Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

161 Kevesebb támogatás - szerényebb fesztivál LECZO ZOLTÁN A tavalyinál is kevesebb támogatást kapott a város a Bodrogközi Kulturális Fesztivál megrendezéséhez. IUI . V. Yiili VilAd­ A 2016-os fesztivál kiadásai el­érték az 52 703 eurót, 2017-ben 47 655 eurót költöttek erre a célra. Míg 2016-ban 20 034, 2017-ben pedig 13 520 euró hozzájárulást sikerült szereznünk, idén csak 7600-at - tá­jékoztatott Balogh Csaba, a városi hivatal vezetője. A Kisebbségi Kulturális Alaptól 14 ezer eurót igényeltek, de mindössze 4000-et kaptak, és remény van arra, hogy a Kassa Megyei Önkormányzattól is érkezik 3600 euró. A kisebbségi alaptól idén a hagyományos tavaszi színházi fesztivál megrendezésére 13 ezer eurót igényeltek, 4 ezret kaptak. A Helmecre Hangolva má­jusi utcazenei fesztiválra 5 ezer eu­rót kértek, de semmit sem kaptak, mint ahogyan a Királyhelmeci Né­zetek című önkormányzati lap megjelentetésére és kulturális tar­talmainak bővítésére igényelt 6,5 ezer eurót sem ítélték meg a város­nak. A Helmec Kincsei júniusi gye­rekrendezvényre ugyanebből a for­rásból 4700 eurót igényeltek, 2500- at meg is kaptak. Királyhelmecen egyébként a szeptemberi Bodrog­közi Kulturális Fesztivált - nem csak a kisebb támogatások miatt - kisebb költségvetésből rendezik meg. Ennek legfőbb oka, hogy a programokat egyetlen helyszínen, a Millennium téren rendezik meg. Szinte minden rendezvény helyszíne a Millennium tér lesz (Képarchívum) 2018.június27. lwww.ujszo.com KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA Újra napirenden a jégstadion ügye LECZO ZOLTÁN Hamarosan újra tárgyalnak a jégstadionról, melynek megépítéséről korábban az önkormányzat egyhangú döntést hozott. NAGYKAPOS Nagykapos vezetőit még tavaly keresték meg a Szlovák Jégkorong­szövetség képviselői azzal, hogy egy országos kezdeményezés keretében szívesen építenének jégstadiont a városban. A projekt kiírása szerint a beruházás teljes költségét és a léte­sítmény működésével kapcsolatos kiadásokat is a szövetség vállalná. A sportközpontban egyébként kultu­rális rendezvényeket is szervezhet­nének, és a jégkorongozókon kívül más sportolók is használhatnák. A városnak mindehhez egy 76x56 méter alapterületű parcellát kellene adnia, melyet szimbolikus összegért negyven évre a beruházó rendelke­zésére bocsátana. A településnek ugyanakkor azt is vállalnia kellene, hogy havonta minimum 60 órára bérbe venné a létesítményt. Petrikán Péter, Nagykapos pol­gármestere elmondta, az önkor­mányzat ezekkel a feltételekkel szí­vesen állt a kezdeményezés mellé, a testület egyhangúlag támogatta az ötletet. A Fürdődomb utcában talál­tak is egy megfelelő parcellát, melynek közelében egyéb sportlé­tesítmények és elegendő parkoló­hely is van. Petrikán Péter nemrég tárgyalt Martin Kohúttal, a Szlovák Jégkorongszövetség elnökével, aki meghívta arra a nyílt napra, melyet hamarosan Liptóúj­váron (Liptovsky Hrádok) tartanak. Itt ugyanis befe­jeződik az első olyan sportlétesít­mény építése, melyet a már említett projekt keretében emeltek és üze­meltetnek. A helyszínen az érdek­lődők az összes, a beruházással kap­csolatos kérdésükre választ kaphat­nak, valamint az ottani önkormány­zat tagjai is megoszthatják velük a fejlesztéssel kapcsolatos tapaszta­lataikat. Petrikán Péter tájékoztatá­sa szerint ezután a jégstadion ügyé­ről újra tárgyalni fognak, és ha si­kerül egyezségre jutniuk, a szerző­déseket már az ősz folyamán aláír­hatják. Eredetileg a Fürdődomb utcai parcellát szemelték ki az építkezés céljára (A szerző felvétele) Erődként is szolgált a bodrogszerdahelyi templom SZÁSZI ZOLTÁN Ha a magyarországi szom­­szédtelepü­lés, a híres honfog­lalás kori temetővel büszkél­kedő Karos felé veszi az irányt az utazó Bodrogszerdahelyről, akkor a falu déli vége felé különleges templomot talál. BODROGSZERDAHELY ■­­ STREDA NAP BODROGOM Volt, amikor szakrális célokra használták a templom épületét, és volt idő, amikor erődként. A kezdetek Bodrogszerdahely római katoli­kus temploma feltehetően már bő nyolcszáz éve vigyázza a tájat, a vi­dék egyik jelentős műemléke. Ala­pításának idejét a szakirodalom a 12. század első negyedére teszi, bár az első írásos emléke csak 1329-ben keletkezett. Egy, a folyó szintjéhez képest 15 méter relatív magasságú dombocskán épült, mellette van a település temetője. A források sze­rint egykor Szent Péter volt a védő­szentje, ma a Kármel­hegyi szűz a templom patrónusa. A dombocska a község másik igen jelentős műem­léke, a várkastély kiemelkedéséhez közeli, olyannyira, hogy amikor erődként szolgált a templom, állító­lag föld alatti folyosó kötötte össze a két objektumot. Nem tudni, ennek van-e nyoma, feltárták-e valaha. A római katolikusok temploma kora román kori négyszögletes alaprajzú és négyszögletes szentélyzáródású templom, ilyen, szinte sértetlen alaprajzzal igen kevés korabeli épü­let maradt fenn. A déli oldalon szé­pen megmaradt, kőbélletes, jelleg­zetesen román kori stílusjegyeket mutató kapu is megmaradt, ezen kí­vül a sarokkövek is jelzik a régi stí­lust. A berendezéséből egy román kori keresztelőmedence is fennma­radt. Ami igen különleges ebben a templomban, az a szögletes szentély tengelyének szándékos ferdítése. A templom szentélye ugyanis a hajó tengelyéhez viszonyítva érzékelhe­tően északi irányba hajlik el. Ezt a művészettörténeti kutatás szándé­kosnak véli, és a megfeszített Krisz­tus lehanyatló fejének ábrázolását véli felfedezni benne. A jelenség nem egyedülálló, de viszonylag rit­kán fordul elő. A román korra em­lékeztet a templom karzata és a bol­tozata is. Isten házából ered Bodrogszerdahely kastélyát és templomát Bocskay Miklós erődí­tette meg valamikor 1598 táján, fel­tételezhetően a török terjeszkedése elleni védekezésül. Ez a vidék so­sem került az oszmán birodalom fennhatósága alá, de a várkastély és a fallal védett templom refúgium­­ként, menhelyként szolgálta az itt élőket. A település a korszak legtöb­bet szenvedett vidékén létezett ezekben a vészterhes időkben, átvo­nuló császári hadak, portyázók, tör­vényen kívüliként élők zaklatták a lakosságot. Az erődítő urat, Bocs­kay Miklóst 1621 -ben itt temették el, sírja fölé díszes vörös márvány sír­követ helyeztek. 1628-ban a refor­mátusok vették birtokukba, a vár­kastély pedig királyi kegyből 1647- ben a Vécsey család birtokába kerül, de a Bocskay család továbbra is bir­tokos marad a faluban. Bocskay Ist­ván Zemplén megye főispánjaként részt vett a Wesselényi-féle össze­esküvésben. 1670 táján a bosszú­­hadjáratra erre a vidékre parancsolt császári hadak igen súlyos károkat okoztak az itt élőknek, a felkelésben részt vevő család birtokait feldúlták. Nagy valószínűséggel ekkor sérül­hetett meg a templom is, teteje le­égett, falai megrongálódtak. A la­kosság egy része is elmenekült, hogy helyükre görög katolikus vallású ru­szin származásúakat telepítsenek. A 18. században felépült a gazdagon díszített ikonosztázú görög katoli­kus templom, majd hamarosan a re­formátus templom is Bodrogszerda­­helyen. Az ősi román korit pedig a hadak elvonulásával barokk stílus­ban átalakították, szerencsére csak a templom külsejét formálták át. Utolsó nagyobb felújítását az 1930- as években báró Vécsey Ferenc vé­geztette el, ekkor a sekrestyén és a templomhajó déli falán neoromán stílusban készített oszlopos ikerab­lakokat alakítottak ki. A templom alatti kriptában a Vécsey család tag­jai nyugszanak. A legenda szerint föld alatti járat kötötte össze a várkastélyt és a templomot (A szerző felvétele) Tájoló Bodrogszerdahely templo­mához a Tőketerebes és Ki­­rályhelmec közti 79-es főútról a Karos felé vezető 3686-os mellékútra letérve érhetünk el, a műemlék a 48,36/21,75 GPS-koordinátáknál található.

Next