvai Luvszangcsültem, nagykövete is. Ludvík Svoboda köztársasági elnökkel egyidejűleg érkezett Moszkvába Mihail Jasznov, Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a elnökének helyettese, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke és Igor Zemszkov, a Szovjetunió külügyminisztériumának főtitkára is, akik köztársasági elnökünket elkísérték Szovjetunióban tett útján. Ludvík Svoboda a repülőgépen fogadta azt az újságírócsoportot, amely elkísérte mongóliai útjára és Japánba is. Megköszönte nekik munkájukat, és tájékoztatta őket az egyes országokban és városokban szerzett benyomásairól. Köztársasági elnökünk elmondotta, hogy nagyon kellemesen lepődött meg mongóliai látogatása során. Ez az ország jelentős sikereket ért el a szocialista országépítés terén, s a félfeudális társadalmi és termelési viszonyokat leküzdve fejlett mezőgazdasági-ipari országgá fejlődött. Ludvík Svobodályozta, hogy a mongol hangjúnép, a mongol dolgozók előtt még nagy feladatok állanak. viszont tény az, hogy a fejlődés jelenlegi színvonala dicséretre méltó. Ami az EXPO-70 világkiállítást illeti, köztársasági elnökünk figyelmét legjobban a szovjet pavilon ragadta meg. Elnökünk elmondotta, hogy egyedülálló a szovjet kiállítási részleg, amely kitűnően teljesíti feladatát. Megmutatja, a Szovjetunió nagyságát, erejét és szépségeit. Köztársasági elnökünk ezek után Szibéria és a szovjet Távol-Kelet fejlődését méltatta. A szovjet emberek meghódítják Szibériát és ez a tény nemcsak a Szovjetunió fejlődése, hanem általában a szocialista világrendszer fejlődése szempontjából is nagyon sokat jelent. Az NHK japán rádió- és televíziós társaság tegnap este sugározta Ludvík Svoboda köztársasági elnök interjúját. Arra a kérdésre, miként értékeli az oszakai világkiállítást, elnökünk elmondotta, hogy impozáns rendezvény, s lényegében minden ország bemutatja igyekezetét és elképzeléseit a jövőjét illetően. Az emberi szellem és alkotás nagyszerű szemléje ez a világkiállítás, hangoztatta Ludvík Svoboda. Hozzátette, hogy mindezt a gazdagságot, amelyet az emberi munka a világkiállításon felhalmozott, meg kell mentenünk a jövő számára, s el kell érnünk, hogy az emberiség békében, egyetértésben éljen. NEM SZÜKSÉGES részletes statisztikára hivatkozni. Ahhoz, hogy meggyőződjünk az elmúlt 25 év gazdasági és kulturális sikeréről, elég nyitott szemmel járni, elég őszintén és tárgyilagosan mérlegelni. Lépten-nyomon azt láthatjuk, hogy nagy utat tettünk meg, a szocialista építés — a hibák és nehézségek ellenére — eredményes. Egyedül Szlovákia fővárosában, amelynek most ünnepeltük felszabadulása 25. évfordulóját, a negyedszázad alatt mintegy 40 ezer új lakás épült. A város 300 ezer lakosa közül jelenleg már mintegy 160 ezer rendelkezik korszerű otthonnal. A 25 év alatt mind ez, mind az ország többi városa és falva többet fejlődött, mint 1945 előtt száz vagy kétszáz év alatt. Az ünnepély alkalmából rendezett összejövetelen hangzott el, hogy az egész köztársaság, de különösen Szlovákia a felszabadulás óta olyan változáson ment át, amilyenre történelmében még nem volt példa Az egykor igen elmaradt országrész népgálisáága 1948 óta mintegy 324 millióri ' nona beruházást kapott. Ipari termeli : évente átlag 12,5 százalékkal növeli.is Szlovákia ma egymaga többet termel mint amennyit 1938 előtt az egész Cseh -csarákia termelt... Kell ennél beszédesebb tény, meggyőzőbb bizonyíték? És ez csak néhány