Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-17 / 290. szám, hétfő
wvw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 17. A Ghymes új CD-je tíz, zömmel tavasszal íródott dalt vonultat fel A harminc fényév Tizenegynéhány éves lehettem, amikor először hallottam a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán alapított, eleinte autentikus népzenét játszó Ghymesről, amelynek tagjai korábban különböző stílusú zenét játszottak. Emlékszem egy rádióriportra is a kilencvenes évek elejéről, amelyben a riporter arról kérdezte valamelyiküket, lehet-e a zenéjükkel Magyarország felé nyitni. Furcsállottam a kérdést. PUHA JÓZSEF Akkortájt még a zenében is ott volt a betonerős határ, elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Felvidékről érkező megvesse a lábát a magyar zenepiacon. Később a Ghymes már a saját dalaival fokozatosan, szinte észrevétlenül eresztett gyökeret odaát, s egyszercsak bekerült a szűk élmezőnybe. Fontos megjegyezni, hogy ezt komolyabb médiatámogatás nélkül érte el, ami óriási érdem. Valamiért az együttes felvételeit még manapság is csak pár rádióállomás sugározza. Idén ősszel, két évvel a Dózsa György parasztvezér által ihletett Szikraszemű című egyfajta konceptlemez után új stúdióalbumot kaptunk a zenekartól 30 Fényév címmel. A jubileumi esztendő, a megalakulás harmincadik évfordulója előtt. „A Fényév arra utal, hogy ez a három évtized meglehetősen fényes, gyors és szép volt számunkra” - mondta Szarka Tamás zenész. A CD nem összegez, tíz új, különálló zeneszám hallható rajta. Az első szerzemény, a Sirálylány meglepetés a javából. A Ghymes pályafutásának talán legpopulárisabb dala, duett Tar Renátával, a Komáromi Jókai Színház művészével. Megcsalásról szól, rosszkor csörög a telefon, amikor a harmadik személy is képben van. Magyar nemzeti ünnepekre készült két zeneszám is helyet kapott a lemezen: a Babám címűt az 1848-49-es, a lassú, szívszorító, a szabadság mindenek felettiségét hirdető Akkor is ’56 címűt az 1956-os forradalom és szabadságharc ihlette. Akárcsak az előző stúdióalbumokon, szerzőként ezen is Tamás viszi a prímet, kilenc szerzeménynek írta a szövegét, hétnek komponálta a zenéjét. Gyula Nagy László Csillagrugó éjszakában című verséhez, valamint az Arany János művéből általa írt Toldi című zenés költeményből átmentett Cseh vitéz dala és a Gúnydal címűhöz szerzett zenét. Az ő zeneszámai - szokás szerint - még népzeneibb ihletésűek. A középkori hangulatú, kórussal megerősített, magyar és cseh keveréknyelven előadott Cseh vitéz dala hozzánk, az egykori csehszlovákiai magyarokhoz szól. A CD a leghosszabb, közel hétperces, hegedűs instrumentális résszel megerősített Vadak útján című szerzeménnyel zárul. Az egyedi hangzású, érzelemgazdag zenéhez ezúttal is színvonalas szövegek, sőt költemények íródtak. Az együttes a nagylemezt a komáromi FAMBI Stúdióban rögzítette. Farnbauer Péter stúdióvezető nemcsak hangmérnökként vette ki részét a munkából, hanem gitárosként és billentyűs hangszereken is közreműködik. Igen, a három évtized meglehetősen fényes, gyors és szép volt. Közben sok víz lefolyt a Dunán. A zenekart egy ideje már csak a két Szarka testvér alkotja. Tavaly megosztott Kossuth-díjjal tüntették ki őket. Arról lehet vitázni, hogy az elismerés korai volt-e vagy sem, de a tények egyértelműek: a Ghymes ma már az egyetemes kortárs kultúra meghatározó része, értéket teremt és értéket közvetít. A díjjal tulajdonképpen semmi sem változott, Tamás és Gyula továbbra is előre tekint, már-már zenei megszállottként dolgozik. Igaz, jövőre majd hátra is néznek, de a jubileumi évben az kötelező. Kultúra-hirdetés 7 Tízéves a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Szimpózium az évfordulón ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. 