Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-16 / 111. szám, péntek

2 Közélet Év végén lejár a szerződés az oroszokkal Nincs alternatívája az orosz uránnak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament vé­delmi bizottsága e hét elején felszólította a gazdasági tárcát, hogy kezdjen tárgyalásokat az atomerőművek fűtőanyagát biztosító alternatív beszállí­tókkal, e téren is csökkentve az egyoldalú orosz függést, mára azonban kiderült, hogy az átál­lás nem lenne olyan egyszerű, mint azt a politikusok elképze­lik. Peter Marčan, az Energia­biztonsági Intézet elemzője szerint a Szlovákiában működő orosz típusú atomre­fs­aktorok számára egyedül az orosz TVEL társaság állít elő fűtőanyagot. Hasonló társasá­gok működnek ugyan Francia­­országban és az Egyesült Álla­mokban is, ezek azonban az orosz típusú erőműveknek nem szállítanak, és kérdéses, hogy hajlandók lennének-e ezen változtatni. Marčan sze­rint a cseh ČEZ például az otta­ni erőművek számára már ko­rábban igyekezett az amerikai Westinghouse társaságtól is beszerezni fűtőanyagot, műszaki problémák miatt azonban ez az igyekezetük meghiúsult. Hogy mindezek fényében milyen alternatívák jöhetnek még számításba, azt egyelőre az elemzők sem tudják, Tomáš Malatinský gazdasági minisz­ter csak annyit árult el, hogy az általa vezetett tárca már dol­gozik az ügyön. A tárcavezető korábban beismerte, hogy ha az oroszok teljesen leállítanák az uránszállítást, a szlovákiai atomerőművek egy évig működhetnének probléma­­mentesen, miközben Szlováki­ában a villanyáram több mint felét atomerőművekben állít­ják elő. Janka Burdová, a Szlovák Villamos Művek (SE) szóvivője szerint mindeddig nem voltak gondjaik az orosz szállítások­kal, hozzátette azonban, hogy az említett orosz társasággal kötött szerződésük az idei év végén jár le. (mi, SITA) Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap ellátogatott az MKP székházába is, ahol Berényi József pártelnöktől egy DAC szurkolói sálat kapott (MTI-fotó) RÖVIDEN Híd: Nem leszünk a Smer biodíszlete Pozsony: A Híd nem vesz részt az alkotmánymódosításról szóló mai parlamenti egyeztetésen. „Az, amilyen módot vá­lasztott a Smer az alkotmánymódosítás megvitatására, mél­tatlan az alkotmányhoz, és leginkább egy tragikomédiára em­lékeztet“ -jelentette ki tegnap a Híd elnöke. Úgy vélte nem tisztességes, hogy a szakértői csoportban részt vevő képvise­lők még tegnap sem kapták kézhez a módosítás szövegét, mi­közben ma már tárgyalniuk kell róla. (ű) Újra Kováčik a speciális főügyész Pozsony. A harmadik választási ciklusát kezdheti meg a speciális ügyészég élén Dušan Kováčik - tegnap újra őt vá­lasztotta meg erre posztra a parlament. Kováčik ellenfél nél­kül nyert, ő volt az egyedüli jelölt erre a posztra. „Egy ver­senypályázat, amire senki más nem jelentkezett csak Dušan Kováčik. Számomra ez egy beteg helyzet” - kommentálta az ügyészválasztást Lucia Ži­ňanská (Híd) korábbi igazságügyi miniszter. Kováčikot 92 képviselő szavazatával választották meg, tehát a kormánypárton kívül ellenzéki képviselők is támogatták. (TASR) A hatodik jelölt is kormánypárti Poszony. A parlament tegnap megválasztotta a hatodik alkotmánybíró-jelöltet is: Juraj Sopoliga 79 szavazatot ka­pott. Ellenfele Ján Drgonec korábbi alkotmánybíró és Pavol Malich ügyvéd volt. A parlament már áprilisban választott öt másik jelöltet, a hat ember közül a köztársasági elnök három alkotmánybírót választhat ki. (TASR) ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 16. www.ujszo.com Az orvosok elvándorlása 2005-ben volt a csúcson, azóta 21 százalékkal nőtt itthon a számuk Több ezer orvos ment külföldre Pozsony. Nincs még or­voshiány Szlovákiában, ám