Uj Vilag, 1943 (3. évfolyam, 30. szám)
1943-07-24 / 30. szám
1943. július 24. szombat tutixe Kállay vidéki körúton Kállay miniszterelnök az elmúlt hetekben nagy vidéki túrán volt. Szegeden kezdte, azután Szabadka, majd Pécs került sorra. Erdélyi és felsőmagyarországi városok is szerepeltek a listán. Ennek a körútnak , amelyben a főispánok is részt vettek, a vidéken uralkodó rossz hangulat adott fontosságot. Voronezs még lángol az emberek emlékezetében. Sztálingrád, Tunisz és Szicília rávetik árnyékukat a közelmúltra, a jövőre és a magyar népnek úgy tűnik, hogy a suttogva beígért, a propaganda minden eszközével terjesztett „nagy német offenziva” ígérete is csak ígéret marad. A népet belekényszerítették ugyan a háborúba, de az intellektuális elemek figyelemmel kísérve a német esélyek egyre feltűnőbb csökkenését, már nem bíznak egy német győzelem eshetőségében. A lakóság minden rétege bizalmatlanul fogadja a Horthy- Kállay kormányzat nyilatkozatait. A kormánypárt legutóbbi konferenciáján Antal Istvánt elárasztották szemrehányásokkal, hogy nem tett intézkedéseket a néphangulat fokozódó romlása ellen. Így merült fel az az ötlet, hogy a miniszterelnök vegye kezébe a propaganda irányítását is és látogasson meg minden fontosabb helyet, ahol a „kedélyek javítására” szükség van. De hol nincsen erre szükség? kevés hatalmat adtak a kezébe, mint elődjeinek. Mindenki tudja hogy az új hadügyminiszter is alárendelt szerepet játszik és csak végrehajtja a kapott parancsokat. Nagy szenzációt keltő bejelentése volt a miniszterelnöknek a napi kenyéradag 16 dekáról 20 dekára emelése. Eredetileg lel akarta szállítani a napi kenyéradagot, de látván az ilyen hírek nyomán keletkező felháborodást, legjobbnak tartotta, ha eláll tervétől, s hogy bebizonyítsa a hírnek „hamisságát”, éppen az ellenkezőjét helyezi kilátásba. Egyelőre a rendelet életbelépését az év végére halasztotta, s ezért az egész kenyéradag-hadjárat egy nagy baklövésnek bizonyult, hisz a szélnek eresztett „jó terméshírek” alapján az éhes nagyközönség a kenyéradag lényeges felemelését várta és ehelyett ismét csak a megszokott ígéreteket kapta. Szegeden Kállay a kenyérmagvak árának felemelését jelentette be, hogy ezzel a gazdák körében keltsen kedvező hangulatot. A búza új ára 40 pengő, a rozsé 37 pengő, illetőleg ennyi lenne, ha a kisgazda szabadon kereskedhetnék terményeivel. De a szabad kereskedelem régen megszűnt. Hiszen a gazda megkapná az új árnak sokszorosát is, ha annak adhatná el termését, akinek akarja. A hivatalosan bejelentett áremelés következménye az lesz, hogy még jobban felhajt már úgyis elviselhetetlenül magasan. Kérdés, hogy a kormány gondoskodik-e a fizetések megfelelő emeléséről is? Erre a kérdésre kitérően válaszolt a miniszterelnök és kijelentette, hogy természetesen a fizetések emelkedésének nehéz lépést tartania az utolsó három év fokozatos áremelkedésével. Kállay befejező beszédében igyekezett közönsége hangulatát nemcsak buzdítással, de fenyegetéssel is befolyásolni. Kijelentette, hogy az országnak csak egy ellenségét ismeri, azokat a polgárokat, akik nem hajlandók alávetni magukat a kormány rendelkezéseinek. Ezek ellen minden intézkedést meg fog tenni. Bizony elég csikorgó hang ez egy miniszterelnöki diszbeszédben. Gábor Andor. K-nb. .. ii- D3~ |j«.. egyéji.cikkek idyek ta. Egyike volt ezeknek Nagy Vilmos hadügyminiszter lemondásának megmagyarázása, mellyel megvilágította a közönség előtt hogy a voronezsi csapásért nem maradnak büntetlenül a felelős személyek. Az új hadügyminiszternek, (Csatay ezredes), akit az ismeretlenség homályából helyeztek előkelő hivatalába, éppen olyan A magyar probléma megvilágítása angol nyelven! The Hungarian Problem Írta: Vámbéry Rusztem Előszóval ellátta: Jászi Oszkár Ára: 1 peso Kaphatók: Barna és Fia könyvkereskedésében LA VALLE 379 JURAMENTO 2384 Csendes Szent István Magyarországon A nácik hírügynöksége közli, hogy ez idén „a helyzetre való tekintettel” a Szentistvánnap a szokásos ünnepségek nélkül folyik le. A vidékiek Budapestre való özönlését is „megfékezik”, hogy — amint a náci hírügynökség jelenti — „elkerüljék a közlekedés és elszállásolás zavarait.” Világos, hogy Kállayék attól félnek, hogy a Budapestre özönlő vidékiek Budapest lakóságával együtt, a jelenlegirendszer és a nácizmus ellen való tüntésre használnák fel a szentistvánnapi körmenetet és tömegösszejöveteleket. A kormány irtózik, minden tömegmegnyilatkozástól, mert tisztában van azzal, hogy politikájával