Uj Világ, 1954. december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1954-07-01 / 26. szám

Parkosítják Moszkvát. — Ezt a hatalmas teret nemrég még aszfalt borította. Ma pedig virágágyak, díszcserjék, fasorok üde színeiben pompázik a Bolotnaja ploscsagy. — „Sáros tér" — a moszkvaiak egyik kedvelt sétahelye Egy gyár az 1200 körül A Szovjetunió térké­pe igazán nagy, mégis­­mégis sűrűn beboríta­nák a fekete pontok, ha azokkal jelölnénk meg azt az 1200 helyet, ahol új könnyűipari gyárakat építenek, vagy alakíta­nak újjá. Íme, egy épülő gyár az 1200 közül: Csebok­­s­záriban, a Csuvas Autonóm Köztársaság fővárosában, a Volga jobbpartján új pamut­textilgyár létesül. Már áll a fonoda négyemele­tes épülete, több mint 40 millió rubel költséggel 2000 korszerű gépet sze­reltek fel benne. A szö­vőde építkezése is a vé­ge felé tart. A gyár mel­lett lakótelep is épül. Már több utca készen van, két-háromemeletes házak sorakoznak raj­tuk. Van már középis­kola, napköziotthon, böl­csőde, ipari tanulóisko­la, étterem és kávéház, üzletek és kenyérgyár. Az év végére készül el a kultúrpalota. Épül a gyár, de már dolgozik is. A szakmai továbbképző tanfolya­mokon tavaly több mint ezer szakmunkást ké­peztek ki. Tengeri történet Az Uellen-kolhoz fó­­kavadászainak egy cso­portja motorcsónakon a tengerre szállt. A motor váratlanul elromlott, s vihar tört ki. Az úszó jégtömbök szétmorzso­­lással fenyegették a kis hajót. Lehetetlen volt evezővel elérni a partot. Hatalmas jégtömb szorí­totta a csónak oldalát s a vadászok átmásztak a jégre. A csónakot ma­gukkal húzták és lefe­küdtek, hogy minél szi­lárdabban tarthassák magukat ezen a bizony­talan, ingadozó támasz­ponton. Beállt az éjszaka. Sű­rű felhők ereszkedtek alá. A hullámok hintáz­­tatták a jégtömböket, egyre-másra törték széj­jel őket. Az egyik jég­tömbön keményen har­colt életéért hét szovjet ember. Halálosan fárad­tak voltak, reszkettek a hidegtől, megdermedtek, ruhájukat jégkéreg bo­rította el. Az északi sarki légi flotta egyik repülőgépét küldték az eltűntek megkeresésére. Borisz Minkov, a tapasztalt pilóta hosszasan és ki­tartóan, több napon át kereste a csónak sötét foltját a vízen. Végül a Nanyamo-teleptől mint­egy 30 mérföldre meg­lelte a vadászokat. A szerencsétlenül jártak­nak élelmiszert és egy hordó vizet dobott le. Amint leereszkedett a tenger fölé, látta, hogy a jégtömb már majd­nem széjjelmállott. S a vihar csak erősödött. Minkov értesítette a­­ Temp nevű hajót, amely a Provigyenije-öbölből a vadászok megmentésére indult — Siessetek — sür­gette a rádión. —‘ Sies­setek! A vadászok ezalatt visszamentek a megron­gálódott csónakra. Már elvesztették a megme­nekülés reményét De a Temp nem késlekedett. Szmiszorenko kapitány idejében segítséget vitt. Kis hajójuk nagy koc­kázatot vállalva, odaállt a motoros mellé és fe­délzetére vette a vadá­szokat. Mindannyian ép­ségben megmenekül­tek ... Új szakasz a kujbisevi építkezésen Nyár van Kujbisev fe­lett, a Zsiguli-hegyek mellett is, ahol a nagy volgai erőművet építik. A munka egyre gyorsal Az óriási erőmű építé­sén már hosszabb időt dolgoztak, mint arpeny­­nyi még hátra van. A szovjet lapok azt írják, hogy az építkezésen