tény, hogy sok doktor külföldre távozott - szá­mukat viszont csak meg­becsülni lehet. LAJOS P. JÁNOS Mértéktartó adatok szerint is több ezer orvos dolgozik kül­földön, állítja az egészségügyi minisztérium adataira hivat­kozva az Egészségpolitikai In­tézet (HPI). „Pontos adatokkal senki sem tud szolgálni, de a külföldön dolgozók számának legkisebb értéke is legalább 1600-1700 orvos közé tehető” - állítja Tomáš Szalay, a HPI munkatársa. Nem tartja ki­zártnak azonban, hogy ennek két-háromszorosára is rúghat azon orvosok száma, akik ide­iglenesen vagy állandóan más uniós országban dolgoznak. „A legtöbben Csehországban ta­láltak munkát maguknak, a hi­vatalos számok alapján is leg­alább ezren dolgoznak nyugati szomszédunknál” - tájékozta­tott Szalay. A sorban követke­zik Németország, majd Nagy- Britannia és Ausztria. A kivándorlás ellenére egye­lőre még nincs orvoshiány, il­letve a kórházi orvosok száma az átlagot tekintve megfelelő. „2002-ben egy kórházi orvosra 7,3 ágy jutott, tíz évvel később már csak 5,3” - mondta Szalay. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy több a kórházi orvos, elsősor­ban a kórházi ágyak számának csökkenése okozza a relatív „orvosbőséget”. Veszélyes azonban, hogy egyre nő az or­vosok átlagéletkora, és egyre több orvos dolgozik a nyugdíj­­korhatár betöltése után is. „Míg 2001-ben 44,8 év volt az átlag­életkor, tíz évvel később már 47,3” - mondta Szalay. Az or­vosok elvándorlása 2005-ben volt a csúcson, azóta 21 száza­lékkal nőtt a számuk. A legna­gyobb hiány azonban a tapasz­talt, negyvenes orvosok köré­ben mutatkozik, számuk egy­­harmaddal kevesebb, mint 2001-ben volt. Szalay szerint ugyanakkor az orvosok száma és a gyógyellátás minősége között nincs közvet­len összefüggés: kevés orvossal is lehet jó ellátást biztosítani, és a sok orvos sem garantálja a leg­jobb kezelést. A két szélsőséges példa Japán és Dánia. Japánban mindössze 2,2 orvos jut 100 ezer főre, viszont az elkerülhető elhalálozás tekintetében csak alig több mint 70 eset jut 100 ezer főre, Dániában viszont 3,5 orvos jut 100 ezer emberre, mi­közben 100 fölött van az elke­rülhető elhalálozás száma. Szlovákiában 3,3 orvos jut 100 ezer főre, a „felesleges” elhalá­lozásokra vonatkozóan azon­ban nincs adat. Ha sok az orvos, még nem biztos, hogy jó az ellátás (SITA/AP-felvétel) i ADATBANK Hol dolgoznak a szlo­vákiai orvosok? ♦ Csehország 4 Németország 1000 300 ♦ Nagy-Britannia 200 ♦ Ausztria 120 Forrás: HPI, egészség­­ügyi minisztérium, 2013 Komáromban folytatott nyilvános vitát az MKP és a Híd EP-választási listavezetője Csak egyvalamiben értett egyet Csáky és Simon V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Helyenként személyeskedésbe csapó, ám jobbára saját, illetve pártjuk érdemeit kidomborító beszél­getést folytatott Csáky Pál, az MKP és Simon Zsolt, a Híd eu­rópai parlamenti választási lis­tavezetője azon a vitaesten, amelyet az újonnan megnyílt Pince egyetemi klub szervezett szerdán este Komáromban. A jelöltek bemutatását, szak­mai életrajzának rövid ismerte­tését követően a vitapartnerek kifejtették, miért is indulnak az EP-választásokon. Simon sze­rint erős listát akartak állítani, Csáky pedig azt mondta: azért indul, mert őt javasolták. Az MKP listavezetője szerint 2010 után a nemzeti alapú po­litizálás megbotlott Szlovákiá­­ban, de vezetésével esély van arra, hogy az EP-választásokon pártja átlépje az 5 százalékos küszöböt. Ennek köszönhetően lelkileg jobb kondícióba kerül­het az MKP, megnőhet önbi­zalma, ami kihatással lehet az év végi önkormányzati, majd a 2016-os parlamenti választás eredményére is. Simon fő célkitűzésének tartja, hogy a választási ciklus végére az unión