Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-16 / 112. szám

2 I Dolezal: Fontosabb dolgunk is van, mint a Komárom-Pozsony vasútvonal CZÍMER GÁBOR Pozsony. Andrej Dolezal (Sme­rodina) közlekedési mi­niszter szerint a teljes Komárom-Pozsony vasútvo­nal kétvágányúsítása és villa­mosítása szóba sem jöhet, ez ugyanis közel egymilliárd eu­róba kerülne. Egyelőre csak azt tervezik, hogy 18 millió euró értékben kijavítják a legégetőbb hibákat. A tárcavezető egy online beszél­getés során elismerte, a Komárom- Pozsony vasútvonal állapota messze nem ideális, miközben az utasok szá­ma növekszik. Arról is beszélt, a vá­gányhálózatért felelős Szlovák Vasu­tak (ZSR) készíttetett egy elemzést, amely szerint az egész vonal kétvá­gányúsítása és villamosítása közel egymilliárd euróba kerülne. „Nincs egymilliárdunk erre a szakaszra” - jelentette ki Dolezal. A miniszter elmondta, ehelyett inkább csak 18 millió euró értékben felújítanák a váltókat, az állomások peronjait, ja­vítanák a vonatok folyamatos köz­lekedésének feltételeit. Arra hivat­kozott, a pénzügyminisztérium Ér­téket a Pénzért osztálya (VHP) által kidolgozott elemzés is mindenekelőtt ezt javasolja. „Nagyobb gondunk is van annál, hogy egészen Komáromig kétvágányúsítsuk ezt a szakaszt” - mondta Dolezal. A villamosításnak pedig szerinte csak akkor lenne ér­telme, ha azt a teljes szakaszon meg lehetne valósítani, ami ugyancsak egy nagyon drága fejlesztés lenne. A mi­niszter szerint viszont a néhány milli­ós felújításokra már el is különítették a pénzt, a kétvágányúsítás tervezése pedig egyelőre csak a Pozsony-Úszor szakaszra vonatkozóan indul meg. Megvalósíthatatlan tervek Az UHP a napokban közzé is tette a kérdéses elemzését. Azt írják, a Ko­márom-Pozsony szakasz rossz álla­potban van, a vágányok szinte már az élettartamuk végén vannak. „Nagy­jából 5-10 éves távlatban szükséges lesz a vasúti infrastruktúra, főleg a hidak, a pálya felső és alsó részének a felújítása” - írják. Mindeközben ők is megállapítják, a szakasz túlterhelt, a következő években pedig valóban tovább nő majd az utasok száma. „Ezért ezt a szakaszt fel kell újítani és növelni kell a kapacitását” - fogal­maz az elemzőcsoport. Az ÚHP több változatot is figyelembe vett arra vo­natkozóan, milyen rekonstrukcióra, fejlesztésre kerülhetne sor. Ezek kö­zül a ZSR által kidolgozott 922 mil­liós variáns a legdrágább, ugyanak­kor jelentős minőségbeli változást is hozna. A vonatközlekedést nehezítő ún. szűk keresztmetszeteket eltávolí­tanák, a járatok egyszerre két irány­ba, külön-külön vágányon közleked­hetnének, az elektromos mozdonyok sebessége pedig elérné a 160 km/órát. Mindemellett még kiépítenének egy leágazást Somorja felé is, mivel a vá­rosban élők jelenleg legközelebb csak az öt kilométerre fekvő Uszoron tud­nak felszállni a fővárosba közlekedő vonatokra. A költségvetésbe még az is beleférne, hogy a magyarországi Dél-Komáromba is kiépítsék a leága­zást, de a vasút és a közút keresztező­déseit is hidakkal oldanák meg. A kö­zelmúltban ezeken az átkelőkön, ame­lyeken gyakran sorompó sincs, több baleset is volt. A pénzügyminisztéri­um elemzői szerint a ZSR közel egy­milliárdos terve azonban sok olyan elemet is tartalmaz, ami nem indo­kolt. Ezeket a szerintük túldimenzi­onált megoldásokat az ÚHP „potya­utasnak” nevezi. Az elemzők a ZSR által felvázolt megoldást megvalósít­­hatatlannak tartják, szerintük, ha erre esik a választás, akkor a Komárom- Pozsony szakasz 2030-ig még csak a megvalósítandó projektek listájára sem kerül fel. Ennyi jut délre A 922 