Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-14 / 239. szám, péntek

2 I Andrej Kiska Mečiar amnesztiáit bírálta IBOS EMESE Michal Kováč temetésén a Mečiar-óra bűntetteire is emlékeztettek a szónokok. Pozsony: Az önálló Szlovákia el­ső elnökétől Andrej Kiska jelenlegi államfő, Pavol Demeš, az elnök volt tanácsadója és féltestvére Dušan Kováč történész búcsúzott. „Michal Kováč szavainak és tet­teinek is köszönhetően a 90-es években sikerült legyőzni a politi­kai »gonoszt«” - mondta Andrej Kiska. Az államfő szerint egyetlen közjogi méltóságnak sem kellett olyan nehéz és fájdalmas döntése­ket meghoznia, mint Michal Kovácnak. Kiska is kitért a mečiari amnesztiák eltörlésére. Az államfő fiának elrablása, egy fontos tanú meggyilkolása és számos egyéb bűncselekmény a mai napig büntet­lenek maradtak. Kiska szerint adó­sai maradtunk Kováč államfőnek. Úgy fogalmazott, hogy a jogállami­ság mindaddig csak formalitás lesz, amíg az amnesztiákat végleg el nem törlik. Pavol Demeš szerint a volt államfő nemcsak a politikusok, ha­nem a nyilvánosság példaképévé is vált. „Mikor, ha nem most”-tette fel a kérdést. Dušan Kováč szerint a mečiari amnesztiák eltörlésének ál­lami prioritást kellene élvezniük. A történész szerint Michal Kováč csa­ládja bízik abban, hogy a történelem elmondja majd az igazságot arról az időszakról, amikor Michal Kováč elnök volt. Az önálló Szlovákia első elnökét a pozsonyi András-temetőben he­lyezték végső nyugalomra. A város egyik legrégebbi temetőjébe csak külön engedéllyel lehet temetkezni. A temetői szertartás már csak szűk családi körben zaj­lott. Katonai tiszteletadás mellett, több órás szertartással búcsúztatták tegnap Pozsonyban Michal Kováč volt köztársasági elnököt (TASR-felvételek) Natália maradna a Čistý destben Pozsony­ Mégis inkább a Čistý deň galántai reszocializá­­ciós központban maradna Natá­lia, akit édesanyja szerint 14 éves korában megerőszakolta az in­tézet egyik alkalmazottja. A most 16 éves lány szerdán tett vallomást a bíróságon, amely az elhelyezéséről hivatott dönteni. Natália állítólagos megerősza­kolása ügyében édesanyja tett feljelentést szeptember elején. Az esetet Natália Blahová (SaS) parlamenti képviselő hozta nyil­vánosságra blogján. A botrány kirobbanása után a lányt egy má­sik, Érsekújvári járásban levő intézetbe helyezték el. Közben édesapja elhelyezési keresetet adott be a bíróságra, maga sze­rette volna nevelni lányát, de édesanyja is magához venné őt. Tegnap Natália a bíróság előtt azt kérte, engedjék vissza az inté­zetbe. „Nagyon félek. Mindentől félek, az intézetben akarok ma­radni” - jelentette ki a bíróság előtt Natália a Nový čas napilap szerint. Jobb lenne a lánynak az intézetben maradni Ľubomír Gábriš szerint is, aki azt az inté­zetet vezeti, ahol a lányt Galánta után elhelyezték. „Értsék meg őt. Teljesen megzavarták az utóbbi hetek eseményei, tartok tőle, hogy nem fogja tudni elviselni, ha kikerül a védett környezet­ből”-jelentette ki Gábris. (ipj) KÖZELET Egykörös lehet a megyeelnök-választás ÖSSZEFOGLALÓ Novemberben megkezdődhet a megyerendszer reformja, ám csak a választások tekintetében. A parlament smeres alelnöke, Martin Glváč mér a törvényhozás következő ülésére beterjesztené javaslatot, mely szerint a megyei választások csak egykörösek lennének. Pozsony: A jelenleg érvényes szabályok szerint a megyeelnökök megválasztása kétkörös folyamat abban az esetben, ha egyik jelölt sem szerzi meg az első körben a szava­zatok 50 százalékát. Ebben az eset­ben a második körbe a két legtöbb szavazatot szerző jelölt kerül, kö­zöttük dől el a verseny. Az egykörös választásról szóló javaslathoz Glváč még nem szerezte meg az összes koalíciós partner tá­mogatását. A Híd a Denník N szerint nem teljesen egységes a kérdésben. Míg