Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-16 / 266. szám, szerda

2 KÖZÉLET November 17.: Néma ünnep, tiltakozással ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico kormányfő továbbra sem tartja fontosnak, hogy a kormány központi ünnepséggel emlékezzen meg november 17-éről, a demokráciáért ás a szabadságért való harc napjáról. A jobboldali ellenzék közösen ünnepel és demonstrál, ezúttal a Híd - és az MKP-nélkül. Központi ünnepséget a kormány utoljára még az Iveta Radičová ve­zette kormány idejében tartott. Ro­bert Fico - aki annak idején egy hí­ressé vált nyilatkozatában azt mondta, tulajdonképpen nem is vet­te észre a bársonyos forradalom eseményeit - korábban többször is hangsúlyozta, hogy az ünnep lénye­gét inkább a nemzetközi diáknap di­menziójában látja. A Smer kérdé­sünkre, mit tervez a párt november 17-re, a kormányhivatalhoz irányí­tott minket. A kormányhivatal is szűkszavúan válaszolt. Annyit árultak el, hogy Fico az előző évek­hez hasonlóan ismét főiskolai hall­gatókkal emlékezik majd a nemzet­közi diáknapra és a demokráciáért és szabadságért való harc napjára, to­vábbi részleteket nem közöltek, ké­sőbbi tájékoztatást ígértek. Ezeken a találkozókon az elmúlt években rendszerint kiválasztott hallgatók vettek részt egy közös ebéden a kor­mányfővel a kormányhivatalban. Az SNS adventre készül Andrej Danko, a parlament elnö­ke sem erőlteti a hivatalos megem­lékezést a törvényhozásban. No­vember 17-re nincs betervezve ün­nepi ülés, a parlament honlapján sem szerepel ezzel kapcsolatos informá­ció. A törvényhozás weboldala egyébként ugyanarról számol be ki­emelt helyen, mint Andrej Danko hivatalos Facebook-oldala: a pozso­nyi várban új hagyományt indíta­nak, karácsonyi vásár lesz a várud­varon advent első vasárnapjától, élő betlehemmel, zenével és díszekkel. A Híd egyedül emlékezik A Híd a hétvégi közgyűlésén nyi­latkozatban emlékezett meg novem­ber 17-ről. A párt fontos határkőnek tartja a 27 évvel ezelőtt történteket. „Éppen most­­ amikor egyre erősöd­nek a szélsőségek és nő a feszültség a társadalomban - van szükség arra, hogy mindenekelőtt a fiatal korosz­tály figyelmét felhívjuk a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok vé­delmének fontosságára. Ezek az ér­tékek voltak azok, amelyeket a kom­munista rendszer tiltott a társadalom­tól, és amelyek végül a bukását ered­ményezték” - írta a párt, mely rövid megemlékezésre is készül Pozsony­ban, csütörtök délelőtt az Szaf téren Az ellenzék az MKP nélkül A jobboldali ellenzék deklaráltan kormányellenes megemlékezésre készül, méghozzá szintén a Szaf­­téren, 17 órától. Éveken keresztül a Híd is a meghívottak közé tartozott, ám most a politikai barrikád másik oldalára kerültek kormánytagsá­gukkal. A megemlékezésen, mely­nek a „Nem ezt akartuk” címet ad­ták, az SaS, az OĽaNO, a parlamen­ten kívüli KDH, valamint Miroslav Beblavý és Simon Zsolt független képviselő vesz részt. Szerintük a kormány eltávolodott az emberek­től, hasonlóan az 1989 előttiekhez. Alojz Hlina a KDH elnöke koráb­ban az aktuality.sk hírportálnak úgy nyilatkozott, szerinte a Híd úgy döntött, hogy felégeti a hidakat. „Bugár Béla nyilván úgy döntött, szekundálni fog az állam elrablásá­ban. Ezt