Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1970-06-01 / 128. szám, hétfő
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. június 1. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 128. szám Ara 50 fillér VILÁGSZERTE VISSZHANGZIK A MEXIKÓI LABDA PATTOGÁSA Legifjabb korunk vágyainak egyik netovábbja kétségtelenül a távoli és szépségesnek tartott Mexikó, az aztékok fisrégi földje volt. Ez az ország két évvel ezelőtt lenyűgöző módon rendezte meg a legutóbbi nyári olimpiai játékokat, most pedig a földkerekség 15 arra érdemesített válogatott labdarúgó-csapatát látja vendégül. Mindannyiuk számára nagyszerű környezetet biztosít annak eldöntésére, hogy közülük pillanatnyilag melyik a legjobb, melyikük érdemes a világbajnoki címre. Hozzávetőleg fél milliárd ember nézte meg az Azték stadion pompás világbajnoki megnyitóját, s így a tévé segítségével a nagy esemény részese lehetett. Közép-európai idő szerint 10 órakor (Mexikóban 17 órakor)05 000 néző előtt bevonult az említett stadionba a köztársasági elnök katonai gárdájának zenekara, hogy a közönséget szórakoztassa. Azután nyelven spanyol, angol és francia ismertették a műsort. A haditengerészet zenekarának közreműködésével a pattogó indulók hangjaira 16 csoportban egyenként 11—11, a résztvevő országok mezébe öltözött mexikói fiú vonult fel. A csoportok előtt egy-egy mexikói lány haladt, a küzdő felek nevét viselő táblával. A csapatok a spanyol ABC sorrendjében vonultak fel. A sort az NSZK válogatottja nyitotta meg és a vendég látó Mexikóé zárta be. Elsőként Canedo, a Mexikói Labdarúgó Szövetség és a szervező bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz, majd Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke kérte fel Gustavo Diaz Ordaz mexikói köztársasági elnököt a IX. labdarúgó világbajnokság megnyitására. A színpompás ünnepség után, pontosan tizenkét órakor (szerintünk 19 órakor) a Mexikói Szovjetunió mérkőzéssel vették kezdetüket a 22 napon át tartó küzdelmek. A labdarúgás sorrendben 9. világbajnokát június 21-én kellene megismernünk. Amennyiben azonban a döntő az esetleges meghosszabbítás után sem hozna eredményt, két nappal később ismétlés válna szükségessé. Ha az ismétlés rendes játékidejében, vagy netán a 2x15 perces hosszabbításban sem dől el, hogy melyik döntőbeli csapat jobb, sorshúzás állapítaná meg az új világbajnokot. Az eddig lebonyolított világbajnokságok során még nem volt ismételt döntő, tehát a sorhúzást sem vették igénybe. Minden alkalommal a zöld gyepen dőlt el, melyik a világ legjobb labdarúgó nemzete. ZALA JÓZSEF A tengerész kadétok a FIFA tagállamainak zászlaját hozzák be az Azték stadionba . . KÖZEL-KELET Újabb heves kommandóakciók Kairó • Arab fegyveres csoport intézett támadást szombaton izraeli katonai berendezések ellen, a Szuezi-csatorna északi szektorában. A megtámadott katonai az arab harcosok objektumokat sorra megsemmisítették — jelentette be egy kairói katonai szóvivő. Az elmúlt hét végén arab egységek ismét átkeltek a Szuezi-csatornán és annak északi térségében izraeli katonai állásokat támadtak meg. Az egyiptomi katonai szóvivő adatai szerint az átkelt alakulatok megtámadtak egy izraeli páncélos menetoszlopot, Ras Alastól délre. A szóvivő bejelentette, hogy két izraeli tankot és két páncélkocsit teljesen megsemmisítettek az egyiptomi katonák. Ezzel egyidőben az egyiptomi tüzérség tüzet zúdított izraeli állásokra a Szuezi-csatorna nyugati oldaláról, s így megakadályozta, hogy az izraeliek erősítéseket vonjanak be. Amman — szombaton ismét fellángoltak az összecsapások a Jordán-folyó völgyében, jordániai és izraeli alakulatok között. Kairó — Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában szombaton megkezdődött a palesztinai ellenállók konferenciája. Első ízben került sor arra, hogy a megbeszélésen az összes ellenállási csoport képviselői részt vesznek. A konferencia célja egyesíteni a palesztinai ellenállási mozgalmakat. Izraelnek el kell ismernie az ENSZ alapszabályzatát Moszkva . A TASZSZ nyilatkozatot tett közzé, amely leszögezi, hogy a közel-keleti válság éleződése, amely mindenekelőtt Izrael meggondolatlan kalandorpolitikájának tudható be, mély felháborodást kelt a szovjet népben. A közelkeleti béke helyreállítása szempontjából szükséges arra kényszeríteni a Tel-Aviv-i vezetőket, hogy feltétlenül ismerjék el az ENSZ alapszabályait és maradéktalanul teljesítsék a Biztonsági Tanács határozatát. DÉLKELET-ÁZSIA RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT KAMBODZSÁBAN Saigon — A kambodzsai rádió vasárnap bejelentette, hogy mától kezdve a kormány rendkívüli állapotot rendelt el az országban és a legsúlyosabb büntetések várnak azokra, akik vétenek az előírások ellen, amelyeket egy terjedelmes lista tartalmaz. Akire rábizonyítják, hogy kormányellenes tevékenységet fejt ki, azt halálbüntetéssel sújtják. Hasonló büntetés vár azokra is, akik propaganda tevékenységet fejtenek ki a katonák között, hogy azok álljanak át az „ellenség" oldalára. Húsz évi börtön jár azért, ha valaki a pekingi, hanoi, vagy a dél-vietnami forradalmi kormány rádióját hallgatja, illetve „valótlan híreket terjeszt". A rendkívüli állapot mindaddig tart, amíg az ország veszélyben forog. Washington , Kambodzsa és az Egyesült Államok nagyköveteket cserélnek, közlik nyugati hírügynökségek jól értesült washingtoni körökre hivatkozva. E források szerint a diplomáciai kapcsolatok felvételét a kambodzsai kormány javasolta. Az erről szóló híreket az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindeddig nem cáfolta meg. Magyar pártmunkások az SZLKP Központi Bizottságán (CSTKj — Dr. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára szombaton Bratislavában dr. Anton Kopšának, az SZLKP KB ideológiai osztályvezetője helyettesének jelenlétében fogadta Sándor Józsefet, az MSZMP KB tagját, az MSZMP Központi Bizottsága irodájának vezetőjét és Havasi Pétert, a Nógrád megyei pártbizottság ideológiai osztályának titkárát. A magyar vendégek mint az MSZMP lektorai a CSKP KB meghívására május 25-től 30-ig tartózkodnak hazánkban, és több előadást tartottak a Magyar Népköztársaság szocialista országépítésének negyed évszázadáról. A magyar fót megelőző vendégek elutazófogadásán Pezsár elvtárs rendkívül késsel nyilatkozott nagyrabecsüaz MSZMP lektorainak előadássorozatáról amely jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai párttagok ismereteinek bővítéséhez. Közelet — LUDVÍK SVOBODA köztársasági elnök A. Burgibát, a Tuniszi Köztársaság elnökét üdvözlő táviratban köszöntötte Tunisz államünnepe alkalmából. — EGYHETI TANULMÁNYI LÁTOGATÁS után A. P. Volkov bizottsági elnök vezetésével visszautazott hazájába a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő munka- és bérügyi bizottság küldöttsége. A ruzynéi repülőtéren a küldöttségtől Michal Stancel, szövetségi munkaügyi és népjóléti miniszter, dr. Emilian Hamerník, a cseh munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint S. V. Cservonyenko szovjet nagykövet vett búcsút. A PRÁGÁBÓL tegnap háromnapos csehszlovákiai látogatása után Szófiába utazott Jahja Abu Bakr, az Arab Államok Ligája információs központjának igazgatója. Az arab vendéget prágai tartózkodása alatt több közéleti személyiség fogadta. Tegnap kaptuk a megrendítő hírt. Fábry Zoltán, az európai hírű és rangú csehszlovákiai magyar író és publicista, érdemes művész, a Munkaérdemrend és még több más bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa május 31-én, vasárnapra virradó éjszaka Stószon hosszas betegség után meghalt. Fábry Zoltán temetéséről később történik intézkedés. A halál megrendítő, mindig És mennyivel inkább az, ha olyan ember távozik közülünk, akivel az embert több évtizedes kapcsolat fűzte össze. Fábry Zoltánnal több mint két évtizedes elvtársi, baráti, kollegiális kapcsolat szálai kötöttek egybe. Írásait — melyek mindig nagy hatással voltak rám — még az első idejéből köztársaság ismertem, de személyes találkozásra és ennek