Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-04 / 104. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. május 4. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 104. szám Ára 50 fillér Szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba Üdvözöljük barátainkat (CSTK) • A CSKP KB, a CSSZSZK köztársasági elnöke és a kormány meghívására hi­vatalos szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogat szlovákiába. A küldöttséget Cseh-Leo­nyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára vezeti. Tagjai: Alekszej Nyikolajevics Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Pjotr Je­fimovics Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Ukrajna Kommunista Pártja KB első titkára, Pjotr Mironovics Masorov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, Belo­ruszia Kommunista Pártja KB első titkára, Konsztantyin Fjo­dorovics Katusev, az SZKP KB titkára, Andrej Andrejevics Gro­miko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Sztyepan Vasziljevics Cservo­nyenko, az SZKP KB tagja, Szovjetunió csehszlovákiai nagy­­­követe. A küldöttség a látogatás so­rán aláírja a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Szov­jetunió új baráti, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződését Alekszej Nyikolajevics KOSZIGIN 1904-ben született Péterváron, munkáscsaládból származik. 1927 óta az SZKP tagja. A Szocialista Munka Hőse. 1919—1921-ben önkéntesként a Vörös Hadse­regben harcolt. 1924-ben elvégezte a leningrádi szövetkezeti iskolát, majd a fogyasztási szövet­kezetekben volt alkalmazva. 1935-ben elvégezte a leningrádi textilipari szakiskolát, azután a zseljabovói gyár mestere és cégvezetője volt, 1937-ben pedig a leningrádi textilgyár igazgatója lett. 1938-ban megválasztották a leningrádi várost szovjet munkásképviselői végrehajtó bizottságá­nak elnökévé. 1939-ben a Szovjetunió textilipari népbiztosának, 1940-ben pedig a Szovjetunió nép­biztosai tanácsának alelnökévé nevezték ki, és 1943-tól 1946-ig az OSZSZSZK népbiztosai taná­csának elnöki tisztségét töltötte be. A Nagy Honvé­dő Háború idején az államvédelmi bizottság rendkívüli feladatait teljesítette. Az 1946—1960-as években a Szovjetunió Minisz­tertanácsának alelnöke, a Szovjetunió pénzügy­minisztere és könnyűipari minisztere, valamint a Szovjetunió állami bizottságának első alelnöke,­­a Szovjetunió állami tervbizottságának első alel­nöke, majd később elnöke volt. 1960-ban a Szov­jetunió Minisztertanácsa első alelnökévé, majd 1964-ben elnökévé választották. 1946-tól 1952-ig az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, majd tagja. 1952-től 1953-ig és 1957-től 1960-ig az SZKP KB elnökségének pót­tagja, majd 1960-tól 1966-ig az SZKP KB elnök­ségi tagja. 1966 óta az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőjé­nek tisztségét a második megbízatási időszak óta ( 1946) tölti be. Egyben az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője. Számos magas fokú ál­lami kitüntetésben részesült. Leonyid Iljics BREZSNYEV Leonyid Iljics Brezsnyev 1906-ban munkáscsa­lád gyermekeként született. 1931 óta az SZKP tagja, 1952 óta pedig az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja. Dnyeprodzerzsinszkben elvégezte a kohászati szakiskolát. A Szovjetunió Hőse és a Szocialista Munka Hőse Érdemrend viselője. Tizenöt éves korától munkásként dolgozott, majd 1927-től — a középfokú mezőgazdasági szakiskola elvégzése után — agronómus volt. 1929—1930-ban a járási telekkönyvi hivatal ve­zetője és a járási szovjet végrehajtó bizottságá­nak elnöke volt. A kohászati szakiskola elvég­zése után mérnöki beosztásban egy kohóban dol­gozott. 1937 óta vezető párt- és állami funkciókat töl­tött be, a Nagy Honvédő Háború időszakában pe­dig a szovjet hadseregben vállalt felelősségteljes politikai szerepet. A háború utáni években az SZKP záporozsi és dnyepropetrovszki területi bi­zottságának első titkára, majd a Moldovai Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titká­ra, azután pedig a Kazahsztáni KP Központi Bi­zottságának első titkára volt. 1956-tól 1957-ig az SZKP KB elnökségének póttagja, majd 1957-től az SZKP KB elnökségi tagja volt, 1966-tól pedig az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. 1956-tól 1960-ig az SZKP KB titkára, 1960-tól 1964-ig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. 1963-tól 1964-ig az SZKP KB titkára, majd 1964-től első titkára, s egyben a KB OSZSZSZK-i irodájának elnöke. 