Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-07 / 156. szám, kedd

I­L­A­G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ne okozzunk csalódást! Péter-Pál táján már megszoktuk, hogy tizedmagával süssön a nap, kenyérillata,­­íze legyen a levegőnek, hellyel-közzel a déli járásokban már csipegessék az őszi árpát, készenlétben várják a soron következő aratást... Péter-Pál napjának van ám egyéb nevezetessége is. Kisiskolás, nagydiák szögre akasztja a táskát, ha ugyan nem lódítják a sarokba, hogy szeptember elsejéig megszakítsanak egymással minden kap­csolatot. Aztán ki a szabadba, vízpartra, Tiszához, Dunához vagy egyenesen a tengerpartra vagy - és erről lesz most szó. Országszerte sok-sok diák útja vezet most a munkahelyek, szövetkezetek, konzervgyárak felé, hogy három-négy hetet a min­dennapi élet sűrűjében - ha szabad ezt a kifejezést használni -, a munka frontján töltsön. Csak Szlovákiában, ha nem csalnak az értesüléseim, hetvenegyezer diák vállal idénymunkát, hogy segítsen az üzemeknek megbirkózni a nyári szabadságok okozta kiesésekkel összefüggő gondokkal, vagy a mezőgazdaságban, ahol aratás idején mindig elkél a dolgos kéz. Többségük kíváncsian, tele reménnyel indul majd útnak. Nem szeretnénk azonban, ha csalódottan térne majd vissza. Mert csa­lódni nem jó, különösen, ha a mindennapi életben kell csalódni. Azt mondtuk, ugye, hogy hetvenezer fiatal vállal munkát. Közülük tizennyolcezer a főiskolás­ egyetemista. Úgy is mondhatnánk: a jövő szakemberei, akik az iskolában tanultakat már az életben próbálják alkalmazni. Nem új dolog ez. Minden nyáron ezrével dolgoznak a fiatalok, különösen a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, ott, ahol ilyenkor a legkeresettebb a dolgos kéz. A fiatalok többsége szíves-örömest megy segíteni. Jól érzi magát a munkahelyeken. Legtöbben jó szívvel emlékeznek hazaté­résük után is azokra az üzemekre, gazdaságokra, ahol tárt karokkal fogadták őket. A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola hallgatói­ban például a mezőgazdasági üzemek dolgozói nem csupán az idénymunkást látják, hanem már a jövőbeli szakembert, aki tanul­mányainak befejezése után akár náluk is megtelepedhet. Úgy intézik hát a dolgát, hogy a majdani szakember már most otthon érezze magát náluk! Jó emlékekkel távozzon, és ha majd választania kell, rájuk gondoljon elsőnek! És ehhez nem is kell olyan sok. A fiatalok a jó szót mindig örömmel fogadják, a törődésért hálásak. Mindennél fontosabb azonban, hogy ne érezzék magukat fölöslegesnek, mert azt mindennél nehezebb elviselni. Csak az tudja ezt megérteni, aki már került hasonló helyzetbe. Egy pillanatra se érezzék, hogy terhére vannak másoknak, nem tudnak velük mit kezdeni. Ezek olyan kérdések, amelyek minden évben ilyen vagy olyan formában felszínre kerülnek, amelyekről most kell beszélni, most a kezdet kezdetén, amikor az okos szó még nem eső után köpönyeg. Mindezt azért is fontos elmondani, mert a nyári munkavállalások az embernevelés folyamatába szorosan beletartoznak. Ismerkedés az élettel, a mindennapokkal, a munkásélettel, amelyre az év tíz hónapjában nemigen futja az időből, amikor is a fiatalok fő feladata a tanulás, az életre való felkészülés. A nyár az az időszak, amikor ízelítőt kaphatnak az életnek ebből a feléből is. Baj azonban, ha ez a kóstoló nem azt eredményezné, amit mi, felnőttek szeretnénk, ha a jövő szakembere keserű szájízzel térne haza a mindennapi életben tett kirándulásról. Ezért