Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-04 / 101. szám
www.ujszo.com | 2021. május 4. 3 KÖZÉLET DEMECS PÉTER Pozsony: Ha nem történik csoda, akkor néhány héten belül bezárhatják az országban a nagy oltóközpontokat, a koronavírus elleni védőoltás iránt ugyanis minimális az érdeklődés - jelentette ki tegnap a regisztrációs rendszert üzemeltető Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) igazgatója, Róbert Suja, aki szerint a vakcina kiválasztásával is motiválni lehetne az embereket. Nagy port kavart a múlt hét végén, hogy 16 és 17 éves fiatalok százai kaptak váratlanul időpontot oltásra, miközben több ezer idősebb, nemegyszer krónikus beteg már hetek óta hiába vár a vakcinára. Egyes információk szerint műszaki hiba miatt történt, mivel a regisztrációs rendszer a születési év utolsó számjegye szerint úgy identifikálta a 16 éveseket, mintha 116 évesek lettek volna. Az NCZI igazgatója ezeket az információkat határozottan cáfolta, mondván: ha valóban ilyen hiba történt volna, akkor a 18 és a 19 éveseket is százévesnél idősebbnek venné a rendszer, s már kaptak volna időpontot, hiszen ők is 2000 után születtek, de mégsem kaptak. Suja szerint a történtek után óriási lejáratókampány indul személye és az NCZI ellen, holott csak azt tették, amire az egészségügyi tárcától utasítást kaptak. Mivel a Pfizer vakcina az egyetlen, amelyet fiatalkorúak is megkaphatnak, automatikusan elkezdték nekik kiosztani az időpontokat, miután múlt csütörtökön a 16 évnél idősebbek számára is megnyílt az elektronikus váróterem, és miután egy régióban nem volt több idős jelentkező a váróteremben. A fiatalkorúak oltását aztán később, péntek este, ugyancsak az egészségügyi minisztérium utasítására határozatlan időre leállították. „Nem akarom értékelni, hogy a tizenévesek oltásának szüneteltetése hiba-e vagy sem, ami biztos, hogy sokan közülük rendkívül motiváltak voltak, és népszerűsítették volna az oltást az emberek körében. Ezt a motivációt most elfojtottuk bennük. Ugyanakkor csak a margóra jegyzem meg, mindössze körülbelül 3000 fiatalkorúról volt szó. Azon viszont már senki nem szörnyülködik, hogy amint megnyitottuk a várótermet a 16+ korosztálynak, csupán 130 ezer ember jelentkezett be az első 30 óra alatt. Ez hihetetlenül kevés” - mondta Suja. Nincs érdeklődés Az NCZI adatai szerint jelenleg 258 ezer embert regisztrálnak az elektronikus váróteremben, s ha ezen nem sikerül változtatni, néhány héten belül bezárhatják a nagy befogadóképességű oltóközpontokat. „Jelenleg tényleg nem tudom elképzelni, hogy a következő időszakban ne kapjon oltást az, aki akar. Úgy néz ki ugyanis, hogy néhány hét múlva elmehetek személyesen gratulálni mindenkinek, aki bejelentkezik oltásra, olyan kevesen lesznek” - mondta Suja. Személyes becslése szerint annak is egyre kisebb a valószínűsége, hogy az országban sikerül elérni a közösségi immunitást, más néven nyájimmunitást, hiszen a jelenlegi trendek szerint úgy tűnik, hogy az országban legfeljebb csak 1,8 millió embert sikerül beoltani, tehát a lakosság körülbelül harmadát. Ha hetente 50 ezer embert sikerülne beoltanunk, akkor augusztusig a legoptimistább forgatókönyvek szerint is csak a lakosság legfeljebb 48 százaléka jutna vakcinához. A közösségi immunitás eléréséhez a lakosság minimum 60 százalékát kellene