Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-04 / 101. szám, hétfő

2 Közélet i1 A Hernádba zuhant a magyar turista Poprád­ Kirándulás közben balesetet szenvedett egy magyar tu­rista a Szlovák Paradicsomban sz­ombaton délután. A 31 éves buda­pesti nő séta közben megcsúszott, és mintegy 15 méteres magas­ságból a Hernádba zuhant. A hegyi mentőszolgálat emberei emel­ték ki a vízből, a helyszínen elsősegélyben részesítették. Ezután hív­ták a mentőket, s az orvos csörlő segítségével szállt le a helikopter fedélzetéről az asszonyhoz, aki egész testén több könnyebb sérülést szenvedett. Helikopterrel a poprádi kórházba szállították. (s, t) Halálos motorosbaleset a versenyen Trencsén­ Tragikus baleset történt szombaton a trencséni Race for Fun­ motorkerékpár-versenyen - az egyik résztvevő járművével hátulról a másiknak rohant, amikor az műszaki hiba miatt lassítani kezdett. A történtek után még mindketten kommunikáltak környe­zetükkel, ám egyikük kórházba szállítását követően belehalt sérülé­seibe. Az edzést és a versenyt a baleset után azonnal lefújták. (s) Megérkeztek Magyarosi Árpád földi maradványai Már Budapesten a holttest MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Tegnap délután Bu­dapestre szállították a Bolíviában lelőtt Magyarosi Árpád holttestét. Bolíviából a spanyolországi Madridon és a németországi Nürnbergen keresztül Ferihegyre érkezett a menetrend szerinti re­pülőjárat, amellyel Budapestre hozták az erdélyi Szovátáról származó, román állampolgársá­gú férfi holttestét. Magyarosi Ár­pád földi maradványainak szállí­tását a Magyar Vöröskereszt az ál­tala összegyűjtött adományokból és saját segélykeretéből fedezte. A bolíviai hatóságok április 16-án jelentették be, hogy felszá­moltak egy „terrorista csoportot”, amelynek tagjai szerintük meg akarták ölni Evo Morales elnököt. Kommandósok a helyi ellenzék fel­legvárának számító Santa Cruz egyik szállodájában lelőtték a bo­líviai születésű, bolíviai-ma­­gyar-horvát állampolgárságú Ró­zsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó, román ál­lampolgárságú Magyarosi Árpá­dot és az ír Michael Martin Dwyert. Az akció során őrizetbe vet­ték a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt, vala­mint a bolíviai-horvát állam­polgár Mario Tadicot. Jubileumi komáromi imanap: többen jöttek Lénár Károly atyáról is megemlékeztek a hívők ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Az utóbbi évekhez képest lényegesen nagyobb szá­mú hívő és egyházi személy vett részt tegnap a jubileumi, 20. ko­máromi imanapon, amelyen a rendezvényt elindító Lénár Károly atyáról is megemlékeztek. A szer­vezők - a Jópásztor Alapítvány, a Pázmaneum Polgári Társulás és a helyi plébánia - szándéka szerint továbbra is magyar papi és szer­vezeti hivatásokért, valamint szlovákiai magyar katolikus fő­pásztorért szólt az ima. A szentmisét celebráló Orosch János nagyszombati segédpüspök azonban ennél diplomatikusab­­ban fogalmazott: a papi és szerze­tesi hivatások mellett azt kérte a legfőbb pásztortól, hogy „a ma­gyar ajkú hívek számára mindig biztosítva legyen a főpásztori szolgálat és gondoskodás”. A szentmise előtt Karaffa János, a Pázmaneum Polgári Társulás el­nöke Lénár Károlyról és a kom­munizmusban üldözött papokról tartott megemlékezést, a 2005-ben elhunyt atya szellemi­ségéhez, hitvallásához híven áll­hatatosságra, következetes kitar­tásra buzdítva mindenkit. A jubi­leum kapcsán „Lénár Károly atya - Krisztus bátor hitvallója” cím­mel kiadványt jelentetett meg a társulás, amely egyebek mellett az atyának a komáromi imanapo­kon elhangzott prédikációiból, a vele készült beszélgetésekből kö­zöl válogatást. A 20. komárom imanap ke­resztúti ájtatossága során ugyan­csak Lénár Károly gondolatai hangzottak el. A gyűjtésen befolyt összeget pedig a komáromi Mari­­anum Egyházi Iskolaközpont mel­lett épülő kollégium javára aján­lották fel. (vkm) A huszadik imanapon részt vettek a magyarországi Szent Korona Lo­vagrend tagjai is (Kis Kata felvétele) ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 4. www.ujszo.com Milan Rastislav Štefánik tábornok 1919. május 4-én szenvedett repülőgép-balesetet Pozsonyivánkán Kilencven éve talány a halál oka Pozsony. Pontosan kilenc­ven éve találgatják, hogy az olaszországi Udinéből ha­zatérőben miért zuhant le Milan Rastislav Štefánik tábornok repülőgépe Po­zsonyivánkán. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Miloslav Čaplovič, a Hadtörté­neti Intézet igazgatója két hipoté­zist tart a „legvalószínűbbnek”. Az egyik: Štefánik át akart ülni a bal oldali pilóta helyére, ám a leszállás pillanatában elájult, és a botkor­mányra hanyatlott. A másik felté­telezés szerint a repülőgép irányí­tóberendezései mondták fel a szolgálatot. Ez olvasható abban az első jelentésben is, amelyet Fe­derico Zapelloni, az olasz katonai légierő egyik parancsnoka írt két nappal az 1919. május 4-én bekö­vetkezett szerencsétlenség után. Más feltételezések alapján a bal­eset a rossz helyismeret miatt kö­vetkezett be, esetleg a repülőgépet csehszlovák katonák lőtték le, amikor le akart szállni, mert a gép­re rá volt festve az olasz trikolór, amely nagyon hasonlít a magyar zászlóra. Čaplovič ez utóbbit teljes mértékben lezárja, mivel abban az időben a Kun Béla-féle Magyar Ta­nácsköztársaság repülőinek fel­ségjele az ötágú csillag volt. A II. vi­lágháború előtti időszak egyik szlovák politikusa, Andrej Hlinka nézete szerint Štefánik gépe sike­resen földet ért, de ahogy kilépett belőle, „harcostársa”, Edvard Beneš parancsára csehszlovák ka­tonák agyonlőtték. Milan Rastislav Štefánik halá­lának évfordulója nemzeti emlék­nap Szlovákiában. Štefánik csilla­gász, politikus, diplomata és fran­cia tábornok volt. Az I. világhábo­rú kitörését követően beállt a francia idegenlégióba mint pilóta, és a háború végére elérte a tábor­noki rendfokozatot. Tomáš Garri­­gue Masaryk és Edvard Beneš mellett ő tekinthető Csehszlová­kia harmadik megalapítójának. Párizsban ismerkedett meg Benešsel, és kapcsolatba lépett Masarykkal is. Ők vetették fel neki a csehszlovák állam megalapítá­sának elképzelését. Párizsban 1916 februárjában megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács, amelynek elnöke Masaryk, alel­­nöke Štefánik és Josef Dürich, tit­kára pedig Beneš lett. A Csehszlo­vák Nemzeti Tanács vezetői 1916-ban elkezdték megszervez­ni a Csehszlovák Légiót. 1916 és 1918 közt Štefánik mint csehszlo­vák háborúügyi miniszter és mint francia katonatiszt Oroszország, Olaszország és Franciaország te­rületén toborzott katonákat. Leg­nagyobb diplomáciai sikere, hogy az Antant elismerte a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot és a Csehszlo­vák Légiót szövetséges hadviselő félként. 1919. január 18-án meg­kezdődött a versailles-i békekon­ferencia - kezdeti szakaszában még csak a győztes államok jelen­létében­­, amelyen Csehszlovákia képviseletében Štefánik is részt vett. Egyes vélemények alapján Masaryk és Beneš a megvalósulás küszöbén álló új államban politi­kailag kezdettől fogva háttérbe akarta szorítani a szlovákokat, emiatt - főleg Beneš és Štefánik között - komoly ellentétek voltak. Štefánik a csehszlovák kormány­ban megingott pozíciója miatt 1919 tavaszán az olaszországi Udinéből haza kívánt térni, de a pozsonyi leszállás közben életét vesztette. (t, s, w) Ma leplezik le Milan Rastislav Štefánik emlékművét, amelyet az új Szlovák Nemzeti Színház előtt állítottak fel. Mögötte magasodik a cseh­szlovák államiságot jelképező oroszlán, amelyet a Vajanský rakpartról helyeztek át. (Fotók: Pavol Funtál és képarchívum) Boris Zala: a tenderbotrány nem átlátható belügy volt, de rendezése emelte a Szlovákia iránti EU-bizalmat Ezután Robert Fico „leshetné” az uniós pénzeket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az uniós alapok merí­tésének tisztaságára a miniszter­­elnöknek kellene felügyelnie, véli Boris Zala. A Smer parlamenti képviselője, a külügyi bizottság elnöke szerint „az alapokból olyan nagy összeg használható fel, hogy azt közvetlenül a minisz­terelnöknek is ellenőriznie kellene” - fejtette ki a Szlovák Rá­dió szombati vitaműsorában a po­litikus. Meggyőződése, hogy a