pedig biztosan nem akarták az emberek 1989. november 17-én” - magyarázta Hlina. A megemléke­zésen a tervek szerint minden párt 2- 2 képviselője kap majd szót, és meghívtak több civilszervezetet is. „Jó, hogy közös akcióban egyez­tünk meg, ez nagy lépés” - mondta Hlina a portálnak. A megemlékezé­sen ugyanakkor nem lesz ott az MKP, úgy tudjuk azért, mert Meny­hárt József pártjával ugyan voltak egyeztetések, ám végül eredmény­telenül zárultak, az MKP nem vesz részt a nagygyűlésen. Peda­gógusti­lta­kozás Közvetetten november 17-i ese­ményekre köt a Szlovák Pedagógu­sok Kezdeményezésének (ISU) de­monstrációja is, melyet a bársonyos forradalom emléknapjának előes­téjére terveznek. A „Fények felvo­nulása” névre keresztelt megmoz­dulást Pozsonyban tartják. Vladi­mír Crmoman, az ISU vezetője sze­rint arra akarnak rámutatni, hogy a szlovák kormányok nem veszik fi­gyelembe az oktatásügy igényeit, és hozzáállásukkal megfosztják gyerekeket attól, hogy érvényesülni a tudjanak a globalizált világban. A megmozdulást a főiskolai tanárok és hallgatók is támogatják. Martin Putula, a Szlovák Főiskolai Tanács elnöke szerint hiába tárgyalnak a politikai elittel, a politikusok egye­lőre nem tettek eleget a követelé­seiknek. (fm, sps, SITA) Idén nem lesz központi ünnepség (Vladimír Simicek illusztrációs felvétele) Kisebb módosítások a kulturális pályázatban LAJOS P. JÁNOS Január 16-ig pályázhatnak kisebbségi szervezetek a kormány kisebbségi kulturális támogatására. A pályázati felhívás (a keretösszeg emelé­sén túl) nem tartalmaz komo­lyabb változásokat, de néhány adminisztrációs könnyítéssel számolhatnak a pályázók. Pozsony: A kisebbségi szerveze­tek jövőre 16 százalékkal nagyobb támogatást kapnak az államtól az ideinél: a tavalyi 3,879 millió euró­­ról 4,5 millió euróra emelkedik a tá­mogatási összeg. Az emelkedés arányosan megmutatkozik az egyes kisebbségeknek járó összegek ese­tében is: a magyar kisebbségi szer­vezetek jövőre 2,268 millió euróra számíthatnak, ami 313 ezerrel több az idei 1,955 millió eurónál. A pá­lyázati felhívásban nem lesz sok változás. „Nem akartuk teljesen át­írni a felhívást, csak kisebb admi­nisztrációs könnyítéseket építettünk be, a szervezetek kérésére” - ma­gyarázta Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos. Ennek egyik oka, hogy jövőre várhatóan utolsó alkalommal bonyolítja le a kisebbségi kulturális pályázatokat a biztos hivatala, 2018-ban már a Ki­sebbségi Kulturális Alap feladata lesz a pályáztatás. A korábbi évekhez hasonlóan a legalacsonyabb megítélhető támoga­tási összeg 500 euró lesz, míg a leg­magasabb 150 ezer euró. A minimá­lis önrész 5 százalék, vagyis az állam legfeljebb a költségek 95 százalékát támogathatja. Jövőre többet költhet­nek a szervezetek postaköltségre és egyes akciók esetében a résztvevők étkeztetésére is. Az idei évhez hason­lóan jövőre sem pályázhatnak gazda­sági társaságok, a biztos szerint azért, mert az utolsó évben már nem akar­tak ezen sem módosítani. A pályázók köre elég széles: a civilszervezetektől - polgári társulásoktól és alapítvá­nyoktól - egészen az önkormányza­tokig terjed. „Nem akartuk teljesen átírni a felhívást, csak kisebb adminisztrációs könnyíté­seket építettünk be, • a szervezetek kérésére." Bukovszky László kisebbségi biztos Az idei utolsó támogatásokat ok­tóber végén folyósította a hivatal, a pályázók túlnyomó többsége azon­ban már nyáron megkapta a támoga­tást. A biztos szerint a 3,879 millió euróból csak mintegy 30 ezer euró maradt - ez az az összeg, amit nem vettek fel a szervezetek. 