beoltani, ehhez jelenleg - a tegnapi lapzártánkig - 2 184 747 ember hiányzott Szlovákiában. A vakcina első adagját 1 115 253 ember kapta meg, ebből több mint félmillió (508 681) már a második adagon is túl van. A motiváló faktor Az NCZI szerint a regisztrációs adatokból nem tudják kiszűrni az emberek személyes preferenciáit, pedig az oltásra való motiváció szempontjából épp ez lehet a legfontosabb tényező. A Focus ügynökség vasárnapi felméréséből kiderült, hogy a lakosok többsége a Pfizer vagy a Modema vakcinát preferálja, s ha választani lehetne, akkor a regisztrált oltóanyagok közül az AstraZeneca vakcinája kerülne az utolsó helyre. Az állam ugyanakkor nem tudja, hogy az oltásra már regisztrált személyek egy konkrét vakcinára várnak-e, vagy bármilyet elfogadnak. „Nagyon gyakran előfordul, hogy egy regisztrációt megszüntetnek, amint időpontot kapnak az AstraZenecával való oltásra. De mi sajnos nem tudjuk, mennyi ilyen emberünk van a rendszerben” - állítja Suja, aki szerint az is tovább nehezíti a tervezést, a vakcinaközpontok oltóanyaggal való ellátását, hogy az emberek lehetőséget kaptak arra, hogy más régiókban is beoltassák magukat. Ha ugyanis csak egy adott megyében vagy járásban lenne lehetőség oltásra, az egész vakcinaprogram hatékonyabb lenne, mert az illetékesek pontosabban látnák az érdeklődést a régióban. Jelenleg viszont nemegyszer elfordul, hogy pozsonyiak utaznak keletre vagy északra, Poprádra, Eperjesre, hogy megkapják az oltást. „Én személy szerint minden létező helyre bejelentkeztem, hogy nagyobb legyen az esélyem. Végül Eperjesre kaptam időpontot néhány órával a regisztráció után, holott Pozsonyban élek. Egy percig sem haboztam, másnap beültem az autóba, és elutaztam az oltásra, este pedig már otthon is voltam” - mondta lapunknak a 30 éves Veronika. Többhetes várakozás Annak ellenére, hogy az oltás iránt minimális az érdeklődés, vannak régiók, ahol hosszú heteket kell várni az oltásra, míg másutt azonnal megkapják az emberek. Például az AstraZenecára jelenleg Pozsonyban kell várni a legtovább, körülbelül egy hónapot. A Pfizerre pedig többhetes a várakozás Nagyszombat vagy Besztercebánya megyében. Suja szerint mindez azért van, mert régiónként változó az érdeklődés a oltás iránt, mint ahogy a rendelkezésre álló vakcinák mennyisége is különbözik. Miután leállították a 18 évesnél fiatalabbak oltását, jelenleg a kor és a megbetegedés szerint kapnak időpontokat a jelentkezők. Előfordulhat, hogy két 25 éves testvérből az egyik azonnal kap időpontot a Pfizerre, a másik viszont csak hetekkel később az AstraZenecára. „A legnagyobb valószínűséggel ez azértvan, mert az egyik testvér valamilyen betegségben szenved, vagy a biztosító egy diagnózis miatt a betegek közé sorolta, s ezek a személyek úgymond mindenkit kielőznek a rendszerben, a lehető legkorábbi időpontot kapják meg” - állítja az NCZI igazgatója. Gyakran az illetők nem is tudnak róla, hogy rajta vannak a biztosító listáján, ám erre akkor is felkerülhetnek, ha például vérnyomásra szednek rendszeresen gyógyszert. Suja viszont elismerte, hogy mivel egy rendszer sem hibátlan, az elektronikus váróteremmel is lehetnek problémák, s valóban előfordulhat, hogy valaki kiesik a szűrőből. „Néhány esetről lehet szó legfeljebb, biztosan nem ezrekről vagy tízezrekről. Aki regisztrált, arról