10 évvel ezelőtt alakult meg a Szlovák Nemzeti Múzeum részeként a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Az évforduló alkalmából az intézmény, valamint a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás szimpóziumot szervezett A kulturális örökségvédelem tízéves tevékenységünk tükrében címmel. A pénteki szakmai rendezvény első felében az előadók - így például Rastislav Púdelka, az SZNM főigazgatója, valamint Jarábik Gabriella, a jubiláló intézmény igazgatója - kitértek azokra a körülményekre, viszonyokra, amelyek között a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma megalakulhatott. A kilencvenes években szlovákiai magyar értelmiségi körökben is élénk vita folyt a társadalomkutatás, a kulturális örökségvédelem megfelelő intézményi hátterének kialakításáról, egyebek között egy reprezentatív szlovákiai magyar múzeum létrehozásáról. Ezzel párhuzamosan a Szlovák Nemzeti Múzeumban is felmerült a lehetőség, hogy a részben már meglevő nemzetiségi tagintézmények sorát teljessé tegyék. A két törekvés találkozásából jött létre 2001-ben előbb a Magyar Kultúra Dokumentációs Központja, majd 2002-ben ez az intézmény alakult át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumává. A múzeummal ma három állandó kiállítóhelyen találkozhatunk: Pozsonyban, a Váralján, az intézmény székházában, továbbá a szklabonyai Mikszáth-emlékházban és az alsósztregovai Madách-kastélyban. Az a jelentős munka, amely mindhárom helyszínen lezajlott - Pozsonyban 2003-tól tekinthető meg a szlovákiai magyarok történetét, kultúráját bemutató tárlat, Szklabonyán felújított emlékáz, új kiállítás várja a látogatókat, Alsósztregován január végén adják át a kívül-belül megújult, új funkciókkal kibővített Madáchkastélyt, természetesen elképzelhetetlen lett volna külső segítség nélkül. A szimpózium szakmai részében a szervezők nemcsak a múzeum munkájáról, kutatásairól számoltak be (Hushegyi Gábor az 1989 után Szlovákiában felállított, magyar vonatkozású emlékműveket feltérképező projektet mutatta be), hanem azoknak az intézményeknek, szervezeteknek is teret adtak, amelyekkel az elmúlt évtizedben partneri viszonyt alakítottak ki. Szó volt a szlovákiai nemzetiségi múzeumok közös projektjeiről, E. Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a magyar irodalmi emlékházak felújításának aktuális kérdéseiről beszélt, Praznovszky Mihály a Mikszáth-társaság kulturális örökségvédelemben és kultuszépítésben betöltött szerepéről mesélt, Végh László pedig a somorjai Bibliotheca Hungarica tevékenységét mutatta be. (as) A Fölszállott a páva közönségdíját az Ördögborda zenekar nyerte el Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója (balról) adta át a díjat a zenekarok kategória első helyezettje, a Parapács zenekar vezetőjének (MTI-felvétel) A Parapács az egyik győztes Budapest. A szombat este véget ért Felszállott a páva döntőjében szólóének és hangszer kategóriában Csizmadia Anna, szólótánc és páros tánc kategóriában Berecz István, zenekar kategóriában a tornaljai Parapács együttes, a tánccsoport kategóriában pedig a Jászság táncegyüttes lett a győztes. A Parapács zenekar legfőbb feladatának tartja a népzene mulattató és a néphagyományok közösségteremtő funkciójának átmentését a mai világba. A népzenei és néptánc tehetségkutató versenyre 360 produkcióval mintegy kétezren jelentkeztek a teljes magyar nyelvterületről. (MTVA, MTI) A karácsonyi vásárlás művészet is lehet Nézzen be a Panta Rhei-be, és válassza ki a megfelelő ajándékot saját magának és szeretteinek (csaknem) végtelen kínálatukból. , „'i a gifi i : víjTvv . . uk Vásároljon könyveket a Panta Rhei karácsonyi katalógusából 25 € értékben, és ajándékul 3 € érétkű utalványt kap további vásárláshoz BIBLIA DALI A könyv gyönyörű kötésben és eredeti tokban jelenik meg. Tartalmazza az egész Ó- és Újszövetség fordítását. A Szent Biblia szövegét Salvador Dali 105 eredeti bibliai jelenet illusztrációinak hű reprodukciói gazdagítják. 896 oldal 199 € Panta Rhei Élmény minden oldalról MP120079