Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-05 / 6. szám
Ötven éve robbantották fel Budapesten a Duna-hidakat Az ötven évvel ezelőtti január a hó ellenére is fekete hónap Budapest történelmében. Az 1944. március 19-e óta németek megszállta fővárost 1944 karácsonyára a szovjet hadsereg körülzárta és megkezdte ostromát, amely 1945. február 13-án fejeződött be. Az ostrom végére Budapest 39 643 épületéből mindössze 10 323 (26 százalék) maradt ép, a közvetlen harci cselekmények több mint 12 000 polgári áldozatot követeltek. A pusztítás nem kímél(het)te Budapest hídjait sem. A visszavonuló német csapatok 1945 januárjában mindegyiket felrobbantották. Elsőként, január 14-én a Petőfi híd repült a levegőbe, amely addig az akkori kormányzó, Horthy Miklós nevét viselte, s 1937 szeptemberétől szolgálta a közlekedést Buda és Pest között. Romjaira a szovjetek április 5- én ideiglenes hidat építettek. A következő év nyarán megkezdték a roncsok kiemelését és a híd újjáépítését. Egyik csonka pillére hét évig ágaskodott a Dunában. A mai formájában újjáépített hidat 1952. november 25- én adták át. Két nappal később, január 16-án a mai Szabadság hidat robbantották fel a németek, amit eredetileg Ferenc József császárról neveztek el. A robbantás következtében az egész befüggesztett tartórész a Dunába esett. A budai oldalon levő főtartó súlyosan megrongálódott, majd később leszakadt. A hidat 1945. március 15-re - pontonhíddal kiegészítve - ideiglenes szerkezettel használhatóvá tették, ezt azonban a Duna jégzajlása 1946. január 10-én elsodorta, így a főváros két része között megszűnt a közlekedés. Újjáépítése után 1946. augusztus 20-án Szabadság híd néven nyitották meg újra. Újabb két nap elteltével a németek ismét robbantottak. Január 18-án tették használhatatlanná Budapest legrégibb hídját, a Lánchidat, valamint az Erzsébet hidat. A gróf Széchenyi István kezdeményezésére az angol Tierney William Clark és Adam Clark tervezte és építette, 380 méter hosszú, három nyílású Lánchíd a szabadságharc idején készült el. Hivatalosan csak a szabadságharc leverése után, 1849. november 20-án nyitották meg, de az első kocsi már január 1-jén áthaladt rajta, a magyar királyi koronát szállította a veszélyeztetett Budáról Debrecenbe. Megsemmisítésének gondolata már az osztrákokban is felmerült. Alnoch ezredes meg is kísérelte. A robbantás nyolc kereszttartót tett tönkre, a csúszni haderő a lánckamra felrobbantásával a lehorgonyzás - gyakorlatilag az egész tartószerkezet - tönkretételét is tervezte, ezt azonban Adam Clark a lánckamrák elárasztásával, a szivattyú szétszerelésével és egyes alkatrészek összetörésével megakadályozta. Már 1873-ban fáradási jelek mutatkoztak a híd szerkezetén, de csak 1913-ra váltak a híd lengései veszélyesekké, úgyhogy elhatározták a vasszerkezet kicserélését, azzal a feltétellel, hogy a híd megjelenése nem változhat. Ami nem sikerült az osztrákoknak, sikerült a németeknek. A második világháborús ostromban 1945. január 18-án az Erzsébet híddal együtt felrobbantották. A híd anyagát részben felhasználták az újjáépítésnél, de a merevítőtartókat újra kellett készíteni, a pillérek is erősen megsérültek. 1949. november 20-án adták át ismét a forgalomnak. Az 1898-ban meggyikolt Erzsébet királynéról elnevezett híd a maga 278,6 méteres hosszával a világ leghosszabb és legszebb lánchídja volt, egészen a negyvenes évekig. Hat év alatt készült el, 1903. október 10-én adták át. A második világháború azonban nem volt tekintettel erre a világrekordra. 