Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
161 Kevesebb támogatás - szerényebb fesztivál LECZO ZOLTÁN A tavalyinál is kevesebb támogatást kapott a város a Bodrogközi Kulturális Fesztivál megrendezéséhez. IUI . V. Yiili VilAd A 2016-os fesztivál kiadásai elérték az 52 703 eurót, 2017-ben 47 655 eurót költöttek erre a célra. Míg 2016-ban 20 034, 2017-ben pedig 13 520 euró hozzájárulást sikerült szereznünk, idén csak 7600-at - tájékoztatott Balogh Csaba, a városi hivatal vezetője. A Kisebbségi Kulturális Alaptól 14 ezer eurót igényeltek, de mindössze 4000-et kaptak, és remény van arra, hogy a Kassa Megyei Önkormányzattól is érkezik 3600 euró. A kisebbségi alaptól idén a hagyományos tavaszi színházi fesztivál megrendezésére 13 ezer eurót igényeltek, 4 ezret kaptak. A Helmecre Hangolva májusi utcazenei fesztiválra 5 ezer eurót kértek, de semmit sem kaptak, mint ahogyan a Királyhelmeci Nézetek című önkormányzati lap megjelentetésére és kulturális tartalmainak bővítésére igényelt 6,5 ezer eurót sem ítélték meg a városnak. A Helmec Kincsei júniusi gyerekrendezvényre ugyanebből a forrásból 4700 eurót igényeltek, 2500- at meg is kaptak. Királyhelmecen egyébként a szeptemberi Bodrogközi Kulturális Fesztivált - nem csak a kisebb támogatások miatt - kisebb költségvetésből rendezik meg. Ennek legfőbb oka, hogy a programokat egyetlen helyszínen, a Millennium téren rendezik meg. Szinte minden rendezvény helyszíne a Millennium tér lesz (Képarchívum) 2018.június27. lwww.ujszo.com KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA Újra napirenden a jégstadion ügye LECZO ZOLTÁN Hamarosan újra tárgyalnak a jégstadionról, melynek megépítéséről korábban az önkormányzat egyhangú döntést hozott. NAGYKAPOS Nagykapos vezetőit még tavaly keresték meg a Szlovák Jégkorongszövetség képviselői azzal, hogy egy országos kezdeményezés keretében szívesen építenének jégstadiont a városban. A projekt kiírása szerint a beruházás teljes költségét és a létesítmény működésével kapcsolatos kiadásokat is a szövetség vállalná. A sportközpontban egyébként kulturális rendezvényeket is szervezhetnének, és a jégkorongozókon kívül más sportolók is használhatnák. A városnak mindehhez egy 76x56 méter alapterületű parcellát kellene adnia, melyet szimbolikus összegért negyven évre a beruházó rendelkezésére bocsátana. A településnek ugyanakkor azt is vállalnia kellene, hogy havonta minimum 60 órára bérbe venné a létesítményt. Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere elmondta, az önkormányzat ezekkel a feltételekkel szívesen állt a kezdeményezés mellé, a testület egyhangúlag támogatta az ötletet. A Fürdődomb utcában találtak is egy megfelelő parcellát, melynek közelében egyéb sportlétesítmények és elegendő parkolóhely is van. Petrikán Péter nemrég tárgyalt Martin Kohúttal, a Szlovák Jégkorongszövetség elnökével, aki meghívta arra a nyílt napra, melyet hamarosan Liptóújváron (Liptovsky Hrádok) tartanak. Itt ugyanis befejeződik az első olyan sportlétesítmény építése, melyet a már említett projekt keretében emeltek és üzemeltetnek. A helyszínen az érdeklődők az összes, a beruházással kapcsolatos kérdésükre választ kaphatnak, valamint az ottani önkormányzat tagjai is megoszthatják velük a fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat. Petrikán Péter tájékoztatása szerint ezután a jégstadion ügyéről újra tárgyalni fognak, és ha sikerül egyezségre jutniuk, a szerződéseket már az ősz folyamán aláírhatják. Eredetileg a Fürdődomb utcai parcellát szemelték ki az építkezés céljára (A szerző felvétele) Erődként is szolgált a bodrogszerdahelyi templom SZÁSZI ZOLTÁN Ha a magyarországi szomszédtelepülés, a híres honfoglalás kori temetővel büszkélkedő Karos felé veszi az irányt az utazó Bodrogszerdahelyről, akkor a falu déli vége felé különleges templomot talál. BODROGSZERDAHELY ■ STREDA NAP BODROGOM Volt, amikor szakrális célokra használták a templom épületét, és volt idő, amikor erődként. A kezdetek Bodrogszerdahely római katolikus temploma feltehetően már bő nyolcszáz éve vigyázza a tájat, a vidék egyik jelentős műemléke. Alapításának idejét a szakirodalom a 12. század első negyedére teszi, bár az első írásos emléke csak 1329-ben keletkezett. Egy, a folyó szintjéhez képest 15 méter relatív magasságú dombocskán épült, mellette van a település temetője. A források szerint egykor Szent Péter volt a védőszentje, ma a Kármelhegyi szűz a templom patrónusa. A dombocska a község másik igen jelentős műemléke, a várkastély kiemelkedéséhez közeli, olyannyira, hogy amikor erődként szolgált a templom, állítólag föld alatti folyosó kötötte össze a két objektumot. Nem tudni, ennek van-e nyoma, feltárták-e valaha. A római katolikusok temploma kora román kori négyszögletes alaprajzú és négyszögletes szentélyzáródású templom, ilyen, szinte sértetlen alaprajzzal igen kevés korabeli épület maradt fenn. A déli oldalon szépen megmaradt, kőbélletes, jellegzetesen román kori stílusjegyeket mutató kapu is megmaradt, ezen kívül a sarokkövek is jelzik a régi stílust. A berendezéséből egy román kori keresztelőmedence is fennmaradt. Ami igen különleges ebben a templomban, az a szögletes szentély tengelyének szándékos ferdítése. A templom szentélye ugyanis a hajó tengelyéhez viszonyítva érzékelhetően északi irányba hajlik el. Ezt a művészettörténeti kutatás szándékosnak véli, és a megfeszített Krisztus lehanyatló fejének ábrázolását véli felfedezni benne. A jelenség nem egyedülálló, de viszonylag ritkán fordul elő. A román korra emlékeztet a templom karzata és a boltozata is. Isten házából ered Bodrogszerdahely kastélyát és templomát Bocskay Miklós erődítette meg valamikor 1598 táján, feltételezhetően a török terjeszkedése elleni védekezésül. Ez a vidék sosem került az oszmán birodalom fennhatósága alá, de a várkastély és a fallal védett templom refúgiumként, menhelyként szolgálta az itt élőket. A település a korszak legtöbbet szenvedett vidékén létezett ezekben a vészterhes időkben, átvonuló császári hadak, portyázók, törvényen kívüliként élők zaklatták a lakosságot. Az erődítő urat, Bocskay Miklóst 1621 -ben itt temették el, sírja fölé díszes vörös márvány sírkövet helyeztek. 1628-ban a reformátusok vették birtokukba, a várkastély pedig királyi kegyből 1647- ben a Vécsey család birtokába kerül, de a Bocskay család továbbra is birtokos marad a faluban. Bocskay István Zemplén megye főispánjaként részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. 1670 táján a bosszúhadjáratra erre a vidékre parancsolt császári hadak igen súlyos károkat okoztak az itt élőknek, a felkelésben részt vevő család birtokait feldúlták. Nagy valószínűséggel ekkor sérülhetett meg a templom is, teteje leégett, falai megrongálódtak. A lakosság egy része is elmenekült, hogy helyükre görög katolikus vallású ruszin származásúakat telepítsenek. A 18. században felépült a gazdagon díszített ikonosztázú görög katolikus templom, majd hamarosan a református templom is Bodrogszerdahelyen. Az ősi román korit pedig a hadak elvonulásával barokk stílusban átalakították, szerencsére csak a templom külsejét formálták át. Utolsó nagyobb felújítását az 1930- as években báró Vécsey Ferenc végeztette el, ekkor a sekrestyén és a templomhajó déli falán neoromán stílusban készített oszlopos ikerablakokat alakítottak ki. A templom alatti kriptában a Vécsey család tagjai nyugszanak. A legenda szerint föld alatti járat kötötte össze a várkastélyt és a templomot (A szerző felvétele) Tájoló Bodrogszerdahely templomához a Tőketerebes és Királyhelmec közti 79-es főútról a Karos felé vezető 3686-os mellékútra letérve érhetünk el, a műemlék a 48,36/21,75 GPS-koordinátáknál található.