Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-12 / 35. szám, péntek

www.ujszo.com­­ 2016. február 12. I 3 KÖZÉLET SZALAY ZOLTÁN A Magyar Keresztény­demokrata Szövetség 2013- ban alakult meg, alapítói a Szlovákia Régióinak Pártját nevezték át. A párt indul a parlamenti választásokon is, a támogatottsága azonban alig mérhető. Miért volt szükség egy újabb magyar pártra, és mik az MKDSZ céljai? Fehér Csaba pártelnököt kérdeztük. 2009 óta két párt versengett a magyar szavazatokért Szlováki­ában, miért tartották fontosnak, hogy egy harmadik párt is beszáll­jon ebbe a versenybe? Mindenki valamilyen politikai és társadalmi értékrend alapján választ magának pártot. A rendszerváltás idején a felvidéki magyarság - na­gyon helyes úton járva- politikai ér­tékrend és ideológia alapján három pártba tömörült. Ez a három párt (az Együttélés, a Magyar Keresztény­­demokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt - a szerk. megj.) arány­lag tisztán tudta képviselni azokat az értékeket, amelyeket meghirdetett és fontosnak tartott érvényesíteni. Az 1998-as pártegyesítés nem a három párton belül elindult belső folyamat eredménye volt, hanem a választási törvény megváltoztatásáé, külső nyomásra történt. A pártegyesítés hatására az értékek, amelyeket a há­rom párt képviselt, elmosódtak, így az egyesült párt nagyon nehezen, sok esetben pedig képtelen volt ezeket az értékeket tisztán képviselni. Mi a politikai pluralizmus hívei vagyunk, azt gondoljuk, hogy a szlovákiai magyarságot is megilleti a választás szabadsága és a tiszta értékelvű, ke­resztény nemzeti politizálás lehető­sége. A Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség politikai ideológiáját tekintve az Esterházy János és Szül­­lő Géza által alapított Országos Ke­­­resztényszocialista Pártot, illetve Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat tartja elődjének. A reálpolitika talaján maradva azonban azt is látniunk kell, hogy nincs annyi magyar szavazó Szlo­vákiában, hogy három pártot be­juttassanak a parlamentbe. Nem tartanak attól, hogy így tovább gyengülhet a magyar képviselet? Ettől nem tartunk. A magyar ér­dekképviselet nem attól gyengült, hogy mi létrejöttünk, hanem attól, hogy a magyar politikából hiányzik az őszinte együttműködési szándék. Nagyon sok olyan magyar választó van (nagyjából 70 ezren), aki távol maradt a választásoktól, illetve to­vábbi ezrek, akik kiábrándultak a politikából. Mi azt gondoljuk, eze­ket a választókat, a következetes és az együttműködésen alapuló politi­zálás híveit meg tudjuk szólítani a hagyományos nemzeti keresztény­­demokrata értékekkel, hiszen a má­sik két párt nem tudta őket mozgó­sítani. Amikor létrejött az MKDSZ, együttműködési szándékkal levél­ben szólítottuk meg az MKP-t és a Hidat. A Hídtól érkezett válasz, az MKP-tól a mai napig nem. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, azzal, hogy az MKDSZ beszállt a kampányba, az MKP-t gyengít­heti, mivel velük van nagyobb át­fedés a szavazótáborok között. Ez akár olyan feltételezések alapját is képezheti, hogy a Hídnak áll ér­dekében az MKDSZ jelenléte. Az MKDSZ létezése a szlovákiai magyarságnak áll érdekében. Nem gondolom, hogy csak az MKP-tól vennénk el szavazókat. Az egyenes, hiteles és következetes magyar ke­reszténydemokrata politizálás cél­jából hoztuk létre a pártot és a vá­lasztás igazi szabadságát megadva indulunk a választásokon. Az, ami idáig folyt az etnikai politizálás te­rén, szerintünk nem folytatható. Nem lehet a magyarság nemzettudatán