hát az intő szó, már a címben: ne okozzunk csalódást! Legyünk óvatosak, tapintatosak, különben elvéthetjük a lépést! Ehhez már az is elég, ha az illető üzem vezetői nem készülnek fel kellően a fiatalok fogadására, az első találkozóra, ha a „vendég“ előtt latolgatják, tanakodnak, mit is kezdjenek vele, milyen munkára osszák be. Baj az is, ha túlzottan dédelgetik, amiből az illető könnyen azt a következtetést vonhatja le: nem sokat néznek ki belőle, várnak tőle, mindenáron kímélni akarják, mondván: hagy­juk csak nyugton, nem azért van a vakáció, hogy szegény gyerek még most is törje magát! Megtörténik az is, hogy látszatmunkára fogják, amire rövidesen ő maga is rájön, és próbál magyarázatot keresni. És nem biztos, hogy sikerrel. Az ilyen „munkáltatók“ nem is sejtik, hogy jószívűségük többet árt, mint használ, s a gyakorlati életről hamis kép alakul ki a fiatalokban. Természetesen közöttük is akadnak, akik nemigen szaggatják az istrángot, de a lekezelést még az ilyenek is zokon veszik. Hát még az, aki sokat várt ezektől a hetektől, és rövidesen maga látja, hogy csak látszatmunkát végeztetnek vele! S neki csinálnia kell, mert ezt várják tőle. Másik véglet, amikor minden „alja“ munkát a „jöttél“ végeztetnek el. Az ilyen bánásmódok csak a kedvüket szegik. Ez viszont nem lehet a cél. Egy kicsit talán túlzottnak tűnhetnek a példák. Nem is hinné az ember, hogy milyen gyakran előfordulnak. Sőt, azt sem mondhatjuk, hogy minden esetben rossz szándék áll mögöttük. Ellenkezőleg: többnyire a jószándék vezérli az illetékeseket, egyik esetben, hogy kíméljék a gyereket, a másikban, hogy saját dolgozóiknak szerezze­nek könnyebbséget, helyettük a vendég végezze el az olyan munkát, amelytől mindenki ódzkodik. A fiatalok többsége segítő szándékkal jön, igazán dolgozni akar, szeretné örömét lelni a végzett munkában, és nem utolsósorban jólesne az erkölcsi, anyagi elismerés is. Bizakodva indulnak, hiszik, hogy képesek hasznossá tenni magukat. És ha mégsem, a látszat­munkáért járó keresetnek sem tudnak igazán örülni, nem is beszélve arról, hogy az ilyen foglalkoztatás az illető ipari vagy mezőgazdasági üzemnek is nagy luxus. Ám nem is az anyagiak játsszák itt a főszerepet. A munka, a munkahely megszerettetése nagyobb tét. Olyan, amit koronákban nem lehet kifejezni. A szünidei diákmunka nem tartozik a családok anyagi helyzetének megjavítására szolgáló eszközök közé. Nem segély, egyszerűen munka, ismerkedés az élettel, a munkásélettel, amely mindannyiunk boldogulásának az alapja. Lényegében mi a célja ennek a diákmunkának? Társadalmunknak nem csupán nagy tudású, felkészült emberekre van szüksége, hanem olyanokra, akiknél a tudás, eszmei felkészültség a munka szeretetével, megbe­csülésével párosul. Ne okozzunk hát csalódást, ne alakítsunk ki hamis képet a fiatalokban, hanem tegyünk meg mindent azért, hogy társadalmunk egyre több a tudáson kívül a munkát is szerető, értékelni tudó felnőttel gyarapodjék. SZARKA ISTVÁN Jindrich Poledniknak, a CSKP KB titkárának, 50. születésnapja alkalmából sokéves áldozatos tevékenységéért a Köztársasági Érdemrendet adomá­nyozták. A felvétel az átadási ünnepségen készült, baloldalt Gustáv Husák elvtárs, jobboldalt a jubiláns. (Képtávírón érkezett - ČSTK) Köztársasági Érdemrend Jindrich Poledník elvtársnak A magas kitüntetést Gustáv Husák elvtárs nyújtotta át a jubilánsnak (ČSTK)­­ Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában Jindrich Poledníknek, a CSKP KB