Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-18 / 222. szám, péntek

Komáromban lengett az elnöki zászló (Folytatás az 1. oldalról] kapcsolatokról. Ezután a döttség a gyár dolgozóinak kül­lel­kes éljenzése közepette megte­kintette az egyik, a Szovjetunió számára elkészített, 2700 ton­nás motoros teherhajót. A hajó­hoz érkező elnöknek a hajó ka­pitánya tett jelentést. A hajógyári látogatás befeje­ző részében Svoboda elvtárs el­beszélgetett a gyár vezető dol­gozóival Délután Svoboda elvtárs és kísérete a Komárom mel­letti Gadócra látogatott. Kí­séretéhez itt csatlakozott Ján Janovic, az SZSZK jogi és élelmezésügyi mezőgazda­miniszte­re. A kedves vendégeket K. Varga, a szövetkezet elnöke fo­gadta. A gazdaság megtekinté­se után Svoboda elvtárs és kí­sérete megismerkedett a szö­vetkezet történetével és jelen­legi eredményeivel. A köztár­saság elnöke beszélt a szövet­kezetesítés idején szerzett sa­ját tapasztalatairól, élményei­ről. Nagyra értékelte a mező­gazdasági dolgozók munkáját és sikereit. Hangsúlyozta, hogy mindannyiunk előtt nagy fel­adat áll: a szocializmus felépí­tése. A szövetkezetben tett látoga­tása­ befejeztével a vendéglátók ajándékokkal kedveskedtek a köztársasági elnöknek és fele­ségének, majd az ország első embere szlovák és magyar nyelven búcsúzott el a gadóci szövetkezet, illetve a komáromi járás dolgozóitól. Utána szál­láshelyére, a topolclankyi va­dászkastélyba hajtatott. —fii— ünnepi gyűlés a légierők napja alkalmából (ČSTK) — A csehszlovák lé­gierők napja alkalmából Prá­gában szeptember 17-én Jozef CinCár altábornagynak, a légi­erők és a légelhárító­sok parancsnokának, a alakuló­nemzet­védelmi miniszter helyettesének vezetésével ünnepi gyűlést tar­tottak. Az elnökség tagjai voltak: dr. Antonín Brabec vezérőr­­­­nagy, a csehszlovák néphadse­reg politikai főcsoportfőnöké­nek helyettese, Michal a CSKP KB közigazgatási Kudzej, osztá­lyának vezetője, V. T. Sencsen­ko vezérőrnagy, a Varsói Szer­ződés tagállamai közös hadere­je parancsnokságának vákiai képviselője, Sz. csehszlo-M. Zolo­tov altábornagy, a Csehszlová­kiában állomásozó szovjet fegy­veres erők középső hadsereg­csoportjának politikai csoport­főnöke, J. I. Szkripka vezérőr­nagy, a Szovjetunió csehszlová­kiai katonai és légügyi attasé­ja, valamint a katonai és pol­gári repülésügyi szervek és in­tézmények képviselői. Činčár altábornagy bevezető beszédében megemlékezett csehszlovák katonai repülés ha­ a­ladó hagyományairól és déséről, továbbá beszélt a felső­kon­szolidációs folyamatról, amely jelenleg a légierőknél is ered­ményesen folyik. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy segítséget nyújtott és milyen nagy gon­dot fordított a párt a csehszlo­vák légierők kiépítésére és ki­emelte, hogy repülőink a cseh­szlovák néphadsereg többi ka­tonájával és a Varsói Szerződés hadseregeivel együtt valamen­­nyi feladatukat együttesen tel­jesítik. A gyűlést a CSKP KB nevé­ben Michal Kudzej, a szovjet fegyveres erők középső hadse­regcsoportja nevében Zolotov altábornagy és a szovjet fők nevében G. N. Borodkin repü­ve­zérőrnagy üdvözölte. A Belügyminisztérium döntése , (ČSTK) .