Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-16 / 112. szám, csütörtök
20 Iskola utca ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 16. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Selyés gimnazisták sikere Nagyváradon Különböző versenyeken való részvétel gyakran alkalmat ad az utazásra, idegen vagy addig nem látott tájak felfedezésére. Viszont ezek az élmények sokkal maradandóbb élményt nyújthatnak, ha az ember mélyebben foglalkozik az adott terület történetével. Minden épülethez fűződik egy történet, minden várromhoz köthető egy ostrom, minden utcának megvolt a maga jelentősége. Iskolánk három tanulójának - magamat is beleértve -, illetve a felkészítő tanár úrnak sikerült is egy ilyen élményben részesülniük. Váradra utaztunk, ahol részt vettünk az Erdély aranykoráról szóló történelemversenyen. Az utazás hosszú és fárasztó volt, érkezés után csak lerakodni volt időnk, rögtön várost nézni vittek minket. Elsődleges céljaink a Bethlen Gábor által építtetett Bethlen-bástya és a váradi vár voltak. Rövid történelmi áttekintés meghallgatása, egy diavetítés megtekintése és a vár jelentősebb termeinek szemrevétele után szabadon nézelődhettünk a városban. Maga a verseny másnap zajlott. Tíz fordulóból állt, a feladatok között szerepeltek az előző napi városnézésről szóló kérdések is. Csapatunk többékevésbé sikeresen vette az akadályokat, s bár többször vitába keveredtünk a helyes megoldásokat illetően, mégis sikerült jó teljesítményt nyújtanunk. Ezt a végeredmény is alátámasztotta, mivel a versenyző tizennégy csapat közül az első helyen végeztünk. A verseny jó alkalmat adott arra, hogy közelebbről megismerkedjünk más magyar kisebbségekkel, történetükkel. A szervezők is kitettek magukért, a programok érdekesek voltak és a társaság is kellemes volt. Mindezek mellett meg kell említenem azt is, hogy idén még egyszer vissza fogunk térni Váradra - az első három helyezett ugyanis egyebek közt kirándulást nyert, amelynek keretében fel fogjuk keresni azon helységeket, amelyek Bethlen nevéhez köthetők. Koncz Krisztina II. A Selye János Gimnázium A dunaszerdahelyi Akkreditált Tehetségpontként működő Kodály Zoltán Alapiskolában már hagyománya van a képzőművészeti tehetséggondozásnak, erről tanúskodnak versenyeredményeink is. FODOR MÁRIA Még csak májust írunk, de már most is rengeteg, említésre méltó eredménnyel büszkélkedhetünk. Ebben az évben az eddigieknél is több versenybe neveztük be tehetséges diákjainkat, és nemcsak kerületi, hanem országos és nemzetközi sikereket is elkönyvelhetünk. Talán az utolsó három versenyeredményre vagyunk a legbüszkébbek: Nagy Fanni 8. évfolyamos tanulónk nemrégen Budapesten különdíjat vehetett át a Mindszenty-pályázatra beküldött munkájáért. Mézes Gergő másodikos kisdiákunk március végén, a Szlovák Posta által kiírt Legszebb karácsonyi rajz elnevezésű országos versenyre beküldött munkája bekerült a három legjobb közé. A több mint 5700 rajz közül a szervezők az első három helyen végzettek munkáját, így Gergőét is táblagéppel jutalmazták. A március hónap mozgalmas volt, hiszen több versenyre is készültünk egyszerre. Erre a hónapra Tehetségnapot szerveztünk az alsó tagozatos is diákjaink részére, akikre érdekes, mindamellett komoly feladat várt. Különféle technikákat tanulhattak a nap folyamán, és mivel éppen ekkor kaptunk egy felhívást a Szlovák Környezetvédelmi Minisztériumból, összekötöttük a tanulást a képzőművészeti versennyel. Két téma közül választhattak a versenyzők, az egyiket a víz napja ihlette, a másik pedig egy hozzánk közel álló téma volt: a bősi vízierőmű által nyújtott lehetőségeket kellett megrajzolni gyerekszemmel. A nap folyamán szebbnél szebb munkák készültek, szinte valamennyit elküldtük a szervezőknek, hiszen az első tíz legszebb munkát a versenykiírói tablettel jutalmazták. Fantasztikus végeredmény született, a beküldött munkák készítői közül három diákunk meghívást kapott Pozsonyba, ahol ünnepélyes keretek között részt vehettek a kiállítás megnyitóján, és a meghívottak, Sztojka Letícia, Jankovich Viktória és Orbán Zsuzsanna egyegy tablet boldog tulajdonosaivá válhattak. Mindezek az eredmények is bizonyítják, hogy iskolánkon igényes, komoly művészetoktatás folyik, nagyon sok diák látogatja a délutáni rajzköreinket is. Ezeken az órákon nemcsak újszerű képzőművészeti technikákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hanem játékos formában fejlesztjük a vizuális megismerő, befogadó- és alkotóképességüket. Célunk a tanulók látáskultúrájának megalapozása egészen kicsi kortól. Fontosnak tartjuk továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztését, ismereteknek