Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-04 / 102. szám
www.ujszo.com I 2020. május 4. RÉGIÓ Mobil tesztelőbódét gyártott egy kassai kovácsmester NÉMETI RÓBERT A kassai Fazekas utca kovácsműhelyében dolgozó Vladimír Eperjesi kovácsmester munkásságáról már többször beszámoltunk. Alkotásai közt különféle, fémből készült figurák, óriás méretű bogarak, egy saját gyártású autó, legújabban pedig egy olyan mobil tesztelőbódé is van, mellyel az egészségügyi dolgozókat segítené. KASSA A kovácsmester legújabb szerzeményét belvárosi műhelyében álmodta meg és hozta létre. „A híreket nézve arra lettem figyelmes, hogy a teszteket végző szakembereknek állandóan cserélődniük kell, új védőpajzsot vagy védőfelszerelést kell felvenniük. Ez egy lassú, hosszadalmas és nem utolsósorban elég drága folyamat. Ekkor jutott eszembe, hogy mi lenne, ha a munkásokat egy afféle mobil tesztelőbódéval védenénk. Úgy vélem, hogy az eljárás így nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is lenne. Egy gyors kutatást végeztem, a speciális védőruhák átlagosan ötven euróba kerülnek. Legtöbbjük egyszer használatos. Felveszik és utána dobhatják is a kukába” - nyilatkozta lapunknak a kovácsmester. Vladimír Eperjesi véleménye szerint a szerkezetben az a legjobb, hogy teljesen mobilis. A három falból és egy hátsó, zárható ajtóból álló, tetővel befedett és négy, 20 centiméteres lábakon álló fülke perceken belül darabokra szerelhető, egy furgon hátuljában vagy utánfutó pótkocsin is elfér. „Szinte bárhol fel lehet állítani. Többször is láthattuk a híradóban, ahogy az egészségügyi dolgozók tömeges tesztelést hajtottak végre különböző helyeken, legutóbb például a roma telepeken vagy a határokon. A fülkét darabokban vihetnék a tesztelés helyszínére, és ott rövid időn belül összeszerelhetnék. Állítom, hogy sokkal nagyobb biztonságérzetet keltene bennük, mint az egyszer használatos védőruhák” - tette hozzá a kovácsmester. A 2,2 méter magas, egypár speciális gumikesztyűvel felszerelt fülkét olyan festékkel festették le, amely akár a rendszeres vegyi anyaggal történő fertőtlenítésnek is ellenáll. A kovácsmester mintegy kétezer eurót költött a fülke megépítésére, ha azonban sikerül kapcsolatba lépni és megegyezni a központi válságstábbal, ingyen az államnak ajándékozza a tesztelőfülkét. „Ez a prototípus. Szívesen az államnak vagy valamelyik egészségügyi intézménynek ajándékozom. Próbálják ki, esetleg adjanak tanácsot, hogy mivel lehet még jobbá, hasznosabbá tenni. Szinte bármit le tudok gyártani, de mivel nem vagyok infektológus, lehet, hogy az egészségügyi szakemberekkel együttműködve tökéletesíthetnénk a kivitelezést” - zárta Vladimír Eperjesi. A mobil tesztbódé gyorsan összeszerelhető (A szerző felvétele) I 3 RÖVIDEN Az idősotthonban nincs fertőzött Rimaszombat. Egyetlen lakó koronavírustesztje sem lett pozitív a rimaszombati idősotthonban. Dusán Béres járási tisztiorvos tájékoztatása szerint mind a 81 minta negatív eredményt mutatott. A lakókat azután tesztelte le a közegészségügyi hivatal, miután az egyik dolgozó tesztje pozitív lett. Öt házi karanténba helyezték. (ú) Öt légzésmonitort kapott a kórház Komárom. A komáromi kórház nőgyógyászati és szülészeti osztályát öt új légzésmonitorral szerelték fel. A hirtelen csecsemőhalál szindróma megelőzésére szolgáló berendezéseket egy alapítványtól (Nadácsa Krizovatka) kapta a kórház. „A légzésmonitorok felismerik a légzészavarokat. Ha a lélegzés több mint 20 másodpercre leáll, vagy a légzés frekvenciája percenként 10 lélegzetvétel alá csökken, a berendezés hang- és fényjelet ad. Nem képes ugyan megakadályozni a légzési problémákat, de figyelmeztet rájuk” - magyarázta Ingrid Moravcová, az újszülöttosztály főorvosa. A kismamák ki is kölcsönözhetnek otthoni használatra. (ú) Petíció indult a szárazföldi Duna-delta ágrendszerének a megmentéséért SOMOGYI KATALIN A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BRCZ) petíciót