Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-21 / 168. szám

www.ujszo.com I 2020. július 21. KÖZÉLET Megnéztük, milyen a csúcsforgalom az R7-es gyorsforgalmi megnyitása után NAGY ROLAND Pozsony. Érezhetően felgyorsult a közlekedés az R7-es gyorsforgalmi út és a D4-es körgyűrű átadását követő első munkanapon, bár ehhez minden jel szerint a nyári szünet is hozzájárult, hiszen jelenleg eleve kevesebb autó ingázik nap mint nap a fővárosba. Aki korábban már utazott az 1/63- as úton Pozsony irányába, az jól tudja, hogy a reggeli csúcsforga­lomban rendkívül hosszú kocsiso­rok alakultak ki már a főváros előtt. Ha várakozás nélkül szerettünk volna bejutni a fővárosba, tanácsos volt olyan időpontban elindulni otthonról, hogy Dénesdet (Dunajs­­ká Lázná) reggeli fél 6 és 6 óra kö­zött érjük el. A dugó ugyanis már itt kezdődött, és az araszolás Csöllén (Rovinka) át egészen Pozsonypüs­­pöki (Podunajské Biskupice) vá­rosrészig tartott (néha még azon is túl). Nem egyszer előfordult, hogy a Dénesdtől Pozsonyig tartó 5-10 kilométeres szakaszt másfél óráig tartott megtenni, arról nem is be­szélve, hogy a belvárosban szintén gyakori a dugó. Ha például Duna­­szerdahelyről indultunk, és bizto­san szerettünk volna beérni a fővá­rosba 9 órára, nem ártott hajnali 5- kor elindulni otthonról. Reggeli csúcsforgalom Az I/63-as utat használó ingázók jól tudják, hogy a közlekedés hétfő reggelenként a legnehezebb. A dugó szinte mindig fél 6 után kezdődik, a tetőzés pedig 7 és 8 óra között jel­lemző. Aki ebben az időinterval­lumban közelítette meg Dénesdet, annak szinte garantált volt a leg­alább egyórányi várakozás. A tesztutat éppen ezért ebben az időpontban kezdtük. Az autóbusz, amellyel utaztunk, pontosan 7:10- kor indult a somorjai főállomásról. A buszon egyébként a megszokott­nál jóval kevesebben utaztak, mindössze 10-12 főt számoltunk a felszállásnál (emlékeztetőül meg­jegyezzük, hogy a maszk viselése továbbra is kötelező a távolsági já­ratokon). Somorjától Dénesdig minden rendben ment, ám ez egyáltalán nem meglepő, itt viszonylag mindig si­mán halad a forgalom. A problémák általában Dénesden belül, 500 mé­terrel a község nevét jelző tábla után kezdődnek, a Dobré jablká nevű cégnél. A tapasztalt sofőrök tudják, hogy itt érdemesebb letérni az 1/63- as útról, és a kettő közül az egyik el­kerülő utat választani. Ezek az utak körülbelül másfél kilométer múlva vezetnek vissza az I/63-asra, azon­ban így is értékes perceket nyerhe­tünk. A mellékutakat általában az autók és a buszok használják, míg a tehergépjárművek maradnak az I/63-ason. 29 perc A közlekedési tárca tehermente­sítő terve azonban úgy tűnik, hogy működik. Az autóbusz, amellyel utaztunk, nem használta egyik elke­­rülőt sem, és így is probléma nélkül haladtunk át Dénesden. Mindössze egyszer kellett megállnunk, akkor is csak a közlekedési lámpánál. Sima utunk volt Csöllén is, holott a köz­ség előtt szintén hatalmas torlódá­sok jellemzőek. A Dénesd-Csölle szakaszt, ami korábban több mint egy óráig tartott, az autóbusz alig 15 perc alatt tette meg. Nem volt probléma Pozsonypüs­­pökinél sem, pedig sokan úgy szá­moltak, hogy a dugó nem fog eltűnni, mindössze áttolódik Dénesdről a fő­város peremére. Az első kisebb tor­lódásba a vereknyei (Vrakúna) te­metőnél futottunk bele, de itt is csak 2-3 perces araszolásról beszélhe­tünk. A belvárosban aztán már besűrűsödött a forgalom, a Főrévi (Prievozská) utcán már hosszabb kocsisor alakult ki, viszont a busz­sávnak köszönhetően ezen is gyor­san átértünk. A főrévi megállón szálltunk le, a teljes út mindössze 29 percig tartott. A hazaút Az I/63-as utat használók számá­ra a dugóban állás és az araszolás nem csak reggelente volt jellemző. Aki délután 2 után készült elhagyni a fővárost, szintén számolhatott az­zal, hogy a hazaút fél vagy egy órá­val is hosszabb lehet. A torlódás azonban ebben az esetben már nem Csöllén és Dénesden összpontosult, hanem a Pozsonypüspöki és a Csöl­­le közti útszakaszon, a Slovnaft cég mellett. A városból kifelé szintén autó­busszal utaztunk, amely 14:30-kor indult el a főállomásról. Ahogy a reggeli úton, úgy a délutánin is Po­zsony belvárosában araszoltunk né­hány percig: a főrévi úton, a Gagarin utcán (Gagarinová ulica) valamint a vereknyei temetőnél haladt lassab­ban a forgalom, azonban itt is csak 4-5 perces időkiesésről beszélhe­tünk. Pozsonypüspökit elérve már simán haladtunk, a máskor problé­más Slovnaft menti útszakasz telje­sen járható volt. 15:10 perckor száll­tunk le a somorjai főállomáson, vagyis nagyjából 5 perccel tartott to­vább az út, mint kellett volna. Nyári szünet Még mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnánk le az R7- es megnyitását illetően, érdemes fi­gyelembe venni­ néhány tényezőt, amelyre a buszvezető is felhívta a fi­gyelmünket. Megkérdeztük a sofőrt, hogy milyen volt a tapasztalata a köz­lekedéssel a múlt héten, az R7-es megnyitása előtt. Elmondta, hogy a közlekedés a nyári hónapokban min­dig egyszerűbb. „Nagyon sok szülő autóval viszi a gyerekét az iskolába, ezért tanév közben sokkal több autó van az utakon” - magyarázta a sofőr. A kisebb forgalomhoz továbbá az is hozzájárulhat, hogy sokan éppen most töltik nyári szabadságukat. Orosz Csaba (MKP), Somorja polgármestere lapunknak elmondta: nem merné egyértelműen kijelente­ni, hogy szeptemberben is ilyen könnyedén közlekedhetünk majd Somorja és Pozsony között, de bízik benne, hogy a csökkent forgalom­ban szerepet játszik az R7-es is. „Hogy mi lesz két hónap múlva, most még nehéz lenne megjósolni. Én mindenesetre abban bízom, hogy a járművek legalább egyharmadát el­viszi az R7-es, ami a somorjaiaknak hatalmas segítség lenne, hiszen használhatóbbá válna a 63-as út. Aki Komárom és Dunaszerdahely felől érkezik, mindenképpen érdemes felhajtania az R7-re, hiszen az útba eső falvakat kikerülve jóval gyor­sabban eljuthat Pozsonyba” - mondta a polgármester, majd hoz­zátette, hogy a közeljövőben szemé­lyesen is meg akar győződni a köz­lekedés állapotáról Somorja és a fő­város között. Ne bízzuk el magunkat Az előbb felsorolt tényezőket fi­gyelembe véve azt mondhatjuk, hogy részben az R7-esnek, részben a szünidőnek köszönhetően, Pozsony jelenleg könnyedén megközelíthető. Az R7-es valódi erőpróbája azonban csak szeptemberben, az iskolakez­dés után várható. Az új, R7-es gyorsforgalmi útra csak érvényes sztrádamatricával érdemes letérni, az útszakasz ugyanis a személy­­gépkocsik számára fizetős (Somogyi Tibor felvétele) Felmérés: Pellegrini pártja már a második DEMECS PÉTER