— Az SZSZK Belügym­i­nisztériumában tegnap elemezték a Szocialista Törpevállalkozók Szlovákiai Szövetségének eddigi tevékenységét, és megállapították, hogy a szövetség keletkezésekor helytelenül értelmezték a népgaz­­daság tervirányításáról szóló 100/1966 sz. kormányrendelet 85. paragrafusának meghatározását. A szövetség zavarta a helyi gazdál­kodási üzemek egységes irányítá­sát, és ezért a Szlovák Belügy­minisztérium a CSKP KB januári és februári plenáris ülései dön­téseinek értelmében a szövetséget 1970. október elsejével feloszlat­ja. K­o­z­e ä I­et — LUDVÍK SVOBODA köztársa­sági elnök Chile Köztársaság ál­lamünnepe alkalmából szerencse kivánatait fejezte ki Eduardo Frei Montalvo elnöknek. — Dr. MILOSLAV­­ BRUŽEK, a CSSZK művelődésügyi minisztere tegnap fogadta a 60. születésnap­ját ünneplő František Hrubín nem­zeti mű­vészt és átnyújtotta neki dr. Gustáv Husák elvtárs üdvöz­lő levelét, amelyben a CSKP KB első titkára méltatja a jubiláns életművét és jó egészséget és sok erőt kíván további munkájához. — A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT budapesti városi pártbizottságának küldööttsége lá­togatásának negyedik napján meg­tekintette a sokolovói ČKD ttxe­met, ahol találkozott Antonín Ka­pekkel, a CSKP prágai városi bizott­ságának vezető titkárával.­­ A CSSZSZK éS A CSSZK belügyminisztereinek meghívására tegnap Prágába érkezett a szov­jet milícia küldöttsége Nyikolajev Grigorjevics (emelan tábornok ve­zetésével. — A BOLGÁR szakszervezetek öt­tagú küldöttsége, amelyet Rosza Koritarová, a Bolgár Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke vezet, tegnap Prágából Bratislavá­ba érkezett. — VISSZATÉRT tegnap a Szov­jetunióból a CSKP érdemes tag­jainak csoportja, mely 14 napot töltött Moszkvában és Leningrád­ban. A veterán kommunistáknak ezt a szovjetunióbeli látogatást CSKP Központi Bizottsága jutalom­a­ként nyújtotta a munkásmozga­lomban, a párt- és közéleti funk­cióban betöltött önfeláldozó mun­kásságukért. Moszkva — Vladimír Koucký Csehszlovákia távozó nagykö­vete búcsúfogadást adott a moszkvai csehszlovák nagykö­vetségen. A fogadáson megje­lentek az SZKP KB, a szovjet minisztériumok, a szovjet fegy­veres erők, a tudományos- és kulturális élet, valamint a dip­lomáciai testület képviselői. (CSTK) — A vasutasok napja alkalmából Ján Šau­sa, a Keleti Vasútvonal Igazgatóságának ve­zetője tegnap sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat az ünnepnap előkészületeiről, va­lamint a vasutak eddigi ered­ményeiről, és a jövő ötéves terv­ben rájuk háruló feladatokról. Szlovákiában az évi átlagos pályaterhelés jelenleg 11,8 mil­lió tonnakilométer, és ez 1937-hez viszonyítva 5,7-szeres növe­kedést jelent. Az elmúlt negyedszázad alatt 283 villanymozdonyt és 615 Die­sel-mozdonyt helyeztek üzembe, továbbá biztosító berendezéssel szereltek fel 24 vasútállomást. A szlovákiai vasútvonalak je­lenleg Európában a legterhel­tebbek közé tartoznak, mivel 1 km vonalszakaszra 12,02 mil­lió nyers tonnakilométer jut, vagyis 17,2 százalékkal több az országos átlagnál. 