Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-28 / 251. szám
www.ujszo.com | 2019. október 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR MÁRIUS KOPCSAY M íg a csehek és a szlovákok november 17- én ünneplik a kommunista rendszer összeomlásának kezdetét, Magyarország számára egy ilyen fontos dátum október 23-a. Csehszlovákiában 1989. november 17-én kezdődött az egypártrendszer összeomlása és aztán néhány hónap alatt be is fejeződött, Magyarországon ez sokkal hosszabb folyamat volt. Bizonyos szempontok alapján azt is mondhatjuk, hogy 1956. október 23-án vette kezdetét a magyar forradalommal, amit aztán a szovjet hadsereg vérbe fojtott, vezetőjét, Nagy Imrét pedig 1958-ban kivégezték. A leszámolás sokkal véresebb volt Magyarországon, mint nálunk 1968-ban. Az új vezető, Kádár János szovjet tankkal érkezett vissza Budapestre, a romos fővárosba, az emberek pedig kollaboránsnak tekintették. Különös, hogy kicsit nagyobb függetlenséget sikerült elérnie Moszkvától, a többi szocialista állammal összehasonlítva - beleértve Csehszlovákiát is. Egy idő után megjelentek a nyugati cikkek a magyar boltokban, fellendült az idegenforgalom, a Kádár-rendszer, más nevén a gulyáskommunizmus részben a gasztronómiára épült. Aki a szocialista táborból járt akkoriban Magyarországon, azonnal látta és érezte a különbséget. Aztán jött Gorbacsov és a Szovjetunió egyre halmozódó gazdasági nehézségei, melyek következtében megkezdődött a rendszer szétesése. Magyarország ekkor is előrébb járt, mint Csehszlovákia, melynek kommunista vezetése a legortodoxabbak közé tartozott a keleti blokkban, és még kozmetikai változtatásokra sem volt hajlandó. Hihetetlennek tűnt, hogy 1987-ben már formálódtak Magyarországon az ellenzéki pártok, Pozsonyban és Prágában viszont még vízágyúkkal öntözték a tüntetőket. Az egyik vezető magyar kommunista politikus, Pozsgay Imre pedig már akkor kijelentette egy japán lapnak: Elejétől fogva megkérdőjelezhető volt, hogy megfelelően gyakoroljuk a hatalmat. Most már világos, hogy akadályozta a gazdasági, és az egyén fejlődését is. Éppen az osztrák-magyar határon kezdett ledőlni a vasfüggöny, és megindultak a keletnémet menekültek nyugatra - ez volt a berlini fal leomlásának kezdete is egyben. A mi bársonyos forradalmunk előtt egy hónappal Magyarország új alkotmányt fogadott el, amely felszámolta az egypártrendszert, biztosította az emberi jogokat az állampolgároknak, lefektette a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság alapjait. Most viszont a négy visegrádi ország lakossága mintha önként mondana le a kiharcolt szabadságról és a demokráciáról - populista, sőt autoriter kormányok javára. Egy új folyamat kezdetén vagyunk? Oroszország, az Egyesült Államok, sőt Törökország lesz a példa? Vagy megmaradunk európainak Európában, a szabadság és az emberi jogok oázisában? Ehhez viszont vissza kellene térnünk a harminc évvel ezelőtt hirdetett eszmékhez és értékekhez. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa • •Önként mondunk le a kivívott szabadságról? Október 23 után, november 17 előtt Előrehozott választással súlyosbíthatják az elhalasztott brexitet (Lubomír Kotrha karikatúrája) Vizsgálják az ukrán nyelvtörvényt Ukrajnában folytat vizsgálatot az Európa Tanács Velencei Bizottságának küldöttsége a nyáron életbe lépett, vitatott ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban - írta az Ukrajinszka Pravda. A vizsgálat után a Velencei Bizottság véleményt készít a törvény végrehajtásáról, amelyet várhatóan decemberi ülésén fogad el a testület. A küldöttséget fogadta Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes, a tárca tájékoztatása szerint azt állította, a törvényt az ukrán alkotmánynak megfelelően fogadták el, külföldi tapasztalatok, valamint a Velencei Bizottság korábbi ajánlásai alapján. Bodnár szerint a törvény nemcsak humanitárius szempontból fontos, hanem biztonsági szempontból is az Ukrajnát Oroszország részéről érő agresszió miatt. Azt is kijelentette, Ukrajna őslakos népei és nemzeti kisebbségei nyelvi jogait a nemzetiségi törvény biztosítja majd. Az ukrán államnyelvről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az előző parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak főként a Moszkva-párti parlamenti képviselők, és felülvizsgálatért az alkotmánybírósághoz fordultak. Tiltakoztak ellene a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert felszámolja a kisebbségek eddigi nyelvi jogait, a törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, ezenfelül jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. Zelenszkij még áprilisban, a törvény megszavazásakor ígéretet tett, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait. (MTI) 7 Ötpárti végjáték SZILVÁSSY JÓZSEF A szlovákiai magyar politikusok talán még jó sokáig tárgyalgatnának, ha nem közelegne vészesen november vége, amikor