Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-16 / 113. szám, hétfő

2 I RÖVIDEN Milliókba kerül az ingyenes vonatozás Pozsony. „Az előző Fico-kabi­­net által a nyugdíjasok és diákok számára bevezetett ingyenes vonatozás az előzetes becslése­ink szerint évente nagyjából 13-15 millió eurójába kerül az államnak” - nyilatkozta Roman Brecely közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint még dol­goznak az ingyenes vonatozás­sal kapcsolatos felmérésen, amelyet fél éven belül szeretné­nek közzétenni. „Egyelőre úgy tűnik, hogy az államnak a jövő­ben is megéri fenntartani az előző kormány által bevezetett ingyenes vonatozást” - tette hozzá a tárcavezető. (TASR) Szívroham okozta Binder halálát Besztercebánya­ Szívroham okozta Ondrej Binder, a Kotleba­­féle párt képviselőjének halálát - erősítette meg tegnap a rendőr­ség. Binder vezetés közben lett rosszul múlt pénteken Selmec­bánya és Bélabánya között. Egy enyhe jobb kanyar után Škoda Octaviájával áthajtott a szembe­­sávba, majd oldalról a szalag­korlátnak ütközött. A kiérkező mentősök megpróbálták őt újra­éleszteni, sikertelenül. (TASR) 2016. május 16. | www.ujszo.com KOZELET SZALAY ZOLTÁN Pozsony/Luxemburg: Felleb­bezést helyezett kilátásba a Székely Nemzeti Tanács képviselője abban az ügyben, amelyben először az Európai Bizottság utasította el a kisebbségek lakta régiók előnyben részesítését az uniós alapok merítésénél, majd ezt jóváhagyta az Európai Unió Bírósága is. Az egyik oldalon Szlovákia és Románia, a másik oldalon Magyar­­ország jogi összecsapásaként vég­ződött a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének ügye. A marosvásárhelyi Izsák Balázs­ Árpád és a budapesti Dabis Attila az Európai Bizottsághoz nyújtották be polgári kezdeményezésüket, amel­­­lyel azt szerették volna elérni, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etni­kai, kulturális, vallási, nyelvi sajá­tosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Kisebbségi régiók A javaslat céljaként azt jelölték meg, „biztosítani kell a kisebbségek által lakott régiók számára, hogy ugyanolyan eséllyel férjenek hozzá a különböző uniós alapokhoz, és meg kell teremteni a garanciákat a sajá­tosságaik fenntartásához, valamint a megfelelő gazdasági fejlődésükhöz, hogy az Európai Unió fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége fennmaradjon”. kezdeményezés azzal számolt vol­­­na, hogy az érintett országokban meghatározott közigazgatási egysé­gek felülírásával létrehozzák az ún. nemzeti kisebbségi régiókat, ame­lyek „olyan régióknak és földrajzi körzeteknek felelnek meg, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek köz­­igazgatási hatáskörrel felruházott szervezettel, ahol azonban olyan közösségek élnek, amelyeknek et­nikai, kulturális, vallási vagy nyelvi' jellemzői eltérnek az őket körülvevő régiókban élő közösségekétől, és amelyek helyi szinten többséget al­kotnak, illetve jelentős számot tesz­nek ki, jóllehet nemzeti szinten csu­pán kisebbséget képviselnek, és amelyek (népszavazáson) kinyilvá­nították az adott tagállamon belüli autonóm státusz megszerzésére vo­natkozó akaratukat”. Ez a követelés volt az, ami fennakadt az uniós szer­vek szűrőjén, és az Európai Bizott­ság elutasította a kezdeményezést, a következő indoklással: „a Szerző­déseknek a javaslatban hivatkozott rendelkezései és minden más lehet­séges jogalap alapos vizsgálatából az következik, hogy az említett javaslat nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság régiók azon hatáskörén, hogy a Szerződé­sek végrehajtásához uniós jogi ak­tusra irányuló javaslatot nyújtson be”. Fellebbezni akarnak A Székely Nemzeti Tanács kép­viselői ezt követően fordultak az Európai Unió Bíróságához, még 2013 szeptemberében. Az ügy két és fél éven keresztül húzódott, míg má­jus 10-én pont került a végére - egyelőre legalábbis. Az ítélethirde­tés után Izsák Balázs­ Árpád az MTI- nek adott nyilatkozatában kijelen­tette, „érdemes lesz fellebbezni” az ítélet ellen. A luxemburgi bíróságon kezdett perbe annak megindítása után nem sokkal az Európai Bizottság oldalán csatlakozott előbb Szlovákia, majd nem sokkal később Románia és Gö­rögország, hogy támogassák a pol­gári kezdeményezést elutasító Eu­rópai Bizottságot. A felperesek (az­az a Székely Nemzeti Tanács) olda­lán Magyarország avatkozott be az eljárásba. A bíróság azzal utasította el a ke­resetet, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés ga­rantálja ugyan a hozzájárulást a tag­államok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regio­nális sokszínűségüket, ám egy ilyen kezdeményezés ,jócskán túlmegy” az egyszerű hozzájáruláson, és a fő célja nem a „kulturális sokszínűség” megóvása. Nem lesznek kisebbségi Az EU nem ígér autonómiát a székelyeknek (Képarchívum) Az Európai Parlamentben sem népszerű a „menekültbírság” terve LAJOS