26 százalék­kal nőtt a vagonok statikai ter­helése és 88 százalékkal a te­hervagonok nyers súlya. A va­gonok körforgalma jelentősen megjavult. Fokozatosan kivonják a for­galomból a gőzmozdonyokat, úgyhogy ezek ma már csak a teljesítmények 18,6 százalékát végzik. A rendszeres közlekedésben azonban a megengedett teljesít­ménynek csak a 94, illetőleg 91 százalékát használjuk ki. Fo­gyatékosságok mutatkoznak a villanymozdonyok karbantartá­sában és javításában, valamint a modern konténeres rendszer fejlesztésében is. A következő ötéves tervben jelentősen növelik a szállítások mennyiségét és főleg a Szovjet­unióból hazánk felé irányuló be­hozatalt. Ezért a fejlesztés nagyságrendjében első helyen áll a kelet-szlovákiai átrakóál­lomás kapacitásának növelése. Tovább folytatják a tiszacser­nyői, a košicei, a žilina-tepliC­kai, a bratislavai és párkányi csomópontok építését, valamint a mozdony­javító-műhelyek fej­lesztését és tervbe vették a bra­tislava—púchovi vonal villamo­sítását is. fz Ü­NNEP ELŐTT Sajtótájékoztató a vasutasnap alkalmából Kádár János fogadta Marko külügyminisztert Budapest — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta első Ján Marko csehszlovák tisztert, aki hivatalos külügymi­látogatá­son van­­ a Magyar Népközt­ár­­­­saságban. A csehszlovák kü­lügymiinisz­tert fogadta tegnap Fock Jenő is, a magyar munkás-paraszt kormány Mindkét elnöke. találkozón részt vett Péter János külügyminisz­ter. A magyar államférfiak szívé­lyes beszélgetést folytattak Marko külügyminiszterrel. Nagyra értékelték a szocialis­ta országok együttműködésének a jelentőségét és az egyre fej­lődő Csehszlovák—magyar ba­ráti kapcsolatokat. Megállapí­tották, hogy a konszolidációs folyamat Csehszlovákiában jó feltételeket teremt az együtt­működés elmélyítéséhez. Ami a két külügyminiszter megbeszélését illeti, annak na­pirendjén a nemzetközi helyzet elemzése is szerepel. Foglalkoz­tak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi kapcso­latainak alakulásával. A világ­helyzet általános során megelégedéssel áttekintése állapítot­ták meg, hogy a javulás, eny­hülés bizonyos jelei észlelhe­tők. Enyhe ítélet Bonn • Aránytalanul enyhé­nek minősíthető a nürnbergi tartományi bíróság ítélete a csehszlovák polgári repülőgép nyolc elhurcolója ellen. A bíró­ság állásfoglalásában teljes mértékben megnyilvánul a nyu­gatnémet kormányköröknek a nemzetközi légikalózkodással kapcsolatos ellentétes álláspont­ja. Az egyik oldalon élesen el­ítéli a repülőgéprablásokat, va­lamint az utasok és a legénység veszélyeztetését — főleg azon esetben, ha a szövetségi köztár­saság polgárai vannak veszélybe — a másik oldalon viszont igen elnéző magatartást tanúsít ab­ban az esetben, ha a repülőgép­rablás a propagandával kommunistaellenes kapcsolatos. Igaz, alig lehet feltételezni, hogy a bíróság a törvénykönyv­ben megszabott legmagasabb büntetést fogja alkalmazni, vagyis a szabadság korlátozá­sára maximálisan kiszabható tízéves szabadságvesztést. A ho­zott ítéletek tehát inkább eny­héknek, mint igazságosaknak mondhatók. A három fő­ tettest fejenként másfél évi börtönbün­tetésre ítélték, a többi ötöt dig csak feltételesen ítélték pe­el több hónapos szabadságvesztés­re. Mindamellett a nürnbergi bí­róság arra a következtetésre ju­tott, hogy a csehszlovák polgá­ri repülőgép elrablása idején „rendkívül komoly veszély fe­nyegette a legénységet és az utasokat is", mivel a tettesek fegyverhasználatra is elhatároz­ták magukat. Felháborító azon­ban az a tény, hogy a bíróság — saját szavai