a magyar nép hatalmas többsége ellenségesen áll szemben. Így Kállayék még az imperialisztikus jellem AVite'ítV'*Istvánnapi ünnepségekről is kénytelenek lemondani, hogy alkalmat ne adjanak a magyar nép igazi akarata megnyilatkozására. FREIE DEUTSCHE BUEHNE Teatro Aleman Independlente 1243 Casa Fe del Teatro, Santa U. T. 41 - 2932 Direcciőn: P. WALTER JACOB Julius 24-én, szombaton délután fél 6 és este fél 10 órakor Julius 25-én, vasárnap délután 6 órakor „AM TEETISCH” Karl Sloboda 3 felvonásos vígjátéka Helyárak: 1—4 peso Jegyek elővételben: Barna, Lavaile 379, U. T. 31-7427. Barna, Juramento 2384, U. T. 73- 4777. Bücherstube, Reconquista 424, U. T. 32-0847. Cosmopolita, Corrientes 424, U. T. 32-2490 3. oldal A csábítóan szép mumus Olaszországnak ütött a tizenkettedik óra. A vészharangot azonban nem Mussolini húzta meg, hanem Carlos Scorza, a fasiszta párt főtitkára. A Duce, a nyolc millió szuronyáról és bőbeszédűségéről nevezetes hadúr épp akkor némult meg, amikor kutyakötelessége lett volna beszélni. Ámbár igaz, hogy ő se mondhatott volna mást, mint Scorza. A végveszély órájában, s amikor a szövetséges csapatok már majdnem elfoglalták Szicíliát s Rómát is bombázták, ugyan mit is lehet mondani ? Lehet rezignált hangon a megadást ajánlani s lehet drámai lendülettel a végsőkig való kitartásra tüzelni. Scorza az utóbbit csinálta. Beszéde retorikai szempontból kifogástalan, úgynevezett „most, vagy soha” beszéd volt, csak éppen a meggyőző erő hiányzott belőle. Legkevésbé meggyőző akkor volt, amikor a szövetséges győzelem ördögét festette a falra. „Milyen sors vár ránk, ha az ellenség győz?” — kérdezte. S mindjárt válaszolt is: „A rabszolgaság.” Ezt nem hiszi el senki. „Minden fizikailag alkalmas olaszt elhurcolnának az uráli bányákba.” Ez az állítás is sokkal valószínűtlenebb, semhogy hitelre találhatna. De ezután előhozakodott a legnagyobb tromffal. A legijesztőbbel. A leghátborzongatóbbal. „Ha nem tartunk ki az utolsó csepp vérig, akkor, akkor az a veszély fenyeget, — remegett bele Scorgi hangja a mikrofoszra — hogy átüöltözünk a pincérek és portások nemi, kétéves szállodáink tele lesznek angol és északamerikai turistákkal.” Hát ha ezt Scorza mumusnak szánta, akkor bizony — valljuk be — rossz helyen kereskede. Mert ez a mumus olyan györtyű, olyan csábítóan szép, hogy mindenre inkább alkalmas mint ijesztgetésre. Abban ugyan sok a túlzás, hogy az olaszok átváltoznak „pincér és portásnehizetté”, mert például se Scorza, se Farinacci, se Virginio Gayda nem számíthatnak egy jól jövedelmező portási állásra, de ami a szállodák túlzsúfoltságát illeti, azerintünk az olasz nép szevrepelve várja, hogy Scorzának ez a fenyegetése valóra váljon. Igenis, teljenek meg csak a szállodák, andalogjanak csak szerelmes párok a taorminai rózsaszigetekben, etessék csak a turisták a Szent Márk tér sovány galambjait, járják a képtárakat, vegyenek velencei csipkét, költsék a jó finom valutát, ez kell az olasz népnek, százszor inkább ez kell, mint a nyomorúságot, pusztulást és halált hozó fasizmus. Olaszországnak mindig az idegenforgalom volt a fő jövedelemforrása s ha Scorza most az idegenforgalom „rémével” fenyegette meg az olasz népet, akkor — szerény véleményünk szerint — ezzel csak a véget siettette. Elrettenteni akart valamitől, ami után epedve vágyakoznak az olaszok. Ellenállásra buzdított, de ugyanakkor csábító lehetőségeket is megvillantott, amelyeket csak a megadás válthat valóra. Végeredményben tehát „defallista” beszédet mondott, amiért megérdemelné, hogy az utolsó pillanatban kizárják a kimúlás előtt álló fasiszta pártból. .. WO. a jk urus női szabósága Ro-ijguez Peiia 419 Orientes 1700 magasság ' U. T. 35-7131 Nagy választék őszi és téli szöveti vjlágokban Figyelem MAIPV 443 U. T. 31 - 1347 A DaNUBIC árul Ízletes magyar és nemzetközi konyhával márkás italokkal, hangulatos zenével és elsőrangú, figyelmes kiszolgálással várja a mélyen tisztelt magyar kolóniát és tisztelt barátait. LADÁNYI és STEIN A TÖREKVÉS JUBILEUMI PROGRAMJA: Julius 24-én: ma, szombat este kulturest Hogyan épül egy kulturegyesület — Kik építették a Törekvést? — Adomák, események, emberek Julius 25-én: holnap, vasárnap | A SADOI a Törekvés punta chicai strandján Részvételi dijpeso Julius 31 én: j Augusztus 21-én: MŰSOROS | r m. t é. ~ i#l ! házi mulatSági Szent val , a Garibaldiban A Törekvés színjátszói által előadott, legnagyobb sikerű színdarabok , az egész demokratikus magyar ko-j reprizelonia részvételével