Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-22 / 68. szám, hétfő

3 1982. III. 22. Új szú Az együttműködés haszna A piešťanyi kooperációs körzet tapasztalatai A piešťanyi kooperációs körzet az elmúlt napokban elismerő okle­velet kapott az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottságától, a termelésben és a gazdaságfej­lesztésben elért eredményekért, a színvonalas kooperációs kap­csolatok kialakításáért. Ebből az alkalomból néhány kérdést intéz­tem Emil Sedlák mérnökhöz, az ostrovi Haladás Elsz elnökéhez, aki egyben a piešťanyi kooperáci­ós körzet elnöke is. - Pár évvel ezelőtt milyen céllal alakították meg a kooperációs ta­nácsot? - Szövetkezeteink között a jó­szomszédi kapcsolatok már ko­rábban köztünk is kialakultak. Gyakran egymástól gépeket és szaktanácsért sem szégyeltünk átmenni ismerőseinkhez. Úgy gondoltuk, hogy ebben a körzet­ben minden szövetkezet sikere­sebben gazdálkodhatna, ha lenne egy összehangoló központi szerv, amely lerögzítené az együttműkö­dés formáit. Az elképzelést tett követte, önkéntesen megalakítot­tuk a kooperációs tanácsot, amely terv szerint rendszeresen ülésezik és foglalkozik az időszerű fejlesz­tési és termelési problémákkal. A kooperációba tömörülő efsz-ek önállóak, az együttműködésre meghatározott szabályok viszont minden taggazdaságra kötele­zőek. - Az elismerő oklevelet főleg az indokolatlan termelési különbsé­gek felszámolásáért kapták. Mi­lyen konkrét adatokkal bizonyít­hatná ezt a fejlődést? - Valóban jó munkát végez­tünk, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt csúcseredmények születtek a ha­todik ötéves tervidőszakban. A sű­rűn vetett gabona átlagos hektár­hozama 6,2, a kukoricáé 6,4 tonna volt. Több száz hektáros területen 8 tonna szemes kukoricát takarí­tottunk be hektáronként. A tapasz­talatokat a növénytermesztési csoportokban elemezzük és úgy gondoljuk, hogy a jövőben még nagyobb területen ad ilyen bő ter­mést a szemes kukorica. - Milyen szakmai segítséget kapnak a kutatóintézetek és a fő­iskolák szakembereitől?­­ - Jó példaként említhetném Trnavai Kukoricatermesztési Kutató Intézetet, amelynek dolgo­zóival nagyon szorosan együttmű­ködünk. A legnagyobb eredmény­nek tartom, hogy a silókukorica termesztéséhez megfelelő vető­magot ad el körzetünk gazdasá­gainak. Olyan hibrideket termeszt­hetünk, amelyek fokozatosan ér­nek be, és betakarításukat is ki­sebb erőfeszítéssel szakszerűen végezhetjük. A silógödröket gyor­san megtölthetjük és lefedhetjük. A gyors és jó munka eredménye, hogy a silótakarmány mind I. osz­tályú. Annyi tápanyagot tartalmaz, hogy a hízómarhákkal csak silóku­koricát etetünk, amit cukorgyári melasszal és sörgyári mellékter­mékekkel ízesítünk. Az abrakta­karmányt inkább tejtermelésre és sertéshús előállítására használjuk fel. - A kooperációban szövetkeze­tük mivel járul hozzá a jobb ered­ményekhez? - A társulást mi kezdeményez­tük, ezért igyekeztünk, hogy ter­melési eredményeink is a legjob­bak legyenek és tapasztalatainkat szomszédainknak is átadhassuk. Szövetkezetünkben az egy hek­tárra jutó termelés értéke 38 ezer korona. Minden hektárra 1300 liter tej termelése jut. Szintén a jó mi­nőségű tömegtakarmány felhasz­nálásának köszönhetjük, hogy egy liter tej termelésére 19-22 dkg abraktakarmányt használunk fel. A tehenek átlagos évi tejhozama meghaladja a 4 ezer litert.