Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-14 / 239. szám, péntek
2 I Andrej Kiska Mečiar amnesztiáit bírálta IBOS EMESE Michal Kováč temetésén a Mečiar-óra bűntetteire is emlékeztettek a szónokok. Pozsony: Az önálló Szlovákia első elnökétől Andrej Kiska jelenlegi államfő, Pavol Demeš, az elnök volt tanácsadója és féltestvére Dušan Kováč történész búcsúzott. „Michal Kováč szavainak és tetteinek is köszönhetően a 90-es években sikerült legyőzni a politikai »gonoszt«” - mondta Andrej Kiska. Az államfő szerint egyetlen közjogi méltóságnak sem kellett olyan nehéz és fájdalmas döntéseket meghoznia, mint Michal Kovácnak. Kiska is kitért a mečiari amnesztiák eltörlésére. Az államfő fiának elrablása, egy fontos tanú meggyilkolása és számos egyéb bűncselekmény a mai napig büntetlenek maradtak. Kiska szerint adósai maradtunk Kováč államfőnek. Úgy fogalmazott, hogy a jogállamiság mindaddig csak formalitás lesz, amíg az amnesztiákat végleg el nem törlik. Pavol Demeš szerint a volt államfő nemcsak a politikusok, hanem a nyilvánosság példaképévé is vált. „Mikor, ha nem most”-tette fel a kérdést. Dušan Kováč szerint a mečiari amnesztiák eltörlésének állami prioritást kellene élvezniük. A történész szerint Michal Kováč családja bízik abban, hogy a történelem elmondja majd az igazságot arról az időszakról, amikor Michal Kováč elnök volt. Az önálló Szlovákia első elnökét a pozsonyi András-temetőben helyezték végső nyugalomra. A város egyik legrégebbi temetőjébe csak külön engedéllyel lehet temetkezni. A temetői szertartás már csak szűk családi körben zajlott. Katonai tiszteletadás mellett, több órás szertartással búcsúztatták tegnap Pozsonyban Michal Kováč volt köztársasági elnököt (TASR-felvételek) Natália maradna a Čistý destben Pozsony Mégis inkább a Čistý deň galántai reszocializációs központban maradna Natália, akit édesanyja szerint 14 éves korában megerőszakolta az intézet egyik alkalmazottja. A most 16 éves lány szerdán tett vallomást a bíróságon, amely az elhelyezéséről hivatott dönteni. Natália állítólagos megerőszakolása ügyében édesanyja tett feljelentést szeptember elején. Az esetet Natália Blahová (SaS) parlamenti képviselő hozta nyilvánosságra blogján. A botrány kirobbanása után a lányt egy másik, Érsekújvári járásban levő intézetbe helyezték el. Közben édesapja elhelyezési keresetet adott be a bíróságra, maga szerette volna nevelni lányát, de édesanyja is magához venné őt. Tegnap Natália a bíróság előtt azt kérte, engedjék vissza az intézetbe. „Nagyon félek. Mindentől félek, az intézetben akarok maradni” - jelentette ki a bíróság előtt Natália a Nový čas napilap szerint. Jobb lenne a lánynak az intézetben maradni Ľubomír Gábriš szerint is, aki azt az intézetet vezeti, ahol a lányt Galánta után elhelyezték. „Értsék meg őt. Teljesen megzavarták az utóbbi hetek eseményei, tartok tőle, hogy nem fogja tudni elviselni, ha kikerül a védett környezetből”-jelentette ki Gábris. (ipj) KÖZELET Egykörös lehet a megyeelnök-választás ÖSSZEFOGLALÓ Novemberben megkezdődhet a megyerendszer reformja, ám csak a választások tekintetében. A parlament smeres alelnöke, Martin Glváč mér a törvényhozás következő ülésére beterjesztené javaslatot, mely szerint a megyei választások csak egykörösek lennének. Pozsony: A jelenleg érvényes szabályok szerint a megyeelnökök megválasztása kétkörös folyamat abban az esetben, ha egyik jelölt sem szerzi meg az első körben a szavazatok 50 százalékát. Ebben az esetben a második körbe a két legtöbb szavazatot szerző jelölt kerül, közöttük dől el a verseny. Az egykörös választásról szóló javaslathoz Glváč még nem szerezte meg az összes koalíciós partner támogatását. A Híd a Denník N szerint nem teljesen egységes a