Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-11 / 34. szám

2 A magyarok leginkább Caputovában bíznak CZIMER GÁBOR Pozsony: A magyarok körében is Zuzana Caputová államfő a legnépszerűbb politikus. A magyar személyiségeket is maga mögé utasította. A Focus közvélemény-kutató ügynökség vasárnap közölte azt a felmérést, amely során a politiku­sok megbízhatósági mutatóját vizsgálták. A kutatás során közel 100 magyar nemzetiségű válasz­adót is megkérdeztek. Ebből a vi­szonylag kis mintából is kiderül, hogy a magyarok körében is Caputová a legnépszerűbb politi­kus. Több mint 60 százalékuk bízik benne, és közel 36 százalék bizal­matlan vele szemben. Mindez an­nak ellenére van így, hogy a szlo­vák politikusokra általában igaz, a magyarok körében alacsony a be­léjük vetett bizalom és egyben ma­gas a velük szembeni bizalmatlan­ság. Az államfőt leszámítva az összes vizsgált szlovák nemzeti­ségű politikai szereplő elutasított­sága a magyarok körében 50 szá­zalékon, vagy jóval afölött áll. Bárdos Bugár mögött A megbízhatósági mutató tekin­tetében Caputová után valamivel több mint 5 százalékos eredménnyel a Híd vezetője, Bugár Béla lett a má­sodik. A pártelnököt azonban a megkérdezett magyarok közel 40 százaléka megbízhatatlannak tartja. A vizsgált személyiségek sorrend­jében a Híd elnökét az MKÖ lista­vezetője, Bárdos Gyula követi. Ben­ne a megkérdezett magyarok közel 54 százaléka bízik meg, és majdnem 37 százalékuk bizalmatlan vele szemben. Viszonylag sok válasz­adó, hozzávetőlegesen 9 százalék nem tudta eldönteni, hogy bízik-e Bárdosban. Hát a kampány Martin Slosiarik, a Focus közvé­lemény-kutató ügynökség vezetője szerint érdekes, hogy Bugárnak a magyarok körében mért bizalmi mu­tatója az utóbbi időben növekedett. Míg tavaly júniusban 35 százalék kö­rül, szeptemberben pedig valamivel 32 százalék alatt volt, most közel 60 százalékon áll. A szakember szerint ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a személye erőteljesen megje­lenik a választási kampányban. „Lé­nyegében egy olyan jelenségnek le­hetünk szemtanúi, mint amit 2019- ben láthattunk, amikor Bugár az ál­lamfőválasztáson is indult” - mondta Slosiarik. Bugár bizalmi mutatója a magyarok körében 2019 januárjában 54 százalék felett állt. Dankóban nem bízunk A kutatásban vizsgált személyisé­gek közül még Peter Pel­legrini (Smer) miniszterelnököt és Andrej Danko (SNS) házelnököt emeltük ki. Míg az előbbinek a magyarok körében szlo­vák politikusként is 39 százalékos a bizalmi mutatója, addig a parlament elnökének csak alig 19 százalék. Míg az SNS vezetőjét a magyarok majd­nem 80 százaléka elutasítja, addig Peter Pellegrininél ez a mutató 61 százalék. A politikusok megbízhatósági mutatója a magyarok körében Zuzana Caputová 63,1 35,8 1,1 Bugár Béla 58,5 39,5 2 Bárdos Gyula 53,9 36,9 9,2 Peter Pellegrini 39 61 Andrej Danko 18,9 79,8 1,2 * Az adatokat százalékban tüntettük fel. A felmérés ja­nuár 15-22. között készült, 1013 válaszadót kérdez­tek meg. # Forrás: Focus RÖVIDEN írásszakértő: Rusko hazudik az aláírásról Bazin­ Tegnap délelőtt folyta­tódott a Markíza televízió vál­tóinak meghamisításáról szóló tárgyalás, melynek ügyében a Kuciak-gyilkosság megrende­lésével vádolt Marián Kocner és az egykori gazdasági miniszter, Pavol Rusko ellen is eljárás zaj­lik. A vád szerint az említett személyek négy hamis váltót állítottak ki, az ezeken szereplő aláírásokat vizsgálta Erika Stra­­ková szakértő. „Mindazok alapján, amit megállapítottam, biztos vagyok abban, hogy az aláírások 2013 után keletkez­tek”-jelentette ki Straková. Hozzátette: 399 aláírásmintát bocsátottak rendelkezésére az összehasonlításhoz, ami igazán tekintélyes mintának tekinthető. A védelem viszont továbbra is állítja, hogy az aláírások 2000- ből származnak. (nar, tasr) Kovo: megvédik a nyugdíjplafont Pozsony­ A Kovo szakszerve­zeti szövetség attól tart, hogy a parlamenti választások után egyes pártok a nyugdíjplafon eltörléséért küzdenek majd, ezért folytatja a nyugdíjplafon­nal kapcsolatos népszavazás ki­írásához szükséges aláírások begyűjtését. A parlament tavaly tavasszal az alkotmányban rög­zítette a maximális nyugdíjkor­határt, a Kovo szakszervezet ezért leállt az ennek érdekében indított aláírásgyűjtéssel. A 2019 júliusában életbe lépett al­kotmánymódosítás szerint a nyugdíjba lépés felső korhatára 64 év, a gyermeket nevelő nők­nél pedig gyermekenként fél évvel lesz alacsonyabb a maxi­mális korhatár. A referendum­hoz 350 ezer támogató aláírásra van szükség, a Kovo eddig nagyjából 300 ezret gyűjtött össze. (mi, TASR) KÖZELET 2020. február 11. | www.ujszo.com Vita az Isztambuli Egyezményről CZIMER GÁBOR A kormány felhatalmazást kért az államfőtől az Isztambuli Egyezmény aláírásának visszavonására. Zuzana