adat. Ám arról, hogy honnan indultunk és hova érkeztünk, még száz hasonló „konkrétum" tanúskodik. Idézni felesleges. Aki józanul gondolkozik, aki nemcsak néz, hanem lát is, az önmaga is rájön arra, hogy a szocialista társadalom az élet minden vonalán igen sokat adott és ad. Ha most mégis olyasmire hivatkozunk, amely napnál világosabb, azért tesszük, mert ellenségeink az elmúlt időszakban legtöbbet a szocialista építés sikerét támadták. A lélektani hadviselés során úgyszólván mindent rossznak, helytelennek minősítettek, ami ebben az országban a felszabadulás óta történt. ÜNNEP... A politika diverzánsai, a hatalom átvételére törekvő kalandorok nemcsak a munkásosztály történelmi szerepét, az osztályszempontok érvényességét és a párt vezető szerepének a szükségességét vonták kétségbe. Ahol lehetőség nyílt számukra — és ilyen lehetőséggel 1968-ban és 1969 elején sajnos, bőven rendelkeztek — útonútszélen szidták, becsmérelték a szocialista rendszer híveit, a 25 év vívmányát, a szorgalmas munka eredményét. Ismeretes, hogy nyersanyagbázisunk csekély, számos fontos ipari cikkből behozatalra szorulunk. Az ország vasércszükségletének például 82, kőolajszükségletének 98, gyapotszükségletének 50, gabonaszükségletének pedig mintegy 30—35 százalékát a Szovjetunió fedezi. A tényt figyelmen kívül hagyva mégis akadtak, akik helytelenítették a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat és barátságunkat, mint ahogy befeketíteni igyekeztek azt a sikert, amelyet a belső erőfeszítés és a külső segítség révén a felszabadulás óta elértünk. Az utóbbi hónapokban sok minden megváltozott. A szidalmazók, a bajkeverők, a zavarosban halászok szándéka lelepleződött, a jobboldal törekvése kudarcba fulladt. Az úgynevezett „emberarcú szocializmus" jegyében történt embertelenségek, a fanatikus nacionalizmus és a vaskos demagógia, amellyel a jobboldal képviselői a fehérről is megpróbálták azt állítani, hogy fekete, nem múlt el nyomtalanul. Az évekig tartó bomlasztás megfertőzte a tudatot, ezreket terelt zsákutcába. De a fertőzöttség — ha lassan is — megszűnőben van. Az elfogultság és gyűlölködés helyett ismét a józanság és az egymás kölcsönös megértése és megbecsülése kerül előtérbe. Az egykori tévelygők közül is egyre többen jönnek rá, hogy hol a helyük, ki az igaz barát, segítő és szövetséges. Példa erre a Szlovákia fővárosában most lezajlott ünnepély is. TAVALY ILYENKOR még több helyen letépték és elégették a vörös zászlót. Számos középületre ki sem tűzték. Az elfojtott ellenforradalom utóéletét élte. A város itt-ott még ez idén sem öltözött olyan díszbe, mint öt vagy tíz éve. Zászlógyalázás azonban már sehol sem történt. S a nemzeti színű lobogók mellett már a lakóházakon is ott lengett a nemzetköziség zászlaja. Szépen, természetszerűen. Mindez külsőleg talán kicsiségnek tűnik. E jelenség a felszabadulás évfordulójának az ünnepét mégis őszintébbé és igazabbá tette. BALÁZS BÉLA A 24 OLDALAS nm^i ÚJ szó GAZDAG TARTALMÁBÓL: Népszámlálás — önszámlálás — Beszélgetés a Szlovák Statisztikai Hivatal Negyed évszázad dolgozóival — Érsekújvár és 22 óra a Holdon környéke — Indul az Apollo—13 Szerző - mű - olvasó — A nyitrai Irodalomkommunikációs Kutatóközpont munkájáról, terveiről Nyirokfüggöny — Moyzes Ilona novellája Séta az arany Szamarkandban — 2500 éves „fiatal város" Újdonságok gyűjteménye — Párizsi levél Versek, humor Felszabadulási rejtvényverseny — VII. forduló