szerint — nem vette figyelembe az elítéltek korábbi bűncselekményeit. Ezzel szemben jellemző, hogy a bíróság elismerte, miszerint a légi kalózok „politikai motívu­mok" alapján cselekedtek, de nem ismerte el, hogy „közvet­len veszélyben" lennének. A re­pülőgéprablóknak minden bi­zonnyal sikerült elhitetni a bí­rósággal a „veszélyes államelle­nes tevékenységük" meséjét, de egyikük sem tudta bebizonyíta­ni, hogy a legkisebb fensége is lett volna a kellemes­rendőr­séggel. Leussink Moszkvában Csütörtökön a szovjet fővá­rosba érkezett Hans Leussink, az NSZK tudományos ügyekkel foglalkozó minisztere, akinek látogatását hamarosan követni fogja Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter moszk­vai utazása. Leussink a szovjet minisztertanács mellett tudományos és technikai működő állan­dó bizottság vendégeként érke­zik a Szovjetunióba. A nyugatnémet miniszter min­den látványosságtól mentes moszkvai munkamegbeszélései­nek fő témája, hogy szovjet—nyugatnémet felmérje a tudomá­nyos-műszaki együttműködést, valamint az ilyen irányú csalatok megalapozásának a kap­le­hetőségeit. Lapunk tegnapi és tegnap­előtti számában közöltük Old­ Moh Švestkának, a Tribúna fő­szerkesztőjének a lap 36. és 37. számában Mi történt Csehszlo­vákiában 1968-ban? címmel meg­jelent tanulmányát. Az Új Szó rendszeresen átveszi a Rudé právo, a Pravda, a Tribúna és több más szlovák, cseh­ és szovjet lap elvi jelentőségű cik­keit Ha erre nem nyílik lehető­ségünk (a viszonylag kis terje­delem korlátokat szaba­tosan és sajtószemlékben kivona­ismer­tetjük testvérlapjaink írásait. Olyan nagy terjedelmű tanul­mány közlése, mint amilyen a jelenlegi, napilap gyakorlatá­ban (esetünkben is, akik ebben a tekintetben sajátos helyzet­ben vagyunk) általában szokat­lan. Ha most mégis kivételez­tünk és a Mi történt Csehszlo­vákiában 1968-ban? című cikket a Tribunával szinte egy időben teljes egészében közöltük, azért tettük, mert úgy­ véljük, hogy az említett írás az elmúlt évek csehszlovákiai eseményeiről szó­ló egyik legjobb elemzés. A tárgyalt időszakról az el­múlt hónapokban már renge­teg cikk, tanulmány és bizonyí­tó dokumentum jelent meg. A megtévesztett emberek ezrei ezekből tudták meg, hogy mi­lyen — gyakran saját érdekük­kel ellentétes — „játéknak" vol­tak a részesei és áldozatai. Az eddig megjelent írások azonban az 1968-as és az 1969-es ese­ményeknek többnyire csak egy­egy jelenségére irányították a figyelmet. Oldrich Svestka meg­kísérelte, hogy a párt tavaly áprilisában választott új veze­tősége politikai irányvonalának szellemében átfogó és minden­re kiterjedő képet fessen a nagy válság időszakáról. Mi történt Csehszlovákiában 19GR-ban? Miért volt szükség 1968 januárjára, 1968 augusz­tusára és 1969 áprilisára? — kérdi cikke címében a szerző. A nagyon sok ember gondolatát kifejező kérdésre a terjedelmes tanulmány őszinte, tárgyilagos és meggyőző választ ad. Többek között elmondja, té­vednek, akik úgy vélik, hogy 1968 januárjában „puccs" tör­tént. A CSKP Központi Bizott­ságának történelmi jelentőségű döntését nem néhány ember kívánsága, tévedése, vagy eset­leges hatalomvágya, hanem a párttagok és az ország dolgo­zói túlnyomó többségének az akarata eredményezte. Januárt — a nagyon kevés ki­vételtől