az átadását, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a gyerekek nem képesek figyelni az órákon, nem tudnak hosszabb ideig koncentrálni. A rajzórák ezekre a hiányosságokra is megoldást jelentenek. Ezeken az órákon a gyerekek megtanulhatják a kitartást, a koncentrációt, hiszen a megfelelő óraszervezés alkalmas mindezek fejlesztésére. Kooperatív órák szervezésével pedig lehetőséget adhatunk a diákoknak arra, hogy figyeljenek egymásra, megbecsüljék a másik társ munkáját, ráirányíthatjuk a figyelmüket, hogy érdemes a többi diáktól tanácsot kérni, hiszen ezeknek az óráknak a lényege éppen abban rejlik, hogy a gyerek csak társai közreműködésével kerül közelebb a célhoz. Egy nemrégen megjelent tanulmány szerint a rajzfoglalkozások nagyon sok kihasználatlan lehetőséget kínálnak a felzárkóztatás és a személyiségfejlesztés területén. A gyerekek alkotó tevékenységének kibontakoztatása alkalmat adhat a szabadidő hasznos eltöltésére, illetve fontos szerepet tölthet be a hagyományőrzésben és a kultúránk fejlesztésében is. Vizuális nevelés és tehetséggondozás a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában Büszkék az eredményeikre Közös kép Ady Endrével és a Holnap alapítóival (Fotó: SJG) Sztojka Letícia, Jankovich Viktória, Orbán Zsuzsanna és kísérőjük a pozsonyi kiállítás megnyitóján (Fotó: KZAI) Sok-sok érdekes programot kínált az alsó tagozatos gyerekeknek az olvasás megszerettetését célul kitűző, jó hangulatú rendezvény Kukurikú Mesefesztivál a felsőszeli alapiskolában JAKUBECZ MÁRTA A közelmúltban különleges napra virradtak a Széchenyi István Alapiskola alsó tagozatos tanulói Felsőszeliben. Ekkor valósult meg az iskolában az első mesefesztivál, amelyre a gyermekek a tanító nénik irányításával már régóta készültek. Az olvasás megszerettetését elősegítő program a Mikulás-nap óta zajlik az alsó tagozaton. A kisgyermekek minden szerda reggel a tanítás előtt egy mesét hallgattak meg valamelyik tanító néni tolmácsolásában, majd ehhez a meséhez rövid foglalkozások is kapcsolódtak. A Kukurikú Mesefesztivál gazdag programjával ezt a meseolvasási sorozatot zárta, annak záró rendezvénye volt. A fesztivál a reggeli iskolai csengőszóval vette kezdetét, amikor is a negyedikes Benczes Zoltán a gyerekek képviseletében jelképes aranykulcsot vett át az iskola igazgatójától, László Ildikótól, hogy kinyithassák a Meseországgá varázsolt iskolát. A folyosó bejáratát a kulcs tágra nyitotta, a varázslat megtörtént: Meseországgá berendezett színháztér és zenés köszöntő fogadta az ide belépőket. Először az elsősök, majd a harmadikosok adtak elő egy-egy mesét dramatizált változatban Pónya Zsuzsanna és Rakoncza Éva vezetésével. Az elsősök az Eltáncolt papucsok című mesét mutatták be bábok segítségével, a harmadikosok pedig Az öregember és a pokróc című mesét játszották el. A sikeres meseelőadások után a gyermekek Simkó Mária vezetésével kakasos népi játékokat tanultak. Ezt követően ismét meseelőadások következtek Blazsek Beáta és Szalai Gyöngyi vezetésével. A másodikosok a Kiskondás című mesét mutatták be nagy átéléssel, a negyedikesek pedig a Furulyás Palkót adták elő az iskolatársaiknak zenés, táncos kísérettel. Igazi lakodalmi hangulatot, ünnepet teremtettek előadásukkal, melyet vastapssal köszönt meg a nézőközönség. László Ildikó igazgatónő nem érkezett üres kézzel az iskola kis tanulói közé, megdicsérve meseelőadásaikat, okleveleket, trikókat és piros mézeskalácsszíveket osztott szét a gyermekeknek. Miután a gyermekek már egész lelkükkel Meseországban jártak, hiszen teljes szívvel beleélték magukat a szebbnél szebb mesékbe, maga Mesetündér toppant be közéjük, és háromféle foglalkozást hirdetett meg számukra Ezüsterdő, Aranyerdő és Gyémánterdő helyszínein. Az Ezüsterdőben varázspálcát lehetett készíteni, meseposta-képeslapokat írni és festeni. A kicsik munkáját itt Blazsek Beáta, Mészáros Márta gyakornok és Simkó Mária irányították. Az Aranyerdőben Rakoncza Éva és Szalai Gyöngyi vezetésével volt koronakészítés, mesefotó és mesekirakó. A Gyémánterdő meseszőnyeg szövését, meseházikók segítségével címek és szereplők párosításait, valamint várak kirakását kínálta a legkisebbeknek, akiknek munkáját Puskás Margit és Pónya Zsuzsanna segítették. A Kukurikú Mesefesztivál a királykisasszonyokká és királyfikká lett gyermekek közös énekével zárult. Erről a mesedélelőttről gyermek és felnőtt egyaránt elmondhatja, hogy lélekben kirándulást tett Meseországban, ahol örömmel élhette át, hogy mindig az igazság győzedelmeskedik, és a jók még jobbakká válhatnak. Az elsősök az Eltáncolt papucsok című mesét mutatták be (A szerző felvétele)