Caputová köztársa­sági elnök azonban azt javasolta, forduljanak inkább az Alkotmánybírósághoz. Pozsony: A három legfőbb köz­jogi méltóság, a köztársasági elnök, Zuzana Caputová, a miniszterelnök Peter Pellegini (Smer) és Andrej Danko (SNS) házelnök a családon belüli erőszak felszámolását célzó nemzetközi egyezményről tárgyalt. A találkozó után Pellegrini el­mondta, a kormány felhatalmazást kér az államfőtől arra, hogy vissza­vonhassák az ország aláírását a do­kumentumról. Ha ezt Caputová megtagadja, akkor a kormány leál­lítja az egyezmény ratifikálásának folyamatát. Pellegrini hangsúlyozta, elejét szeretné venni annak, hogy az Isz­tambuli Egyezmény témáján egyes politikai pártok élősködjenek. A miniszterelnök kiemelte, a nem­zetközi megállapodás jelenleg Szlovákiában nem hatályos. A találkozó után Caputová a sajtó képviselői előtt arra emlékeztetett, a parlament még nem tárgyalta meg az Isztambuli Egyezmény tartalmát, ezért a kérdésben nem lép semmit. „Nincs arra semmilyen sürgős ok, hogy ezzel a kérdéssel három héttel a parlamenti választás előtt foglal­kozzunk” - mondta. Kiemelte, az egyezmény jelenleg semmilyen for­mában nem része a hazai jogrend­szernek. Caputová azt javasolta Pel­­legrininek, a kormány az ügyben forduljon az Alkotmánybírósághoz, így a testület dönthetne arról, hogy a dokumentum összhangban van-e az alkotmánnyal vagy sem. A témában végül Danko is sajtó­­tájékoztatót tartott. A házelnök sze­rint az Isztambuli Egyezmény tar­talma alkotmányellenes. A doku­mentum szerinte bevezetné a társa­dalmi nem fogalmát és az LMBT- közösség tagjainak olyan jogokat adna, amelyekkel ma nem rendel­keznek. Korábban azonban mi is ar­ról írtunk, hogy ez csupán az egyez­mény egy lehetséges értelmezése. Danko továbbá bírálta Caputovát, amiért az Alkotmánybíróság bevo­nását javasolta, a házelnök szerint ugyanis nemzetközi szerződésről van szó. „Csak az időt akarja húzni, egy új liberális kormányra vár” -mondta az államfőről. Ugyancsak kritizálta Marian Kotlebát, az ESNS vezetőjét és további egyesületeket, amelyek szerinte visszaélnek az isz­tambuli szerződés témájával. Ma a fővárosi Szabadság téren a nemzetközi egyezmény ellen de­monstrációt tartanak. A megmoz­duláson a radikális nézeteket ter­jesztő Marián Kuffa pap, de a szél­sőjobboldali ESNS tagjai is jelezték a részvételüket. Az esemény szer­vezői azonban arra kérik a tüntető­ket, hogy pártjelvények nélkül, csak egy rózsafüzérrel a kezükben de­monstráljanak. Zuzana Caputová államfő szerint két héttel a parlamenti választás előtt nincs értelme az Isztambuli Egyezményről vitázni, s a kormánynak azt javasolta, kérje ki a kérdésben az Alkotmánybíróság véleményét (TASR-felvétel) Fellázadtak ÖSSZEFOGLALÓ Beváltotta korábbi fenyegeté­seit a Szlovák Bankszövetség (SBA): a Főügyészséghez és az Európai Bizottsághoz fordult jogorvoslatért a banki különadó hatályának a meghosszabbításával kapcsolatban. Pozsony: Az eredeti tervek sze­rint a pénzintézetek a különadót idén fizették volna utoljára, az SNS és a Smer javaslatára a parlament azonban tavaly novemberben gyorsított eljárásban a banki külön­adó határozatlan időre történő meghosszabbításáról és megdup­lázásáról döntött. A magasabb kü­lönadó miatt a bankszektor csak idén 300 millió eurót kénytelen be­fizetni. A különadót a pénzintéze­tek negyedévente fizetik, és az első idei részletet már át is utalták. Az Európai Központi Bank (EKB) már tavaly figyelmeztette Szlovákiát arra, hogy a banki kü­lönadó megemelése veszélyes lehet a szlovák bankszektor számára. Hasonló véleményen vannak a szlovákiai pénzintézetek is, ame­lyeknek a szakmai szervezete, a Szlovák Bankszövetség a Fő­ügyészséget kérte fel arra, hogy a banki különadóval kapcsolatban forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az SBA, a szakmai szervezet szó­vivője, Diana Priechodská Brodni­­anska szerint abban reménykedik, hogy az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek ítéli a banki külön­adót, ezt így a jövőben már nem kel­lene fizetniük, a befizetett összeget pedig visszakövetelhetnék. Az SBA emellett az Európai Bizottságnál is panaszt tett, abban reménykedve, hogy ez utóbbi az uniós jogszabá­lyokkal ellentétesnek ítéli a banki különadóról szóló törvényt. A pénzügyminisztérium szerint figyelemmel kísérik az SBA bead­ványait, egyelőre azonban nem kí­vánnak nyilatkozni a várható fejle­ményekkel kapcsolatban. Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter ko­rábban beismerte, hogy nem volt más lehetőségük ahhoz, hogy teljesítsék a költségvetési hiánnyal kapcsolatos vállalásaikat, újabb bevételi forrá­sok után kellett nézniük, és a bankadó meghosszabbítása volt az egyedüli reális lehetőség, (mi, tasz) a bankok a megemelt különadó miatt

Next