Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-16 / 266. szám, szerda
2 KÖZÉLET November 17.: Néma ünnep, tiltakozással ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico kormányfő továbbra sem tartja fontosnak, hogy a kormány központi ünnepséggel emlékezzen meg november 17-éről, a demokráciáért ás a szabadságért való harc napjáról. A jobboldali ellenzék közösen ünnepel és demonstrál, ezúttal a Híd - és az MKP-nélkül. Központi ünnepséget a kormány utoljára még az Iveta Radičová vezette kormány idejében tartott. Robert Fico - aki annak idején egy híressé vált nyilatkozatában azt mondta, tulajdonképpen nem is vette észre a bársonyos forradalom eseményeit - korábban többször is hangsúlyozta, hogy az ünnep lényegét inkább a nemzetközi diáknap dimenziójában látja. A Smer kérdésünkre, mit tervez a párt november 17-re, a kormányhivatalhoz irányított minket. A kormányhivatal is szűkszavúan válaszolt. Annyit árultak el, hogy Fico az előző évekhez hasonlóan ismét főiskolai hallgatókkal emlékezik majd a nemzetközi diáknapra és a demokráciáért és szabadságért való harc napjára, további részleteket nem közöltek, későbbi tájékoztatást ígértek. Ezeken a találkozókon az elmúlt években rendszerint kiválasztott hallgatók vettek részt egy közös ebéden a kormányfővel a kormányhivatalban. Az SNS adventre készül Andrej Danko, a parlament elnöke sem erőlteti a hivatalos megemlékezést a törvényhozásban. November 17-re nincs betervezve ünnepi ülés, a parlament honlapján sem szerepel ezzel kapcsolatos információ. A törvényhozás weboldala egyébként ugyanarról számol be kiemelt helyen, mint Andrej Danko hivatalos Facebook-oldala: a pozsonyi várban új hagyományt indítanak, karácsonyi vásár lesz a várudvaron advent első vasárnapjától, élő betlehemmel, zenével és díszekkel. A Híd egyedül emlékezik A Híd a hétvégi közgyűlésén nyilatkozatban emlékezett meg november 17-ről. A párt fontos határkőnek tartja a 27 évvel ezelőtt történteket. „Éppen most amikor egyre erősödnek a szélsőségek és nő a feszültség a társadalomban - van szükség arra, hogy mindenekelőtt a fiatal korosztály figyelmét felhívjuk a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok védelmének fontosságára. Ezek az értékek voltak azok, amelyeket a kommunista rendszer tiltott a társadalomtól, és amelyek végül a bukását eredményezték” - írta a párt, mely rövid megemlékezésre is készül Pozsonyban, csütörtök délelőtt az Szaf téren Az ellenzék az MKP nélkül A jobboldali ellenzék deklaráltan kormányellenes megemlékezésre készül, méghozzá szintén a Szaftéren, 17 órától. Éveken keresztül a Híd is a meghívottak közé tartozott, ám most a politikai barrikád másik oldalára kerültek kormánytagságukkal. A megemlékezésen, melynek a „Nem ezt akartuk” címet adták, az SaS, az OĽaNO, a parlamenten kívüli KDH, valamint Miroslav Beblavý és Simon Zsolt független képviselő vesz részt. Szerintük a kormány eltávolodott az emberektől, hasonlóan az 1989 előttiekhez. Alojz Hlina a KDH elnöke korábban az aktuality.sk hírportálnak úgy nyilatkozott, szerinte a Híd úgy döntött, hogy felégeti a hidakat. „Bugár Béla nyilván úgy döntött, szekundálni fog az állam elrablásában. Ezt pedig biztosan nem akarták az emberek 1989. november 17-én” - magyarázta Hlina. A megemlékezésen a tervek szerint minden párt 2- 2 képviselője kap majd szót, és meghívtak több civilszervezetet is. „Jó, hogy közös akcióban egyeztünk meg, ez nagy lépés” - mondta Hlina a portálnak. A megemlékezésen ugyanakkor nem lesz ott az MKP, úgy tudjuk azért, mert Menyhárt József pártjával ugyan voltak egyeztetések, ám végül eredménytelenül zárultak, az MKP nem vesz részt a nagygyűlésen. Pedagógustiltakozás Közvetetten november 17-i eseményekre köt a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) demonstrációja is, melyet a bársonyos forradalom emléknapjának előestéjére terveznek. A „Fények felvonulása” névre keresztelt megmozdulást Pozsonyban tartják. Vladimír Crmoman, az ISU vezetője szerint arra akarnak rámutatni, hogy a szlovák kormányok nem veszik figyelembe az oktatásügy igényeit, és hozzáállásukkal megfosztják gyerekeket attól, hogy érvényesülni a tudjanak a globalizált világban. A megmozdulást a főiskolai tanárok és hallgatók is támogatják. Martin Putula, a Szlovák Főiskolai Tanács elnöke szerint hiába tárgyalnak a politikai elittel, a politikusok egyelőre nem tettek eleget a követeléseiknek. (fm, sps, SITA) Idén nem lesz központi ünnepség (Vladimír Simicek illusztrációs felvétele) Kisebb módosítások a kulturális pályázatban LAJOS P. JÁNOS Január 16-ig pályázhatnak kisebbségi szervezetek a kormány kisebbségi kulturális támogatására. A pályázati felhívás (a keretösszeg emelésén túl) nem tartalmaz komolyabb változásokat, de néhány adminisztrációs