Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-25 / 70. szám

www.ujszo.com­­ 2021. március 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR N­agy izgalommal vártuk a múlt heti bejelentést, hogy az Európa Bizott­ság milyen tervvel áll elő, milyen lesz a lánykori nevén vakcinaútlevélnek, most már zöld igazolásnak nevezett dokumentum. Ám csalódnunk kellett, a tájékoztató után ugyanis több a bizonytalanság, mint ahány kérdésre választ adott a tervezet. Pedig az nem kérdés, hogy idén a(z utazási) szabadságunkat csak ilyen igazolással tudjuk visszaszerezni, és ez még akkor is így lesz, ha sok szakmai szervezet tiltakozik a zöld útlevél ellen - sze­rintük az utazás szabadsága min­denkit megillet. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a dokumentum tartalmazni fogja az oltások időpontját, a vakci­­­­na típusát, az információt, hogy a tulajdonosa már átesett a betegségen­­ (igaz, ez a szabály szerint csak 90 napig nyújt védelmet), és az esetle­ges PCR-tesztek eredményeit is. Nagy kérdés volt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által jóváha­gyott oltóanyagokon kívül számíta­nak-e a keleti (orosz, kínai) vakci­nák is — a válasz igen, de... Aki ugyanis ilyen oltást kap, annak nem jár az automatikus szabadság az unión belül (és/vagy a világ más or­szágaiba), minden ország maga dönt arról, hogy beengedi-e azt, akit ke­letivel oltottak. Ez alapján már lát­juk, hogy miért nevezték át zöld igazolásra, hiszen e szerint minden­ki utazhat, ha megnyílnak a határok, az is, aki nem szeretné beoltatni magát, ők a PCR-tesztekkel kap­hatnak engedélyt. Ha kapnak. Ugyanis mind több ország jelzi, hogy csak azok léphetnek be a terü­letére, akik védettek, vagyis meg­kaptak egy, de inkább két dózist, és azóta is eltelt legalább két hét. Vagyis az uniós tervezet per pillanat csak ámítás abból a szempontból, hogy oltás nélkül is lesz utazás, vár­hatóan erre mégsem lesz lehetőség. Ha így lenne, akkor már most sza­badon lehetne utazni, hiszen PCR- tesztet most is lehet csináltatni. Ma még azt sem tudjuk, mikortól adják ki a zöld igazolást, ahogy azt sem, ki fogja kiállítani, hogyan fog festeni pontosan az egész folyamat. Ám az kétségtelen, hogy a nyári szezon előtt ennek meg kellene tör­ténnie. Addig nem marad más, mint várni, hogy mikor kaphatunk oltást. Számos kormány korlátozza az üdülési célú utazást, most már a szlovák is, a brit pedig 5000 fonttal bünteti azokat, akik üdülési céllal elhagyják az országot a nyári hóna­pok előtt. Vagyis ezzel azt üzenik, mindenki maradjon a fenekén, amíg újra nem lesz biztonságos(abb) az utazás. Ha sikerül a terv, a követke­ző negyedévben felpörög az oltás, és nyáron újra megnyílnak a határok - akkor ezt el lehet fogadni, ennyit mindenki kibír, a tengerpart is megvár. Jó lenne azonban, ha az uniós il­letékesek világosan fogalmaznának, a zöld igazolvány körüli maszatolás ugyanis nem több porhintésnél­­ olyan, mint a lezárások, amelyek mindig két hétre szólnak, de már hónapok óta hosszabbítgatják). Vi­lágos, hogy idén nem utazhatunk anélkül, hogy beoltatnánk magun­kat. Ezt ki kell mondani, és meg kell teremteni az oltás feltételeit, lehe­tőleg nyárig. Vagy maszatolás he­lyett fel kell vállalni a népszerűtlen döntést, és kötelezővé tenni a vak­cinát. Nem ez lenne az első kötelező oltás az emberiség történetében, vélhetően nem is az utolsó, így mindenki utazhatna, aki szeretne, nem