Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-02 / 50. szám

www.ujszo.com | 2021. március 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Útlevél Oltás és egyenlőség - LACI Az eddigieknél szi­gorúbb korláto­zásokat vezet be a szlovák kormány, sőt, ha ez sem vezet eredményre, akkor szinte biztos, hogy elkerülhe­tetlenné válik az ország teljes leállí­tása, azaz a kemény lockdown. Ez utóbbi szót egy éve még nem is ismertük, akkor a karantén kezdett el egyre gyakrabban felbukkanni a hírekben. Utána a kormányok egy sor olyan intézkedést hoztak, ame­lyek korlátozták a szabad mozgást, ideiglenesen sérültek az alkotmá­nyos jogok, a szabadságunk egy éve zárójelbe került. Ezért is érthetetlen, hogy most, amikor az európai színtéren már ar­ról szól a vita, hogy milyen feltéte­lek mellett lehet újra megnyitni a határokat, hogyan indulhat be újra a turizmus (ha minden igaz, idén már nem marad el a nyári szezon), akkor a vakcinaútlevél ellenzőinek legna­gyobb érve, hogy sérülnek a de­mokratikus jogok, diszkriminatív, hiszen sokan önhibájukon kívül nem jutnak oltáshoz, így nem tud­nak utazni. Míg mások, akik az ol­tási szabályok alapján korábban megkapják a vakcinát, szabadabban utazhatnak Európában, majd a nagyvilágban. Egyértelmű, hogy a mostani hely­zetben, amikor - remélhetőleg - a járvány elleni küzdelem utolsó fá­zisában vagyunk, sok mindenben kompromisszumot kell kötnünk és feladnunk. Ideiglenesen, egy jó cél érdekében. Ez vezérli a kormányok intézkedéseit, annak érdekében, hogy alacsonyabb legyen az eset­szám és kevesebb az áldozat, fel kell adnunk egy jelentős szeletet a jo­gokból, szabadságból - önhibánkon kívül maradunk bezárva a négy fal közé. Ma már nincs vita arról, hogy a járvány utáni évben - években­­, ha utazni szeretnénk, szükség lesz vak­cinaútlevélre. Másként nem megy. A napokban az Európai Bizottságban már elvi megállapodás is született erről, de azzal, hogy a részleteket ta­lán nyár előtt kidolgozzák, a meg­valósítás így őszre csúszna. Ez az az elv, hogy csak akkor követelhető ilyen igazolás, ha már mindenki hozzájuthatott a vakcinához. De úgy tűnik, Brüsszelben is megértették, hogy az újranyitás olyan téma, amely nem tűr halasz­tást, és ez is egy olyan rendkívüli helyzet, amelyben bizony nem ra­gaszkodhatunk az egyenlőséghez, nem helyezhetjük a cél fölé az egyébként fontos demokratikus sza­bályokat. Ursula von der Leyen teg­nap bejelentette, az Európai Bizott­ság már márciusban javaslatot tesz az EU-s digitális vakcina útlevelére. Egyelőre csak annyit tudni, hogy ez igazolná az oltást, tartalmazná a teszteredményeket azok körében, akiket még nem oltottak be, és az is szerepelne benne, ha valaki már át­esett a fertőzésen. A terv szerint tehát azok is útra kelhetnek az unión belül (esetleg máshova is), akik még nem kapták meg a vakcinát. Ezzel a kompromisszummal új­ranyithatók lesznek a határok, sza­baddá tehetők az emberek (mini­mum azok, akik már megkapták az oltást), beindulhat a turizmus, ez pedig emberek millióiban ébreszt­heti fel a reményt, hogy túléli a koronavírus-válságot, újra lesznek vendégek, utasok, újra saját erőből tud bevételt termelni. Bár a legke­ményebb hetek még előttünk van­nak, némi optimizmussal kijelent­hetjük, utána lehet beszélni a nyári szabadságról... a szabadságba ezt kell megoldania az EU-nak SZABÓ Az új intézkedés: ugyanabból többet Megéltük ezt is­­ 3000 ember kivételével. 