milliós terv helyett, mint ahogy arra Dolezal is utalt, az ÚHP javasolt egy jóval olcsóbb megoldást, amely csupán egy 18 millió eurós beruházást jelentene. Ez lényegében csak a szűk keresztmetszetek megol­dására, vagyis a váltók, peronok fel­újítására lenne elég. Az elemzőcso­port minden változathoz egy ún. meg­térülési rátát is hozzárendel. Eszerint a közel egymilliárdos változat meg­térülési rátája 1,36, míg a 18 milliósé jóval nagyobb, 13,92. Az ÚHP kiemeli, szerintük az len­ne a legjobb megoldás, ha a kérdéses vasútvonal felújítását, fejlesztését sza­kaszokra osztanák. Eszerint az első lenne a fent említett 18 milliós felújí­tás. A második szakaszban kerülhet­ne sor az elemzők által is jóváhagyott komolyabb fejlesztésekre, így például a legkihasználtabb rész, vagyis a Du­­naszerdahely-Pozsony szakasz vil­lamosítására, illetve a főváros és az agglomerációjához tartozó Uszor kö­zötti szakasz kétvágányúsítására. Ez a számításaik szerint 400 millió euróba kerülne. A harmadik lépésben pedig szerintük újra kell tervezni a további fejlesztéseket. Az emberek arcul köpése A Szövetség alelnöke, Mózes Sza­bolcs éles bírálattal reagált a közleke­dési minisztériumnak a Komárom- Pozsony vasútvonalra vonatkozó ter­veire, amelyek szerinte lényegében egy évtizedre leállítják a déli régió­ban történő vasútfejlesztéseket. Arra is emlékeztetett, korábban a déli utak fejlesztéséről is hasonló döntés szü­letett. „A Pozsony-Dunaszerdahely- Komárom szakasz az egyik legfrek­ventáltabb vasúti pálya az országban, a csallóközi emberek arcul köpése, hogy 2030-ig itt nem lesz fejlesztés, csak kozmetikai változások. Egyben azt is jelenti, hogy a bevallottan egy­re bővülő műszaki meghibásodások miatt egyre több késéssel és kiesés­sel kell számolni a következő tíz év­ben ezen a szakaszon” - mutatott rá Mózes. Elstartolt a verseny Dolezal a kérdéses online beszélge­tésben azt is elmondta, folyamatban van a Komárom-Pozsony vasútvo­nal új üzemeltetőjének kiválasztása. Ahogy arról beszámoltunk, meg kel­lett ismételni az erre vonatkozó pályá­zatot, mivel az első körben csak az ál­lami Szlovák Vasúttársaság, a ZSSK jelentkezett a vonal üzemeltetésére. A versenytárgyalás lezártáig a ZSSK és az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) kapott megbízást arra, hogy a kétéves átmeneti időszakban üze­meltesse a járatokat. A miniszter most arról beszélt, hét vállalat jelentkezett a pályázatra. „Július elején nyitjuk fel a borítékokat” - utalt a tárcavezető a beérkezett ajánlatokra, és hozzátette, már nyáron ismert lehet a nyertes. Do­lezal arról is beszámolt, hogy időköz­ben már a többi vasútvonal liberalizá­ciójának az ütemtervét is kidolgozták. Andrej Doletal közlekedési miniszter szerint a Komáromot Pozsonnyal össze­kötő vasútvonal kétvágányúsítása és villamosítása közel egymilliárd euróba kerülne (TASR-felvétel) Matovic módosít a támogatásokon Pozsony­ Módosul a családok­nak szánt segélycsomag, amelyet Igor Matovic pénzügyminiszter a szerdai (május 18.) kormányülé­sen tervez bemutatni. Az eredeti tervek szerint a jelenlegi, gyerme­kenként 25,88 eurós családi pót­lék július 1-jétől 30, 2023. január 1-jétől pedig 40 euróra emelke­dett volna, jövő januártól pedig 60 euróval járultak volna hozzá a gyermekek szabadidős tevékeny­ségeihez. „A módosított terveink szerint az előbbit tíz euróval nö­veljük, az utóbbiból pedig tíz eu­­rót lefaragunk: 50 eurós családi pótlék, 50 euró a szabadidős tevé­kenységekre. Erre minden gyer­mek jogosult lesz. Ezen kívül, ha a szülő dolgozik, jövőre 50 eu­ró adóbónusz jár majd minden 15 év feletti, és 100 euró min­den 15 év alatti gyermek után” - mondta el Matovic a közszolgá­lati televízió vasárnapi vitaműso­rában. A tárcavezető szerint - az SaS kivételével - az összes ko­alíciós partnerük egyetért a csa­ládoknak juttatott pluszpénzzel, és készek arra, hogy a parlament­ben akár az ellenzék támogatásá­val is jóváhagyják. Michal Sipos, az OEaNO frakcióvezetője szerint a parlament már csütörtökön vagy pénteken szavazhat a támogatá­sokról.