1966 áprilisa óta az SZKP KB főtitkára. A harmadik megbízatási időszak óta (1950) a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, s egyben az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselő­je. 1965-ben megválasztották a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségi tagjává. Magasfokú ál­lami kitüntetésekben részesült. Brezsnyev, Podgorníj és Koszigin elvtársak ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Svoboda elvtársnak Moszkva — A Szovjetunió vezetői, LEONYID BREZSNYEV, NYIKOLAJ PODGORNÍJ és ALEKSZEJ KOSZIGIN a CSSZSZK elnökének üdvözlő táviratot küldtek a CSSZSZK Hőse ér­demrenddel való kitüntetése alkalmából. A távirat így hang­zik: Kedves SVOBODA elvtárs! Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a szovjet kormánynak, s az egész szovjet népnek nevében nagy örömmel szívélyes jókívánatainkat fejezzük ki abból az alkalom­ból, hogy immár másodszor elnyerte a CSSZSZK Hőse magas fokú kitüntetést. A Csehszlovákiának a fasiszta megszállók alól való felszabadí­tásáért vívott küzdelemben, a csehszlovák néphadsereg építésé­ben, a CSSZSZK szocialista társadalmának építésében, a cseh­szlovák és a szovjet nép testvéri barátsága megszilárdításában szerzett kiváló érdemeiért elnyerte az egész szovjet nép elis­merését és tiszteletét. Tisztelt Elnök Elvtárs, fogadja őszinte jókívánatainkat; jó egész­séget, boldogságot és további sikereket érdemes munkásságában, a történelmi feladatok teljesítésében, melyeket a CSKP Központi Bizottsága a csehszlovák nép elé tűzött a szocializmus pozíciója megszilárdításának érdekében. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, NYIKOLAJ PODGORNI­, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 1 INDOKÍNA 1 AKI SZELET VET, VIHART ARAT Phnom Phen — A kambod­zsai partizánok megtámadták és bevették a kormánycsapa­tok egyik állását Phnom Phen­től 60 kilométerre délkeletre és ezzel megszerezték az ellenőr­zést a Neak Luong-i vasúti cso­mópont fölött. Ez azt hogy a kormánycsapatok jelenti, kezén lévő Svayrieng tartományi székhelynek minden kapcsola­ta megszakadt a külvilággal. Ismeretes, hogy az úgynevezett »kacsacsőrben« megindított kö­zös dél-vietnami—amerikai of­fenzíva egyik célja a partizá­nok által szorongatott Svay­rieng felmentése volt. A Neak Luong környéki csata szombat éjszaka kezdődött és vasárnap hajnalban ért véget. Vasárnap délben a kormánykatonaság lé­gierejének sugárhajtású gépei lőtték és bombázták a térséget. A „kacsacsőrben" harcoló dél-vietnami lövész és páncélos alakulatok, valamint az ameri­kai „zöldsapkások" vasárnap délelőtt helyi idő szerint tíz órakor behatoltak Ba Thu falu­ba. Eredetileg úgy tervezték, hogy két irányból kerítik be és rohanják meg a falut, végül azonban csak a tartományi fő­város irányából érkező alakula­tok jutottak el a faluig, mivel a déli irányból érkező egysége­ket szombaton délben a falutól hat kilométerre feltartóztatták a partizánok, akik azóta is tűz alatt tartják ezeket az inváziós erőket. A Ba Thuba behatoló saigoni kormánycsapatok kórházakat, rizsraktárakat és — a parancs­nokló tábornok szerint — fegy­verraktárakat találtak. A határvidék északabbra fek­vő részében, az úgynevezett «horogban» harcoló amerikai alakulatok a hetes számú kambodzsai országút mentén megkezdték az első kambod­zsai tüzérségi támaszpontjuk kiépítését. Ebben a térségben ez idő szerint 30 ezer amerikai katonát vetettek be. A dél-vietnami szabadsághar­cosok tüzérsége vasárnap haj­nalban több ízben lőtte a kam­bodzsai hadműveletekben részt­vevő amerikai alakulatok dél­vietnami főhadiszállását. Húsz találat érte a 11. páncélos ez­rednek a kambodzsai határtól 15 km-re elhelyezett törzsét. A becsapódó lövedékek „jelentő­sebbnek" minősített kárt okoz­tak. 122 mm-es rakéták csapód­tak be az amerikai első légi­szállítású hadosztály Tay Ninh várostól nyugatra elhelyezett törzsének területér­e is. Az amerikaiak és a dél-viet­namiak kambodzsai léte során a támadók hadműve­szomba­ton este ütköztek először ko­molyabb ellenállásba tartományban: a harci Swayr­eng érintke­zés elől kitérő partizánok az egyes számú országút közelé­ben vették fel a harcot a tá­madók ellen. Az amerikai szó­vivők „erős ellenállásról szá­moltak be. Az amerikai vadász­bombázók az éjszaka folyamán napalm bombákat szórtak az ellenállók feltételezett állásai­ra. Az úgynevezett horog-térség­ben az amerikai katonaság 96 helikopterrel odaszállított egyik alakulata lezárta a kambod­zsai 7. számú országutat — közölték Saigonban a katonai szóvivők, hozzáfűzve, hogy ez­zel bezárták a gyűrűt a parti­zánok feltételezett főhadiszál­lása körül, amelynek pontos helyét azonban továbbra sem tudják megállapítani. A hírügynökségi jelentések szerint Kambodzsa többi ré­szein viszonylagos harci csend (Folytatás a 2. oldalon )

Next