3000 újabb halott kellett hozzá, hogy a kormány szigorítson az intézkedése­ken. Nem vitás, lépni kellett, a kérdés az, hogy most mennyit segít ez a helyzeten. „A lényeg, hogy hogyan fognak betartatni, ellenőrizni és büntetni. A kormányfő lényegében azt mondja, megfelelők az eddigi szabályok, csak az emberek nem tartják be őket. Örömteli, hogy a kormány is felfogta ezt, és most konkrétan megbízta a belügyminisztert, tartassa be a sza­bályokat és folyamatosan adjon je­lentést. Azt a belügyminisztert, aki sikeresen játszotta el (a központi vál­ságstáb tagjaként is), hogy neki aztán semmi köze a járványhoz, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a lakosság túlerőben van a rendőrséggel szem­ben” - úja a Sme kommentálja. Hát akkor most mi lesz? Tegyük félre az iróniát, és azt ismerjük be, annyiban igaza van a kormányfőnek, hogy nagyon sok múlik a lakosság vi­selkedésén. Az első hullám tulajdon­képpen azért maradt el nálunk, mert az emberek megijedtek az új vírustól és bezárkóztak. De ez már a múlt, az emberek belefáradtak, és most azt gondolják, együtt lehet élni a jár­vánnyal, bár igaz, hogy napi száz a halottak száma. „Ha a kormány a maga oldalára akarja állítani a lakosságot, akkor be kell ismernie az elkövetett hibákat, és az a minimum, hogy az egészségügyi miniszter lemond. Ezután jöhet egy újrakezdés a járvány elleni harcban, de szükség lenne hozzá még egy gesztusra is: megpróbálni kialakítani a társadalmi egyetértést, ünnepélye­sen megszüntetni a végtelenségig is­métlődő általános antigéntesztelése­ket, és rituálisan elégetni a tesztelési igazolásokat. Már önmagában ettől fellélegeznének az önkormányzatok, sok ezren az egészségügyben, a sok millió megtakarított euróból pedig meg kellene valósítani a nagy állami központi PCR-tesztelést. Valami ha­sonló nélkül nem fog helyreállni a társadalmi morál. Ha csak azt ismé­telgetik, hogy nem hibáztak, akkor nincs mit beismerni, nincs kit fele­lősségre vonni, és ugyanaz megy to­vább, mint eddig”-vja a lap. (ász) I 7 Egy év képviselet nélkül HEGEDŰS NORBERT Egy éve nincs magyar képviselet a szlovákiai törvényhozásban. Mi változott, mit végeztek ez idő alatt a pártjaink? Hasznos munka zajlott, vagy ismét elvesztegettünk egy évet? Értékeljünk. Bizony, már egy év telt el azóta, hogy a választáson a Híd és az MKÖ néven induló MKP-Összefogás-Magyar Fórum trió sikeresen ütötte el egymást a parlamentbe jutástól. Akkoriban néhányan világvégét, nem­zethalált vizionáltak arra az esetre, ha nem lesz magyar párt a parlament­ben, de lám, egy év eltelt, mi pedig még mindig itt vagyunk. De hogyan telt ez az év a szlovákiai magyar politika szempontjából, veszítettünk egyáltalán valamit a parlamenti képviselet hiányával? Mit végeztek ez idő alatt a pártjaink? Eredetileg azzal akartam kezdeni, hogy ha a szlovákiai magyar politika elmúlt egy évét akarjuk értékelni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírus hatását. Másodszori nekifutásra azonban ebben már nem vagyok teljesen biztos, ugyanis a szlovmagy politika az elmúlt évben leg­inkább önmagával volt elfoglalva, és ez valószínűleg a járvány nélkül is ugyanígy lett volna. A választási kudarc után a Híd önmagát kereste, az MKP-ben szinte azonnal egymásnak estek a pártok az állami pénzek mi­att. Persze, a pandémia nyilván késleltetett néhány döntést és találkozót, de miután a Híd és az MKP is új vezetést választott, az év további részé­ben ugyanaz a toporgás, helyezkedés zajlott, mint a parlamenti választás előtti fél évben. Volt ugyan gombaszögi piknik, meg komáromi egyez­mény, de ezek a tényen nem változtatnak: 2020 elvesztegetett év volt, mindenki ki, kivel, hogyant játszott, amiből csak idén februárban sikerült előre lépni az MKP-Híd kiegyezéssel. De ilyen is volt már, úgyhogy ez sem