megkezdődött a „nagy beton“, azaz megindult a nagyszabású betono­zás. Május 20-én 24 óra alatt 10.770 köbméter betont építettek be. Ez a szám messze felülmúl­ja a szovjet építkezése­ken eddig elért eredmé­nyeket, akár az idő rö­vidségét, akár a beton mennyiségét tekintjük is. Persze, megvan a le­hetőség az ilyen tempó­ra, hiszen több beton­gyár működik az épít­kezésen. Az egyik be­tongyár 24 óra alatt 8 ezer köbméter betont termel. Nagy esemény volt az építkezésen a Volga feletti drótkötél­­pálya elkészülte. A Vol­ga felett 70 méter ma­gasságban szállítják a csillék a kavicsot a balparton lévő beton­­gyáraknak. Érdekes képzőművészeti kiállítást rendezett a moszkvai Gorkij kul­túr­­parkban a szovjet szak­szervezetek szövetsége munkások, tisztviselők, különböző foglalkozású dolgozók mintegy 2000 fest­ményéből, illetve szobor­művéből. • • • Leszállították a mozije­gyek árát a Szovjetunió­ban. Június 1-től a városi filmszínházakban átlag 10, falun 20 százalékkal ol­csóbbak a helyárak. Az if­júság a városokban 1 ru­belért, a falvakban St ké­pekért válthat jegyet. A népszerű-tudományos és dokumentfilmekhez 1 ru­belben állapították meg az egységes helyárat. * * • A Csehov-ünnepségek alatt, július közepén, 10 szovjet színház játszik Cse­­hov-darabot. A jubileumi ünnepségeken külföldi vendégek is rész­tvesznek. Tü­rkmédiában 1­955-ben «08 ezer tonnára, 1950-ban «21 ezer tonnára növelik a gyapottermést. Mintegy 100 kilométer hosszúságban megépítik a Kara-Kum­­csatornát, amely 10 ezer hektár földet öntöz, majd a Murgab folyóba ömlik- Az Amu-Darja és a Mur­gab felől egyaránt ássák már a csatorna medrét. Moszkvai színházait mű­vészei vendégszerepeltek az Altaj vidékén, a szűzföldek megművelői előtt. Minde­nütt sokezres tömeg gyö­nyörködött a Művész Szín­ház és a Sztanyiszlavszki­­ Opera tagjainak hangver­senyében.* • • Nagy csoport Szverdlov­­szki orvos utazott Kazah­sztán új szovházaiba, a felszántott szűzföldekre. Sátrakban rendelnek, ott végzik a kisebb műtéte­ket is­* * * * A Kubány folyó vidékét a Szovjetunió egyik leg­fontosabb rizstermő vidé­kévé változtatják. A fel nem használt árterületeken 1900-ban már 5 millió mázsa rizst termelnek. A következő években 5 ön­tözőrendszert és 2 víztáro­lót építenek. * • • A szovjet középiskolák­ban az idén *80 ezer ta­nuló szerezte meg az érett­ségi bizonyítványt. Moszk­vában 27 ezer tanuló — majdnem kétszerte több, mint tavaly — tette le az érettségi vizsgát. Háztáji gazdaságok Július elsejéig a Szov­jetunióban befejezték a háztáji földek adatai­nak összeírását és el­lenőrzését. Minden dolgozó kol­hoztagnak joga van ház­táji gazdaságra. A tava­lyi adótörvény értelmé­ben kisebb adót kell fi­zetni érte, mint koráb­ban. A föld jövedelmé­től függetlenül fix­ téte­lek alapján vetették ki az adót. Az adó megha­tározása során a földte­rületből leszámítják az épület, cserjék, erdők, közutak, vízmosások és szakadékok területét. Érdekes, hogy nem minden kolhozparaszt tart igényt háztáji föld­re. Sokhelyütt olyan vi­rágzó és sokoldalú a kolhozgazdaság, hogy biztosítja tagjainak min­denoldalú terményszük­ségletét, ezért a kolhoz­­parasztok kérték, hogy csökkentsék háztáji föld­jük