Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-26 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
ÚJ szú f C ' ? S-? 1•f'vl *Jí· ífc t'-.'V -i ; ŕ ••"• • . . : . EGYSÉGESEN Az emberek - fiatalok és idősebbek - elsősorban saját tapasztalataik alapján alkotnak véleményt pártunk politikájáról. Joggal elvárják, hogy a vezetők szavai és tettei szerves egységet alkossanak. Ez a bizalom a létbiztonság kialakításának egyik alapfeltétele. Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának múlt héten tartott ülésén megállapította: „A pártnak és elvszerű politikájának az érdeme, hogy a bizonytalanság, az aggodalom és a megrázkódtatások korszaka ma már a múlté. A párt vezetősége becsülettel teljesítette azt az ígéretét, melyet 1969 áprilisában a pártnak és a népnek tett, nevezetesen, hogy politikai küzdelemben legyőzi a jobboldalt, kivezeti az országot a felfordulásból és biztosítja a nyugodt életet és munkát. Társadalmunk teljes mértékben visszatért a szocialista fejlődés útjára, és ezen az úton halad biztos léptekkel előre." Nem a véletlen műve, hogy az utóbbi években nőtt a párt iránti bizalom. Mindannyian éreztük, megszilárdult országunk politikai és gazdasági helyzete. A CSKP XIV. kongresszusa fontos határkövet jelentett társadalmunk fejlődésében. Kialakultak a feltételek ahhoz, hogy demokratikus úton újítsuk fel a képviseleti rendszer összetételét. A Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek a párt vezetésével egységes jelölőlistát készítenek, mert a választások célja, hogy „a népet a közös cél érdekében egyesítsük, hogy a kommunista párt egybeforrjon a párton kívüli állampolgárokkal és a többi párt tagjaival". Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utóbbi választások óta hét ifjú korosztály lépett a felnőttek táborába. Állampolgárok: jogokkal és kötelességekkel. Számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a fiatalok miként érvényesítik jogaikat és hogyan teljesítik állampolgári kötelességeiket. Húszévesekkel beszélgetve hallottam: azon ne múlék, bedobjuk mi is a szavazólapot. Később kiderült, egyeseknél a tájékozatlanság szülte a közügyek iránti közömbösséget. Feltehetjük a kérdést minden pártalapszervezetben: hogyan foglalkozunk a fiatalokkal. A CSKP megalapítása 50. évfordulójának kapcsán nagyon sok pártszervezetben megszervezték az idős párttagok és a fiatalok találkozóját. Ehhez hasonlóan most a fiatal választókkal kellene elbeszélgetniük az idősebb kommunistáknak. gyintéssel nem változtathatjuk meg egyetlen fiatal kérletéves nézetét sem. A húszévesek már a szocializmust építő társadalomban születtek és nőttek fel - erényeikkel és rossz tulajdonságaikkal - , így kizárólag a felnőtt társadalom felelős fejlődésükért. Döntő többségüknek minden feltétele megvan ahhoz, hogy hasznos tagja legyen társadalmunknak, de ugyanakkor azokhoz is meg kell találnunk az utat, akiket semmi nem érdekel, mert jelenleg ők az „úgysem mi határozunk" álláspontot képviselik. Nem tudjuk, hányan gondolkodnak hasonlóan a fiatalok közül, viszont fontosnak tartjuk, hogy minden munkahelyen ismerjék a fiatalokat, s az adott körülmények figyelembevételével olyan őszinte légkört alakítsanak ki, amely pozitívan befolyásolja véleményüket. Hivatalból nem lehet elrendelni, hogy „jó legyen a légkör", ennek kialakítása átgondolt, aprólékos tevékenységet igényel. A munkahelyeken az utóbbi években háttérbe szorult a személyes agitáció szorgalmazása. A választási előkészületek most lehetőséget nyújtanak felújítására. Persze az országos eredményeken és tényeken kívül a községekben és a városokban azt a fejlődést kell megláttatni, szemléltetni, amit a lakosság talán naponta lát, de nem tudatosít eléggé. Nagyon fontoljuk meg, hogy mikor használjuk az országos, és mikor a helyi tényeket. Az agitátor egy falusi családdal beszélgetve elmondhatja: a nemzeti jövedelem 1970-ben majd négyszer nagyobb volt, mint 1937-ben, de sokkal nagyobb hatást ér el, ha meg tudja mondani, hogy X család - akiket a falu jól ismer - miből élt 1937-ben, milyen háza volt akkor, és milyen van ma. A szépen kidolgozott választási programokat is élőszóval kell közérthetővé tenni. Ez a munka nemcsak a képviselőjelöltek, hanem az agitátorok és lényegében minden párttag feladata. Tudjuk, a XIV. pártkongresszus határozata kifejezi az egész nép szükségleteit, érdekeit, tehát egyben a Nemzeti Front programja. A kongresszus határozatából felaoatok hárulnak a községekre, a városokra, a járásokra. E feladatok szerves részei a választási programnak, melyet csak a lakosság egységes segítségével válthat valóra az új választott szerv. S ha így tekintünk a választási programra, akkor még közömbösök is kénytelenek elismerni, hogy a november végén tartandó választások számunkra sokkal többet jelentenek, mint a szavazólap bedobása. Ezzel az aktussal az állampolgár kettős igent mond: megválasztja képviselőit, a Nemzeti Front jelöltjeit , és az alkotmány biztosította jogával, közvetve és közvetlenül részt vesz a hatalom formálásában, s ugyanakkor szavazatával igent mond, részt vállal a XIV. pártkongresszus határozatának, a Front programjának teljesítéséből. Célunk, hogy az Nemzeti urnák előtt az állampolgárok egységesen mondják ki a kettős igent. CSETÖ JÁNOS A nacionalizmus és a „marxizmus pluralizálása" — 3. old.l Huszonöt éves a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola — 4. old. # Népszokások, népdalok a magyar — szlovák szomszédságban — 8. old. • Mi történik a Kínai Kommunista Pártban? —13. old. FELVÉTELE ^H^H^^^HHHB A brnói nemzetközi vásáron 31 gépipari terméket tüntettek ki aranyéremmel - ebből 17 hazai gyártmány. Aranyérmet kapott a képünkön látható magasnyomású kazánok pótberendezése is, amely a Tlmače-i Kirov Üzemben készült. Ez a harmadik berendezés, amit Szíriának szállítunk.