lenne zúgolódás a szabadságot élvező beoltottak és az oltást ellenző bezártak között. Oltatlanul nem mész Maszatolás: úgy tűnik, a teszt nem lesz elég az utazáshoz (Cartoonizer) I 7 Egy út áll előttünk SZILVÁSSY JÓZSEF K­isebbségi létünk hosszú évtizedei során politikusaink három­szor veselkedtek neki az önösszeszedésnek. Először 1936- ban mondták ki két meghatározó magyar párt egyesítését, ám az Országos Magyar Párt valójában csak egy évvel később kezdte meg tényleges tevékenységét és nem sokkal később a történelem viharai szétzilálták. A második pártegyesülést, a Magyar Koalíció Pártjának megalakulását 1998-ban nem kis mértékben Meciar választási törvénye kényszerítette ki, illetve gyorsította fel. Az MKP fontos politikai tényező lett, kormánypárt­ként egyik legnagyobb sikerét a Selye János Egyetem létrehozásával érte el. A bő tíz évvel ezelőtti pártszakadás okait és tanulságait politológusok, hovatovább a történészek elemezhetik. A magyar kudarcot hozó tavaly februári parlamenti választás egyértelművé tette, hogy csak egy út járható. Különben alternatívaként a hazai magyarságon ismét csak a tavalyi pofon csattanna, mert továbbra is érdekképviselet nélkül maradna a pozsonyi törvényhozásban. Ezt tudatosították a három szlovákiai magyar párt veze­tői, nyolc hónapos egyeztetés, viták után kivajúdták a pártegyesülést, a Szövetség, magyarok, nemzetiségek, régiók megszületését. Végre ki­egyeztek. A tisztségek elosztásának arányaiban is, amelyet a tavalyi vá­lasztási eredményük, valamint a jelenlegi pártpreferenciák alapján hatá­roztak meg. Forró Krisztián szerint a Szövetség magyar párt lesz, de - ahogy a neve is jelzi - nyitott más hazai nemzetiségek, főleg a déli és a ke­leti régiók polgárai előtt. Nem sodródik be a kizárólagos etnikai politizálás zsákutcájába, nyilván főleg a Híd vezetőinek kérésére. Ám több fontos kérdésre még nincs egyértelmű válasz. Nem tudjuk, va­jon a három platform milyen mechanizmus alapján határoz a közös állás­pontról. Konszenzus vagy többségi szavazás alapján, netán lesz vétójog? Az MKP a Fidesz stratégiai partnere, az új párt megtartaná ezt a státust. Ám hogyan érvényesül Sólymos László törekvése, aki szerint legyenek a mindenkori magyarországi kabinet kiemelt partnerei, de nem alárendelt szerepben. Végre rendet kellene teremteni az anyaországból átguruló fo­rintmilliókkal is. Átláthatóan, kulturális és más intézményeink támogatá­sára fordítani, nem pedig a kiválasztottak és kegyencek lekenyerezésére. Nincs konkrét válasz arra sem, hogy az új párt kiket tart legfőbb szlovák szövetségeseinek. Kotlebáékat és a Smert kizárták. Sólymos keményen bírálta a jelenlegi zűrzavaros állapotokat, miként azt is, hogy a kormány leállította a dél-szlovákiai infrastrukturális beruházásokat, veszélybe so­doró kisiskoláinkat. Mindez tény, viszont két partnere alighanem továbbra is az OEaNO-t és annak elnökét tartja a fő szlovák szövetségesnek. Ezért nyilvános bírálat helyett inkább tárgyalnának ezekről a gondokról. ,,Egység, hitelesség, teljesítmény” - nevezte meg a további építkezés pilléreit Mózes Szabolcs. Hozzátette: ne csak azért szavazzanak majd erre a pártra, mert magyar. A választópolgárok bizalmát elsősorban úgy akar­ják visszaszerezni, hogy észszerű megoldásokat kínálnak főleg a leszakadt régiók és polgárainak egyéni és közösségi gondjaira. Még nincs itt a pezsgőbontás ideje, hiszen egyre több a