belül olyan in­tézményi rendszer épüljön ki, amely garantálja és ellenőrzi valamennyi tagállamban a ki­sebbségi standardot, a jog- és a szociális biztonságot. Ennek eléréséhez „akár az ördöggel is” hajlandó együttműködni. Csáky a Hedvig-ügy, az állam­­polgárság, a kisiskolák jövője, a nyelvhasználati jogok és a hi­ányzó törvények ügyében sze­retne határozottan fellépni. „Nem a szlovák elvárások alapján, hanem a szlovákiai ma­gyar közösség érdekeit szem előtt tartva fogok politizálni az EU-ban” - mondta Csáky. Az ér­dekérvényesítéshez pedig sze­rinte intelligencia, nyelvi tudás és kapcsolati tőke szükséges. A harmadik szlovákiai magyar párt, a Magyar Keresztényde­mokrata Szövetség indulását az EP-választáson mindketten sze­rencsétlen lépésnek tartják, Csáky szerint főleg az MKP-tól visz majd el szavazókat. A közönség sorából érkezett, az autonómiájára vonatkozó kérdésre Simon úgy válaszolt: a területi autonómia kivitelez­hetetlen, utópia. Szerinte sok­kal inkább az általa szorgalma­zott 18 megyés új területi fel­osztás lehet a megoldás, ami az EU-s támogatások lehívása szempontjából is előnyt jelen­tene. Csáky az egyes autonó­miaformák - területi, kulturá­lis, oktatási, nyelvi, illetve személyi - kombinációját tartja elfogadhatónak. A két vitapartner gyakorlati­lag egy dologban értett teljesen mértékben egyet: ígéreteik tel­jesítésére csak akkor van esély, ha a szavazók kellő számban az urnákhoz járulnak és pártjaik megugorják az 5%-os küszöböt. Ezért mindenkit az EP-választá­son való részvételre buzdítottak. Csak Donald Tusk óvott az orosz agressziótól, nagyobb NATO-jelenlétet sürgetett a térségben Fico: júniustól leállhat az orosz gázszállítás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb figyelmezte­tő levelet küldött szét az elmúlt napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz gázellátás­tól függő országoknak, köztük Szlovákiának is. Ebben tömö­ren közölte, hogy ha Ukrajna a hónap végéig sem fizet az orosz földgázért, akkor június 1-től elzárja a gázcsapot. „Ez komo­lyan veszélyezteti az ország energetikai biztonságát” mondta Robert Fico kormányfő Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkárral való találkozó után. A gázellátás volt a fő témája a Globsec konferencia keretén belül megvalósított V4-es kor­mányfői találkozónak is, az ukrán-orosz konfliktusban Oroszország agresszivitását vi­szont határozottan csak Donald Tusk lengyel kormányfő ítélte el, a többi miniszterelnök in­kább az energiabiztonság ve­szélyeztetéséről beszélt. Fico a kormányfők panelbe­szélgetése során azt mondta, hogy az Oroszországgal szem­beni szankciók esetleges har­madik szakasza komolyan árt­hat a kelet-közép-európai or­szágok gazdaságának is. Tusk szerint a NATO jelenleginél na­gyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európá­­ban. „Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik. Ez Európa számára olyan próbatétel, amelyre álszentes­kedés nélkül kell reagálni” - mondta. Rasmussen azt szorgalmaz­ta, hogy az európai tagállamok, különösen a közép- és kelet-eu­rópaiak, hagyjanak fel védelmi kiadásaik csökkentésével. Mint mondta, Oroszország az elmúlt öt évben évente tíz százalékkal növelte védelmi kiadásait, ezzel szemben ugyanebben az idő­szakban a NATO néhány euró­pai tagállama több mint húsz százalékkal csökkentette ezen kiadásait. A főtitkár meggyőző­dése, hogy Oroszország „új ha­talmi övezetet akar kiépíteni” figyelmen kívül hagyva a nem­zetközi jogot és nemzetközi kö­telezettségvállalásait. Rasmussen tegnap négy­­szemközt tárgyalt Szlovákia újonnan megválasztott állam­főjével, Andrej Kiskával is, a tárgyalásról részleteket nem árultak el. (dem, SITA, MTI)

Next