2016. november 16. | www.ujszo.com 1­8 milliót keresett Kollár az államot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hét évvel ezelőtt, a Smer első kormánya idején az ál­lam 2,6 millió eurót fektetett be Boris Kollár, a Sme­rodina párt el­nökének rádiójába, a Fun rádióba. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynök­ség (NAKA) most ennek a körül­mény­eit vizsgálj­a. A befektetéssel ugyanis pórul járt az állam. A 2,6 millió euróért a Fun rádió 26 százalékát szerezték meg, ám mikor Boris Kollár az idén visszavásárolta a tulajdonrészt, csak 800 ezer eurót fizetett érte. Mivel a cég hét év alatt nem fize­tett osztalékot, az állam 1,8 millió eurót bukott az üzleten. A vizsgálatról beszámoló Den­ník N szerint ez ugyan nem ütkö­zik törvénybe, ugyanis a tulaj­donrész értéke nőhet vagy csök­kenhet, és nincs garancia a nye­reségre. A NAKA ugyanakkor lát bűncselekményt az ügyben, és Boris Kollár mellett Peter Stru­­hart, a Fun rádió korábbi társtu­lajdonosát, valamint a meglehe­tősen kaotikusan működő Szlo­vák Fejlesztési Alap volt igazga­tóját, a ma már elhunyt Oskar So­­tákot is vizsgálják. A lap tulajdo­nában van ugyanis egy rendőrsé­gi határozat egy része, melyből kiderül, hogy az alap felvásárolta a Fun rádió mintegy negyedét, másrészt Kollár és Struhár pénzt kaptak a rádiótól más befekteté­seikre, például síközpontokra. A rendőrség a lap szerint tehát azt vizsgálja, kárt okozott-e Struhár és Kollár a rádión keresztül, vagy az állam más körülmények miatt bukott a rádió tulaj­donrészén, és a két említett vállalkozó ártatlan az ügyben. Kollár a lapnak úgy nyilatkozott, tud a vizsgálatról, ám szerinte minden rendben zaj­lott, és furcsának tartja, hogy hét évvel a történtek után indult a vizsgálat. (Denník N. fm) Boris Kollár üzleteit is vizsgálja a NAKA (Jakubóo-fotó) RÖVIDEN AKO: Kotlába erősödik Pozsony. Nyolc párt jutott volna be a parlamentbe, ha november­ben tartották volna a parlamenti választásokat. A Smerre a vá­lasztók 27,5%-a voksolt volna, a második helyen az SaS végzett volna 15,4%-kal. Az SNS a szavazatok 14,4%-át szerezte volna meg. Marian Kotleba ĽSNS pártja 10%-ot, az OEaNO-NOVA 8,9%, a Sme Rodina 6,9%, a Híd 6,1%, a KDH pedig 5,6%-ot ért volna el az AKO felmérése alapján. Az MKP 3,5%-kal nem jutott volna be a törvényhozásba. (ie) A szegénységtől félő nyugdíjasok Pozsony­ A hazai nyugdíjasok 60%-a érzi úgy, hogy veszélyez­teti őt a szegénység, 30 % szerint pedig még a legalapvetőbb szük­ségleteik bebiztosítására sincs elég pénzük - derül ki a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ (SNSĽP) felméréséből. Marian Mesároš, a központ vezetője szerint az idős emberek a lakos­ság harmadát teszik ki, és szak­mai párbeszédnek kell indulnia a bajbajutott réteg megsegítésére. Minden hetedik nyugdíjasnak kölcsön kell kérnie, és emiatt gyakran a végrehajtókkal is meggyűlik a bajuk. (TASR)

Next