Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-16 / 112. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. május 16. 21. századi paradoxon Egy ombudsman jelentése inkább legyen túlzó, mint semmilyen MARIUS KOPCSAY Hétfőn lesz a 20. század legnagyobb hatású pápája, II. János Pál születésének 100. évfordulója. 1978-as meglepő megválasztásának hosszú távú következményei voltak. Az új pápa nemcsak fiatal volt, hanem erős egyéniség, akinek tapasztalatai voltak az elnyomó diktatúrákkal, előbb a fasizmussal, majd a kommunizmussal, mellyel bátran szembeszállt hazájában. Mindkét rezsim a szabadságot és a vallást kiáltotta ki ellenségének. II. János Pál fellépésével reményt adott a lengyeleknek és a többi kommunista ország lakosságának, és jelentős mértékben hozzájárult a vasfüggöny leomlásához. Miért érdemes megemlékeznünk róla? A sors úgy hozta, hogy ezen a héten ismertette éves jelentését Mária Patakyová emberi jogi biztos. Tavaly, tavalyelőtt a képviselők nem vették a fáradságot, hogy meghallgassák a jelentését, nem voltak bent az ülésteremben, csak utána rábólintottak és kész. Idén paradox módon Zuzana Caputová államfő jelenléte a parlamentben arra kényszerítette őket, hogy szintén végighallgassák a jelentést, és rögtön elkezdték bírálni, személyes támadásokat keverve az ideológiai ballasztokkal tűzdelt kreatív meglátásaik közé. És végül nem fogadták el a jelentést, ami megtörtént már korábban is, de a mostani, mindössze 34 támogató szavazat botrányos. Talán az is szerepet játszott ebben, hogy a Patakyovát jelölő Híd nem jutott be a parlamentbe, így az ombudsman mindennemű pártpolitikai támogatás nélkül maradt. Természetesen nem akarjuk elvenni a képviselőktől az őket megillető jogot, hogy bírálhatják az emberi jogi biztos vagy bárki más jelentését. A helyzet azonban sajnos az, hogy a képviselők többsége fel sem fogja az ombudsmani hivatal jelentőségét, létezésének értelmét. Az emberi jogok őrzőjének tevékenységébe még az is belefér, hogy bírálata kissé túlzó - inkább legyen ilyen, mint semmilyen. És hogy meg merje kérdőjelezni például akár az állami karantén bevezetésének és működtetésének helyességét. Az ő feladata, hogy az állami gépezet ne rövidítsen meg senkit, ne feledkezzen meg senkiről, ne sértse meg senki jogait. Egyszerűen a gyengébbek oldalán áll, ha tetszik, ha nem. Egyébként nem valami népszerű feladat. Patakyevá ellen most megint „összeállt” az a rejtett koalíció, amely már többször elutasította az Isztambuli Egyezményt. Ezek az úgynevezett konzervatív erők, melyekhez elejétől fogva hozzácsapódik ilyen ügyekben a Smer, és azt vetik az emberi jogi biztos szemére, hogy túlságosan foglalkoztatják őt a LGBTI-jogok, a meg nem született gyerekekkel pedig nem foglalkozik. Ezek a konzervatív csoportok most nyilvánvalóan többségben vannak a parlamentben, de facto konkurálnak a kormánykoalíciós többséggel. És ezek a konzervatívok most készek megharcolni a többi társadalmi csoporttal, mindenekelőtt a liberális világnézetűekkel. Ezért is emlékezzünk II. János Pálra. Hogy fordul elő, hogy a keresztényeknek a 20. században a szabadságért kellett küzdeniük, most pedig egy részük az ellen lép fel. Ez az a paradox, ami nemhogy egy hét történésein mutat túl, hanem kormányzati ciklusokon. A szerző a TASR munkatársa 100 ezer nővér és orvos fertőződött meg világszerte a koronavírussal Legalább 100 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg a koronavírussal, de a valós szám jóval nagyobb is lehet - figyelmeztetett a Nővérek Nemzetközi Tanácsa (ICN), és arra kérte a kormányokat, hogy a lehető legrészletesebb adatokat közöljék. Számos ország számolt be arról, hogy a fertőzöttek több mint 10 százaléka egészségügyi dolgozó, a legnagyobb arányban Spanyolországban fertőződtek meg (19 százalék). A szervezet felhívta a figyelmet, hogy nehéz az összevetés a különböző országok között, mert eltérő módon vezetik a fertőzéssel kapcsolatos nyilvántartásukat. Howard Catton, az ICN vezérigazgatója rámutatott, Spanyolország mindössze három olyan ápolóról számolt be, akik a járvány következtében vesztették életüket, miközben a spanyolországi halálozási arányhoz képest alacsonyabbal bíró Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Brazília többről tett bejelentést. „A nagy eltérés a számok között rámutat arra, hogy hasznos lenne összetettebb adatokkal rendelkezni a kockázatok megértése érdekében” - mondta. Az ICN vezetője szerint legalább 260, az ápolószemélyzethez tartozó alkalmazott vesztette életét a világon, ez azonban szerinte szintén csak kis része a valódi áldozatok számának. „A jobb adatok ápolók és egészségügyi dolgozók életeit menthetnék meg, de a lakosság biztonságát is javítanák azáltal, hogy jobban ismernénk a Covid-19-betegséget okozó koronavírus terjedését” - hangsúlyozta Catton. (MTI) Disznóvágás bútorszereléssel SZOMBATHY PÁL Sokan azt hiszik, a politika elsősorban az erkölcsökről szól, pedig valójában inkább a kompetenciákról: a gyakorlati és elméleti rátermettség bizonyításáról. Városi-vidéki. Férfias-feminim. Elméleti-gyakorlati. Piszkálódás-sértés. Szakértő-populista. Ezek