Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-12 / 61. szám, szerda

28 Szülőföldünk Közéleti tevékenységéért kapta az elismerést Kitüntették Tarics Pétert ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bolyai-emlékgyűrűt adomá­nyozott a felvidéki Tarics Péter új­ságíró-publicistának a kolozsvári székhelyű Bolyai Kezdeményező Bizottság. A díjazott az indoklás szerint azzal érdemelte ki az elis­merést, hogy az elmúlt másfél év­ben Magyarországon és Nyugat- Európában tartott sajtótájékozta­tóival lobbizott a kolozsvári Ba­bes-Bolyai Tudományegyetemről 2006 novemberében jogtalanul eltávolított Hantz Péter tudomá­nyos kutató és Kovács Lehel Ist­ván tanár ügyében. Közéleti tevé­kenységet folytatott a magyar nyelvű feliratok újbóli elhelyezé­séért az egyetemen, riportokat ké­szített e témában. Hantz Péter az­óta a kolozsvári törvényszéken jo­gerősen pert nyert az egyetemmel szemben. Tarics Péter lobbizott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem­ről 2006 novemberében jogtalanul eltávolított Hantz Péter tudomá­nyos kutató és Kovács Lehel István tanár ügyében (Képarchívum) KITEKINTŐ Salgótarján önkormányzata fenntartóként támogatja, hogy érett­ségi vizsgatárgy legyen az egyik városi középiskolában A sajtó és nyilvánosság elnevezésű tantárgy. A követelmények akkreditálását az Oktatási Hivataltól kéri az iskola. Székyné Sztrémi Melinda polgármester az ülésen ismertette: a Ma­dách Imre Gimnázium és Szakközépiskola januárban fogadta el a választható érettségi tantárgy bevezetését, és ennek megfelelően módosította pedagógiai programját. A tantárgyi akkreditációs eljá­rás megindítását a szülői választmány és a diákönkormányzat is tá­mogatta. A polgármester az előzményekről elmondta: a középisko­lában a 11. évfolyamon, és 2004-től a humán specializációjú osztá­lyokban is oktatják a média tantárgyat, korábban, 1996 és 2003 kö­zött újságíró-szakképzés is folyt az iskolában. A Magyar Lapkiadók Egyesülete által kezdeményezett Sajtó és tanulás, valamint Hírla­pot a diákoknak program is jelen van a Madách Gimnáziumban azok indulása óta, és az intézmény a 2007/2008-as tanévben ve­zette be kísérleti jelleggel a Printmédia elnevezésű tantárgyat. Szinte mozdulni sem lehetett a tömegtől pénteken reggel, amikor Má­­csádi István, az érsekújvári Jednota Coop FSz elnöke, Mihalik Gábor, Kö­bölkút polgármestere társaságában átvágta a község központjában épült bevásárlóközpont szalagját Rengetegen voltak kíváncsiak az impozáns, 30 millió koronás ráfordítással megvalósított épület megnyitásának pil­lanatára, hogy aztán belevessék magukat a vásárlásba. (Kis Péter felvétele) ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 12. www.ujszo.com Az amerikai nagykövetet az érdekelte, miért működik ebben a községben az, ami máshol nem? Vincent Obsitnik a „Balkánon" Sáró (Šarovce). Egy több szempontból is különleges helyzetben lévő községet lá­togatott meg Vincent Obsit­nik, az USA pozsonyi nagy­követe. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A lévai járás délkeleti részén fekvő településen romák, magya­rok és szlovákok élnek békésen együtt, és példaértékűnek tekint­hetők azok a lépések, melyeket főként a helyi romák felzárkóztatá­sáért tesz az önkormányzat. Való­színűleg ezek a projektek hívták fel Obsitnik figyelmét erre a Léva és Zselíz között félúton fekvő falura. Judita Trníková polgármester, aki már ötödik választási ciklusát tölti a település élén,­­elmondta, a községnek 1656 lakosa van, ebből 46 százalék magyar nemzetiségű és 38 százalék szlovák, romának 202-en vallották magukat, de ez szám a valóságban sokkal na­gyobb, bár lehetetlen pontosan meghatározni. A polgármester asszony elárulta, a járásnak ezt a részét a régióban Balkánnak is ne­vezik. 1998 táján megszűnt a földműves-szövetkezet, és hetven százalékra ugrott a munkanélküli­ek aránya. Mára negyven százalék­ra csökkent ez a szám. Bár a romák a legérintettebbek ebben a kérdés­ben, Trníková úgy gondolja, ez főként iskolázottsági kérdés. A falu a csatornahálózaton kívül teljes­séggel közművesítve van, s reme­kül él a pályázati lehetőségekkel. 