Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-24 / 69. szám

www.ujszo.com | 2021. március 24. KÖZELET I 3 Még hónapokig is eltarthat, míg reálisan létrejön a magyar egység, a Szövetség CZÍMER GÁBOR Pozsony. Sok még a kérdés az egységes magyar párt, a Szövetség körül. A vezető tisztségviselőkről, így az elnökről is később döntenek majd. Az MKP, a Híd és az Összefogás tegnap bejelentette, a Szövetség nevű pártban egyesül. Még nem dőlt el, hogy aláírásgyűjtés segítségével új pártot jegyeznek-e be, vagy az Összefogás adja-e majd a közös po­litikai szubjektum jogi kereteit. Mindhárom párt platformként él majd tovább a Szövetségen belül. A pártegyesülés folyamán dől majd el az is, hogy ki lesz az új szubjektum elnöke. A pártelnökjelöltet az MKP adja és a Szövetség közgyűlésének kell megválasztania. A kongresszus összehívására Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint azonban még akár hónapokat is várni kell. A közgyűlésen választják majd meg az Országos Tanács vezetőjét, amelyre a Híd állít jelöltet, és az alelnököket is, amelyek közül a szakmai alelnök személyére az Összefogás tesz ja­vaslatot. A párt elnökségében az MKP jelöli a tagok felét, így az összes döntésben megkerülhetetlen lesz, a másik két szereplő nem tudja majd leszavazni. Az MKP ugyanak­kor önállóan nem tud döntést hozni, minden határozathoz meg kell nyer­nie a Híd, vagy az Összefogás, vagy mindkettő delegáltjait. Szlovák pártok Kérdésünkre Forró Krisztián, az MKP elnöke elmondta, hogy a közös politikai szubjektum létrehozásáról szóló megállapodás nem tartalmazza, mely szlovák pártokkal dolgoznának együtt. Mindenkivel hajlandóak tár­gyalni, aki a magyar közösség és a déli régiók javát akarja. Ugyanakkor ki­zárta, hogy a szélsőséges Marian Kotleba vezette ESNS-szel, vagy az abból kivált, ugyancsak szélsőjobb­­oldali Republika nevű formációval együttműködnek. Arra a kérdésünk­re, hogy az ellenzéki Smerrel, vagy a Hlasszal együttműködnének-e, Forró úgy válaszolt, ők már többször ki­zárták, hogy Robert Fico pártjával együtt dolgozzanak. „Azt azonban, milyen eredményeket hoz a parla­menti választás, majd meglátjuk” - tette hozzá. Sólymos László, a Híd vezetője ezzel kapcsolatban arról beszélt, ő nagyon nehezen tudja elképzelni a Smerrel való együttműködést. „De azt is el kell mondani, hogy egy kor­mányba való belépés, vagy kilépés csak úgy történhet, ha konszenzus születik a platformok között” - mondta, azzal, hogy csak egy de­mokratikus, európai irányultságú, a kisebbségjogokat tisztelő koalícióba tudnának belépni, amely a program­juk megvalósítására is teret ad. „Ez majd akkor fog eldőlni, ha a válasz­tás után látni foguk, kiket választot­tak az emberek” - tette hozzá arra vonatkozóan, kivel működnének együtt. A három párt megállapodása szerint egy kormánykoalícióba való be- vagy kilépésre a pártelnökségen belül létrehozott ún. grémium tehet javaslatot. Csak ezen javaslat alap­ján határozhat erről a párt többi dön­téshozó szerve. A grémiumban egyenlő arányban képviselteti ma­gát az MKP, a Híd és az Összefogás is, és a testület csak mindegyik sze­replő beleegyezésével fogadhat el határozatot. Sólymos a sajtótájékoztatón éle­sen bírálta a kormányt. „A világjár­vány rávilágított a jelenlegi kabinet hozzá nem értésére. Alkalmatlanok a járvány kezelésére és az ország irá­nyítására” - jelentette ki. Rámuta­tott, a kettős állampolgárságot tiltó törvényt sem sikerült a kabinetnek a szlovákiai magyarok számára meg­nyugtató módon módosítania, de ar­ról is beszélt, szerinte a kormány le­mondott a déli és keleti régiókról, hiszen