­­ Az oklevél átadásakor nagyra értékelték a szarvasmarha-te­­nyésztés fejlesztésében elért eredményeiket is. Mi a vélemé­nye, érdemes szarvasmarha-te­­nyésztéssel foglalkozni? - A növénytermesztésben elért csúcseredmények főleg annak kö­szönhetők, hogy évek óta elegen­dő szerves trágyát juttattunk a földbe. A szarvasmarhatenyész­tésből eredő bevételbe beleszá­mítjuk az istállótrágya értékét is. Szerintem még az árrendezések után is csak ilyen számítás alapján mutathatunk ki megfelelő tiszta hasznot a szarvasmarha-tenyész­­tésben. Üzemgazdászunk ugyan kimutatta, hogy literenként 50 fillér a nyereség a tejtermelésben. Az értékelés nem teljes, és ezért em­lítettem az előbb, hogy az istálló­trágyát is fel kell értékelni, ha azt­­akarjuk bizonyítani, hogy a szar­vasmarhatenyésztés kifizetődő.­­ A hetedik ötéves tervidőszak­ban milyen irányban fejlődik szö­vetkezetükben az állattenyésztés? - A földterülethez viszonyítva eddig is elég sok szarvasmarhát tartottunk. Mivel a szemes és tö­megtakarmány termelése nálunk nem túl nagy gond, mert a lehető legnagyobb hektárhozamokat ér­jük el, szövetkezetünk vezetősége úgy döntött, hogy 100 hektáron­ként legalább 130 szarvasmarhát tartunk. A gazdálkodás szempont­jából ez azt jelenti, hogy a tervidő­szak vége felé már annyi szerves trágyát állíthatunk elő, hogy keve­sebb műtrágya felhasználásával is fokozhatjuk a hektárhozamokat. A szerves trágya elősegíti hogy a növények jobban felvehessék a talaj tápanyagtartalmát. A jövő­ben öntözőberendezéseinket jobban kihasználjuk. Olyan terve­i­­ink vannak, hogy a szemes és silókukoricára is vizet juttatunk mozgó berendezésekkel. A növé­nyek fejlődéséhez tehát kedvező feltételeket teremtünk. - Eddigi eredményeik alapján szövetkezetükben és a kooperáci­ós körzetben teljesíthetőnek tartja, a 7. ötéves tervidőszakra elő­irányzott feladatokat? - Kooperációs körzetünk kez­deményezte, hogy az idei és a még hátralevő évekre szóló fela­datokat túlteljesítsük. Erre meg­van minden lehetőség, mert a ko­operációs tanács egyre színvona­lasabban működik. Javaslataival hozzájárul a körzetünkhöz tartozó szövetkezetek gazdálkodásának javításához. A tanácsüléseken a hibákért, mulasztásokért felelős­ségre vonjuk egymást, és ha vala­mely gazdaságban csökken a tej­hozam, vagy mulasztást észle­lünk, akkor intézkedéseket ho­zunk. A jövőben közös erőfeszí­téssel még nagyobb mértékben felhasználjuk a hazai és a szom­szédos szocialista országok hala­dó tapasztalatait, hogy eredmé­nyesebben dolgozhassunk. BALLA JÓZSEF A két első hazai gyártmányú röntgenkészülék egy žižkovi bérház mosókonyhájában született 1922-ben. Ez az esemény a Méta cég létrejöttének kezdetét jelentette. A cég fokozatosan korszerű vállalattá fejlődött, s ma már a Chirana vállalat néven ismert. Székhelye Prága- Modranyban található. Jó nevét a konszernvállalat világviszonylatban is megőrzi, amit bizonyít, hogy tavaly a szocialista országokba 116 millió korona értékben, a kapitalista országokba pedig 16,3 millió korona értékben szállított árut. A különböző röntgenkészülékek nemzetközi viszonylatban is csúcsszínvonalúak, ami a modranyi technikusok és munkások rátermettségét, jó munkáját bizonyítja. A felvételen: Chiros­­hop 7 röntgenkészüléket szerelnek. (Felvétel: ČTK - Jiří Kruliš) A Bratislavai Mezőgaz­dasági Ellenőrző és Hi­telesítő Intézet dolgo­zóira az idén sok feladat vár. Harmincezer vető­magmintát kell meg­vizsgálniuk a csíraké­pesség, a nedvesség­­tartalom, a tisztaság, a fajtatisztaság stb. szempontjából. A két szocialista munkabri­gádnak idejében köszönhetően elkészültek a tavaszi vetőmagvak és ültetőanyagok vizs­gálataival. A felvételen Mária Prochádzková, a szocialista munkabri­gád-tag az elemzett anyag komponenseit méri (Felvétel: ČSTK­Blažej Palkovič) summás Románia népgazdasági tervéről 1980-hoz hasonlítva tavaly 2,1 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem Romániában, az ipari termelés a tervezett 7-8 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal emelkedett. Az árutermelés 2,6 százalékkal növekedett, ugyanak­kor a nem értékesített áru körülbe­lül 25 milliárd lej értékű. 1981-ben 164 200 lakást adtak át az ország­ban, a dolgozók átlagos havi jöve­delme pedig 1 százalékkal lett ma­gasabb. A beruházások értéke az 1980-as év színvonalán maradt és 208,5 milliárd lejt tett ki, amelynek 49,4 százaléka esett az iparra. A tervezett feladatokat a mező­­gazdaságban­ sem sikerült meg­valósítani. A nettó mezőgazdasági produkció értéke 2,2 százalékkal csökkent, pedig a terv alapján 9 százalékkal kellett volna emel­kednie. A 20 millió tonnás gabona­­termelés szintén az 1980-as év színvonalán maradt. Emelkedett viszont a kivitel, 11,3 százalékkal, a behozatal pedig 2,4 százalékkal csökkent. Romániának 1981-ben 22,4 millió lakosa volt, a népgaz­daságban 10,4 millióan dolgoz­tak, ebből 7,4 millió dolgozó az iparban és a szolgáltatások terén találta meg a számításait. (HÍZ) Folyami teherszállítás az NDK-ban A tavalyinál 3 millió tonnával több, vagyis 20 millió tonna nyers­anyagot szállítanak majd 1985- ben az NDK folyóin. Addig termé­szetesen újabb kikötők épülnek az országban és a hajók hatéko­nyabb ki- és berakodása érdeké­ben különleges vállalati csoporto­sulások jönnek létre. (SH) A mezőgazdaságot segítik Jó munka csak jó gépekkel vé­gezhető, és ez a mezőgazdaságra is vonatkozik. Az iparban már egy éve a tervszerű népgazdaságirá­nyítás tökéletesítését célzó komp­lex intézkedések feltételei köze­pette gazdálkodnak a vállalatok, a mezőgazdaságban pedig az új év elejétől érvényesülnek az új szabályozók. Tehát az ágazat jog­gal várja el a kiszolgáló ágazatok­tól és a szolgáltató vállalatoktól, hogy hatékonyan segítsék munká­ját. A Bratislavai székhellyel műkö­dik a Mezőgazdasági és Ellátó Vállalat gépgyára, amely ezen a té­ren ugyancsak sokat tehet. Ge­rendás Gyula, a vállalat igazgatója a tapasztalt szakember szemével ismertette, a vállalat tevékeny­ségét. - A mi vállalatunk a Mezőgaz­dasági Felvásárló és Ellátó Válla­lat keretében bizonyos mezőgaz­dasági gépek gyártásával és sze­relésükkel foglalkozik, ötszáz dol­gozónk van, három üzemegység­ben dolgoznak. Az alapüzem Bra­tislavában található, a további Ža­­bokceky nad Nitrou­ban, és a har­madik a morvaországi Želetaván működik. Ezenkívül van egy sze­relőcsoportunk Nyitrán. Főleg a takarmányipar számára gyár­tunk bizonyos gépeket és beren­dezéseket, elsősorban szállító be­rendezéseket, keverőgépeket, vasszerkezeteket és egyéb kisebb berendezéseket. A múlt év na­gyon sikeres volt vállalatunknál. A teljesítményeket 