garancia még semmire. Rosszabb lett az átlag szlovákiai magyar állampolgár élete azzal, hogy nincs pártunk a parlamentben? Ezen a téren a koronavíris már tényleg nagy szerepet játszott, mert a járvány annyi gondot okozott, hogy azok mellett a kisebbségi problémák háttérbe szorultak. Különösebb magyar­­ellenes kirohanások nem történtek, de az is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a Matovic-kabinettől az üres gesztusokon kívül (mint az emlékeze­tes Trianon-vacsora) túl sokra nem számíthatunk. Az is látványosan ki­derült, hogy a szlovák képviselők még mindig nem értik - vagy nem is akarják érteni - a magyar problémákat. Az R2-es építésének leállításával lényegében a teljes magyarságot az út szélén hagyta a kormány, a kettős állampolgárságról hozott legutóbbi döntést pedig sikerként próbálják le­nyomni a torkunkon, holott semmi sem áll messzebb az igazságtól. Hol van ilyenkor Matovic magyar tanácsadója? A szlovák pártok listáján parlamentbe jutott magyarok többnyire el­vesznek a tömegben. Gyimesi György lehet, hogy jót akar, de egyedül nem tehet sokat, ráadásul eddigi akcióiról leginkább egy porcelánboltba szabadult elefánt juthat az eszünkbe. Az úgynevezett „magyar ügyek” kapcsán még leginkább Ondrej Dostál szokott a leghiggadtabban nyilat­kozni, de ő pont az a típusú politikus, aki nagyon okosakat mond, hogy aztán senki se hallgasson rá. Szóval igen, hiányzik az a magyar párt a parlamentből. És lehetne rosszabb a helyzet­­ például egy Hlas-Smer-ESNS-kormány esetén. De lehetne jobb is. A koronavírus átok mindannyiunk életében, de egy­ben haladékot is adott a szlovákiai magyar politikának, hogy újradefiniál­ja önmagát. A bajban félre kellett volna tenni az ellentéteket, és megmu­tatni, hogy a közösség érdekében igenis össze tud fogni az elit. Ehelyett egy éve megy a vita egy meg sem alakult párt nem létező pozícióiról. Ne­künk ez jutott. Még egyszer: hiányzik a magyar párt. De nem egy ilyen. FIGYELŐ Immunitási igazolás Az Európai Bizottság még márci­usban bemutatja a koronavírussal összefüggő új digitális immunitás­­igazolásra, más néven zöld igazol­ványra vonatkozó jogalkotási ja­vaslatát; az intézkedéssel az euró­paiak szabadabb utazását szeretnék elősegíteni - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az oltási könyv szerepét betöltő új uniós immunitásigazolás a beol­­tottságot fogja igazolni, tesztered­ményeket tartalmaz azok esetében, akik még nem kaphattak oltást, il­letve információt fog tartalmazni arról, ha valaki már átesett a koronavírus-fertőzésen. „Az im­munitásigazolásnak meg kell könnyítenie az európaiak életét” - fogalmazott. A bizottsági elnök hangsúlyozta azt is, hogy az igazo­lással teljes mértékben tiszteletben fogja tartani az adatvédelmet és a magánszférát. A digitális oltási igazolás beveze­tésével az Európai Bizottságnak az a célja, hogy fokozatosan lehetővé tegye az európaiak számára, hogy biztonságosan utazhassanak az Európai Unióban vagy az unió ha­tárain kívülre akár munka, akár tu­rizmus céljából. Von der Leyen a múlt héten videokonferencián tar­tott EU-csúcs után jelentette be a javaslatot, az igazolvánnyal kap­csolatban elmondta, hogy legalább három hónapra van szükség egy közös európai rendszer technikai kifejlesztéséhez. Elmondta, a tag­állami vezetők megállapodásra ju­tottak a legszükségesebb szemé­lyes adatok megosztásáról az iga­zolványok közös elfogadása érde­kében. Hozzátette, az Európai Unió és a tagállamok azt szeretnék, ha a vakcinaútlevél nyárra elkészülne, és meg lehetne kezdeni az egész­ségügyileg biztonságos külföldi utazásokat. (MTI)

Next