Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)
1970-05-30 / 127. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. május 30. SZOMBAT BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 127. szám Ára 50 fillér A Szövetségi Gyűlés befejezte tanácskozását A képviselők egyetértenek a kormány tevékenységével (Parlamenti tudósítónktól) Pénteken a Szövetségi Gyűlés folytatta együttes ülését, amelynek napirendjén a szövetségi kormány jelentése szerepelt a konszolidációs folyamatról, valamint a CSSZKP KB határozataiból eredő feladatok teljesítéséről, s a következő időszak feladatairól. Az ülésen jelen volt Ludvík Svoboda köztársasági elnök, dr. Gustáv Husák vezetésével a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint a szövetségi kormány tagjai. A parlament tanácskozását dr. Dalibor Hanes professzor nyitotta meg. A képviselők a napirend érdemi tárgyalása előtt egyhangúlag beválasztották a Szövetségi Gyűlés elnökségébe Josef Kempný, Štefan Infner és Jaroslav Kalkus képviselőt. A CSSZSZK kormányának jelentését dr. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök terjesztette a legfelsőbb népképviseleti szerv elé. dr. A jelentés előterjesztése után Soňa Pennigerová, aki szünet után átvette az ülés irányítását, javaslatot tett egy héttagú bizottság összetételére, amely a vita alapján előkészítené a Szövetségi Gyűlés határozattervezetét a kormány beszámolójáról. A bizottság után soron kívül megválasztása Karel Mestek képviselő kérdést intézett szövetségi kormány elnökéhez: a milyen álláspontot tanúsít a szövetségi kormány az efsz-ek VII. kongresszusának határozataihoz. A vitában elsőnek Jozef Gabriska képviselő szólalt fel. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva rámutatott arra, hogy a Šik-féle piaci mechanizmus-elméletnek fő célja annak a bizonyítása volt, hogy a CSKP képtelen a népgazdaság irányítására. A kormány jelentéséhez fűzött megjegyzéseiben többek között rámutatott a tüzelőanyag- és az energetikai bázis problémáira. Felhívta a figyelmét, hogy máris fel kell készülni a téli tüzelőanyag-ellátásra. A hivatali apparátus létszámának csökkentésével kapcsolatban javasolta, hogy azt elsősorban a közigazgatás ésszerűsítésével kell elérni. Vladimír Marik képviselő a szakszervezetek nevében méltatta a kormány tevékenységét. Megállapította, hogy a dolgozók e hatalmi szervezetében pozitív változásoknak vagyunk tanúi. A szakszervezeti munkában előtérbe kerülnek a lenini elvek. Nagyra értékelte a bányászok és más munkáskollektívák kezdeményezését a szocialista munkaverseny rehabilitálására. A tömegtájékoztatási eszközökről szólva rámutatott arra, hogy a sajtóban, a rádióban és a tévében az eddiginél többet kell foglalkozni a kiváló dolgozókkal. Jaromír Horák képviselő a beruházási politika fogyatékosságaira hívta fel a figyelmet. Többek közt bírálta a nemzeti kormányokat, hogy a szövetségi kormány határozott intézkedései ellenére a beruházási előirányzatot több mint 2 milliárd koronával lépték túl. Kifogásolta, hogy a beruházási politikában nincs távlati koncepció. Josef Dohnal képviselő a Cseh Szocialista Párt tagjainak nevében üdvözölte a kormány jelentését. Megállapította, hogy a konszolidációs politikának már megvannak a maga pozitív eredményei. Vasil Kapisovský képviselő felszólalásában Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődésével és fejlesztési igényeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy a szocialista építés során Kelet-Szlovákiában szép gazdasági eredmények születtek, de nem lehet elhallgatni a megoldatlan problémákat sem, pl. azt, hogy az ottani lakosság átlagos életszínvonala még mindig nem éri el a szlovákiai átlagot. Ľudovít Hanusek felszólalásában a Szabadságpárt tagjainak nevében üdvözölte a kormányfőt. Hangoztatta, hogy a jelentőkonszolidációt, a legértékesebb lépéssel, a csehszlovák—szovjet szövetségi szerződés megkötésével kezdjük. Nagyra értékelte azt a tényt, hogy a kormánynak sikerült gátat vetni az inflációs fejlődésnek, s a népgazdaság terén is pozitív eredmények tapasztalhatók. Ján Ferianc képviselő gazdasági kérdésekkel foglalkozva hangoztatta: — Rendkívüli a jelentősége annak, hogy a népgazdaságban megszilárdítottuk a párt vezető szerepét, felújítottuk és megerősítettük a központi irányítást, s megteremtettük a népgazdasági terv tekintélyét. Ezeket az eredményeket a jobboldali