le kell zárni a jelöltlistákat a február végén esedékes parlamenti választás előtt. Lépni kell hát, vállalni a felelősséget, méghozzá mielőbb. Kétféle forgatókönyv körvonalazódik. Az egyik az ötpárti kiegyezés, amely a legnagyobb esélyt jelentené az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésére. Ezért tűnt pragmatikusnak az MKP Országos Tanácsának legutóbbi útmutatása, hogy „a két meghatározó párt, az MKP és a Híd megegyezése jelentse az alapot közösségünk összefogására”. Ilyen irányelv alapján a két fél közös választási pártról, egységes, más politikai szubjektumok számára is nyitott jelöltlistáról fogadott volna el javaslatot. Ám ezt a tervezetet végül az MKP elnöksége elutasította. Megváltozott a politikai helyzet - erre hivatkozott az MKP- elnökség, az Összefogás belügyminisztériumi bejegyzésére utalva. Holott rég tudni lehetett, hogy arra előbb-utóbb sor kerül. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tagság és a járási szervezetek többsége késztette politikai bukfencre azokat, akik kivajúdták a Híddal a megegyezést. A Híd úgy reagált, hogy az elutasítás egy történelmi esély elszalasztása, ami tíz év sikertelen próbálkozásai után jó alapot jelenthetett volna a politikai árkok fokozatos betemetésére. A múlt pénteki, ötpárti egyezkedésen aztán újra igazolódott: nem lesz egyszerű szót érteni. A Magyar Fórum megalakulása óta ismételgeti, hogy a jelenlegi kormánypárttal nem lehet gyökeres politikai változásokat kivívni, ezért a Híd elfogadhatatlan partner számára. Legfeljebb néhány képviselője lehet kivétel, állítja újabban volt párttársairól Simon Zsolt. Az Összefogás is a kormányváltás érdekében jött létre. Számukra három hidas és állítólag egy MKP-s politikus szalonképtelen. Az MKP vezetői pedig végre leszögezték, hogy a Smerrel, a Szlovák Nemzeti Párttal és Marián Kotleba újnácijaival semmilyen körülmények között nem közösködnek. Eddig ők nem kádereztek. Múlt pénteki sajtónyilatkozatukban viszont már szintén meglebegtették, hogy az ötpárti együttműködés személyi konzekvenciák nélkül nem valósulhat meg. Mindannyian a hiteles érdekképviselet jelszavával főleg Bugár Bélát szeretnék leléptetni a politikai porondról. Részben érthető követeléseknek hangot adva, részben saját politikai pecsenyéjüket sütögetve, részben pedig azokat követve, akik az interneten, a közösségi hálókon nyilvánulnak meg, olykor fröcsögve. Tény, hogy a rossz döntések, elsősorban ama hírhedt harmadik mondat miatti politikai felelősség valóban a Híd elnökéé, de ez a súly nemcsak őt terheli, hiszen minden lépésről az illetékes pártszervek döntöttek. Emiatt vitatható a szelektálás. Teljesen indokolt csak akkor lenne Bugár azonnali távozása, ha bebizonyosodna személyes érintettsége a Gorilla-ügyben vagy a Kocner-féle fertőben. Ha a Híd végleg elutasítja partnerei követeléseit, akkor végérvényesen kútba esik a remélt egység. Legalábbis kétpólusú marad a hazai magyar politika. Érvényesül az a forgatókönyv, mely szerint az egyik térfélen az Összefogás-MKP-Magyar Fórum sorakozhat fel, civil szervezetek képviselőivel, bár még kérdéses, milyen listán. A másik térfélen valószínűleg a Híd, az MKDSZ, talán roma, ruszin és valamilyen kisebb szlovák párt. Megkezdődik az egymásra mutogatás, vélt bűnbakok megbélyegzése. Borítékolható az újabb gyűlölködő kampány, mely során az MKP-s oldalt ismét erőteljes budapesti hátszél segítheti. A szlovák politikusok és a média már most azzal riogat, hogy térnyerésével Orbán Viktor megerősítheti befolyását Dél-Szlovákiában, netán a pozsonyi parlamentben is. Ezért is igyekszik néhány szlovák párt szirénhangokkal a saját táborába csalogatni a hazai magyar választópolgárokat. Ők pedig február végén kiállítják a jelenlegi helyzetért és az elszalasztott lehetőségekért felelős politikusaink bizonyítványát. FIGYELŐ Nős férfi is lehet részidős pap Megszavazta a vatikáni Amazonas-szinódus azt a javaslatot, hogy nős férfiak is lehessenek papok Amazónia eldugott vidékein. Az Amazonas-térség 184 voksolásra jogosult püspöke közül 128 szavazott igennel a reformra, míg 41 ellenezte. A javaslat Ferenc pápa elé kerül, hogy fontolóra vegye elfogadását. A cölibátus részleges feloldásának kezdeményezése csupán az egyike, ám a legjelentősebb azok közül az ügyek közül, amelyeket a szinódus 120 paragrafusos záródokumentumában a pápa elé terjeszt. Amazónián kilenc ország és mintegy négyszáz etnikai csoport osztozik. A 7,8 millió négyzetkilométeres terület falvainak 85 százalékában a hívek nem jutnak el hetente misére, de akad olyan vidék, ahol éveken át nincs szertartás, mert nagyon kevés a pap. Ezért merült fel, hogy „hitéletükben hiteles, példás családi hátterű, akár gyermekes világi férfiak” mutathassanak be misét. Felszentelésük után részidős papi szolgálatot végezhetnének, saját világi munkájuk mellett látnák el az egyházi feladatokat egy közösségben. (MTI)