eredményeként kapcsolataink elmélyítésére csak húsz évvel ezelőtt került sor, mikor az Új Szó szerkesztőségébe kerültem Nem szükséges bizonygatnom, hogy a csehszlovákiai magyar szellemi élet nemcsak, hogy még gyermek cipőben járt, hanem túlzás nélkül merem állítani, hogy még csak az embrió korában volt. És az első nyílt vitám Fábry Zoltánnal akkor és e körül zajlott le. Nem emlékszem már pontosan, hogy Fábrynak akkor egy cikkét közöltük, vagy pedig csak a szerkesztőséghez intézett leveléről volt szó, melyben szemünkre vetette a csehszlovákiai magyar irodalom siralmas állapotát és azt, hogy ne várjuk az indítást attól az egykor itt maradt „öregtől", hanem hol vannak a fiatalok, hol vannak a — pontosan emlékszem kifejezésre — a tanítványok. Fábry Zoltánnak erre a levelére az Új Szó hasábjain válaszoltam. Válaszoltam mint a tanítvány. A nem utolsósorban Fábry írásain felnövő tanítvány, és megírtam: mi, a tanítványok itt vagyunk, csináljuk a dolgunkat úgy, ahogy tudjuk, de hol a „mester", akitől az útmutatást, a segítséget kapnánk. Fábry Zoltán erre föl minden szerénysége ellenére is vállalta a „mester" küldetésszerű, nem könnyű elhivatottságát. Engedtessék meg nekem, hogy egy másik és az egész csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését döntő módon befolyásoló élményemet is elmondjam. Az 1954-ben megjelent, s annak idején oly sok vitát kiváltó „Harmadvirágzás" című tanulmányról van szó. Én akkor — többek között — a Fáklya című kultúrpolitikai folyóiratot is szerkesztettem. 1954-ben, ha nem is sokat és nem is oly nívósat, de azért már produkált valamit a csehszlovákiai magyar irodalom, és többedmagammal azon a véleményen voltunk, itt volna már az ideje a summázásnak, de egyben a szelektálásnak is. Fábryval e tanulmány megírásáról több levelet váltottam. Hónapokig huzakodtunk, mivel Fábry azon a véleményen volt, hogy olyasmiről akarunk számot adni, ami nincs: a csehszlovákiai magyar irodalomról. Mindegy, a tanulmány végül is megszületett, meg is jelent, és Fábry önmaga számára is megdöbbentően konstatálta: irodalmunkkal, ha bármilyen gyengécske is, nem kell szégyenkeznünk, ellenben a hozzáértő gondos kertész kezével, illetve ollójával nyesegetni kell a vadhajtásokat, hogy annál erőteljesebben fejlődhessék a fa. És Fábry Zoltán azóta is gondos kertésze volt irodalmunknak, s ezért oly pótolhatatlan vesztesége irodalmunknak Fábry Zoltán elvesztése. Fábry Zoltánban nemcsak az írót, a kritikust veszítettük el, hanem a kiemelkedő antifasiszta békeharcost is. Nem túlzás olyasmit állítani, hogy a német fasizmusnak Európában nem volt még egy olyan alapos ismerője, mint ő. Kérlelhetetlenül harcolt ellene a nácizmus hatalomra jutása után, az adott lehetőségekhez mérten harcolt ellene a világháború alatt, és ezt a fasizmust nem tekintette megsemmisítettnek a háború befejezése után sem. Az elsők között emelte fel szavát az újraéledő német neonácizmus ellen, s mi tagadás, többen — köztük jómagam is — eltúlzottnak tartottuk a veszélyt jelző, kongató harangot. Sajnos, neki lett igaza! Európa vigyázz! — hirdette Fábry látnoki jóslással A két világháború között, az első republika idején Fábry Zoltán egyik legjelentősebb — túlzás nélkül állíthatom: európai hírű — alkotása kárpátaljai riportja, „Az éhség legendája" volt. Igaz, a cenzúra betütotta és erre föl a könyvecske csupán címlappal és puszta oldalakkal jelent meg. Ám a kommunisták ennek ellenére megtalálták a módját, hogy a kinyomtatott, de betiltott „Az éhség legendája" egy részét különféle utakon kicsempészték, s lett belőle olyan európai botrány, hogy Slavik belügyminiszter a parlamentben kényszerült magyarázkodásra. Éppen egy évvel ezelőtt Kárpátalján jártam. Sok emberrel beszéltem, sok szó esett Fábry Zoltánról is, és nemcsak magyarok, hanem az ukránok között is. S beszéltek róla olyan tisztelettel, ahogyan kevés emberről. Fábry Zoltán emlékét nem csak mi, hanem a határainkon túl élő más népek is őrizni és ápolni fogják. BÁTRY LÁSZLÓ