­­ (TASR, ml) KÖZÉLET 2022. május 16. | www.ujszo.com Elajándékozzák a felhasználatlan, koronavírus elleni vakcinákat KOVÁCS GERGELY Több mint kétmillió felhasz­nálatlan, koronavírus elleni védőoltás van Szlovákiában, amelyek elajándékozásáról hamarosan döntés születik. A már megrendelt vakcinák le­szállításának határidejét ké­sőbbre halasztották­ Pozsony: „Jelenleg 2,4 millió fel nem használt Covid-19 elleni vé­dőoltás van a szlovákiai raktárak­ban, amelyek túlnyomó többségét a Pfizer vállalat oltóanyagai teszik ki” - közölte lapunkkal az egészségügyi minisztérium. A koronavírus elle­ni vakcinák megrendeléséről szóló szerződéseket egy éve kötötték meg, amikor az egyes európai országok­ban nagy volt a vakcinahiány. „Szlo­vákia célja az ország felnőtt lakos­ságának a 90%-os átoltottsága volt, így ennek megfelelően az Európai Unió összes többi tagállamához ha­sonlóan megrendelte az ehhez szük­séges mennyiségű oltóanyagot” - áll a szaktárca közleményében. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter az Európai Bizottsághoz fordult, hogy vizs­gálja felül a Pfizer vállalattal kö­tött szállítási szerződést, továbbá a mostani összetételben függessze fel a már megrendelt oltóanyagok szállítását, ezzel biztosítva a leg­frissebb vakcinakészítményeket. A tárcavezető szerint Románia és Lengyelország is hasonlóan járt el. A hatályos megállapodás alapján jó­váhagyás után érkezhetnek az ún. adaptált vakcinák, amelyek már a koronavírus-mutációk legújabb for­máival szemben is védelmet nyújta­nak. Hozzátette, bízik abban, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek, és a szerződést a szükségleteknek meg­felelően átalakítják. A védőoltások alkalmazhatósági ideje korlátolt, mivel a szavatosságuk lejárta után meg kell semmisíteni őket. A még rendelkezésre álló oltó­anyagokat más országoknak ajánlják fel humanitárius segítségként, hogy a világ lakosságát a lehető legnagyobb mértékben beoltsák, megelőzve az új mutációk kialakulását. A minisztéri­um szerint Szlovákia is aktívan részt vesz a tagállamok közötti egyezteté­sekben, és ezzel összefüggésben több országot is megkeresett az együtt­működés és a kölcsönös koordiná­ció jegyében. Jelenleg öt érdekelt or­szággal folynak a tárgyalások a fenn­maradt vakcinák elajándékozásáról, így azok pontos mennyiségét, illetve összértékét egyelőre nem lehet meg­határozni. Lengvarsky kiemelte, Be­lize és Palesztina képviselőivel már közel állnak a megegyezéshez. A 2022-es évre Szlovákia 5,6 mil­lió oltóanyagra kötött szerződést. A szállításokat az első fél évre üte­mezték, de azokat felfüggesztették és elhalasztották a harmadik, illetve a negyedik negyedévre. Szlovákiában eddig összesen 2 821 495 személyt oltottak be legalább egy adag vakci­nával, ami a teljes lakosság mintegy 52 százalékának felel meg. E tekin­tetben az Európai Unió egyes tagor­szágaihoz viszonyítva a sereghajtók közé tartozunk, csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Szlovákiában eddig 2,8 millió személyt oltottak be legalább egy adag vakci­nával (TASR-felvétel)

Next