támogatások elosztását Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyet­tes felügyelhetné. Daniel Lipšic KDH-alenök szerint nem az a lé­nyeg, ki ellenőriz, hanem az, hogy átláthatóan és az ország érdeké­ben teszi-e azt. Ezt pedig, tette hozzá, a jelenlegi kormányról, amely „botrányt botrányra halmoz”, nem lehet elmondani. Lipšic úgy véli, megengedhetet­len, hogy az állampolgárok fizes­senek a Szlovák Nemzeti Párthoz közel álló cégeknek, márpedig a „faliújságtender” ügyében ez vár­ható, ugyanis félő, hogy a 12 mil­lió eurót, amelyet a szerződés alapján már kifizettek a Zamedia és az Avocat cégnek, a kormány az állami költségvetésből kénytelen megtéríteni. Boris Zala a Szlovák Televízió vasárnapi vitaműsorá­ban kijelentette: „A tender a mi belső ügyünk volt, amely tekintet­tel arra, hogy nem volt átlátható, az EU-ban bizonyos kétségeket ébresztett, de az a mód, ahogy az ügyre a kormány reagált, jelentő­sen emelte a Szlovákia iránti bizalmat.” (s, -sán) Csáky úgy vélekedik, hogy nem volt ok a kilépésekre, s helytelennek tartja a „puccsszerű" megoldásokat Bugár se a párt élére, se a parlamenti frakcióba? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: Bugár Béla kizárta, hogy valaha is visszatérjen a Magyar Koalíció Pártjának élére. A Markíza televízió tegnapi vitaműsorában megismételte: je­lenleg olyan a helyzet, hogy ő is megosztja a pártot. Nem vetette el azonban annak a lehetőségét, hogy A. Nagy Lászlóval és Gál Gáborral együtt visszatérjen az MKP parlamenti frakciójába. Vi­szont hozzátette, hogy a Csáky Pállal tartott eddigi tárgyalások után csökkent ennek az esélye. „Két hét alatt csak egyszer tár­gyaltunk, az idő fogy, nekünk pedig döntenünk kell” - mondta, hozzátéve, hogy megegyezés nélkül nem térnek vissza, ebben az esetben pedig kilépnek a pártból is. A visszatérés feltétele az MKP vezetésének stílusváltá­sa. „Stílusváltásról beszélünk, nem személyi változásokról” - mondta a politikus. Bugár sze­rint legalább négy párttag címé­re hangzott el már olyan kijelen­tés, hogy ha nem tetszik, lehet más pártot keresni. Bugár Béla úgy véli, az MKP az utóbbi két évben rossz irányba ment. „Elve­szítjük egyszerű tagjainkat - mondta. - Ha egy járásból 200 párttag távozik, az tragédia.” Bugár nem gondolkodik új párt alapításán. „Nem tartunk ott, és remélem, soha nem is fogunk ott tartani” - szögezte le. „Nem aktuális” az sem, hogy esetleg a parlamenti mandátumát vissza­adó Iveta Radičovával fogjon össze. Úgy gondolja, számára 20 év után „belsőleg” az lenne a legmegnyugtatóbb, ha távozna a politikából, de legalább a jövő évi parlamenti választásokig marad. A Szlovák Televízió vitamű­sorában is téma volt az MKP-n belül kialakult helyzet. Csáky Pál elnök rámutatott, hogy ez a Smernek kedvez. Felelőtlenség­nek nevezte Bugárék távozását a frakcióból. Szerinte nem volt ok ilyen lépésre, s helytelennek tartja az ilyen „puccsszerű” megoldásokat. „Tárgyalni aka­runk, igyekszünk megoldást találni” - közölte a pártelnök, aki azt várja, hogy a kilépett képviselők visszatérnek a parla­menti frakcióba. Csáky szerint sajnálatos, hogy többen távoztak a pártból, de mint mondta, pél­dául a dunaszerdahelyi alap­szervezetbe 57-en beléptek. Csáky szerint ő is tiszteletben tartotta, amikor Bugár győzött az 1998-as pártelnöki választá­son, most Bugárnak is respek­tálnia kellene, hogy ezúttal ő ve­szített. (sán) Nem tiszteli, nem tárgyalna Pozsony­ Bugár Béla tiszteli a köztársasági elnököt mint in­tézményt, ám Ivan Gašparovič személyét nem. Az MKP politi­kusa szerint az újraválasztott államfő az elnökválasztási kam­pányban úgy viselkedett a magyar nemzetiségű állampolgá­rokkal szemben, mintha azok „másodrendűek, tetvesek” len­nének. Bugár - mint azt a Markíza televízióban kifejtette - számított arra, hogy a kampányban kijátsszák „magyarkártyát”, de azt nem hitte volna, hogy a partiba a je­­­lenlegi államfő is bekapcsolódik. Azt várta, Gašparovič elha­tárolódik az SNS kijelentéseitől. Bugár éppen ezért - ellentét­ben az ellenzéki pártok vezetőivel - sosem tárgyalna Gašparovičcsal. (sán­)

Next