Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-23 / 170. szám

RÉGIÓ 2020. július 23. | www.ujszo.com 4 A nagymama udvara Vágsellye központjában SZÁZ ILDIKÓ Az egykori mátyusföldi mező­város, ma iparváros szívében nádfedeles parasztház áll, gémeskúttal és gazdagon ter­mő sárgaringló fával az udva­rán. Az egykori kórház parkjá­ban a nagymama udvaraként emlegetett kis farmon tyúkok kapirgálnak, a pulykák és nyulak szomszédságában kecskék és lovak legelnek. Vágsellyére látogatva talán azt is megtudhatjuk, miért tért vissza élete delén szeretett szülővárosába Feke­­teházy János, a 19. század legjele­sebb magyar hídtervező mérnöke. Egykori terra Wag Aki autóbusszal, vagy gépkocsival érkezik a városba, az ritkán ússza meg a Vág folyón átívelő hídon a forgalmi dugókat, de ebben a ráérősen araszo­lásban bőven jut időnk megcsodálni a Vágsellyéhez közeli természetet. A hídnál takaros parkerdő van, ahol nagyokat lehet barangolni akár baba­kocsival is. Ismeretterjesztő és kész­ségfejlesztő tábla, rovarház, játszó­tér, tűzhely, pingpongasztal fogadja a természetjárókat. Homokkal borított sportpálya van a vízparton, a kajak­kal, kenuval érkezők sem csalódnak a kanyargó folyó szegélyezte táj szépségében. Kutyás futókkal és hor­gászokkal találkozunk, és békésen sétáló, beszélgető többgenerációs családokkal. Minden Vágsellyére ér­kező, vagy a szünidőre hazatérő csa­lád hagyományosan kilátogat a fo­lyópartra. Itt van otthon, megérke­zett. Az első írásos emlékek is terra Wagként, a Vág földjeként emlegetik a települést 1002 óta a Szent István alapította pannonhalmi apátság okle­velében. Aki tovább szeretne időzni a természetben, az a töltésen élmény­­túraként felfedezheti a hat kilométer­re lévő vágkirályfai víztározót, ahol gyönyörködhet a szörfözőkben, kis vitorlásokban, és ha még hajlandó megtenni három kilométert görkor­csolyán, akkor felfrissülhet a közeli vendéglőben, csodálva a víz höm­­pölygését. Ugyancsak Vágkirályfa közelében található a Humanita gye­rekfarm, amelyet a vágsellyei Bert­ram Bélák alapított, aki több mint húszfajta állatot nevel a családjával és foglalkozásokat tart gyerekeknek. Emukat, struccokat, szamarakat, pó­­nilovakat és gyógyterápiás célokra is alkalmas lovakat találunk, simogat­hatunk a béke, a nyugalom szigetén. Az odaadó szeretettel gondozott ál­latok közelében megpihenhetünk, felszabadulhatunk. Visszatérve a va­donból már látható, hogy a helység­névtáblákon magyarul és szlovákul is feltüntetik a járási székhely nevét, holott a több mint húszezer lakosú városban ma már csak az itt élők 12%­­a vallja magát magyarnak. A főút mellett lévő, 1702-ben emelt Szent József-kápolnánál lévő keresz­ten azonban még magyar felirat ol­vasható. Később a kastélynál és a táj­háznál is találunk magyar tájékoztató táblát. Kastély, templom, iskola Elcsitul a város zaja a kastély­­templom-iskola háromszögében, ahol finom sült krumpli illata lengi be a kis teret, és pihenésre csábítanak a templom környéki, árnyas fák alatti padok a Mária-barlangnál. A reneszánsz kastély azok számára lehet érdekes, akik izgalmas kaland- Fontos tudnivalók ^ A kórház parkja­ látogatási idő nyári időszakban 7-től 20 óráig. ► A tájház látogatási ideje­­ keddtől szombatig 9-től 17 óráig, ünnepnapokon 10-től 17 óráig, vasárnap és hétfőn zárva tartanak. Belépőjegy: felnőtteknek 2 euró, gyerekeknek 1 euró. ► Feketeházy János Magyar Ház: hétfőtől péntekig 14-től 18 óráig, hétvégén zárva, illetve különféle a ház honlapján feltüntetett rendezvé­nyekhez igazítva. Érdek­lődni lehet a 031/771 5259-es telefonszámon. A Reneszánsz kastélyban található levéltár: hétfőtől péntekig 8-tól 15.30 óráig. ► Humanita gyerekfarm - egész héten látogatható, a belépés ingyenes, de tetszőleges összeggel támogathatja az állatok etetését, gondozását, virtuális örökbe fogadását. Csak az előre jelzett ren­dezvények fizetősek. Augusztus 3-án 14 órától westernshow lesz, lovas bemutatóval, egész napos családi programokkal, kocsikázással, este tánc­­mulatsággal. Belépőjegy felnőtteknek 6 euró, gyerekeknek három éves kortól 3 euró­­nak tartják a családfakutatást, és