2002-ben nyitották meg a falumú­zeumot, melyre több mint ötmillió koronát nyertek EU-s forrásokból. 2006-ban egy információs és kö­zösségi központot adtak át, mely egyrészt személyre szabottan segít munkát keresni a rászorulóknak, másrészt szabadidős tevékenysé­geket biztosít az anyagilag nehéz helyzetben lévőknek is. Jelenleg „A mi is esélyt akarunk” elneve­zésű szociális program folyik, me­lyen keresztül hatvan hosszú távon munkanélküli nőnek és 20 férfi­nak próbálnak munkahelyet talál­ni. A környező vállalatokat keresik meg, s ha alapiskolás végzettségű munkaerőre szükségük van, szer­ződést kötnek a községgel, és a cég kiképzi a saját igényei szerint az embereket. Külön büszkeség, hogy a roma gyerekek egytől egyig óvo­dába és iskolába járnak, bár ezek­nél a családoknál nem igazán ér­ték a művelődés. A nagykövet Tr­­níkovát többek között arról fag­gatta, miért működik Sárón, ami máshol nem, s itt főként a szociál­isan nehéz helyzetben lévők segí­tését és a munkanélküliség ará­nyát csökkenteni célzó, a falu ön­tudatát emelni kívánó intézke­déssorozatokra, programokra, s a konfliktusok nélküli egymás mel­lett élésre gondolt, érdekelték a pénzügyi források, a munkale­hetőségek, a projektek kidolgozá­sa, és hangsúlyozta a szakértelem és a szakképzés fontosságát. Trní­ková elmondta, mindez több évti­zedes munka eredménye, az elődei alapozták meg a mai sike­reket. Leszögezte, minden pol­gárt egyenrangúnak tekint, és in­kább pozitív diszkriminációról le­het beszélni. Sárón több olyan te­lek is van, mely alkalmas lenne befektetők számára, vállalkozá­sok megtelepedésére, szükség lenne helyben az új munkahe­lyekre. A léva-gényei ipari park közel van, de az emberek, főként a nők nehezen utaznak. Nemso­kára beindul egy magánvállalko­zás, a Garamon kiépült kis vízi­erőmű, ugyancsak magántőkéből egy gyógyszertár és rendelőinté­zet is épül, ez mind új munkahe­lyeket jelent. Vincent Obsitnik, miután a községházán megkóstolta a garamsallói biotörkölypálinkát, megnézte az iskolában a gyermekek kézműves fog­lalkozását, a bábcsoport próbájára is betért, pingpongozott a polgár­­mester asszonnyal és a fiatalokkal, majd a falumúzeumot és a közössé­gi és információs központot is megtekintette (Jana Némethová felvétele) Szlovákok és magyarok közös iskolája A 2007-2008-as tanévtől Sárón kétnyelvű összevont tanintézmény­ként működik a szlovák és magyar alapiskola, melyet jelenleg 107 diák látogat. Zuzana Líšková igazgató elmagyarázta a nagykövet­nek, hogy a szomszédos Garamszentgyörgyön tavaly megszűnt a magyar alapiskola, melyet zömében sárói diákok látogattak, ezért néhány hónap leforgása alatt az addig két külön működő alsó tago­zatos intézmény egyesült, és egy kilencévfolyamos magyar tagozat­tal, valamint egy ötévfolyamos szlovák tagozattal működik. A lépés fő oka az volt, hogy anyagiak hiányában a gyerekek többsége nem tudott volna Zselízre utazni nap mint nap. Az iskola épületében hat éve működik szakmunkásképző, ahol varrónőket és kőműveseket képeznek. Tehát hatévestől 19 éves korukig helyben, szülőfalujuk­ban tanulhatnak a gyerekek. (fin) Csak gyakorlat volt, de az Animus Magán Szakközépiskola és a Párovský utcai gimnázium diákjai jól vizsgáztak Az egyik iskolában pervitin, a másikban Semtex GAÁL LÁSZLÓ Nyitra­ Nika, a németjuhász szuka pervitint talált az egyik gimnázium alagsori öltözőjében, a Maco névre hallgató „kollégája” pedig egy szakközépiskola osz­tálytermében talált semtexet. A kábítószer és a robbanóanyag is valódi volt, de szerencsére csak rendőri bemutatóról volt szó. A semtexet Maco gazdája rejtet­te el az egyik diák táskájába, a ká­bítószer pedig Nika gazdájától ke­rült az öltözőben lógó orkánkabá­tok egyikének zsebébe. Mindez nemrég, a nyitrai kerületi rendőr­­kapitányság és a járási kapitány­ság által szervezett drogmegelőző akció során