Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-16 / 112. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. május 16. 21. századi paradoxon Egy ombudsman jelentése inkább legyen túlzó, mint semmilyen MARIUS KOPCSAY H­étfőn lesz a 20. század legnagyobb hatású pá­pája, II. János Pál szü­letésének 100. évfor­dulója. 1978-as meglepő megvá­lasztásának hosszú távú következ­ményei voltak. Az új pápa nemcsak fiatal volt, hanem erős egyéniség, akinek tapasztalatai voltak az el­nyomó diktatúrákkal, előbb a fasiz­mussal, majd a kommunizmussal, mellyel bátran szembeszállt hazá­jában. Mindkét rezsim a szabadsá­got és a vallást kiáltotta ki ellensé­gének. II. János Pál fellépésével reményt adott a lengyeleknek és a többi kommunista ország lakosságának, és jelentős mértékben hozzájárult a vasfüggöny leomlásához. Miért érdemes megemlékeznünk róla? A sors úgy hozta, hogy ezen a héten ismertette éves jelentését Mária Patakyová emberi jogi biztos. Tavaly, tavalyelőtt a képviselők nem vették a fáradságot, hogy meg­hallgassák a jelentését, nem voltak bent az ülésteremben, csak utána rábólintottak és kész. Idén paradox módon Zuzana Caputová államfő jelenléte a parlamentben arra kény­szerítette őket, hogy szintén végig­hallgassák a jelentést, és rögtön el­kezdték bírálni, személyes támadá­sokat keverve az ideológiai bal­lasztokkal tűzdelt kreatív meglátá­saik közé. És végül nem fogadták el a jelentést, ami megtörtént már ko­rábban is, de a mostani, mindössze 34 támogató szavazat botrányos. Talán az is szerepet játszott ebben, hogy a Patakyovát jelölő Híd nem jutott be a parlamentbe, így az om­budsman mindennemű pártpolitikai támogatás nélkül maradt. Természetesen nem akarjuk el­venni a képviselőktől az őket meg­illető jogot, hogy bírálhatják az em­beri jogi biztos vagy bárki más je­lentését. A helyzet azonban sajnos az, hogy a képviselők többsége fel sem fogja az ombudsmani hivatal jelentőségét, létezésének értelmét. Az emberi jogok őrzőjének tevé­kenységébe még az is belefér, hogy bírálata kissé túlzó - inkább legyen ilyen, mint semmilyen. És hogy meg merje kérdőjelezni például akár az állami karantén bevezetésé­nek és működtetésének helyességét. Az ő feladata, hogy az állami gépe­zet ne rövidítsen meg senkit, ne fe­ledkezzen meg senkiről, ne sértse meg senki jogait. Egyszerűen a gyengébbek oldalán áll, ha tetszik, ha nem. Egyébként nem valami népszerű feladat. Patakyevá ellen most megint „összeállt” az a rejtett koalíció, amely már többször elutasította az Isztambuli Egyezményt. Ezek az úgynevezett konzervatív erők, me­lyekhez elejétől fogva hozzácsapó­dik ilyen ügyekben a Smer, és azt vetik az emberi jogi biztos szemére, hogy túlságosan foglalkoztatják őt a LGBTI-jogok, a meg nem született gyerekekkel pedig nem foglalkozik. Ezek a konzervatív csoportok most nyilvánvalóan többségben vannak a parlamentben, de facto konkurálnak a kormánykoalíciós többséggel. És ezek a konzervatívok most készek megharcolni a többi társadalmi csoporttal, mindenekelőtt a liberális világnézetűekkel. Ezért is emlékezzünk II. János Pálra. Hogy fordul elő, hogy a ke­resztényeknek a 20. században a szabadságért kellett küzdeniük, most pedig egy részük az ellen lép fel. Ez az a paradox, ami nemhogy egy hét történésein mutat túl, hanem kormányzati ciklusokon. A szerző a TASR munkatársa 100 ezer nővér és orvos fertőződött meg világszerte a koronavírussal Legalább 100 