területét. Az ilyen kérelmeket a kolhozpa­rasztok közgyűlése tár­gyalja meg. Bár csak a dolgozó kolhoztag kaphat egyé­ni gazdaságot, ez ma azt jelenti, hogy az egyedülálló, dolgozni nem tudó öreg kolhoz­tagok nem kaphatnak földet. Ezek a kolhoz­­parasztok valamennyi jogát élvezik. Megtart­hatták háztáji földjei­ket a gépállomásokra beosztott traktorosok és gépkezelők is. Megfékezték és nemsokára a termelés szolgálatába állítják az Uraiból aláhömpölygő Kámát, Volga legnagyobb mellékfolyóját. Képünkön: a Molotov város közelében épülő kámai vízierőm bukógátjának alsó szakasza „telt ház" a Szahalin közelében fekvő Fókasziget homokos partján. A fiatal medvefókák ezre „szülői felügyelet alatt" élvezik a nyári napsütést Mi a teendő a szovjet mezőgazdaságban? A jelen állapotot és a teendőket gondosan felmérő jó gazda módjára vizsgálta meg a mezőgazdaság hely­zetét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának június 24-i teljes ülése. Az ülésen hozott kö­rültekintő, sok-sok részletkérdésre ki­terjedő határozat világos bizonyság arról, hogy a párt milyen fontos­nak tartja a mezőgazdaság szerepét a jólét és bőség fokozásában. A határozat először is megállapítja, hogy a mezőgazdaság további felvi­rágzására tett intézkedések meghoz­ták első gyümölcseiket: az idén sok­kal szervezettebben, jobban és hama­rább végezték el a tavaszi vetést, mint tavaly, bővebben alkalmazták az olyan módszereket is, mint a négy­zetes vetés. Az idézett számok között talán a legérdekesebb: tavasszal 9,5 millió hektárral nagyobb területet ve­zettek be, mint az előző évben. Túl­teljesítették a szűzföldek megműve­lésének tervét, 2,3 millió hektár he­lyett több, mint 3,5 millió hektár új földet vetettek be gabonával. E földe­ken már 124 gabonaszo­bozt szervez­tek, építkezésre itt 400 millió rubelt utaltak ki. S ami a teendőket illeti, azok egy­részt az igen élesen feltárt hibákból, másrészt az időszerű gazdasági fel­adatokból adódnak. A határozat négy pontban foglalja össze a teendőket, körvonalazza a minisztériumok és egyéb illetékes mezőgazdasági szer­veik feladatait. Vannak a határozat megállapításai közt olyanok, amelyek szembeszökően elvi jelentőségűek, s iránymutatóak lehetnek számunkra is. Az első pont a növényápolás kérdé­séről szól, hansúlyozza: a helyi viszo­nyok kívánalmai szerint kell alkal­mazni mindenütt a megfelelő agro­technikát. A gépállomások feladata, hogy minden körülmények között tel­jesítsék a gépesített sorközi művelés tervét. A kapások művelésénél fel kell eleveníteni a munkacsapat-rend­szert, melyet az utóbbi időben kezd­tek lebecsülni. Nem kevésbbé fontos a határozatnak az a része sem, amely nyomatékosan hangsúlyozza: a mező­­gazdaság növényvédőszer szükségle­teit teljes mértékben ki kell elégí­teni, s erről egyenesen a miniszterta­nácsnak kell jelentést tenni. Minden paraszt tudja, hogy most a legfontosabb: a termésbetakarítás. A párthatározatnak is ez a leghosz­­szabb fejezete, a harmadik pontja. (A második pont a takarmány­ be­készítését taglalja s kiemeli, hogy az aratás kezdetéig mindenütt be kell takarítani a szénát.) A szovjet me­zőgazdaságban az idén 350 ezer kom­bájn arat. Szól a határozat a