titkárának 50. születésnapja alkalmából átnyúj­totta a Köztársasági Érdemrendet, amelyet a CSKP KB Elnökségének a javaslatára adományozott. A jubileum alkalmából Husák elv­társsal együtt Jindrich Poledniknak jókívánságaikat fejezték ki: Vasil Bi­l’ak, Karel Hoffmann és Miloš Ja­keš, a CSKP KB Elnökségének tag­jai, Jan Fojtík, Josef Haman és František Pitra, a CSKP KB Elnök­ségének póttagjai, Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára, Marie Kabrhce­­lová és Miroslav Zavadil, a CSKP KB Titkárságának tagjai, valamint Jaroslav Hajn, a CSKP KERB el­nöke. A magas állami kitüntetés átadá­sa során Gustáv Husák nagyra érté­kelte Jindrich Poledniknak a CSKP és a szocialista társadalom javára felelős párt- és közéleti tisztségek­ben kifejtett sokéves áldozatos tevé­kenységét. A párt központi bizottsá­ga nevében új munkasikereket, jó egészséget és megelégedettséget kívánt. Alois Indra, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap Prágában legfelsőbb törvényhozó testületünk más vezető, tisztségviselőinek jelenlétében fo­gadta Jindrich Poledníket, a Szövet­ségi Gyűlés képviselőjét 50. szüle­tésnapja alkalmából. Gratulált jubileuma és a Köztár­sasági Érdemrenddel való kitünteté­se alkalmából. Egyúttal átnyújtotta neki a Szövetségi Gyűlés üdvözlő levelét, amely nagyra értékeli Poled­ník elvtársnak a Szövetségi Gyűlés Elnöksége tagjának és a Nemzetek Kamarája képviselőjének tisztségé­ből eredő feladatok teljesítése során tanúsított felelősségérzetét. KEDD 1987. július 7. XL. évfolyam 156. szám­ára 50 fillér Közlemény az SZLKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK)­­ Az SZLKP KB Elnöksége tegnapi ülésén megtárgyalta a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak 1989. január elsején esedékes komplex átalakí­tása munkáinak menetét. Az árrendszer átalakítása a csehszlovákiai gazdasági mechanizmus átalakítá­sának jóváhagyott elveire támaszkodik, s célja az árak objektivizálása és az önfinanszírozás feltételei­nek megteremtése az önelszámolás elvei alapján. A nagykereskedelmi árak átalakítása ezeket az ára­kat az 1986. évi szinten tartja. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak 1989 január elsején esedékes komplex átalakítása nem érinti a fogyasztói árakat. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta a szlo­vákiai népgazdaság fejlesztése 1988. évi állami vég­rehajtási tervének javaslatát. Megállapította, hogy a szlovák kormány által előterjesztett tervezet tárgyi szempontból biztosítja a megszabott évközi fejlődési dinamikát. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az 1986. évi tervfeladatoknak és az idei év első hónapjára elő­irányzott feladatoknak a nem kielégítő teljesítése - főleg a fejlesztés intenzifikálása, a termelés műsza­ki és gazdasági színvonalának emelése és a beruhá­zási folyamat javítása terén - megnöveli a 8. ötéves tervidőszak harmadik évére előirányzott tervfelada­tok igényességét. Ez megköveteli az egész irányító struktúra tevékenységének következetes javítását. Ezzel kapcsolatban az SZLKP KB Elnöksége utasí­totta a szlovák kormány érintett minisztereit és a szlovákiai központi szervek vezetőit, hogy gyors ütemben intézkedéseket tegyenek a tervmutatók, főleg a minőségi mutatók teljesítésére. Nyomatéko­san követelik, hogy 1988-ban minden erőforrás haté­kony mozgósításával, valamint a pártszervek és -szervezetek koncentrált tevékenységével követke­zetesen realizálják a CSKP XVII. és az SZLKP leg­utóbbi kongresszusának irányelveit. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a mű­szaki fejlesztés, a szabálymódosítás és a tervező­­munkák 1988. állami tervének pontosított változatát. Megállapította, hogy a tervfeladatok teljesítésének eddigi üteme nem felel meg a gyorsítás stratégiai céljának. Az elnökség bírálóan nyilatkozott a Szlová­kia által a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komp­lex tudományos műszaki fejlesztési programjában való részvétel szerződéses megszervezésének ala­csony színvonaláról. Elégedetlenségét fejezte ki az­zal kapcsolatban, hogy a tervezőmunkák konkrét terve ahelyett hogy növelné a rekonstrukciók, a kor­szerűsítések és a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei realizálásának részarányát, továbbra is megengedi az extenzív beruházási módszereket. Az SZLKP KB Elnöksége a beruházások 1986. évi helyzetével és eredményeivel is foglalkozott. A rész­leges pozitív eredmények ellenére nem kielégítőnek értékelte a beruházások múlt év végi helyzetét. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan megköveteli, hogy a párt-, a kormány-, s a gazdasági szervek és szervezetek határozott következtetéseket vonjanak le, és káderintézkedéseket tegyenek a feladatok teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban. (Folytatás a 2. oldalon) Jókívánságok Peruba (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök táviratban fe­jezte ki jókívánságait Guillermo Larco Coxnak, a Perui Köztársaság miniszterelnökének kinevezése al­kalmából. Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter ugyanebből az alkalomból táviratban gratulált Allan Wagner Tizzanónak, Peru új külügyminisz­terének. Július 22-én: Szovjet-szíriai közös űrrepülés (ČSTK)­­ Alekszej Leonov, a Ju­rij Gagarin űrhajóskiképző központ parancsnokhelyettese Csillagváros­ban tegnap megtartott sajtóértekez­letén bejelentette, hogy a két szovjet-szíriai legénység már befe­jezte az előkészületeket a közös űrrepüléshez. Július 22-én lesz a Szojuz TM 3 űrhajó startja, amely az egyik legénységet Föld körüli pá­lyára viszi. Leonov elmondta mindkét nem­zetközi legénység a jövő hét­ elején érkezik Bajkonurba. Ezután a szíriai űrhajósok: Mohammed Fariz és Munir Habib és szovjet társaik: Alekszandr Viktorenko, Alek­­szandr Alekszandrov, Anatolij Szolovjov és Viktor Szavinih vála­szoltak az újságírók kérdéseire. A csehszlovák filmművészet kiemelkedő egyénisége volt KAREL STEKLÝ NEMZETI MŰVÉSZ NEKROLÓGJA (ČSTK)­­ A Csehszlovák Film, a Cseh Kulturális Minisztérium, a Cseh­szlovák és a Csehországi Drámaművészek Szövetsége, valamint a Barran­­dovi Filmstúdió mély megrendüléssel közli, hogy július 5-én 83 éves korában elhunyt Karél Steklý nemzeti művész, filmrendező és forgatókönyvíró, a Köztársasági Érdemrend, a Győzelmes Február Érdemrend és a Munka Érdemrend kitüntetettje, kétszeres állami díjas művész. Karél Steklý a csehszlovák film­­szott. A filmművészet területén művészet kiemelkedő személyisége 1933-ban forgatókönyvíróként kez­­elt, azon kommunista filmmű vé­­dett­el tevékenykedni. Rendezőként szék egyike, akiknek munkássága az első háború utáni cseh filmmel, mindig közel állt az egyszerű ember- az Áttörés­sel mutatkozott be. Ennek­hez, a szülőföldhöz, a haladás esz- társrendezője volt, első önálló alko­téshez. tása pedig a Sziréna című mestermű Pályafutását színművészként v0t, amelyet Marie Majerová azo­kezdte, különféle társulatoknál jár­ (Folytatás a 2. oldalon)

Next