ezer egészség­­ügyi dolgozó fertőződött meg a koronavírussal, de a valós szám jóval nagyobb is lehet - figyelmeztetett a Nővérek Nemzetközi Tanácsa (ICN), és arra kérte a kormányokat, hogy a lehető legrészletesebb adatokat közöljék. Számos ország számolt be arról, hogy a fertőzöttek több mint 10 szá­zaléka egészségügyi dolgozó, a leg­nagyobb arányban Spanyolország­ban fertőződtek meg (19 százalék). A szervezet felhívta a figyelmet, hogy nehéz az összevetés a különböző or­szágok között, mert eltérő módon ve­zetik a fertőzéssel kapcsolatos nyil­vántartásukat. Howard Catton, az ICN vezérigaz­gatója rámutatott, Spanyolország mindössze három olyan ápolóról szá­molt be, akik a járvány következté­ben vesztették életüket, miközben a spanyolországi halálozási arányhoz képest alacsonyabbal bíró Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Bra­zília többről tett bejelentést. „A nagy eltérés a számok között rámutat arra, hogy hasznos lenne összetettebb ada­tokkal rendelkezni a kockázatok megértése érdekében” - mondta. Az ICN vezetője szerint legalább 260, az ápolószemélyzethez tartozó alkalmazott vesztette életét a világon, ez azonban szerinte szintén csak kis része a valódi áldozatok számának. „A jobb adatok ápolók és egészség­­ügyi dolgozók életeit menthetnék meg, de a lakosság biztonságát is ja­vítanák azáltal, hogy jobban ismer­nénk a Covid-19-betegséget okozó koronavírus terjedését” - hangsú­lyozta Catton. (MTI) Disznóvágás bútorszereléssel SZOMBATHY PÁL S­okan azt hiszik, a politika elsősorban az erkölcsökről szól, pe­dig valójában inkább a kompetenciákról: a gyakorlati és elmé­leti rátermettség bizonyításáról. Városi-vidéki. Férfias-feminim. Elméleti-gyakorlati. Piszkálódás-sértés. Szakértő-populista. Ezek az ősi ellentétek megje­lennek a politikában is: van köze Orbán gumicsizmájának Karácsony szemüvegéhez? Van bizony. Egy politikus nem tudja függetleníteni magát saját családi-társadalmi hátterétől (gyakran nem is akarja, sőt: szavazóbázist épít rá) vagy éppen tanult új közegétől, ha inkább oda akar beilleszkedni. A stílus, a beszédmód ugyanúgy része a politikának, mint a programok, érdekek, gazdasági-társadalmi preferenciák. „Ha egy ilyen ember benősül a családba, biztos lehetsz benne, hogy neked kell átmenni összeszerelni a bútorokat, amiket vettek. Hogy a vi­dékiek is értsék: ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön, de nem bánja senki, mert nincs láb alatt.” (Orbán Viktor Karácsony Gergely kapcsán az „elméleti” polgármesterekről) Itt egy friss bonmot a magyar miniszterelnöktől, amellyel a mély vá­lasztói sztereotípiákra utal. Orbán Viktor régóta a gyakorlatias, határo­zott, harcias, tapasztalt, rátermett vezető képét építi és mutatja: egy olyan emberét, aki vidékről jött, érti a nép nyelvét, ismeri országa lélektanát. A másik oldalról persze­­ elhangzik ezerszer, naná, tessék belenézni a közösségi médiába, a modern kor online köpködőjébe - Orbán egy gu­micsizmás ravasz paraszt, aki bizalmatlanul figyeli a baloldali-liberális összefogást támogató fővárosi értelmiségiek kifinomult moralizálását, egy viselkedni nem tudó erőszakos bunkó karakter. Ezek a felületi ké­pek, hogy emögött a magyar vezető mennyifélét olvas, mennyit dolgo­zik, érintkezik az ország és világ komoly koponyáival - nos, erről keve­sebbet beszélnek az emberek, ez a háttér; a rögzült vélemény úgyis adott a szimpátiák alapján. Mondjuk szerintem