Továbbra is az OllaNO nyerné a parlamenti választást, Peter Pellegrini új pártja, a Hlas, már a második, Boris Kollár házelnök mozgalmának pedig megártott a plágiumbotrány. Ezek az ARO közvélemény­­kutató ügynökség júliusi felmérésének legfontosabb észrevételei. Pozsony. Továbbra is Igor Matovic pártja, az OEaNO a legerő­sebb mozgalom az országban, az ügynökség áprilisi felméréséhez ké­pest viszont már hat százalékpontot veszített. A felmérésben 23,5 száza­lékot szerzett. Második helyre került 16,7 százalékkal Peter Pellegrini volt kormányfő új mozgalma, a Hlas. Az ügynökség hangsúlyozta, hogy a felmérés során a válaszadóknak csupán a párt nevét olvasták fel, nem társították hozzá Pellegrini nevét. A harmadik helyen végzett a Smer, amely a párt kettészakadását köve­tően nem egész 11 százalékot szer­zett a felmérésben. A párt elnöke, Robert Fico a hétvégi kongresszu­son arról próbálta meggyőzni a párt képviselőit, hogy a felmérések sze­rint a Smer és Pellegrini mozgalma között már csak egy-két százalék a különbség. A negyedik SaS 9,4, a Marian Kotleba vezette ESNS pedig 7,9 százalékot szerzett. Nemcsak a Smer, hanem Kollár Sme­rodina mozgalma is jelentős visszaesést könyvelhet el. A házel­­­­nök plágiumbotrányát követően­­ ugyanis a párt az áprilisban mért 10 százalékról 6,4-re esett vissza. A­­ felmérés már Kollár és Branislav Gröhling oktatási miniszter plági­umbotrányának kirobbanása után készült, Matovic plágiumügyére két­­ nappal a felmérés befejezése előtt derült fény. A parlamentbe jutás határán mo­­­­zog a Progresszív Szlovákia, mely­nek­ az AKO ügynökség 5,2 száza­lékot mért. A magyar pártok közül az AKO felmérésében az MKP és a Híd sze­repelt, az előző 2,5, az utóbbi pedig­­ kerek 1 százalékot szerzett. 3 Új pályázaton keresik a RegioJet utódját ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: Újabb versenypályá­zatot hirdetett a közlekedési mi­nisztérium a Pozsony-Komárom vasútvonalon való közlekedés biztosítására. A győztes céggel, amely a tervek szerint 2023. janu­ár 1-jén indítaná el a járatközle­kedést a vonalon, tíz évre kötne szerződést az állam. A pályázatot az Európai Bizott­ság szabályaival összhangban ír­ták ki. Andrej Dolezal (Sme­rodina-jelölt) közlekedési minisz­ter fair és átlátható versenyt ígért, melynek célja a minőségi tömeg­­közlekedés biztosítása a legjobb áron. A versenypályázati eljárás­ban való részvételi kérelmeket 51 napon belül kell benyújtani. Ivan Rudolf, a tárca szóvivője elmondta: az előző kiíráshoz ké­pest módosították a versenypá­lyázat feltételeit. Bővítették az el­bírálási kritériumok körét, a konkrét ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt pedig 91 na­posra növelték. A győztes pályá­zónak több időt fognak biztosítani a vonatközlekedés előkészítésére, valamint a járműpark modernizá­lására is. Ez utóbbira két éve lesz azután, hogy üzembe helyezte az új vonatokat. A szóban forgó vonalon jelen­leg a RegioJet magán közlekedési társaság biztosítja a vonatközle­kedést. Utóbbinak 2020 decem­berében jár le a szerződése. A közlekedési minisztérium a RegioJet mellett más jelentős közép-európai társaságokkal is tárgyal arról, hogy az átmeneti időszakban, vagyis a következő két évben indítsanak járatokat a vonalon. (TASR)

Next