opportunisták elleni harcban értük el. A piaci ellátás helyzetéről szólva megemlítette, hogy Szlovákiában az idén megvan minden feltétel arra, hogy a hústermelést sikeresen teljesítsék. Biztató jelenségnek minősítette azt is, hogy egyre nő a lakosság takarékbetétállománya. Mint más képviselők, ő is rámutatott a megalapozatlan beruházások káros voltára. Ebédszünet után Vojtech Mihálik, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese vezette a gyűlést. Elsőnek Jirí Burian képviselőnek adott szót, aki a mezőgazdaság időszerű kérdéseit tárta a képviselők elé. Felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaságaban sürgősen meg kell oldani munkaerőkérdést, és józan beruházásokkal, az anyagi-műszaki alap megteremtésével kell hozzájárulni a termelési feladatok teljesítéséhez, mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban. Nagy hangsúlyt kellene fektetni a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tudományos kutatás fejlesztésének is. Rámutatott arra, hogy mezőgazdaságban dolgozók átlagos életkora nem kedvező. 1975-ben több mint félmillió mezőgazdasági dolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor az utóbbi kilenc évben 20 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Sajnos, ezt a folyamatot a mai napig nem lehetett megállítani. Ennek az okát Burian képviselő abban látja, hogy az iparban mutatkozó munkaerőhiányt a mezőgazdaság rovására oldják meg. A gépesítés helyzetéről szólva kitért a gépalkatrész-ellátásban mutatkozó fogyatékosságokra. Megemlítette, hogy például a parlamentben a nyugatszlovákiai képviselők már többször sürgették a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátásról való gondoskodást, de lényeges javulásra azóta sem került sor. A Népi Kamara kulturális bizottságának tevékenységét Tomáš Trávniček képviselő ismertette. A bizottság eddig megvizsgálta a ČSTK, a rádió és a televízió tevékenységét. Fog (Folytatás a 2. oldalon) Ľubomír Štrougal miniszterelnök beszéde a Szövetségi Gyűlés pénteki ülésén a kormányprogram teljesítéséről Köztársasági elnök elvtárs, képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében beszámoljak annak az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységéről és az elért eredményekről. Társadalmunk politikai mai helyzete, a mai belhelyzet meggyőzően bizonyítja, milyen sokat tettünk 1969 áprilisa óta. Ma már nyilvánvaló, hogy 1969 áprilisa döntő fordulat volt. Megteremtette a feltételeket az 1968-ban megkezdődött, bomlasztó, katasztrofális folyamat megállítására, amely folytatódott azután is, hogy a szocialista országok internacionalista segítsége lehetővé tette a megakadályozását. 1969 veszély áprilisa fordulatot jelent azért is, mert megteremtette a feltételeket a CSKP 1968 januári plénuma által kitűzött feladatok teljesítéséhez. A CSKP Központi Bizottságának és vezetőségének, valamint pártaktívának az érdeme, hogy ma szervezettebben, céltudatosabban dolgozhatunk, hogy a kormány funkcióját, hogy az teljesítheti országban megteremtettük a konstruktív (Folytatás a 4. oldalon) A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak az érdekeiket érintő valamennyi fontos nemzetközi kérdésben, és tevékenységükben a mindkét állam érdekeivel összhangban elfogadott közös álláspontból indulnak ki. (A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésből.) A Szövetségi Gyűlés határozata a kormány munkájával kapcsolatban A Szövetségi Gyűlés 1970. május 29 én megvitatta a CSSZSZK kormányának tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet dr. Ľubomír Štrougal miniszterelnök terjesztett elő és a Szövetségi Gyűlés ezzel a beszámolóval egyetért. A Szövetségi Gyűlés értékeli a CSSZSZK kormányának a nemzetközi kapcsolatok terén, főleg a Szovjetunióval és a többi szövetséges szocialista országgal való testvéri együttműködés teljes normalizálásának és további fejlődésének elérésére kifejtett aktív politikai igyekezetét. Egyértelműen támogatja a kormánynak az európai államok biztonsági és együttműködési kérdéseit megvitató értekezlet mielőbbi egybehívására irányuló konstruktív politikáját; — támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány tett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1969 májusában hozott irányelveiben, valamint a CSKP KB 1969 szeptemberében és 1970 januárjában hozott határozataiban kitűzött feladatok