P. JÁNOS . Az európai parlamenti képviselők többsége elutasítja az Európai Bizottság (EB) elképzelését a mene­kültek letelepedését illetően. A képviselők most csak vitáztak az EB javaslatáról, szavazni várhatóan csak május végén fognak. Pozsony: Nem tetszik az Európai Parlamentnek a bizottság javaslata, amellyel a menekültek beáramlását gátolná, vagyis a dublini szabályo­kat módosítaná. Azt ugyan a vitában megszólalók szinte mindegyike el­ismerte, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, de azt szerintük nem úgy kellene módosítani, ahogyan azt az EB elképzelte. Megvalósíthatatlan terv A képviselők szerint a javaslat megvalósíthatatlan, vagy legalább­is kétségbe vonható, hogy sikerülne­­e annak megfelelően elosztani a menekülteket. Az EB ugyanis újra a kvótás elosztást szorgalmazza, az­zal a kitétellel, hogy amelyik ország nem vállalná a rá eső számú mene­kültet, annak menekültenként 250 ezer eurót kellene fizetnie. „Nem csak hogy lidércesnek tűnik, de egyes részei irreálisak és nyíltan felháborítóak - mondta lapunknak Nagy József (Híd) EP-képviselő, a néppárti frakció tagja. — Nem fo­gom megszavazni, mert sok pont­ban elhibázott és elhamarkodott ja­vaslat, hiszen amíg nem fog működni a közös határőrség, és nem lesznek tartósan működő gyűjtő­táborok az EU határain kívül, amíg nincs kitoloncolás, addig ez a javas­lat inkább szétveri az EU-t, sem­mint megmenti.” A 250 ezer eurós „büntetést” elutasítja Monika Flašíková-Beňová (Smer) szocia­lista képviselő is. „A 250 ezres összeget biztosan nem támogatjuk” - jelentette ki Flašíková-Beňová. Ivan Štefanec néppárti képviselő szerint nem kérdés, hogy a mene­kültügyi rendszer módosításra szo­rul. „Elsősorban azonban a mene­kültek alapos azonosításának és szűrésének, a társadalomba való in­tegrációjuknak az útján kellene el­indulnunk, de élni kellene a kito­loncolás lehetőségével is abban az esetben, ha nem tartják be törvé­nyeinket” - véli Štefanec. Nyugaton sem tetszik A büntetésjavaslatot a kelet­európai képviselők mellett sok nyugat-európai képviselő is eluta­sítja. „A 250 ezres büntetés még a liberális képviselőknek sem tet­szik, hiszen ez a gazdag országok­nak, mint például Luxemburg, egérutat biztosítana a kötelezettsé­gek alól, a szegényebb országok pedig kénytelenek lennének befo­gadni a rájuk erőszakolt menekül­teket, és büntetniük kellene őket, ha elhagyják az országot” - mondta Nagy József. Míg az EP-ben vitatkoznak, a menekültek tovább gyűlnek a dél-európai me­nekülttáborokban - a képen egy görögországi táborban rekedt kisfiú segít­ségkérő üzenete (TASR/AP-felvétel) Már véleményezés alatt a kisiskolatörvény LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Több fontos törvény is előkészületben van, tájékoztatott a Híd Országos Tanácsának szom­bati ülése után Bugár Béla pártel­nök. „A kisiskolák megmentését célzó törvény már a véleményezési szakaszba jutott, a parlament vár­hatóan a júniusi ülésén kezdi tár­gyalni” - tájékoztatott szombaton Bugár. Az offshore-ellenes tör­vény őszre kerülhet a képviselők elé, októberre pedig módosítja a kormány a nyugdíj-valorizációt, bevezetve a minimális nyugdíje­melés intézményét - ettől a tavalyi 1,90 eurós után 8 eurós nyugdíje­melést várnak. Készül a kisebbségi kultúra finanszírozását szabályo­zó, a kisebbségi kulturális alapot létrehozó törvény is, ennek fő fe­lelőse Bukovszky László kisebb­ségi kormánybiztos. Júniusban ki­helyezett ülése lesz a kormánynak a Rimaszombati járásban, amivel a hátrányos helyzetű régió támoga­tásának fontosságát akarja mutatni a kabinet. A pártelnök szerint a ko­alíció megalakulása óta eltelt idő­szak bizonyította, hogy jól döntöt­„Látnak más lehetőséget stabil kormány létrehozására?" Bugár Béla tek a koalícióba való belépéssel. „Látnak más lehetőséget stabil kormány létrehozására? - tette fel a kérdést újságíróknak Bugár. - Ez volt az egyetlen lehetőségünk, kü­lönben előrehozott választások lettek volna.” Az Országos Tanács új taggal egészítette ki az Országos Elnök­séget, és két új tagot választott az OT-be. Az elnökség új tagja Tóth Marián, Tardoskedd polgármes­tere lett. Az OT új tagjának a Besztercebánya illetve Nyitra megye képviseletében Agócs Ta­mást és Somogyi Lászlót válasz­tották. Az Országos Elnökség tagja lett Matej Kováč, a párt köz­ponti menedzsere, aki Nochta Editet váltotta a testületben. Az OT létrehozta a párt Miniszteri Klubját is, amelybe a Híd által delegált miniszterek, államtitká­rok és kormánybiztosok kerültek, Sólymos László vezetése alatt. Az OT elkezdte a felkészülést az őszi pártkongresszusra, vala­mint a legközelebbi, 2017-ben esedékes megyei választásokra. A kongresszus személyi kérdések­ről is dönt majd, Bugár lemondá­sa nem került szóba, de az elnök­ségbe új emberek érkezhetnek. Bugár egyelőre elégedett a kor­mánykoalícióval (SITA-feltétel)

Next