Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-19 / 41. szám

o N C/3 P ARLAMENTI VÁLASZTÁS 2020. február 19., szerda Van értelme véleményt nyilvánítani? Február 29-én kinyílnak a szavazóhelyiségek, és parlamenti képviselőket választhatunk. Az országban több, mint négymillió választásra jogosult polgár van, akik a leadott voksokkal véleményt nyilváníthatnak a politi­kusokról és az országban kialakult helyzetről. Az önálló Szlovákia törté­ laptörvényünk értel­mében Szlovákia ál­lamformáját tekintve parlamentáris köztár­saság és demokratikus jogállam. De mi is az a demokrácia? És egyáltalán: van értelme szavazni? nevében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. A A demokrácia eredete A demokrácia első ismert formája az ókori Görögországból, magának a szónak a jelentése pedig az ógörög demokratia szóból származik, a je­lentése: az emberek uralma. Platón szerint a demokrácia „a csőcselék uralma, azoké, akik a szabadságot megfelelő erények (például mérték­letesség) hiányában a szélsőségessé­gig fokozzák, s így a szabadságból szabadosság lesz.” Mai szemmel nézve a demokrácia egy olyan kor­mányzati forma, ahol a hatalom gyakorlásában a nép minden tagja részt vehet származásra való te­kintet nélkül, és ahol a politikai kérdéseket a nép közvetlenül nép­szavazáson vagy közvetett módon választott képviselőkön keresztül parlamenti választáson kifejezett többségi döntése alapján határoz­zák el. Ebből kifolyólag a demok­rácia egyik legfontosabb ismérve az, hogy a kormányzat a rendszeres időközönként tartott szabad válasz­tásokon leváltható. A demokrácia fajtái Ismerünk közvetlen és közvetett (képviseleti) demokráciát. Az előbbi lényege, hogy az állampol­gárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek el­döntésében. Az utóbbi esetében a nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a közhatalmat és a népszuverenitásból fakadó egyéb jogait. A nép megbízásából ezek a politikusok hoznak meg különféle közügyekkel kapcsolatos dönté­seket, melyeket az alkotmány és a törvények behatárolnak. Ezek a normák meghatározzák a külön­böző szintű képviseletek hatáskö­rét is. A képviselő-testület intéz­ménye a helyi önkormányzat vagy a parlament. A modern demokrá­cia nagyon fontos eleme az általá­nos, titkos, egyenlő választójog és a legális, nem üldözhető ellenzéki tevékenység. Továbbá az államha­talom törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomból áll. Ideális eset­ben a három hatalmi ág elkülönül egymástól. Noha február 29-én elsősorban parlamenti képviselőket választunk, lényegében a végrehajtó és a bírói hatalomról is döntünk Összesen 150-en juthatnak a törvényhozásba. Gyakorlatilag pártokra szavazunk, és a rájuk leadott voksok alapján kiszá­mítják melyik jut be a parlamentbe, és ott hány mandátumot szerez. A legerősebb politikai erő rendsze­rint megbízást kap, hogy alakítson kormányt, vagyis hamarosan új házelnöke, kormányfője lesz az or­szágnak, új emberek kerülhetnek a minisztériumokba. Aki elégedetlen a jelenlegi helyzettel, a most hatal­mon lévő politikusokkal, február utolsó szombatján benyújthatja a számlát, és most lesz lehetősége mást megbízni a közügyek irányításával. Minden voks számít Sokszor hallani: az egész csak színjá­ték, nincs értelme az urnákhoz járulni, hiszen úgysem lehet változtatni sem­min. A demokrácia nem működik, a törvény előtti egyenlőség csak álom, és teljesen mindegy, ki jut hatalomra, előbb-utóbb a legbecsületesebbnek látszó politikusok is korrumpálód­nak. .. Egyesek úgy vélik, erős kézre van szükség, valami teljesen újat kelle­ne kipróbálni, ám ha jobban belegon­dolunk, a demokráciánál jobbat még nem sikerült kitalálni. A demokráciát az összes lehetséges rendszer közül azért tartják a legjobb megoldásnak, mert számol azzal, hogy az emberek nem tökéletesek. Mindenkinek van­nak hibái, kisebb-nagyobb bűnei, vágyai, mozgatóerői. A demokrácia az általános emberi jogokra és szabadsá­gokra épül, és bár senki sem tökéletes, a demokráciában jogunk van kinyil­vánítani a véleményünket, és az elénk táruló lehetőségek közük kiválaszt­hatjuk a lehető legjobbat. Módunk­ban áll dönteni a bennünket érintő kérdésekről, illetve megbízni konkrét embereket, hogy helyettünk hozzanak meg fontos döntéseket. Ezekben a na­pokban az újságírók közéleti személyi­ségeket, írókat, tanárokat, tudósokat, befolyásos vállalkozókat, de egyszerű embereket is arról kérdeznek, miért fontos a választáson való részvétel. A közös üzenetük az, hogy van értelme szavazni. Minden voks számít. Aki az urnához járul, tiszta lelkiismerettel mondhatja: megtett minden tőle tel­hetőt. Miről döntünk február 29-én? M­OST ne hagyja elvenni a szavazatát! Szavazzon a HÍD-ra! DP200009

Next