Uj Világ, 1956. október (9. évfolyam, 27-42. szám)
1956-07-05 / 27. szám
lácrátót— kicsi vidéki őrhelye a magyar tudományos kutatásnak. Min dolgoznak az itteni tudósok, milyen eredménnyel gazdagítják mindennapi életünket? Erre kerestem a választ, s ezt szeretném tömören összefoglalni híradásomban. Magyarország kultúrflórája Dr. Mándy György professzor a mezőgazdasági kultúrnövények élettani vizsgálataival foglalkozik. A növények növekedése, a vízgazdálkodás, a növények igényei a fejlődés különböző szakaszaiban — ezek adják kutatótevékenységének sommáját. Vizsgálataihoz új módszereket dolgozott ki, ezekkel a növénynemesítők m már egy év alatt részletesen tájékozódhatnak növényeik gazdaságilag fontos tulajdonságaira vonatkozólag, s nagymértékben megrövidíthetik az új fajták előállításának idejét. Az elkövetkező években Magyarország Kultúrflórája címen húszkötetes könyvsorozat jelenik meg Mándy professzor szerkesztésében. Ehhez hasonló vállalkozás — mely egy ország összes kultúrnövényének részletes ismertetését adja a tudományos és gyakorlati szakemberek kezébe — eddig csak a Szovjetunióban ismeretes. A kultúrflóra-sorozatnak az elmúlt évben öt mintakötete jelent meg. Ezeket a mintaköteteket a szakemberek alaposan megvitatták, s a vitákon már kialakult a tartalom és a beosztás kérdése, amely irányadó lesz a további munkánál. A vácrátóti intézet a könyvek megírásában is jelentős részt vállalt. Új út a rákkutatásban — A rákproblémát a legkülönbözőbb oldalról próbálták már megközelíteni — mondotta dr. Zsolt János tudományos munkatárs. Sokféle úton értek el eredményt: sebészeti beavatkozással, gyógyszeres kezeléssel, de ezek az eredmények még nem kielégítőek. — Én a rák keletkezésének kutatásához abból az elképzelésből indultam ki, hogy a ráksejtek keletkezése és a kultúrélesztők (az iparban használt jól erjesztő élesztő) kialakulása analóg folyamat. Az élesztők törzsfejlődését (evolúcióját) igyekszem felderíteni, ebből a szempontból dolgozom fel a rendkívül gazdag élesztő-irodalom adatait, s ilyen irányú kísérleteket állítok be a kutatómunkámba. — A legtávolabbi cél: a rák keletkezésének problémájához is közelebb jutni e kutatásokkal De van közelebbi, praktikus cél is. Az élesztők törzsfejlődésének megismerése ugyanis elősegítheti az erjesztő iparok céljaira alkalmasabb élesztőfajták kinemesítését. Tisztán tudományos feladat pedig, hogy megismerjük az evolúciót a mikroorganizmusok körében. A leszármazás tényét — amelyet Darwin ismertetett el — a magasabbrendű szervezetekben fedezték fel. De rendkívül változékony mikroorganizmusok ugyanúgy történetileg kialakult szervezetek, mint a magasabbrendűek. — Egy kémcsőtenyészetben mutatkozó változások tulajdonképpen evolúciót (fejlődést) mutatnak, bár ez mégis nem általánosan elfogadott a kutatók között. Pedig egy mikroorganizmus-tenyészetben, ahol a generációk esetleg óránként követik egymást, s a magasabbrendű szervezetek generációs idejét tekintve évezredek telhetnek el napok alatt, az észlelt megváltozások a magasabbrendűek evolúciójával joggal hozhatók párhuzamba. Új kőrisfaj Dr. Kárpáti István tudományos kutató, aki az ártéri erdőtérképezés munkáját végzi, a Dráva árterében új kőrisfajt fedezett föl. Ez a drávamenti kőrisfaj lényegesen jobb minőségű, mint az ország többi részén található kőrisek. A vajszlói és sellyei kőrisért, mely az ártéri ligeterdőkben tömegesen fordul elő, régen magas árat fizettek a külföldi piacon. Érdekes a dologban, hogy sem az erdészek, sem a botanikuskertek nem tudtak róla. Egy kalap alá vették a többi kőrissel. Dr. Kárpáti István most javaslatot ad be a drávamenti kőris nagyarányú hazai termesztésére. Az országban nyolc-tíz munkacsoport dolgozik az erdőtérképezésen, amelynek végső feladata, hogy megállapítsa: melyik erdőtípus helyére milyen fafajtákat érdemes telepíteni. Ma már nem fordulhat elő, hogy a kocsányos tölgyet feltelepítik a hegyre holott az a mocsaras részeket szereti, ott ad nagyobb fatömeget. Négy éve folyik ez a munka, ami az erdőművelésben és az erdőrendezésben nagy segítséget nyújt erdészeinknek. fi gyomok tudósa Magyarországon a felszabadulás előtt 1908-ban jelent meg utoljára könyv a gyomokról . Bizonyára összefüggésben van ezzel az a másik megállapítás, amit dr. Újvárosi Miklóstól, a botanikuskerti osztály vezetőjétől hallottunk, hogy az ország területének harminc százalékát a gyomok teszik. A szántóföldi 4 gyomnövénykutatás, amit az intézet növényföldrajzi osztálya végez, jelentős eredményekkel dicsekedhetik, dr. Újvárosi Miklós egy évtized munkájával az ország 80 különböző helyén végzett gyomnövény-kutatásokat, s több mint tízezer kartotékon őrzi megfigyeléseinek adatait. Ezeknek az adatoknak alapján történik a szántóföldi vegetáció térképezése, amit az országos növényföldrajzi térképezés keretében végez az intézet. A növények társulástani (cönológiai) vizsgálatai pontos gyakorlati útmutatásokat adnak ahhoz, hogy milyen termőhelyen milyen kulúrnövényeket kell termelni. Minden növénynek, így a gyomnak is megvan a maga termőhelyi igénye. Más gyomnövényzet alakul ki a laza, homokos talajon, ismét más az agyagos talajon, sőt a talajvíz mélysége is befolyásolja a gyomnövényzet kialakulását. A társulástani ismeretek birtokában ma már nem kell talajanalíziseket végezni ahhoz, hogy megállapítsuk, mit hová leggazdaságosabb ültetni. A kultúr- és gyomnövények egymásra hatásának ismeretében viszont a vetett növénnyel korlátozni tudjuk a gyomok kifejlődését. Azok a gyomok például, amelyek a búzában jól érzik magukat, a sűrűvetésű rozsban kevésbé életképesek. Ha régen elhanyagoltuk a gyomnövényeket, ma büszkék lehetünk arra, hogy a gyomnövények „adatai“ egyetlen államban sincsenek úgy feldolgozva, mint nálunk. A nagy talajtípusokat gyomtársulási térképpel ma már pontosan meg tudják állapítani. Ú1 botanikuskert Vácrátóton található az ország legfiatalabb botanikuskertje. Meseszép parkban több mint négyezer növényfajta él, köztük egészen ritka növények is. A botanikuskert lágyszárúnövény-gyűjteménye a növények fejlődéstörténetét is bemutatja. Egy dombtetőről sugárirányban, hat sorban ágaznak el a gyeppel határolt virágágyak. Legfelül, a kör középpontjában a legprimitívebb családok, a központtól legtávolabb a legfejlettebbek. A legmodernebb növényrendszertani könyvekben lerajzolt törzsfát itt élő növényekből felépítve szemlélhetjük. Persze, hozzáértő szem kell ahhoz, hogy a rokonságot az egyes növények között felfedezze. Bevallom, nekem nem mindig sikerült. Egyébként — ezt még el kell mondanom — a botanikuskertek a világ legnemzetközibb intézményei. Egy évszázada, hogy a botanikuskertek minden évben összeállítják a maguk magjegyzékét, elküldik a világ minden részébe. A vácrátóti botanikusok napjainkban 240 külföldi kerttel bonyolítanak le magcserét. Fokvárostól a Kola félszigetig terjed ki összeköttetésük, íme, a békés egymásmellett élés gondolatának kivetítődése, amivel a tudomány megelőzte a nehezebb mozgású politikát. Kovács Béla Élő fejlődéstörténet a botanikuskertben (MTI — Kőrös Ida felvételei) (Folytatás az 1. oldalról) Bőr- és Cipőkelléktől visszavásárolja nagykereskedelmi áron — a saját termékét. — Csak nem csinálják meg ezt a körforgalmata gyakorlatban is? Remélem, csak „körbe könyvelnek” és az ára egyenesen ide jön? — kockáztatom meg a kérdést. — Ezt, kérem, én nem tudom — nevet hamiskásan Kővári elvtárs, az elnök. — Ezt a raklámok csináltja- De nem szeretnénk, ha megírná, mert kellemetlenségünk lehet belőle. Remélem, a raktámok ügyesebb, mint azok, akik e paragrafusokat