Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-18 / 165. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. július 18. | www.ujszo.com A dühös ételfutárok már reggeltől megbénítanák Budapestet A hétvégén folytatódtak a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) módosítása elleni tiltakozások Magyarországon. Ma állítólag szintet léphet a tüntetés hevessége. Budapest. „A nép a katáért és a reális rezsiért” címmel tüntetést hirdetett a Futárok a katáért egyesület ma reggel hét órára a Margit híd pesti hídfőjéhez. A tüntetés szervezői azt szeretnék, ha módosítanák a múlt héten pánikszerűen elfogadott katatörvényt, eltolnák a bevezetésének határidejét januárra, és újraterveznék a rezsicsökkentés csökkentését. A szervezők nem szeretnék, hogy bármely ellenzéki párttal azonosítsák őket. Mint oldalukon írják: „Nem akarunk pártok zászlói, beszédei, jelképei és szlogenei alatt vonulni”. A futárok már nem először tüntetnek a katatörvény ellen, hiszen nagy részüket személyesen is érinti a módosítás, mert jellemzően egyéni vállalkozókként dolgoznak ételszállító cégeknél. A Kutyapárt (MKKP) ma este Szegeden is demonstrációt szervez. A türelmüket vesztő futárok szerint Orbánék átlépték azt a határt amit még eltűrnek, és „nem elég, hogy milliárdokat lopnak, csalnak és visznek külföldre, a pofánkba röhögve emelik meg a saját fizetésüket”. Azt is kifogásolják, hogy a népre, olyan megszorításokat kényszerítenek, amelyekre „az ő hazugságaikra felépített kampányuknak köszönhetően fel sem lehetett készülni”. Ezért megüzenték a hatalomnak: A magyar nép most előre fog menni, nem hátra, a magyar néppel szemben jelenleg a Fidesz és Orbán Viktor áll. A kisvállalkozók egyszerűsített adózási formáját eddig több mint 450 ezren használták, a kormány és a parlament durva beavatkozása révén szeptembertől már csak legfeljebb 70-80 ezren élhetnek e lehetőséggel. Még a fideszesek több mint harmadának sem tetszik a katatörvény ügye, és 20 százalékuknak negatívan változott a véleménye a kormányról emiatt - derült ki a 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatásából, amelyet a Momentum megbízásából végzett a katatörvénnyel, illetve a katás adózással kapcsolatos kormányzati intézkedések társadalmi megítéléséről. Összességében tízből kilenc válaszadó értesült a változtatásról, a közvélemény túlnyomó része pedig ellenzi, hogy szeptember elsejétől csak magánszemélyeknek adhatnak számlát a katások. Mindezek alapján az elmúlt hét tiltakozásainak jelentős társadalmi támogatottsága van. A kutatás során a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő maga vagy a háztartásában élők közül valaki kisadózott az elmúlt egy évben: ez a 7,8 milliós választókorú népességből nagyjából 1 millió 300 ezer embert jelent. A magyar társadalom feszültségét csak növeli, hogy augusztustól véget ér a közel 10 éve tartó az ún. rezsiharc, a lakosság akár felét is érintheti az ugraszerűen növekvő gáz- és villanyár. Ezzel párhuzamosan viszont a miniszterek bérét 650 ezer forinttal emelték meg, ami ilyen helyzetben voltaképpen csak olaj a tűzre... (Tx, Nosz, n) Ez nem szerelmi vallomás, hanem kiállás az egyszerű adózás mellett (MTI) Újra felpörgött az oroszok keleti offenzívája ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az orosz erők ismét rakétacsapásokat mértek a hétvégén a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre, valamint a északi, északkeleti országrészben lévő csernyihivi és szúrni régiókra. Megérkeztek az első brit rakétasorozat-vetők Ukrajnába. Mikolajiv városát tegnap hajnalban érte a támadás. Az orosz rakéták ipari és infrastrukturális létesítményeket találtak el, a mentést végzők reggel kilenc órára eloltották a tüzeket. Mikolajivot és a megye több települését szombaton is lőtték az orosz erők. A lövedékek lakóházakban, vállalati épületekben és infrastrukturális létesítményekben okoztak károkat. A rendőrség közölte, hogy civil halálos áldozatai és sérültjei is vannak a támadásoknak. A katasztrófavédelem szerint szombaton az orosz erők nyolcszor lőtték Szarni megye és egyszer Csernyihiv megye területét. Repülőgépekről mértek rakétacsapást, illetve rakétasorozat-vetőkkel, aknavetőkkel és kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet. Erői átcsoportosítása után Oroszország tehát újrakezdte a támadásokat Kelet-Ukrajnában. A washingtoni Hadtudományi Intézet szakértői megerősítették az értesülést, rámutatva: ha valóban vége a szünetnek, akkor az oroszok a következő 72 órában valószínűleg fokozzák a támadásokat. Az oroszok Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása után iktattak be operatív szünetet. A moszkvai védelmi minisztérium azt állította, hogy megsemmisítettek Odesszában egy raktárt, ahol az ukránok a NATO-tagoktól kapott Harpoon-rakétákat tároltak. Az ukrán vezérkar tegnapi harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatokat a stratégiai jelentőségű, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában. Az ukrán nemzeti gárda közben arról adott hírt, hogy egy 19 éves sorkatona egymaga már hat orosz Szu-25-ös repülőgépet és egy robotrepülőgépet lőtt ki az Igla hordozható légvédelmi rakétarendszerrel. Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 38 300 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Sir Tony Radakin admirális azt állította, hogy Oroszország a háborúban elveszítette szárazföldi haderejének 30 százalékát, ez a magyarázata az orosz hadsereg küszködésének. „Ötvenezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig ebben a konfliktusban, 1700 tank veszett oda, és 4 ezer páncélozott jármű. Egy hónap alatt el akarták foglalni a városokat, nyomás alá akarták helyezni a NATO-t, mivel ez nem sikerült, az ukrán hadsereg abszolút hisz abban, hogy az elveszett területeket vissza tudja foglalni” - nyilatkozott az Egyesült Királyság védelmi vezérkarának vezetője. Megérkeztek Ukrajnába az első, nagy hatótávolságú M270-es típusú rakétasorozat-vető rendszerek - jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. A tárcavezető hozzáfűzte, „az ellenségnek nem lesz kegyelem”. Szavai szerint az M270- es „jó társaság lesz a HIMARS rakétavetők számára a csatatéren”. Nagy-Britannia júniusban bejelentette: M270 rakétasorozat-vetőket bocsát Ukrajna rendelkezésére. E rakétarendszerek akár 80 km távolságból is képesek célba találni. A Fehér Ház szerint orosz tisztségviselők jártak Iránban, hogy megtekintsék a fegyverekkel is felszerelhető drónokat az ország középső részén található Kásán légi támaszponton. Washington műholdfelvételeket is közzétett arról, hogy a Sahed-191 és a Sahed-129 drónok bemutatórepülést hajtanak végre a támaszponton, miközben egy orosz delegáció repülőgépe a helyszínen tartózkodott. Irán viszont pénteken biztosította Ukrajnát, hogy a teheráni vezetés nem fog drónokat szállítani Oroszországnak. (MTI,Tx ú) Civil célpontok. Ukrán katona egy szétlőtt, Harkiv közeli iskolánál. (TASR/AP) Az Izrael felé nyitó Szaúd-Arábiában tárgyalt Joe Biden elnök Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia koronahercege fogadta Joe Biden amerikai elnököt, a Hasogdzsi-gyilkosság is szóba került. Dzsidda. A 2018-ban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró ügye is szóba került a Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott megbeszélésen. Joe Biden elnök szerint a trónörökös visszautasított minden felelősséget a történtekkel kapcsolatban. „Lényegében azt mondta, hogy személyesen nem terheli felelősség. Jeleztem neki, hogy szerintem viszont igen” - mondta. A szaúdi monarchia kritikusaként ismert, Egyesült Államokban élő Hasogdzsit 2018-ban Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán ölte meg egy halálbrigád. Az amerikai hírszerzés szerint valószínűleg a trónörökös rendelhette el Hasogdzsi halálát. A trónörökös hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábia intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy megelőzzék a Hasogdzsi meggyilkolásához hasonló „hibákat”, s hozzátette: „az Egyesült Államok is követett el hibákat, beleértve az iraki háborút”. Az amerikai elnök mindemellett közölte, egy sor jó megbeszélést folytatott a szaúdi vezetéssel jelentős előrelépést elérve biztonsági és gazdasági kérdésekben, de az emberi jogok ügye szintén fontos szerepet élvezett. A szaúdi koronaherceg a tárgyaláson felszólította Iránt, hogy működjék együtt a térség országaival. Biden pedig azt szögezte le, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozzák Irán atomhatalommá válását. A megbeszéléseket követően az Egyesült Államok üdvözölte az OPEC+ korábban bejelentett termelés növelését. Az OPEC+ néven ismert informális együttműködés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjait, valamint Oroszország vezetésével a szervezeten kívüli nagy olajtermelőket tömöríti. A bejelentések között szerepelt azt is, hogy kivonják az amerikai és más országokból származó békefenntartókat a Szaúd-Arábiának Egyiptomtól átengedett Tiran-szigetről, ahol egy 1978-as egyezmény keretében állomásoztak. Az Akabai-öböl bejáratánál található Tiran stratégiai jelentőségét az adja, hogy Eilat izraeli kikötőjéből a Vörös-tengerre kivezető egyetlen útvonalon fekszik. Washington mindemellett üdvözölte Szaúd-Arábia döntését, hogy megnyitja légterét az Izraelbe tartó, illetve onnan induló polgári repülőgépek előtt, amit korábban ritka kivételektől eltekintve nem engedélyezett. Bár Izraelnek és Szaúd-Arábiának nincsenek egymással diplomáciai kapcsolatai, és Rijád nem ismeri el Izraelt, az utóbbi időben több izraeli-szaúdi megbeszélés zajlott zárt ajtók mögött, elsősorban mindkét állam közös riválisa, Irán kapcsán. Szaúd-Arábia már korábban megnyitotta légterét az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint az Izrael és Bahrein között közlekedő repülőgépek előtt. Abu-Dzabi és Manáma az úgynevezett Ábrahám-egyezmény keretében 2020-ban - az Egyesült Államok közvetítésével - normalizálta kapcsolatait Izraellel. (MTI, az Ökölpacsi a koronaherceg és az amerikai elnök között. A kivégzőosztagot irányító szaúdi trónörökös kezéhez vér tapad... (TASR/AP)