teljesítésére, amelyek belpolitikai életünk konszolidálását, az állami szervek tekintélyének megszilárdítását, a terv szerepének megerősítését, a törvényesség megszilárdítását és gazdaságunk fejlődésének konszolidálását célozzák. Az itt említett intézkedések megvalósítása megteremti a szükséges légkört népünk békés, alkotó- és építőmunkája számára. Politikai szempontból jelentős mértékben konszolidálódott a csehszlovák néphadsereg és a biztonsági testület, amely feladataink teljesítésének alapfeltétele; — a szilárd és célszerű irányítás felújítása a népgazdaság állami irányítása és az úgynevezett állami terv szerepének felújítása mellett pozitív eredményeket hozott. Például az iparban, valamint az építőiparban már elérték a tervezett termelésnövekedést, és ebben a növekedésben jelentős része van a munkatermelékenység emelkedésének. A szabályozó bérintézkedések elfogadása következtében leállt a bérezés és a munkatermelékenység közötti helytelen arány fejlődése; — értékeli, hogy a kormány intézkedései következtében fokozatosan egyensúlyba került a hazai piac. Támogatni fogja a kormányt a népgazdaságnak és a lakosságnak villanyenergiával, fűtőanyaggal való folyamatos és kielégítő ellátására, valamint a piacnak az alapvető árucikkekkel való biztosítására irányuló igyekezetében Megállapítja azonban, hogy a beruházási építkezések terén súlyos helyzet uralkodik, és ezért támogatni fogja a kormánynak a beruházási építkezések céltudatosabb irányítására, főleg a befejezetlen építkezések befejezésére irányuló intézkedéseit. Egyetért a szigorú fegyelmezettség érvényesítésével a kivitelezőkkel, a szállító szervezetekkel egyaránt, és elvárja, hogy a kormány ezen a téren következetesen érvényesíteni fogja a vezető gazdasági dolgozók személyes felelősségre vonását; — megköveteli, hogy a szövetségi és nemzeti köztársaságok állami szervei, a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervezetek kihasználják az összes lehetőségeket a terciális szféra fokozott feladatainak végrehajtására, főleg az 1970. évi lakásépítésben, hogy (Folytatás a 2. oldalon! 1 KÖZEL-KELET Nasszer nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét Eban sürgeti Washingtont Khartúm — Csütörtökön este Khartúmban, az egyiptomi—líbiai—szudáni hármas találkozó befejezését követő nagygyűlésen beszédet mondott Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. Mindenekelőtt köszönetet mondott a Szovjetuniónak azért a katonai segítségért, amelyben az arab országokat részesítette. Ezzel kapcsolatban az elnök ta, hogy a fegyverek hangoztat„védelmi jellegűek" s az arab országok anélkül jutottak hozzájuk, hogy a Szovjetunió bármilyen feltételt szabott volna. „Kértünk és kaptunk tanácsadókat és szakértőket a Szovjetunióból" — jelentette ki Nasszer. Majd így folytatta: „A tanácsadók különböző modern fegyverek használatára tanítják be katonáikat, és kizárólag kiképzéssel foglalkoznak. Nem avatkoznak be a politikába". A szovjet segítség nélkül — folytatta Nasszer — az Egyesült Arab Köztársaság teljesen ki lett volna szolgáltatva az izraeliek amerikai és brit fegyvereinek. A Szovjetunióból szállított modern fegyverek lehetetlenné teszik Izraelnek, hogy elpusztítsa Kairót és a Nílus deltáját. Egyiptom létfontosságú gazdasági Az EAK elnöke létesítményeit, elutasította a közel-keleti fegyverszállítások befagyasztását, részéről a megszállt Az arabok területek felszabadításáról van szó "< mondotta. Hangoztatta, hogy fel kell készülni a döntő csatára, mert, Izrael nem hajlandó a megszállt területeket kiüríteni. Nasszer megismételte az EAK álláspontját a közel-keleti válság békés megoldását illetően. A békének két feltétele van: — Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-es háborúban megszállt arab területekről; — helyre kell állítani a palesztinai arab nép törvényes jogait. A khartúmi tömeggyűlésen beszédet mondott Kadhafi ezredes, a Líbiai Forradalmi Tanács elnöke is. Síkraszállt azért, hogy kivétel nélkül minden arab ország vegye ki részét az Izrael ellen folyó harcból. Nasszer elnök egyetértett ezzel, és mindketten nagy jelentőséget tulajdonítottak a közös harc szempontjából Egyiptom, Líbia és Szudán hármas szövetségének. Jeruzsálem — Az izraeli vezetők szinte mindennapossá váló szovjetellenes kirohanásait csütörtökön Eban külügyminiszter folytatta. Egy televíziós in (Folytatás a 2. oldalon)