kí­váncsiak a mátyusföldi régió gazdag történelmi múltjára. Az állami levél­tár fióklevéltárában erre nyílik lehe­tőség. A kastély volt Pázmány Péter érsek kedvenc tartózkodási helye, a 17. században jezsuita kollégiumként működött. A milánói Syroth Kilián tervei alapján, a Thurzo család kas­télyának mintájára készült. Pázmány Péter nevét vette fel a templom kö­zelében lévő magyar alapiskola. A szökőkútnál családok piknikez­­nek, a gyerekek frissítő fürdőt vesz­nek. Útba ejthetjük a városházától néhány méterre lévő fagyizót, és vé­giggyalogolhatjuk az egész sétányt. Ha ezt valamelyik csütörtöki napon tesszük, akkor előfordulhat, hogy kézművesek vásári forgatagában ta­láljuk magunkat, ahol házi rétest, friss gyümölcsöt, ízes szörpöket, mézet, vagy nyers vászonból varrt nyári ruhákat vásárolhatunk. Az út végétől már nem érdemes visszafor­dulni, mert a helyi magyar közös­séggel a Feketeházy János Magyar Házban találkozhatunk, ahol emlék­táblája is van a híres magyar hídter­vező mérnöknek. Vágsellye szülöt­tének emlékszobája van a magyar házban, és a közeli temető családi sírhelyében helyezték örök nyuga­lomra. A helyiek rendkívül büszkék Feketeházy Jánosra, aki itt végezte az elemi iskolát. A vashidak többsége az általa bevezetett szabványtervek szerint épült. Mérnöki munkáját di­cséri az első összekötő vasúti híd a Dunán Budapesten, a fiumei forgó­híd, a Keleti pályaudvar vágánycsar­­nokának acél tetőszerkezete, az ope­raház tetőszerkezete, vagy a Komá­rom és Révkomárom közti Erzsébet híd, az Esztergom és Párkány közti Mária Valéria híd, valamint a buda­pesti egykori Ferenc József híd, ma Szabadság híd. Tájház a forgalmas utcában A város nyüzsgését elkerülve az egykori kórház parkján át sétálha­tunk vissza a város központjába, amelyet teljesen átalakítottak a helyi civil szervezetek lelkes önkéntesei. Azok, akik a hetvenes évek kór­házkertjét is ismerték, még emlékez­nek arra, hogy pávák, őzgidák voltak a hátsó udvarban, így a gyermekor­vosi rendelőbe érkező kis betegek mindig megvigasztalódtak a kezelé­sek utáni sétán. A nagymama udvara parkot valósággal ellepik a közeli városi bérlakásokban élő családok. Nevetéstől hangos a játszótér, és so­kan kíváncsiak a közelben legelő lo­vakra, kecskékre, birkákra is, a vá­rosba látogató számára felüdülést jelenthet, ahogy a háztáji kisállatok betöltik az egykor elhanyagolt, ga­zos területet, újra életet lehelve a parkba. Innen már csak néhány lépés választ el bennünket a nádfedeles tájháztól, ahol kedves, népi kendőt viselő fiatalasszony fogad bennün­ket a takaros porta kapujában. Mint­ha időutazásban vennénk részt, olyan belépni az 1730-ban épített vastag paticsfalú, kontyolt nyeregtetejű épületbe. Faragott ágasfa tartja a ház mestergerendáját, a két kis ablak mögött tisztaszoba nyílik, melyet 1979-től látogathatnak a vendégek. A falakon szentképek, a régi bútorok közt tulipántos láda, ülőpadkás ke­mence, házi oltár is látható, a vetett ágy mellett hintaló, a konyhában festett kerámiatányérok, mázas sü­tőformák, a fészerben a föld meg­műveléséhez szükséges szerszámok láthatók. A megyei fenntartású táj­házban gyakoriak az időszaki kiállí­tások, népi játékokat, képeslapokat, kézművesek termékeit mutatták be a régi falak között. A műemlékként nyilvántartott épület látszólag kilóg az utcasorból. A szomszédságában vendéglő és gyógyszertár található. De mindenki számára, aki évtizedek­kel ezelőtt járt a városban, ismerős és biztos képként elevenedik meg a kis porta. Sellyei Miskovics József autodi­dakta író is itt született ebben a vá­rosban, ahol hol könnyű volt élni, hol pedig iszonyúan nehéz és lemondá­sokkal teli idők jártak. A Nádas há­zak elbeszéléseiben, néprajzi írásai­ban utal erre. Emléktáblája a Ján Johanides Városi Könyvtár bejára­tánál látható. A tájházba látogatók sok érdekességet megtudhatnak a mátyusföldi mezőváros egykori lakóinak az életéről A reneszánsz kastély volt Pázmány Péter érsek kedvenc tartózkodási helye A Vág-parti parkerdőben rovarházak, tájékoztató táblák láthatók, és érdemes hűs fürdőt venni a folyóban (A szerző felvételei)

Next