az ottani infrastruktúra­fejlesztéseket is visszafogta. Mózes szerint a Szövetség egy ellenzéki parlamenten kívüli párt, amelynek konstruktív kritikával kell illetnie a kormányt. Liszák Mózes arról is beszélt, a parla­menti és az EP-választás listaveze­tőjét, amennyiben erről nincs egyezség a platformok között, elő­választással, az állami rendszertől független, közvetlen demokratikus voksolási eljárással jelölnék ki. For­ró ezzel kapcsolatban kijelentette, erről még nem született végső dön­tés, de terítéken van az előválasztás is. „Eldől majd, hogy a pártok élnek­­e ezzel a lehetőséggel, vagy elfo­gadj­ák-e például a parlamenti lista­vezető személyére az MKP javasla­tát” - mondta. Forró arról is beszélt, a jelöltlista-állításról is tárgyal­tak már. „Van megállapodás a lista egy részével kapcsolatban” - jelentette ki, azzal, hogy a listán az MKP 75, a Híd 45, az Összefogás 30 helyet kap. De hozzátette, a lista elején lévő, po­tenciálisan­­ képviselői mandátumot érő helyekről ugyan tárgyaltak már, de konkrét nevek nem hangzottak el az egyeztetéseken. Sólymos ezzel kapcsolatban arról beszélt, az elő­választás technikai részleteit még nem tisztázták. Hozzátette, a parla­menti választási lista elején lévő he­lyek elosztására vonatkozóan a há­rom szereplő között egyelőre egy megállapodástervezet jött létre. Eb­ben az országos elnökségben meg­határozott arányokból, a 9:5:4-es súlyozásból indultak ki. „Van egy előzetes egyezség, de ez akkor fog véglegesen eldőlni, amikor a vá­lasztás lesz” - tette hozzá. A magyar kormány A sajtótájékoztatón ugyancsak felmerült a kérdés, hogy az új párt stratégiai partnere lesz-e a magyar kormánynak. Forró elmondta, erről is egyeztettek, számukra pedig fon­tos, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a budapesti kormányzattal, de a stra­tégiai partnerségről még nem szü­letett döntés. Egyben nem lát okot arra, hogy a Fidesz-KDNP kormány miért ne látna partnert az egyesült szlovákiai magyar pártban. Az MKP vezetője kijelentette, a Szövetség létrehozásáról azonban nem egyez­tettek a magyar kabinettel. Sólymos a magyar kormányhoz fűződő stra­tégiai partnerséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott, szerinte a szlová­kiai magyar politikai képviseletnek mindig egyenrangú partneri vi­szonyt kell ápolni a mindenkori ma­gyar kormánnyal. „Én nem keresek stratégiai partnert Magyarországon” - tette hozzá. Mózes a magyar kor­mányzathoz fűződő viszonnyal kapcsolatban arról beszélt, számuk­ra elsődleges, hogy ne importálják Szlovákiába a magyarországi poli­tikai belviszályokat. Mózes lapunknak elmondta, a kö­zös párt erkölcsi tisztaságának érde­kében egy olyan szabályt fogadtak el, mi­szerint ha egy tisztségviselő ellen vádemelést indítványoz az ügyészség, akkor az érintettnek le kell mondania. Az egyezség elvi része megvan, már csak a lényegen kell megegyezni (Somogyi Tibor felvétele) A minisztérium szerint biztonságos az FINTAMARK Az AstraZeneca vakcinája biztonságos, az oltás előnyei pedig messze meghaladják a kockázatokat, közölték az egészségügyi minisztérium szakértői. A sokak által tár­gyalt trombózisos esetek szerintük csak elvétve fordul­tak elő, és nem állnak okozati összefüggésben az oltással. Pozsony: Eduard Heger (OEaNO) megbízott egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján leszögezte: minden Szlovákiában használt vak­cina alapos és minőségi ellenőrzésen esett át, beleértve az AstraZeneca­­vakcinát is, így az is biztonságos. „Használjuk az eszünket, ne hagyjuk magunkat befolyásolni hamis prófé­ták által” - jegyezte meg