Új Vasvármegye, 1946 (2. évfolyam, 93-172. szám)
1946-08-01 / 93. szám
Il szociáldemokrata vasutasok A Szociáldemokrata Párt szombathelyi vasúti pártszervezete üzemi taggyűlésen hozott egyhangú határozat értelmében a Forint bevezetésével kapcsolatban a következő kéréssel fordul Miniszter Úrhoz: Akadályozza meg Miniszter Úr, hogy közszükségleti cikkek augusztus 1-e után szabad forgalomban maradhassanak. A dolgozó munkástömegek szükségletének fedezését, valamint a Forint stabilizációját csak úgy látjuk biztosítva, ha az adagolást minden közszükségleti cikkre bevezetik és az úgynevezett szabadforgalmat ezekre a cikkekre vonatkozóan teljesen beszüntetik. Tiltakozunk az ellen, hogy az u. rt. szabadkereskedelem a fftkeMsz/Sh hiridháha inittazca uihril p.zt az áruhá*z a Közellátásügyi Miniszterhez letet, amely a munka verejtéke jogán a dolgozókat illeti. Hasson oda Miniszter Úr, hogy ilyen kettős forgalom ne létezhessék. Minden dolgozó hozzájuthasson a számára nélkülözhetetlen fejadaghoz, de ezen a fejadagon felül, se nyerészkedés, se spekuláció, se áruhalmozás céljára árukészlethez senki ne jusson. Sürgős intézkedését várva vagyunk Szombathely, 1946. július hó 31-én Barátsággal a Szociáldemokrata Párt szombathelyi vasútüzemi pártszervezete nyílt levele Ara 40 fillér 1 A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT VASMEGYEI SZERVEZETÉNEK PoLitik^llíalaPja | . 1 ■ ar- ■■ ■ i r1—n—■^ r — .tr t r—"■ .................b w .mn^ r—■—^ r——ír ■■■' miwmy 8i,« <■ |, ■ —■■■ ■»»— Mö^sétettéM a magyar béketervezet szövegét A Jövő békéjét és nem a háborúját akarja megteremteni a békeértekezlet Londonból jelentik. A párisi szerződéstervezetet átadták Magyarországnak. Budapestről jelentik. A szerződés, tervezet bevezetőjében megállapítja, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjet-Unió és az Egyesült Nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség rá eső részét viseli. Magyarország 1944. december 20-án Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával visszaállítják az 1938. január hó 1- előtt volt magyar határt. Az 1940. augusztus 30-án aláírt bécsi döntés hatályát veszti. Magyarország és Románia között az 1938. január 1-én érvényben lévő határt állítják vissza. A szovjet-magyar határvonal az, amely 1938. január 1. előtt a magyar-ruthén határ volt. A magyar-csehszlovák határ szintén az 1938. január 1. előtt lévő határ lesz. Egy megjegyzés hozzáfűzi, hogy, a szöveget ideiglenesnek kell tekinteni mindaddig, míg az érdekelt nemzetek ki nem fejtik álláspontjukat. A politikai záradék arról szól, hogy minden magyar területen élőszakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal és hadatüzent Németországnak, 1945. január 30-án fegyverszünetet kötött. A Szovjet Unió, a Szövetkezett Hatalminak és Magyarország békét kívánnak kötni, a fent említett események következtében még rendezendő eseményeket rendezni fogják. A Magyarországgal való béketervezet a következőket tartalmazza: személynek biztosítani kell a szabadságjogokat, a politikai véleménynyilvánítás, a gyülekezés szabadságát, a szólás- és a sajtószabadságot. Magyarország kötelezi magát arra, hogy szabadon bocsát, minden olyan személyt, akiket fajiságuk miatt fogva tartana. Magyarország feltöröl minden fajilag diszkrimináló törvényt és kötelezi magát arra, hogy ilyen törvényt többé nem hoz. A fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarország kötelezi magát arra, hogy feloszlat minden fasiszta szervezetet. A szerződéstervezet szerint Magyarország kötelezi magát, hogya jövőben ilyen szervezetek létesítését nem tűri el. A magyar szárazföldi haderőt oly mértékben korlátozzák, hogy azok kizárólag a belső rend fenntartását szolgálják. A szárazföldi hadsereg létszáma a folyamőrséggel, és a légelhárítószemélyzettel együtt nem haladhatja meg a 65.009-t. A légihaderő 90 repülőgépből állhat a tartalék gépekkel együtt. A légihaderő személyzete nem haladhatja meg az 5000 főt. Mindazokat az egységeket, amelyek a közölt létszámot meghaladják, a békekötés ratifikálása utáni 6 hónapon belül fel kell oszlatni. Magyarország kötelezi magát. Magyarország kötelzi magát, hogy megteszi a szükséges lépéseket a háborús cselekményekkel vádoltak le-letartóztatására. Magyarországnak jóvá kell tennie a Szovjet Uniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott háborús károkat. Figyelemmel arra, hogy Magyarország háborút üzent Németországnak, csak részleges kárpótlásra kötelezik. A jóvátétel összege 300 millió dollár, amelyből 200 milliót a Szovjet Uniónak, 100 milliót pedig Csehszlobégy együttműködik az Egyesült Nemzetekkel. Kötelezi magát arra is, hogy sem német, sem pedig japán gyártmányú repülőgépet nem vásárol. A magyar hadifoglyokat, amint lehetséges hazaszállítják, A szállítási költségek Magyarországot terhelik. A szövetséges haderők kivonulása a békeszerződés után 90 napon belül megtörténik. A Szovjet Uniónak azonban joga lesz annyi katonát Magyarországon tartani, amennyi szükséges lesz az Ausztriába vezető közlekedési útvonalak biztosítására. Magyarország és Románia között megszűnik a háborús állapot, mihelyt a nagyhatalmak a két országga a békeszerződést ratifikálják.vákiának és Jugoszláviának tartozik fizetni. A magyar kormány kötelezi magát arra, hogy a jövőben visszaállítják az Egyesült Nemzetek alattvalóinak jogait, és a nevezettek minden tulajdonát. Az elveszett értékek egy-k harmadát Magyarországnak meg kell téríteni és e térítésből az Egyesült Nemzetek mindegyike egyenlő alapon részesül. a szerződéstervezet szerint A szerződéstervezet katonai záradéka Kinek kell jóvátételt fizetnünk