az ősi ellentétek megjelennek a politikában is: van köze Orbán gumicsizmájának Karácsony szemüvegéhez? Van bizony. Egy politikus nem tudja függetleníteni magát saját családi-társadalmi hátterétől (gyakran nem is akarja, sőt: szavazóbázist épít rá) vagy éppen tanult új közegétől, ha inkább oda akar beilleszkedni. A stílus, a beszédmód ugyanúgy része a politikának, mint a programok, érdekek, gazdasági-társadalmi preferenciák. „Ha egy ilyen ember benősül a családba, biztos lehetsz benne, hogy neked kell átmenni összeszerelni a bútorokat, amiket vettek. Hogy a vidékiek is értsék: ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön, de nem bánja senki, mert nincs láb alatt.” (Orbán Viktor Karácsony Gergely kapcsán az „elméleti” polgármesterekről) Itt egy friss bonmot a magyar miniszterelnöktől, amellyel a mély választói sztereotípiákra utal. Orbán Viktor régóta a gyakorlatias, határozott, harcias, tapasztalt, rátermett vezető képét építi és mutatja: egy olyan emberét, aki vidékről jött, érti a nép nyelvét, ismeri országa lélektanát. A másik oldalról persze elhangzik ezerszer, naná, tessék belenézni a közösségi médiába, a modern kor online köpködőjébe - Orbán egy gumicsizmás ravasz paraszt, aki bizalmatlanul figyeli a baloldali-liberális összefogást támogató fővárosi értelmiségiek kifinomult moralizálását, egy viselkedni nem tudó erőszakos bunkó karakter. Ezek a felületi képek, hogy emögött a magyar vezető mennyifélét olvas, mennyit dolgozik, érintkezik az ország és világ komoly koponyáival - nos, erről kevesebbet beszélnek az emberek, ez a háttér; a rögzült vélemény úgyis adott a szimpátiák alapján. Mondjuk szerintem nagyon vicces Orbán fenti megjegyzése, 25—40 közötti önmagamra ismerek benne: 25 alatt még eljártam a disznóvágásokra segíteni nagyapámnak, 40 felett meg rákényszerülök, hogy magam szereljek össze egy-egy elemes gyerekbútort, elvégre mégsem hívhatom mindenért apámat vagy apósomat. Átjárásos ember vagyok, vidéki kisvárosban születtem, vidéki nagyvárosban nőttem fel, szerettem Budapesten élni harminc évet, örömmel költöztem el onnan. De nem mindenki ilyen, s erre a politika rá is játszik: van a MI és van az OK. „Nem vagyok egy műszaki ember. Amikor egyetemista koromban hazamentem és édesanyám mondta, hogy leszakad a konyhaszekrényen a polc és szereld vissza, akkor azt mondtam neki, hogy anyám, én értelmiségi vagyok.” (Karácsony Gergely, 2018) Íme, az új budapesti főpolgármester maga sem rejti véka alá értelmiségi habitusát, bármit is jelentsen az. Eközben viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy Orbán korántsem a régi, kommunizmus előtti birtokos parasztság leszármazottja, életútinterjúiban elmondja, ő a kádári vidéki melós-háztájis rétegből jön. Karácsony szintén vidéki srác, szabolcs-szatmári kisvárosi agrárértelmiségiek gyermeke, közvélemény-kutató szociológus - szóval a politikai vezetők valódi gyökerei nem feltétlenül azonosak azokkal a tulajdonságaikkal, amelyekre szavazóbázisuk miatt ráerősítenek. Egy viszont fontos: ha az illető személyisége nagyon eltér a felvett/ráruházott szereptől, abból baj lesz. Képzeljük el Orbánt szelíd, kardigános, szemüveges, városban kerékpározó vezetőként és képzeljük el Karácsonyt harsány, ízes néptribunként, aki focimeccseken szotyolázik. Ugye? Hajnalban elmennek együtt a disznóvágásra, jól berúgnak, aztán megpróbálják összeszerelni az új IKEA-bútort, de nem sikerül, az egyik ügyetlen, a másik túl ittas hozzá, ledőlnek hát, mire felébrednek, jön is a vacsora, a szekrényt, amiben elaludtak, addigra a többiek megcsinálták, bár kissé billeg: na ilyen lenne a nagy magyar politikai konszenzus. Úgyhogy inkább legyen vita és verseny a kormányzási kompetenciákról —csipkelődve, méltányosan, gyűlölet nélkül. FIGYELŐ Visszavonták a rémhírtörvényt A bolíviai kormány visszakozott és eltörölt több olyan rendelkezést, amely börtönbüntetéssel szankcionálta a pánikkeltőnek minősített hírek terjesztőit. A döntést bejelentő Arturo Murillo belügyminiszter hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják a sajtószabadságot és a demokráciát. A szóban forgó három rendelkezés 1-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta azokat, akik írott, nyomtatott vagy más formában a közegészségre veszélyes, pánikkeltő híreket terjesztenek. A döntés az után született, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa is túlzónak nevezte a szabályozást. (MTI) 7 Kiderítették a kínaiak, hogy nem ők voltak Kínai kutatók erős bizonyítékot találtak arra, hogy az új koronavírus természetes eredetű és nem laboratóriumból kiszabadult, ember alkotta vírus. Korábban más kutatások is ezt támasztották alá, szemben a különféle álhírekkel. Kínában a SARS-CoV-2-vírussal közeli rokonságban álló RmYN2 vírustörzset elemezték, amely a denevérekben található meg és felfedezték, hogy ez a törzs igen magas szintű azonosságot mutat az új koronavírussal a genom 1ab régiójában. Ez határozott bizonyíték arra, hogy az ilyen kötődés természetesen mehet végbe a koronavírusok evolúciója során. (MTI)