könnyítéssel számolhatnak a pályázók. Pozsony: A kisebbségi szervezetek jövőre 16 százalékkal nagyobb támogatást kapnak az államtól az ideinél: a tavalyi 3,879 millió euróról 4,5 millió euróra emelkedik a támogatási összeg. Az emelkedés arányosan megmutatkozik az egyes kisebbségeknek járó összegek esetében is: a magyar kisebbségi szervezetek jövőre 2,268 millió euróra számíthatnak, ami 313 ezerrel több az idei 1,955 millió eurónál. A pályázati felhívásban nem lesz sok változás. „Nem akartuk teljesen átírni a felhívást, csak kisebb adminisztrációs könnyítéseket építettünk be, a szervezetek kérésére” - magyarázta Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos. Ennek egyik oka, hogy jövőre várhatóan utolsó alkalommal bonyolítja le a kisebbségi kulturális pályázatokat a biztos hivatala, 2018-ban már a Kisebbségi Kulturális Alap feladata lesz a pályáztatás. A korábbi évekhez hasonlóan a legalacsonyabb megítélhető támogatási összeg 500 euró lesz, míg a legmagasabb 150 ezer euró. A minimális önrész 5 százalék, vagyis az állam legfeljebb a költségek 95 százalékát támogathatja. Jövőre többet költhetnek a szervezetek postaköltségre és egyes akciók esetében a résztvevők étkeztetésére is. Az idei évhez hasonlóan jövőre sem pályázhatnak gazdasági társaságok, a biztos szerint azért, mert az utolsó évben már nem akartak ezen sem módosítani. A pályázók köre elég széles: a civilszervezetektől - polgári társulásoktól és alapítványoktól - egészen az önkormányzatokig terjed. „Nem akartuk teljesen átírni a felhívást, csak kisebb adminisztrációs könnyítéseket építettünk be, • a szervezetek kérésére." Bukovszky László kisebbségi biztos Az idei utolsó támogatásokat október végén folyósította a hivatal, a pályázók túlnyomó többsége azonban már nyáron megkapta a támogatást. A biztos szerint a 3,879 millió euróból csak mintegy 30 ezer euró maradt - ez az az összeg, amit nem vettek fel a szervezetek. 2016. november 16. | www.ujszo.com 18 milliót keresett Kollár az államot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hét évvel ezelőtt, a Smer első kormánya idején az állam 2,6 millió eurót fektetett be Boris Kollár, a Smerodina párt elnökének rádiójába, a Fun rádióba. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) most ennek a körülményeit vizsgálja. A befektetéssel ugyanis pórul járt az állam. A 2,6 millió euróért a Fun rádió 26 százalékát szerezték meg, ám mikor Boris Kollár az idén visszavásárolta a tulajdonrészt, csak 800 ezer eurót fizetett érte. Mivel a cég hét év alatt nem fizetett osztalékot, az állam 1,8 millió eurót bukott az üzleten. A vizsgálatról beszámoló Denník N szerint ez ugyan nem ütközik törvénybe, ugyanis a tulajdonrész értéke nőhet vagy csökkenhet, és nincs garancia a nyereségre. A NAKA ugyanakkor lát bűncselekményt az ügyben, és Boris Kollár mellett Peter Struhart, a Fun rádió korábbi társtulajdonosát, valamint a meglehetősen kaotikusan működő Szlovák Fejlesztési Alap volt igazgatóját, a ma már elhunyt Oskar Sotákot is vizsgálják. A lap tulajdonában van ugyanis egy rendőrségi határozat egy része, melyből kiderül, hogy az alap felvásárolta a Fun rádió mintegy negyedét, másrészt Kollár és Struhár pénzt kaptak a rádiótól más befektetéseikre, például síközpontokra. A rendőrség a lap szerint tehát azt vizsgálja, kárt okozott-e Struhár és Kollár a rádión keresztül, vagy az állam más körülmények miatt bukott a rádió tulajdonrészén, és a két említett vállalkozó ártatlan az ügyben. Kollár a lapnak úgy nyilatkozott, tud a vizsgálatról, ám szerinte minden rendben zajlott, és furcsának tartja, hogy hét évvel a történtek után indult a vizsgálat. (Denník N. fm) Boris Kollár üzleteit is vizsgálja a NAKA (Jakubóo-fotó) RÖVIDEN AKO: Kotlába erősödik Pozsony. Nyolc párt jutott volna be a parlamentbe, ha novemberben tartották volna a parlamenti választásokat. A Smerre a választók 27,5%-a voksolt volna, a második helyen az SaS végzett volna 15,4%-kal. Az SNS a szavazatok 14,4%-át szerezte volna meg. Marian Kotleba ĽSNS pártja 10%-ot, az OEaNO-NOVA 8,9%, a Sme Rodina 6,9%, a Híd 6,1%, a KDH pedig 5,6%-ot ért volna el az AKO felmérése alapján. Az MKP 3,5%-kal nem jutott volna be a törvényhozásba. (ie) A szegénységtől félő nyugdíjasok Pozsony A hazai nyugdíjasok 60%-a érzi úgy, hogy veszélyezteti őt a szegénység, 30 % szerint pedig még a legalapvetőbb szükségleteik bebiztosítására sincs elég pénzük - derül ki a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ (SNSĽP) felméréséből. Marian Mesároš, a központ vezetője szerint az idős emberek a lakosság harmadát teszik ki, és szakmai párbeszédnek kell indulnia a bajbajutott réteg megsegítésére. Minden hetedik nyugdíjasnak kölcsön kell kérnie, és emiatt gyakran a végrehajtókkal is meggyűlik a bajuk. (TASR)