Heger, aki szerint az oltások jelenleg a szabad­ság szinonimáját és a fájdalom gátját jelentik. „Minden vakcina megkér­dőjelezése hazardírozás az emberi életekkel” - jegyezte meg a minisz­ter, aki arra kérte a politikusokat, hogy legyenek tartózkodóak. „Nem állít­hatják hogy fontos számukra az em­berek élete, ha kétségbe vonják a vak­cinákat” - mondta Heger. Zuzana Bat’ová, az Állami Gyógyszerfelügyeleti Intézet igaz­gatója elmondta: az elmúlt két hét­ben néhány ország preventive fel­függesztette az AstraZenecával való oltást, más országok pedig csak né­hány gyártási sorozattal tették ugyanezt. Azt vizsgálták meg, van-e összefüggés a nagyobb számban elő­forduló tromboembolikus esemé­nyek és az oltás között. „Ezeket egyénileg, esetről esetre értékelték ki, és az Európai Gyógyszerügynökség gyógyszerbiztonsági bizottsága pén­teken úgy találta, hogy az AstraZe­­neca-vakcina nem növeli a trombo­embolikus események kockázatát” - közölte Bat’ová. Szerinte jóval na­gyobb az ilyen események kockázata akkor, ha nem oltatjuk be magunkat, és elkapjuk a koronavírust, mint ak­kor, ha beoltatjuk magunkat. Szlovákiában 1093 esetben re­gisztráltak mellékhatásokat az Ast­raZenecával történt oltást követően, ebből 24 volt súlyosabb. Négy eset­ben regisztráltak tromboflobitist, az­az az alsó végtagok felszíni vénáinak elzáródását - mind a négy pácienst stabilizálták, és mind a négyüknek pozitív anamnézise volt, tehát koráb­ban volt már tromboembolikus ese­ményük. Bat’ová hozzátette: megál­lapították azt is, hogy az oltással való összefüggés csupán időbeli, és nem kauzális - tehát az oltás nem az újabb trombózis kiváltó oka. Angelika Bátorová hematológus szakértő arról beszélt: minden szak­mai szervezet hangsúlyozza: az ol­tás előnyei messze-messze megha­ladják a kockázatokat. Szlovákiában évente egymillió lakosra ezer trom­boembolikus eset jut. „Tudjuk, hogy AstraZeneca ; a vakcinával több mint 11 millió em­­­­bert oltottak be az Egyesült Király­ságban, és 17 millió adagot használ­tak fel. Azt, hogy előfordult 1 -2 eset, véletlen egybeesésnek tartjuk szak­mai berkekben, ezt nem is lehet re­­­­leváns mellékhatásként értékelni” -­­ mondta Bátorová. Arra a kérdésre, hogy vannak-e­­ olyan betegségek, amelyekben szen­vedőknek az AstraZeneca-vakciná­­­­val kapcsolatban konzultálniuk kell­­ az orvosukkal, Bátorová azt mondta,­­ nem létezik ilyen diagnózislista — mindenkinek egyénileg kell eldön­tenie, beletartozik-e ebbe a csoport­­­­ba. Ilyenek például azok is, akiknek korábban volt trombózisuk, ám pél­dául azoknál, akik­ antikolangáns ke­­zelésen estek át, nem jelent gondot az­­ oltás. Arra kéri a lakosságot, bízza­nak az oltóközpontok orvosaiban, akik alaposan felkészültek a témá­ban. „Ha nem szükséges, ne járjanak a rendelőkbe, mert feleslegesen le­­­­terhelik azokat” - tette hozzá. RÖVIDEN Kevesebb járás lesz fekete Pozsony­ Csökkenő tendenciát mutat a pozitív tesztek aránya, a reprodukciós szám, az elhalálo­zások és a kórházi betegek szá­ma is, növekedett viszont a mesterséges lélegeztetésre szo­ruló betegek száma - ismertette tegnap Eduard Heger (OEaNO) megbízott egészségügyi mi­niszter. Szerinte a helyzet annak köszönhetően javul, hogy Szlo­vákia lakosai betartják a jár­ványellenes óvintézkedéseket. Hozzátette: továbbra is szükség van a veszélyhelyzet fenntartá­sára, és az óvintézkedéseket a húsvéti ünnepek alatt is be kell tartani. Pozitív trend, hogy jövő héttől tovább csökken a fekete besorolású járások száma, már­cius 29-től már csak 14 ilyen lesz, délen a Korponai, a Poltári és a Lévai járás. (TASR)

Next