indított a szárazföldi Duna-delta ágrendszerének megmentésére, mert az elmúlt években vészesen lecsökkent a rendszer életben tartásához szükséges vízmennyiség. POZSONY Szimbolikusan éppen a Föld napján, azaz április 22-én jelentette be a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BRCZ) a petíció elindítását. Az azóta eltelt időszakban már a háromezerhez közelít azok száma, akik támogatták a kezdeményezést. . .Amióta megépült a bősi vízi erőmű, a helyzet évről évre egyre romlik. A Duna egyedi folyó, Európában nincs is hozzá hasonló. A feketeerdei forrásától kezdve egy hegyi patak, majd egy folyam minden jellegzetességével vonul Pozsonyig. Míg ezen az 1000 km-es szakaszon 1000 méteres az esése, addig Pozsony alatt hirtelen szétömlik a nagy síkságon, és a további mintegy 2000 km-es szakaszon egészen a feketetengeri deltáig csak 150 méteres eséssel hömpölyög, jobban mondva ömlik szét” - kezdi a beszélgetést Silvia Halková, a BROZ munkatársa, a Duna-menti ártéri élőhelyek felújítása projekt vezetője. Vagyis ömlene, ha a folyó vizét nálunk, Szlovákiában a régi mederből nem terelnék művi úton a bősi erőmű felé. Szimulált hóolvadás Ez a folyami különlegesség alakította ki a Pozsonytól majdnem Komáromig terjedő természeti környezet jellegzetességét, legyen szó akár élőlényekről, akár növényzetről, viszont mindezt a bősi erőmű üzembe helyezése után már művi úton kell fenntartani. Az Alpok tavaszi hóolvadását és az ebből következő vízbőséget a csatornából az ágrendszerbe engedett nagyobb vízmennyiség szimulálja. Azt, hogy évente mennyi vízmennyiséget lehet az ágrendszerbe engedni, a Vízgazdálkodási Vállalat által kidolgozott kezelési szabályzat határozza meg, amelyet az egész rendszert felügyelő Pozsonyi Kerületi Hivatal hagy jóvá minden évben. Csökkenő vízmennyiség Ez a vízmennyiség azonban az évek során a kezdeti másodpercenként 240 köbméterről a mai másodpercenkénti 60 köbméterre csökkent. Ekkora mennyiségű víz azonban nem képes kiléptetni a folyót a medréből, így nem teszi lehetővé az ártéri erdők elárasztását, így az élőhelyek léte is veszélybe kerül. A Vízgazdálkodási Vállalat ezt azzal magyarázza, hogy védeni szeretné az itt felépített ingatlanokat - bár ezek nagy része engedély nélkül épült -, továbbá védeni az emberek egészségét, és korlátozni szeretné az elárasztáskor keletkező szúnyoginváziót. Ráadásul az ártéri erdők elárasztását a tavaszi és nyári időszakokban, amikor a Dunában megfelelő mennyiségű víz van, akadályozzák a nehézkes és bonyolult adminisztratív követelmények. Ezek következtében az elmúlt 27 évben mindössze néhány alkalommal valósult meg a művileg előidézett áradás. 10 000 aláírás kell „Európai fontosságú területről van szó, amely védettsége minimálisan másodfokú, de helyenként magasabb védettséget is élvez. Ezzel a petícióval, amelyet a környezetvédelmi miniszternek címeztünk, egyrészt azt szeretnénk elérni, hogy a közvélemény tudomást szerezzen arról, hogy ezek a védett élőhelyek veszélyben vannak, másrészt felhívni a környezetvédelmi minisztérium figyelmét arra, hogy próbálja meg felülvizsgálni a vízügyesek döntését az említett kezelési szabályzatban” - nyilatkozta Ján Jenco, a petíció jogi tanácsadója. A klímaváltozásnak a Duna-mente élővilágára és lakosságára gyakorolt negatív hatásának enyhítése érdekében szükségszerű a meglévő ökorendszerek megóvása és újraélesztése. Az itt található vizenyős területek és ártéri erdőségek jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid lekötéséhez, természetes vízgyűjtőként működnek, és védelmet biztosítanak az aszályos időszakok idején - véli a BROZ. A petícióval a minisztérium mindenképpen foglalkozni fog, de ha sikerül összegyűjteni legalább 10 000 aláírást, a társulás tárgyalópartnerként lehet jelen a tárgyalásokon. A petíciós ív letölthető a természetvédelmi társulás honlapjáról. A vízhiány veszélyezteti az ártéri erdőket és azok élővilágát (Képarchívum)