1945. január 18-án a németek ezt is felrobbantották. Az újjáépítésre három terv készült: egy felsőpályás gerendahíd, egy lánchíd és egy kábelhíd terve. A választás a régi lánchíd vonalát pontosan követő kábelhídra esett, tervezője Sávoly Pál volt. 1964. november 20-án adták át a külsejében alaposan megújuló, ám az elődjére nagyon hasonlító, méltóságteljes hidat, amely így Budapest legifjabb hídja. Ugyanezen a napon robbantották fel a Margit hidat is, pontosabban ami még akkorra megmaradt belőle. Történt ugyanis, hogy 1944. november 4- én az első pesti nyílás - máig tisztázatlan körülmények között - felrobbant, így a következő pillér megrongálódott, és a másik két nyílás is a Dunába zuhant. A halálos áldozatok számát 600-ra becsülték. Feltételezik, hogy véletlen robbanás történt. Ugyanis az egyre közeledő front miatt a németek már robbantásra készítették elő a hidat. A villamos vezetékéből vagy sínjéből valószínűleg áram indukálódhatott a gyújtóvezetékbe, az elektromos gyutacsok pedig felrobbantották a tölteteket. Az épségben maradt három budai nyílást robbantották föl 1945. január 18-án a visszavonuló németek. A felrobbantott híd helyén átmenetileg pontonhíd épült, de a „Manci hídnak” becézett szükséghidat a téli jégzajlás elsodorta. Az újjáépített, a réginél könnyebb szerkezetű hidat 1947. november 16-án, teljes szélességében 1948. augusztus 1-jén nyitották meg. Pontosan egy hónapja tartott Budapest ostroma, amikor a németek hozzáláttak az Újpesti vasúti híd megsemmisítéséhez, amely 1896 novemberében nyílt meg. 1944 augusztusában a légitámadások már használhatatlanná tették, majd a visszavonuló németek teljesen felrobbantották. Újjáépítése csak akkor vált időszerűvé, amikor az Összekötő vasúti híd ideiglenes vasszerkezete annak újjáépítése után felszabadult. Az építést 1954-ben kezdték meg és 1955. május 21-én adták át az újjáépített vasúti hidat. Az Összekötő vasúti hidat, melyen az első vonat 1913. november 26-án haladt át, kétszer rongálták meg a légitámadások, de mindkétszer helyreállították. A németek azonban már 1944. december 31-én a levegőbe repítették. A szovjet hadsereg a régi pilléreken egyvágányú szükséghidat épített, ezt 1945. március 23-án adták át a vonatoknak. A pillérek helyreállítását szeptemberben kezdték meg, az új hidat 1948. szeptember 6-án nyitották meg. Csupán egyetlen budapesti hidat nem semmisítettek meg a visszavonuló németek: a magyar főváros közlekedésének szempontjából ma a legnagyobb teljestőképességű Árpád hidat. Ez ugyanis akkor még nem volt kész. Építését 1939-ben kezdték meg, de 1943-ban a háború miatt abbamaradt. 1948-ban kezdték újra a munkát, és 1950. november 7-én Sztálin híd néven adták át. A keskeny híd egyre kevésbé felelt meg a forgalom igényeinek, így a hetvenes években elhatározták a kiszélesítését, amit 1984-re fejeztek be. Góg László Van ilyen jkVf 4 i Ü-V.t [UNK]% 4ft, Yii ily, y sztüri nagy súlv Jon Bon Jovi, a 32 éves sokoldalú sztár számára 1994 volt eddigi pályafutásának legsikeresebb éve. A tini lányok benne látják a fehér álomautón érkező királyfit, a fiúk számára ő a legyőzhetetlennek tűnő vetélytárs, de mindkét nem tizenévesei egyetértenek abban, hogy amit zenében produkál, az - s ők már csak tudják - nem semmi. Ami azonban kortól, nemtől és zenei ízléstől függetlenül elismerést érdemel, az Bon Jovi nagy szíve. Íme, a legutóbbi példa: Jon Bon Jovi a sajtóból értesült arról, hogy egy menedékhely lassan már ráomlik az ott meghúzódó hajléktalanokra, de javításra gondolni sem lehet, mivel az otthonnak már így is vagy 50 ezer dollár adóssága halmozódott fel, így hát szoros és megerőltető programjába besorolt egy jótékonysági koncertet, s a teljes bevételt a menhelynek ajándékozta. Nemcsak az adósság kifizetésére volt elég a pénz, hanem nekiláthattak a tatarozásnak is. Marilyn Katyuyan Pontosan 1995. június elsején teljesül Marilyn Monroe amerikai imádóinak régi vágya: a meg nem ért 69. születésnapon első osztályú bélyegsorozat jelenik a hatvanas évek szexszimbólumának képével. Már több mint 30 éve küzdenek azért, ami szerintük Marilynnek ugyanúgy kijár, mint Lincolnnak vagy Rooseveltnek, hiszen ő is Amerika dicsőségének része. A felejthetetlen hölgy, aki 33 éve, 1962-ben máig titokzatos körülmények között halt meg, testre simuló aranyban csillogó ruhában pompázik majd a bélyegen, amely 500 millió példányban fog megjelenni. Ennél több - egy személyt ábrázoló - bélyeg csak a „királyról”, Elvis Presley-ről jelent meg. - Igazi élvezet volt számomra megrajzolni a portréját - nyilatkozta Michael Deas, a bélyeg tervezője. - Marilyn arca ugyanis forró és ködös, érzéki és fenséges egyszerre. (görfól) KITEKINTŐ 1995- február 5.