nagyon vicces Orbán fenti megjegyzése, 25—40 közötti önmagamra ismerek benne: 25 alatt még eljártam a disznóvágá­sokra segíteni nagyapámnak, 40 felett meg rákényszerülök, hogy magam szereljek össze egy-egy elemes gyerekbútort, elvégre mégsem hívhatom mindenért apámat vagy apósomat. Átjárásos ember vagyok, vidéki kis­városban születtem, vidéki nagyvárosban nőttem fel, szerettem Buda­pesten élni harminc évet, örömmel költöztem el onnan. De nem minden­ki ilyen, s erre a politika rá is játszik: van a MI és van az OK. „Nem vagyok egy műszaki ember. Amikor egyetemista koromban hazamentem és édesanyám mondta, hogy leszakad a konyhaszekrényen a polc és szereld vissza, akkor azt mondtam neki, hogy anyám, én értel­miségi vagyok.” (Karácsony Gergely, 2018) Íme, az új budapesti főpolgármester maga sem rejti véka alá értelmi­ségi habitusát, bármit is jelentsen az. Eközben viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy Orbán korántsem a régi, kommunizmus előtti birto­kos parasztság leszármazottja, életútinterjúiban elmondja, ő a kádári vi­déki melós-háztájis rétegből jön. Karácsony szintén vidéki srác, szabolcs-szatmári kisvárosi agrárértelmiségiek gyermeke, közvélemény-kutató szociológus - szóval a politikai vezetők valódi gyökerei nem feltétlenül azonosak azokkal a tulajdonságaikkal, ame­lyekre szavazóbázisuk miatt ráerősítenek. Egy viszont fontos: ha az ille­tő személyisége nagyon eltér a felvett/ráruházott szereptől, abból baj lesz. Képzeljük el Orbánt szelíd, kardigános, szemüveges, városban ke­rékpározó vezetőként és képzeljük el Karácsonyt harsány, ízes néptri­­bunként, aki focimeccseken szotyolázik. Ugye? Hajnalban elmennek együtt a disznóvágásra, jól berúgnak, aztán megpróbálják összeszerelni az új IKEA-bútort, de nem sikerül, az egyik ügyetlen, a másik túl ittas hozzá, ledőlnek hát, mire felébrednek, jön is a vacsora, a szekrényt, amiben elaludtak, addigra a többiek megcsinálták, bár kissé billeg: na ilyen lenne a nagy magyar politikai konszenzus. Úgyhogy inkább legyen vita és verseny a kormányzási kompetenciákról —csipkelődve, méltányosan, gyűlölet nélkül. FIGYELŐ Visszavonták a rémhírtörvényt A bolíviai kormány visszakozott és eltörölt több olyan rendelkezést, amely börtönbüntetéssel szankci­onálta a pánikkeltőnek minősített hírek terjesztőit. A döntést beje­lentő Arturo Murillo belügymi­niszter hangsúlyozta, hogy tiszte­letben tartják a sajtószabadságot és a demokráciát. A szóban forgó három rendelkezés 1-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta azokat, akik írott, nyomtatott vagy más formában a közegészségre veszélyes, pánikkeltő híreket ter­jesztenek. A döntés az után szüle­tett, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa is túlzónak nevezte a szabályozást.­­ (MTI) 7 Kiderítették a kínaiak, hogy nem ők voltak Kínai kutatók erős bizonyítékot találtak arra, hogy az új koronaví­rus természetes eredetű és nem la­boratóriumból kiszabadult, ember alkotta vírus. Korábban más kuta­tások is ezt támasztották alá, szemben a különféle álhírekkel. Kínában a SARS-CoV-2-vírussal közeli rokonságban álló RmYN2 vírustörzset elemezték, amely a denevérekben található meg és felfedezték, hogy ez a törzs igen magas szintű azonosságot mutat az új koronavírussal a genom 1­ab ré­giójában. Ez határozott bizonyíték arra, hogy az ilyen kötődés ter­mészetesen mehet végbe a koro­navírusok evolúciója során. (MTI)

Next