Bugár Béla szerint a gondolat­tal egyetértenek, František Šebej, a párt képviselője úgy gondolja, a vá­lasztásnak kétkörösnek kell marad­nia. A törvényjavaslat az SNS-nek tet­szik a legkevésbé a koalícióból, a párt frakciója egyelőre nem támo­gatja a javaslatot, ám tárgyalni haj­landóak róla. Glváč terve Marian Kotleba me­gyei elnökké való újraválasztása el­leni intézkedésként szolgálhat, amennyiben egy erős jelölt indulna vele szemben Besztercebánya me­gyében. Kotlebáék ugyanakkor saját bevallásuk szerint nem tartanak a ja­vaslattól, azt mondják, aszerint ren­dezkednek be, amit a koalíció jóvá­hagy. Az egykörös választások ellen az MKP-nak sem lenne kifogása. A párt 2013-ban is jól szerepelt a választá­son, Nagyszombat megyében példá­ul az MKP volt elnöke, Berényi Jó­zsef bejutott az elnökválasztás má­sodik körébe, ahol a Smer támoga­tását élvező Tibor Mikuš ellen ma­radt alul. Az ellenzéki SaS nem sze­retne egykörös választásokat. A párt szerint a gyengülő Smer ezzel akarja bebetonozni a hatalmát, az egykörös választás pedig segíthetne nekik, ha jól szervezik a választóikat, és ki­használják, hogy a részvétel ezeken a választásokon rendkívül alacsony. A párt jelezte, akár az Alkotmánybíró­ságon is megtámadnák a törvényt ha a parlament jóváhagyja. A Smer ezt elutasítja, Glváč szerint csak pénzt akarnak megspórolni a választások egyszerűsítésével. (DermkN, sita, fm) 2016. október 14.1 www.ujszo.com Görögországból eddig három menekült érkezett LAJOS P. JÁNOS Luxembourg. Az Európai Unió belügyi tanácsa a migráció elleni intézkedések hatékonyságát vizs­gálta tegnapi ülésén. „Nincs egyet­len üdvözítő megoldás, több esz­közt kell használni a migrációs probléma megoldására” - jelentet­te ki Robert Kaliňák belügymi­niszter a találkozó előtt. A megbe­szélés célja, hogy feltárják a leg­főbb hiányosságokat, és hogy megfelelő ajánlásokat fogalmaz­zanak meg az eljárások felgyorsí­tásához. A tanács különös figyel­met fog fordítani az EU-n belüli át­helyezés, illetve az EU-ba történő áttelepítésre, az olaszországi és a görögországi helyzetre, valamint az EU-Törökország nyilatkozat­ban foglaltak végrehajtására. A legfontosabb téma az Európai Határ- és Parti Őrség működése, amely múlt héten indult Bulgáriá­ban. Szlovákia 25 rendőrrel vesz részt az akcióban, amelybe több mint 200 rendőrt küldtek a tagor­szágok. A német belügyminiszter, Thomas de Maiziere kíváncsi arra is, hogy mit jelent a „rugalmas szolidaritás” elve, amelyet a po­zsonyi uniós csúcsra készített kö­zös nyilatkozatukban vetettek fel a visegrádi országok. A szolidaritást szerinte nem magyarázhatja min­denki úgy, ahogyan az neki tet­szik. Kaliňák a Szlovákia és Ausztria közti együttműködést említette példaként a „rugalmas szolidaritásra”, állítása szerint Po­zsony már több mint 1200 mene­kültet vállalt át arra az időszakra, amíg a menekültügyi eljárásuk Ausztriában lezárul. Kaliňák sze­rint most elsősorban a Földközi­tengeren át vezető menekültútvo­nalra kell összpontosítaniuk, Olaszországba idén júniusig több mint 70 ezer menekült érkezett. Fontos téma az európai mene­kültügyi rendszer reformja is, amelyről az egyes tagállamok sok esetben eltérően vélekednek. Ez ugyanis szorosan kapcsolódik a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótákhoz. Ezek beveze­tését elsősorban a visegrádi orszá­gok utasítják el. Az eddig elfoga­dott kvóták 160 ezer menekült el­osztását célozzák Görögországból és Olaszországból. A legfrissebb adatok szerint azonban ebből csak mintegy 6 ezer főt sikerült más or­szágban elhelyezni. Szlovákia Görögországból eddig 3 főt foga­dott be, Olaszországból egyet sem. A miniszterek megbeszélése lap­zártánk után fejeződött be. Görög­országból 652, Olaszországból 250 menekültet kellene átvállalnunk.

Next