102,6 száza­lékra teljesítettük, a saját termelési érték mutatóját 100,8 százalékra, a nyereségét pedig 109 száza­lékra. A kedvező gazdasági eredmé­nyek ellenére különböző nehézsé­gek mindig adódnak, és ezeket csak a dolgozók jó hozzáállásával lehet megoldani. - Elégedettek az itt készült gé­pekkel, berendezésekkel? - Ezt inkább a használóiktól kérdezze meg - válaszolja -, mi ugyanis közvetett kapcsolatot tar­tunk fenn a mezőgazdasági üze­mekkel, tehát közvetve vagyunk érdekeltek az ágazat fejlesztésé­ben. Meg kell mondani, hogy a ta­karmányipar megteremtése már a befejezése felé közeledik, és ez munkánkat is meghatározza. 1964-ben a 24-es kormányrende­let alapján kezdtük meg a takar­mánykeverő-üzemek létesítését. Azóta már több új üzemet építet­tünk fel. A 7. ötéves tervidőszak­ban még mintegy 5-6 takarmány­keverő-üzemegység felépítése vár ránk. Ebben az ágazatban elértük azt a jó átlagot, ami a világ­ban jelenleg van. A legfontosabb feladataink közé tartozik az idén is a takarmányipar további bővítése, a meglevő üzemegységek korsze­rűsítése. Az elmúlt években felé­pült gyárakat fel kell újítani, kor­szerűsíteni, gazdaságossá kell tenni termelésüket, amiben nagy szerep jut az általunk gyártott be­rendezéseknek, gépeknek is. En­nek érdekében vállalatunk dolgo­zói mindent megtesznek, de nem hallgathatom el, hogy gondjaink is vannak. Mint már említettem, Bra­tislavában van az alapüzemünk. A város és környéke munkaerő­gondokkal küzd, s szinte a csodá­val határos, ha egy szakmunkás jelentkezik felvételre. A vállalatve­zetés úgy döntött, hogy a vidéki üzemeket fejlesztjük, ahol a mun­kaerőgondok könnyebben enyhít­­hetők, megoldhatók. Persze, min­dennek ellenére igyekszünk fela­datainkat teljesíteni és jó minősé­gű termékekkel akarunk hozzájá­rulni a mezőgazdasági termelés fokozásához, az ágazat céljainak eléréséhez. WIMMER ZOLTÁN Villanyvezeték a La Manche-csatornában Franciaország és Nagy-Britan­­nia egyezményt írt alá a La Man­­che-csatorna tenger alatt villany­­vezetékének a kiépítését illetően. A tenger alatti kábelek első két párját 1985-ben helyezik üzembe, a hátralevő párt pedig egy évvel később. A két ország közötti első tenger alatti vezetéket 1961-ben adták át. Bulgáriából a nagyvilágba (SH) Az utóbbi években Bulgária a világ ötvenhét országába szállít elektronikai cikkeket. A legtöbbet a Szovjetunióba, az NDK-ba, a kapitalista országok közül pedig Dániában, Franciaországba, Olasz­országba, az NSZK-ba, Ausztri­ába és Svájcba. A szállítmányok legnagyobb részét számítástech­­nikai berendezések teszik ki, ame­lyeket telefonközpontokban, a vegyiparban és a mezőgazda­ságban hasznosítanak. Az elmúlt esztendőkben előtérbe kerül az ipari robotok gyártása is. Bulgária e téren is előkelő helyet foglal el a szocialista országok táborában. (SH) Dánia gazdasági helyzetéről Egyre több a munkanélküli Dá­niában. Háromszázezer ember közül majdnem százezer huszo­nöt éven aluli. Hivatalos jelentések szerint az ország körülbelül 110 milliárd korona értékben adóso­dott el, az ipari termelés továbbra is csökken, s emelkedik az inflá­ció. A megfigyelők szerint ennek egyik fő oka az, hogy az ország tagja a Közös Piacnak, ami annyit jelent, hogy Dánia nem folytathat független politikát, sem a kereske­delem, se a pénzügyek terén. (HÍZ)

Next