kiábrándult, kö­zéletünk iránt közönyös ember, és nem csak a járvány miatt. Sokan a kö­zösségi hálón olvasható bejegyzések és más források szerint tamáskodva fogadták az egyesülés hírét. Nem könnyű, de nem lehetetlen feladat őket is tettekkel meggyőzni. Mert az egyáltalán nem biztos, hogy csak három év múlva lesz itt parlamenti választás. FIGYELŐ Eljött a dupla mutánsok kora A koronavírus „duplán mutáló­­dott” variánsát mutatták ki Indiá­ban, eddig 215 mintában azonosí­tották. Még vizsgálják, hogy ez okozta-e a napokban az esetszám megugrását. A „duplán mutáló­­dott” kifejezést arra használják, amikor az új variáns két korábbi mutáció jegyeit viseli. Még nem világos, hogy az új variáns fertő­zőbb, vagy halálosabb-e. Bő egy hete közölték, hogy új variánsa alakulhatott ki a brazil vírusvari­ánsnak, melyet tovább vizsgálnak, de már az ország öt pontján észlel­ték. Az újabb mutáció „bonyolít­hatja a járvány elleni stratégiák tervezését”és az oltás hatékonysá­gát. Az első brazil mutánst novem­berben azonosították. (mti) Minden harmadik, Covidon átesett betegnél van tartós Háromból egy, Covid-19-en átesett beteg hosszú távú szövődményektől szenved. A leggyakoribb a fáradtság, a légszomj, a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD). A Natural Medicine folyóiratban megjelent kutatás szerzői szerint a long coviddal kapcsolatos egészség­­ügyi vészhelyzetet alábecsülik, és a kormányoknak meg kell találniuk a kezelés módját. A páciensek a kór­házból történt elbocsátásuk után is orvosi segítségre szorulnak, és ez három-négy hét elteltével sem szűnik meg feltétlenül. Kartik Sehgal bostoni onkológus arról beszélt, hogy globálisan milli­ókat fertőzött meg a koronavírus, és ennek hatásait még vizsgálni kell. „Lehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát látjuk” - figyelmeztetett. A Covid-19 súlyos eseteinél gya­kori, hogy hosszú ideig fennmarad­nak a légzési problémák, de a vírus más szerveket is megtámad, és ez szövődményekhez vezet, szív- és ér­rendszeres megbetegedéshez és kró­nikus gyulladáshoz. Kilenc európai, amerikai és kínai hosszú távú tanul­mányt elemeztek, és megállapítot­ták, hogy sok páciensnél jelentkeztek szervi megbetegedések hónapokkal a kórházból történő elbocsátásuk után. A páciensek 30 százalékánál jelent­kezett legalább egy szimptóma. A leggyakoribb tünetek között volt a fáradtság (53,1 százalék), a lég­szomj (43,4 százalék), az ízületi fáj­dalom (27,3 százalék) és a mellkasi fájdalom (21,7 százalék). A pácien­sek több mint fele szenvedett egy­szerre több tünettől két hónappal a kórház elhagyása után. Három tanulmány, amely francia, brit és kínai kutatások alapján ké­szült, azt mutatta, hogy a betegek 25- 30 százalékánál alvási zavarok lép­tek fel a Covid-19-ből való felépülé­sük után. A betegek 20 százaléka haj­hullásról is beszámolt. A mentális egészséggel kapcsola­tos szövődmények is aggasztóak. Olaszországban 402 vizsgált felgyú­ szövődmény gyuk­ból a kórházba kerülésük után egy hónappal 56 százaléknál igazol­tak pszichiátriai problémát, poszttra­umás stresszt (30 százalék), de­pressziót, szorongást. Sehgal hangsúlyozta: a tanul­mány remélhetően világossá teszi, hogy a Covid-19 túlélése nem fel­tétlenül kielégítő egészségügyi eredmény. „Miközben a halálozás elkerülése a legfontosabb cél, az is nagyon fontos, hogy felismerjük, a Covid-19 sok szervet megbetegít” - mondta. (MTI/AFP)

Next