tovább élősködni, ígérgetésekre ala­pozni, másra mutogatni, mert annak beláthatatlan következményei lesz­nek. Milyen konkrét intézkedések lennének a legfontosabbak az MKDSZ számára? A magyar többpártrendszer meg­erősítésének hívei vagyunk. A szlo­vákiai magyar politikát nem szabad kiszolgáltatni a magyarországi párt­érdekeknek és politikai csatározá­soknak. A lehető legrövidebb időn belül meg kell alkotni a kisebbségek jogait biztosító törvényt. A magyar nyelv védelme szempontjából fon­tos a magyar nyelv azonos jogállá­sának törvényi biztosítása a szlovák nyelvvel a magyarlakta területeken. Kiemelten fontos az oktatásügyi és kulturális autonómia. A 2005. évi Komáromi Nyilatkozatban foglaltak alapján továbbra is kitartunk a Beneš-dekrétumok kárvallottjainak erkölcsi és anyagi kárpótlása mel­lett. Meggyőződésünk, hogy támo­gatni kell a keresztény egyházak tár­sadalmi szerepvállalását. A területi autonómiáról hogy vélekednek? Sajnos az elmúlt huszonöt év elhi­bázott politikája, a szavak szintjén folytatott, konkrét tettek nélküli au­tonómiatörekvések miatt a területi autonómia mára, a népességfogyás, a magyarlakta területek gazdasági le­maradása miatt is majdhogynem megvalósíthatatlanná vált. A megye­­rendszert szeretnénk átalakítani, egy nyugati (komáromi központú), egy közép-szlovákiai (rimaszombati központú) és egy kelet-szlovákiai (tőketerebesi vagy kassai központú) megyével úgy, hogy a magyar lakos­ság aránya ezekben a megyékben legalább megközelítse a 40-50 szá­zalékot, hogy a magyar érdek és po­litikai akarat meghatározó legyen. Egyéb területeken mik a céljaik? A szlovákiai magyarság nagyon komoly gazdasági és szociális kihí­vásokkal néz szembe, ez az elmúlt tíz évnek a következménye is. A lesza­kadó régiók döntő többsége a ma­gyarlakta területeken található. Eze­ken a területeken növelni kell a kis- és középvállalkozások munkahelyte­remtő erejét. Fejleszteni kell az inf­rastruktúrát, a vasúti és a közútháló­zatot. Csökkenteni kell a vállalkozá­sok adóterheit. Fel kell zárkóztatni a béreket. Emelni kell a nyugdíjakat, a tanárok és a kórházi dolgozók fizeté­sét. Rendszerelvű reformokat kell végrehajtani az egészségügyben és az oktatásügyben. A szélesebb politikai palettán kikkel tudnák elképzelni az együttműködést a jövőben? Azokat a pártokat egyértelműen kizárjuk az együttműködésből, ame­lyek magyarellenes politikát folytat­nak, azaz a szélsőjobboldaliakat és a Smert, valamint a liberális pártokat, amelyekkel az ideológiánk össze­egyeztethetetlen. El tudjuk képzelni az együttműködést mindazon pár­tokkal, amelyek ideológiailag közel állnak hozzánk, illetve amelyek a magyarság és a kisebbségek érdekeit képviselik, így az MKP-val és a Híd­dal is. MKDSZ: Nem gyengítjük a képviseletet Fehér Csaba (Képarchívum) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MOST-HÍD POLGÁRI PÁRT - OBČIANSKA STRANA MOST ADJUNK ESÉLYT DÉL-SZLOVÁKIÁNAK! A Híd fontos célkitűzései között továbbra is szerepel a kisebbségi jo­gok rendezése. A Híd a fennállása során már többször tudott tenni azért, hogy bővüljenek a jogaink. Elsősorban a nyelvtörvény módosításával, amely kiterjesztette a kétnyelvűséget Dél-Szlovákiában. Most pedig 25 év után a Híd előkészítette a kisebbségi kultúrák finanszírozásának ren­dezését is, hiszen csak egy jól működő, jó finanszírozott és önszervező szlovákiai magyar kulturális élet fenntartásával tehetünk az itteni magyar­ság megmaradásáért Adjunk esélyt a Hídnak! A Híd valós esély Dél-Szlovákiának! SÓLYMOS LÁSZLÓ MP150653

Next