tudunk, és előbb vagy utóbb kap időpontot. Ha viszont valaki mégis úgy érzi, hosszú hetek óta, gyanúsan sokáig van a váróteremben, s még nem kapott időpontot, telefonáljon az ügyfélszolgálatunkra, ahol ezeknek az individuális eseteknek is utána tudnak nézni” - tette hozzá az igazgató. Minimális az érdeklődés az oltás iránt Félig üresen tátongó várótermek. Ha olyan alacsony lesz az érdeklődés az oltás iránt, mint jelenleg, néhány héten belül a nagy befogadóképességű oltóközpontokat is bezárhatják. (TASR-felvétel) Róbert Suja, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) igazgatója szerint 30 órával azután, hogy megnyitották a 16+ korosztály számára az elektronikus várótermet, a rendszer csak 130 ezer új regisztrációt jegyzett (TASR-felvétel) Jövőre már újra nőhet a gáz lakossági ára ÖSSZEFOGLALÓ A világjárvány okozta gazdasági visszaesés miatt tavaly csökkent a gáz iránti kereslet, ami a fogyasztói árakon is meglátszott. Az elemzők szerint az idei árcsökkenés azonban csak átmeneti jelenség volt, és jövőre már a lakossági gázárak újabb drágulása fenyeget. Pozsony: A szlovákiai lakossági gázárak felső határának a megszabásánál az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) a lipcsei székhelyű Európai Energiatőzsde (EEX) áraiból indul ki. „Míg 2015 második és 2016 első felében a gáz megawattóránkénti (MWh) piaci átlagára 16 euró körül mozgott, 2019- re már elérte a 20,53 eurót. A világjárvány kitörését követő piaci bizonytalanság miatt azonban 2020-ra ez csaknem 28 százalékkal, 14,80 euróra esett vissza” - nyilatkozta Radoslav Igaz, az URSO szóvivője, aki szerint az idei év elejétől ennek köszönhetően csökkenhettek a lakossági gázárak. Akik csak főzésre használják a gázt, az év eleji árcsökkentésnek köszönhetően éves szinten ugyan csak 2 eurót takaríthatnak meg a tavalyi árakhoz képest, akik azonban a gázt vízmelegítésre is használják, azok 60, akik pedig gázzal is fűtenek, azok 125 eurót spórolhatnak az alacsonyabb díjszabásnak köszönhetően. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, arról az Árszabályozási Hivatal szerint egyelőre korai lenne nyilatkozni, az elemzők szerint azonban a piaci árak tavalyi csökkenése csak átmeneti jelenség volt, így a szlovákiai fogyasztók is kénytelenek lesznek felkészülni a gázdíj újabb növelésére. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gáz megawattóránkénti piaci átlagára a lipcsei tőzsdén az elmúlt napokban már 24 euró felé közelített. „A gáz piaci ára az elmúlt hónapokban tartósan nőtt, az előzetes becsléseink szerint a fogyasztói árak jövőre így átlagosan 5 százalékkal nőhetnek, vagyis a gáz nagyjából a tavalyi szintre drágulhat vissza” - nyilatkozta Boris Tomciak, a Finlord.cz elemzője. Szerinte a járványhelyzet fokozatos enyhülésével és a gazdaságok nyitásával párhuzamosan a gáz iránti kereslet is megugrik. Az idei év végére már elérheti a járvány kitörése előtti szintet, ami az árakra is hatással lesz. A végső döntés persze az Árszabályozási Hivatal kezében van. Radoslav Igaz szerint a jövő évi árakról csak az év vége felé döntenek, előre pedig nem kommentálják az árszabályozási döntéseiket. „Mi ráadásul csak a maximális árakat szabjuk meg, miközben a szolgáltatók ennél alacsonyabb árakat is kínálhatnak az ügyfeleiknek” - tette hozzá Igaz. (mi, TASR)