gépjaví­tásról, ennek mindennapos ellenőrzé­séről, a kombájnok mellett mozgó­­javítóműhelyek létesítéséről, szérűk, pajták építéséről, a tisztítógépek fer­tőtlenítéséről, a csapadékos vidéke­ken fedett szérűk építéséről, majd rátér a termésbetakarítás tervszerű­ségének dolgára, össze kell állítani a betakarítás és a terménybeadás ütem­tervét, a kombájnoknak ki kell osz­tani a learatandó területet, össze kell állítani a gép órás­ ütemtervét és me­netirányának tervét. A dolgozó em­ber szükségletei különös hangsúllyal szerepelnek a határozatban, amely még azt is előírja, hogy a mezei szál­lásokon iparcikk-árusítást is kell szervezni, biztosítani kell a napközi­otthonok és bölcsődék éjjel-nappali működését. Veszteségmentesen aratni, betakarí­tani! Ebből a célból szervezik meg a többi között a gabonaérés figyelését, a csapadékos vidékeken ezért kell munkába állítani az egyszerű arató­gépeket is, ezért szervezik meg a ka­­lászgyűjtést. A learatott területet naponta kell átadni , biztosítani kell a cséplőgépek megszakítás nélküli munkáját. Említsük még meg a be­takarítás fejezetéből a cukorrépát, amelynél a kézimunkát az idén már a minimumra kell csökkenteni. A határozat negyedik része meg­állapítja, hogy az idén a beadás és az állami felvásárlás mérete azért nö­vekszik, mert az anyagi érdekeltség növeléséről hozott intézkedések nö­velték a termelői kedvet. Mivel a be­adási tervek és az állami felvásárlá­sok terveinek maradéktalan teljesí­tése révén látják el a lakosságot me­zőgazdasági termékekkel, az ipart pedig nyersanyaggal, a határozat hangsúlyozza a gyors és veszteség­­mentes beadás jelentőségét. Egy-egy köztársaság, terület vagy járás csak akkor teljesíti felvásárlási és beadási feladatát, ha mind a kettőnek együt­tesen tesz eleget. A később­­beérő nö­vényeket, kukoricát, pohánkát ter­melő kolhozoknak megengedik, hogy kukorica és pohánka beadási kötele­zettségük előtt eladhassanak gabonát az idei termésből. Ha egy kolhoz tel­jesíti beadási kötelezettségét, a kerü­let­ beadás teljesítésétől függetlenül vásárolhatnak tőle gabonát az illeté­kes szervek. Egész sor intézkedés történik a kol­hozok anyagi érdekeltségének további növelésére. Fékiául csökkentik a ga­bona és olajmag beadásának normáit. Megtiltják a helyi szerveknek, hogy a kolhozokra kötelezettségeiken túl is kivetést rójjanak. A kolhoztagok ház­táji gazdasága után a mostani évtől fogva nem kell gabonát beadni. A hátralékot minden kolhoznak elenge­dik. A begyűjtő meggyorsítása érde­kében jobban ki kell használni a ren­delkezésre álló teherautókat, sőt, a népgazdaság egyéb ágazataiból is autókat kell rendelkezésre bocsátani. Figyelemre méltó intézkedés, hogy a városkörnyéki kolhozokat és szovho­­zokat az étel­miszerüzletekhez és vál­lalatokhoz kell kapcsolni, hogy ezáltal a beadott termény közvetlenül a ke­reskedelmi hálózatba, illetve a válla­latokhoz kerüljön. Munkafegyelem, termelékenyebb munka, szocialista verseny, jó politi­kai nevelés — e kérdések szerepel­nek a határozat befejező részében. A jólétükért munkálkodó emberek ezen az úton tudják megvalósítani a nagy gondossággal kijelölt feladatokat a Szovjetunióban éppen úgy, mint ná­lunk.

Next