történt, népes újság­írócsapat szeme láttára. Az akció célja a rendőrség drogmegelőző tevékenységének népszerűsítése, és a diákok figyelmének felhívása a drogfüggőség veszélyeire. Nem csupán bemutatóról volt szó, ha­nem ellenőrzésről is, hiszen mi­előtt a rendőrök elrejtették volna a drog- és bombamintáikat, hogy azokon szemléltessék a kutyák képességét, négylábú segítőikkel valóban átkutattak egy-egy osz­tályt, ellenőrizve, nincs-e ott való­ban valami rejtegetnivaló. Sem az Animus Magán Szakközépiskolá­ban, sem a Párovský utcai gimná­ziumban nem találtak semmit, és megtudtuk, habár egyik iskolá­ban sem ez az első hasonló akció, eddig még egy diáknál sem talál­tak tiltott anyagot. Sajnos nem is olyan magától értetődő, hogy egy iskola hasonló „razzia” során tisz­tán kerüljön ki az ellenőrzésből. Erről a tapasztalt kutyavezetők hosszan tudnának mesélni. Né­hány konkrét esetet nekünk is el­mondtak. Egy tapolcsányi közép­iskolában történt, hogy egy ha­sonló ellenőrzés során a kutya ugatni kezdett az egyik diák tás­kája mellett. A drogkereső eb ugyanis ugatással és kaparással jelzi, ha talál valamit, ezzel szemben a robbanóanyag-kere­sésre kiképzett állat hang nélkül lefekszik a bomba mellett, így je­lezvén a gazdájának, hogy meg­találta, amit keresett. A „megje­lölt“ tapolcsányi diákról azonnal kiderült, nem egyszerű drogos, hanem terjesztő is. „Fél kiló mari­huánát, ezen kívül pervitint és hasist is találtunk nála. Az iskola­­igazgató asztala tele lett a sze­rekkel, amikor azokról leltárt ké­szítettünk” - emlékszik vissza az egyik rendőr, Branislav Did’ák. Egy komáromi esetet is elmesélt. Ott is az osztályban találtak ká­bítószert az egyik gyereknél, aki aztán bevallotta, hogy nemcsak azt az adagot birtokolja. „Vallo­mása alapján a fiúvécében, az egyik vécé tartályában, gumi­kesztyűbe csomagolva találtuk meg a többi kábítószert” - árulta el a rendőr. Megtudtuk, hogy a robbanószer-kereső Nika is volt már több „éles” iskolai beveté­sen, amikor névtelen telefonáló állította, hogy bomba van az épületben. Szerencsére eddig az összes ilyen iskolai riasztás ha­misnak bizonyult. Három más esetben azonban valóban talált robbanóanyagot a szolgálati eb. Kétszer gépkocsiban, egyszer pe­dig egy családi házban. „Egy or­vos házában volt a bomba, később kiderült, hogy valójában nem is ő volt a célpont, hanem a szomszédja, a merénylő eltévesz­tette a házszámot” - árulta el a tapasztalt rendőr. A mostani bemutató kimon­dottan a szolgálati ebek munká­járól szólt, de amint azt Bohuslav Sýkorától, a szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, az is­kolában rendszeresen tartanak a drogmegelőzéssel kapcsolatos felvilágosítást: „Nagyon jó az együttműködésünk a rendőrség­gel, előadásokat is szoktunk tar­tani a drogokról. Be is mutatják az egyes kábítószerfajtákat, hogy hogyan lehet azokat felismerni, és milyen veszélyekkel jár a hasz­nálatuk. De az ilyen drogkereső bemutatónak is örülök, mint a mostani, mert legalább nyugod­tan aludhatunk, tudjuk, hogy a mi iskolánkban nincs ilyen szer.” A kutya az osztályban lévő összes táskát, csomagot végigszaglászta (Szőcs Hajnalka felvételei) Internetes „bombarecept” Manapság már az interneten is találhat bárki receptet arra, hogyan készíthet bombát. Az egyik okot, hogy ezt miért nem érdemes ki­próbálni, a nyitrai rendőrkapitányság szakértője mondta el: „Ez azért is veszélyes dolog, mert robbanóanyag gyártásakor rendkívül pontosan kell dolgozni. Ha például a receptben az van, hogy egy bi­zonyos keveréket 5-6 percig kell főzni, abból nagyon nagy baj lehet, mert az ilyen anyagoknál a másodpercek is számítanak. Mondjuk, a keverék akkor lesz megfelelő, ha azt 5 perc 23 másodpercig főzik. Ha 5 és fél percig forr az anyag, egészen más tulajdonságokat vesz fel. Előfordult, hogy egy középiskolás diák ilyen, interneten talált recept alapján készített bombát, aztán amikor ki akarta próbálni, korábban robbant, mint kellett volna. A fél karját leszakította.”

Next