eltekintve — mindenki üdvözölte és megnyugvással fo­ga­dta. A jobboldal politikusai és az országban még meglevő ellenséges erők azonban 1968 januárjának vívmányát kisajátí­tották, és a saját érdekük szol­gálatába állították. A jobboldal augusztust január tartotta. Érvét sokan tagadásának magukévá tették. Augusztusra pedig azért került sor, hogy megőrizhessük a januári plénum pozitívumait, és megvalósulhasson annak elő­remutató határozata. A januári plénum irányvonalának csak egységes, akcióképes, szilárdan a marxizmus—leninizmus alap­­ján álló, az internacionalizmus elveit következetesen betartó párt szerezhet érvényt. A rosszirányú fejlődés miatt az ilyen párt megteremtéséhez egyedül 1968 augusztusa és 1969 . áprilisa nyitotta meg az utat. A tanulmány érvek sokaságá­val bizonyít. Befejező része a január utáni fejlődés nemzet­közi jelentőségét és következ­ményeit tekinti át. Aláhúzza, hogy Csehszlovákiában 1968-ban és 1969-ben nagy nemzet­közi jelentőségű osztályharc ját­szódott le. A jobboldal képvi­selői vereséget szenvedtek, a gyűlölet, a harag, a személyi megtorlás vágya azonban to­vább él. Végleges győzelmet po­litikai munkával, a január előt­ti és a január utáni áldatlan örökségből adódó problémák következetes megoldásával, a szocialista építés újabb sikeré­vel vívjuk ki. A Mi történt Csehszlovákiá­ban című elemzés tanulmányos olvasmány. A tényekre épülő adataival és logikus okfejtésé­vel segítséget nyújt megérteni, hogy mi történt a múltban, mi játszódik le társadalmunkban jelenleg, és mit ígér a jövő. (zsaj Meggyőző válasz Európa esztendeje? Washington — Az ENSZ-köz­gyűlés kedden megnyílt jubileu­mi ülésszaka elnökének meg­választását kommentálva az amerikai sajtó megjegyzi, hogy „Hambro csaknem egyhangúlag történt megválasztása azt tük­rözi, hogy ez az év Európa esz­tendeje a közgyűlésben" — ír­ja a New­ York Times. Az ENSZ-közgyűlés 25. ülés­szakának elnöke 1911-ben szü­letett Oslóban. A náci elözön­lés idején a norvég ben harcolt a hitlerista hadsereg­betola­kodók ellen. Hambro egyébként a norvég küldöttség tagjaként 25 évvel ezelőtt ott volt az ENSZ ala­pító közgyűlésén. Edvard Hambro, az ez évi ENSZ-közgyűlés új elnöke hang­súlyozta, hogy a békülékenység és az együttműködés szellemé­nek kell megvalósulnia a köz­gyűlésen. A norvég diplomata tegnap beszédet mondott egy New York-i sajtókonferencián, és közvetve célzott arra, hogy az ez idei közgyűlésen a polgári repülőgépek erőszakos elhurco­lásáról is szó lesz, amit az em­beri jogok súlyos megsértésé­nek tart. Közvetlen kérdésre az ENSZ 25. közgyűlésének elnöke kije­lentette, hogy enyhült az eu­rópai feszültség, és kedvező körülmények alakultak ki az európai biztonsági konferencia összehívására. v Föld körüli pályán a Kozmosz-363 Moszkva csütörtökön — A Szovjetunióban föld körüli pályá­ra bocsátották a Kozmosz—363 jelzésű mesterséges holdat. Fel­adata a kozmikus térség további vizsgálata, a korábban bejelen­tett programnak megfelelően. A mesterséges hold pályájá­nak adatai a következők: kez­deti keringési ideje 1*9,6 perc. A földtől mért legnagyobb tá­volsága 324 km, legkisebb tá­volsága 21 km, a pálya hajlás­szöge 65 fok. A mesterséges hold műszerei normálisan mű­ködnek. 1970. IX. 18

Next