kérdésben. Míg Bugár Béla szerint a gondolattal egyetértenek, František Šebej, a párt képviselője úgy gondolja, a választásnak kétkörösnek kell maradnia. A törvényjavaslat az SNS-nek tetszik a legkevésbé a koalícióból, a párt frakciója egyelőre nem támogatja a javaslatot, ám tárgyalni hajlandóak róla. Glváč terve Marian Kotleba megyei elnökké való újraválasztása elleni intézkedésként szolgálhat, amennyiben egy erős jelölt indulna vele szemben Besztercebánya megyében. Kotlebáék ugyanakkor saját bevallásuk szerint nem tartanak a javaslattól, azt mondják, aszerint rendezkednek be, amit a koalíció jóváhagy. Az egykörös választások ellen az MKP-nak sem lenne kifogása. A párt 2013-ban is jól szerepelt a választáson, Nagyszombat megyében például az MKP volt elnöke, Berényi József bejutott az elnökválasztás második körébe, ahol a Smer támogatását élvező Tibor Mikuš ellen maradt alul. Az ellenzéki SaS nem szeretne egykörös választásokat. A párt szerint a gyengülő Smer ezzel akarja bebetonozni a hatalmát, az egykörös választás pedig segíthetne nekik, ha jól szervezik a választóikat, és kihasználják, hogy a részvétel ezeken a választásokon rendkívül alacsony. A párt jelezte, akár az Alkotmánybíróságon is megtámadnák a törvényt ha a parlament jóváhagyja. A Smer ezt elutasítja, Glváč szerint csak pénzt akarnak megspórolni a választások egyszerűsítésével. (DermkN, sita, fm) 2016. október 14.1 www.ujszo.com Görögországból eddig három menekült érkezett LAJOS P. JÁNOS Luxembourg. Az Európai Unió belügyi tanácsa a migráció elleni intézkedések hatékonyságát vizsgálta tegnapi ülésén. „Nincs egyetlen üdvözítő megoldás, több eszközt kell használni a migrációs probléma megoldására” - jelentette ki Robert Kaliňák belügyminiszter a találkozó előtt. A megbeszélés célja, hogy feltárják a legfőbb hiányosságokat, és hogy megfelelő ajánlásokat fogalmazzanak meg az eljárások felgyorsításához. A tanács különös figyelmet fog fordítani az EU-n belüli áthelyezés, illetve az EU-ba történő áttelepítésre, az olaszországi és a görögországi helyzetre, valamint az EU-Törökország nyilatkozatban foglaltak végrehajtására. A legfontosabb téma az Európai Határ- és Parti Őrség működése, amely múlt héten indult Bulgáriában. Szlovákia 25 rendőrrel vesz részt az akcióban, amelybe több mint 200 rendőrt küldtek a tagországok. A német belügyminiszter, Thomas de Maiziere kíváncsi arra is, hogy mit jelent a „rugalmas szolidaritás” elve, amelyet a pozsonyi uniós csúcsra készített közös nyilatkozatukban vetettek fel a visegrádi országok. A szolidaritást szerinte nem magyarázhatja mindenki úgy, ahogyan az neki tetszik. Kaliňák a Szlovákia és Ausztria közti együttműködést említette példaként a „rugalmas szolidaritásra”, állítása szerint Pozsony már több mint 1200 menekültet vállalt át arra az időszakra, amíg a menekültügyi eljárásuk Ausztriában lezárul. Kaliňák szerint most elsősorban a Földközitengeren át vezető menekültútvonalra kell összpontosítaniuk, Olaszországba idén júniusig több mint 70 ezer menekült érkezett. Fontos téma az európai menekültügyi rendszer reformja is, amelyről az egyes tagállamok sok esetben eltérően vélekednek. Ez ugyanis szorosan kapcsolódik a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvótákhoz. Ezek bevezetését elsősorban a visegrádi országok utasítják el. Az eddig elfogadott kvóták 160 ezer menekült elosztását célozzák Görögországból és Olaszországból. A legfrissebb adatok szerint azonban ebből csak mintegy 6 ezer főt sikerült más országban elhelyezni. Szlovákia Görögországból eddig 3 főt fogadott be, Olaszországból egyet sem. A miniszterek megbeszélése lapzártánk után fejeződött be. Görögországból 652, Olaszországból 250 menekültet kellene átvállalnunk.