faragják. Mindenesetre javaslom: ha a szövetkezeti kisipar nem ismer „tipikusan félkészárut”, okvetlenül be kell neki mutatni, az Hiedelem szabályai szerint Feltéve, hogy az OKISZ vállalkozik rá és bemutatja őket egymásnak. Az olcsó árucikk meg a forintterv Ki látott már elefántot a Gellérthegyen? Pedig van, mégpedig fehér PVC-ből. Kereken ötezer darabot láttam, ládába csomagolva. Meg még egy sereg játékot — baba, vízipisztoly — ás komoly dolgokat: gépkapcsoló fogantyúk, milliós devizaforint-megtakarítást jelentő gázóraalkatrészek. Készül számtalan iróasztaldísz és puderkompakt is, persze, műanyagból. Sikerült például előállítani olyan púderkészletet, melynek a kiskereskedelmi ára 26 forint, szemben az eddigi 80—120 forinttal. „Ennek biztos sikere lesz!" - mondogatták a gellérthegyiek. Tévedtek. A kiskereskedelmi vállalatok — az óra-és Ékszerbolt, meg az illatszerbolt — csak 2500 darabot rendelt, vidékre meg egyetlen egyet sem. Azért, mert „ilyen olcsó cikkel nem lehet tervet teljesíteni” Mit szólnának hozzá a kiskereskedelmi vállalatok, ha a villamoskalauz is vonaljegy helyett csak 7 forintos hetijegyet adna nekik? Azzal, hogy a Fővárosi Villamosvasút is csak így teljesítheti a tervét: az ő bőrükre? Alrovat és a pénzpocsékolás A Telepes utcai részlegnek kiutaltak egy házat, ósdi, régi házat, olyant, hogy félő, szétrázzák a gépek. Kaptak tatarozásra 350 ezer forint beruházási keretet. És itt jön ismét az OKISZ-bürokrámia. Van a régi ház egyik falán két — egyenkint kb. 4x2 méteres — beugró. A terület gazdaságos kihasználása miatt a tatarozás alkalmával egyenesre kellene építeni a falat. Erre jön az OKISZ és megállapítja, hogy nem építhetik egyszerire, mert a renoválás összegét a tatarozási alrovatról fedezik, a beugrók megszüntetése viszont már a Népgazdasági Beruházási Alrovatot terhelné, ahol pedig nincs e célra 60 ezer forint. Javaslat — az OKISZ illetékeseinek a javaslata hogy tervezzék be jövőre az összeget, még akkor is, ha emiatt a ház jelentős részét újra kell tatarozni. Tehát: inkább adjunk fel jövőre megint 120—130 ezer forintot, de a megfelelő alrovatról, mintsem idén, a nem megfelelő alatról — 60 ezret... Mit mond erre egy helyesen gondolkodó KTSZ-elnök? — Megcsináltatom a saját szakállamra, legfeljebb fegyelmit kapok. Dorgálásnál több úgysem lesz, azt megéri viszont, hogy megtakaríthatunk az államnak 60—70 ezer forintot. Igaza van. Koós Tamás Az Újtemető utca — künn van a XIX. és XVIII. kerület határán — 10-es számú házának lakói fáskamrát szeretnének kapni. Négy-, öttagú család is lakik egy-egy konyhanélküli szobában, s nincs hová tenniük a téli tüzelőt. — Szóltunk mi már mindenkinek — panaszolták. — Járt itt már tanácstag, a kerületi tanács elnöke, de azóta sem történt semmi. Nem törődnek velünk. Elmentünk a XIX. kerületi tanácshoz, elmondtuk, kiknek az ügyében. — Tudunk a dologról, magunknak is fő miatta a fejünk — mondta a vb-titkár. S megtudjuk tőle, hogy miért nem könnyű egy fáskamrát felépíteni. Sikerült a kerületi tanácsnak — sok huzavona után — 400 ezer forintot biztosítani az Újtemető utcai házak rendbehozatalára, beleértve ebbe a szóban forgó fáskamrát is. De mire a keret megvolt, kiderült, hogy a kerületi Tatarozó Vállalat — amelynek papíron a kerületi tanács építési osztálya a közvetlen felettese — nem ér rá elvégezni a munkát. Mégpedig azért nem, mert a valóságos gyakorlatban a városi tanács Építési Igazgatósága rendelkezik vele. Most is csak utólag értesítette a kerületi tanácsot, hogy egészen lekötötte a vállalat kapacitását. Így tehát az a veszély fenyeget, hogy nem sikerül az idén a 400 ezer forintot a kijelölt célra felhasználni, elvész a nehezen megszerzett keret. Baj van tehát a tanács önállóságával, összeül például a végrehajtó bizottság, tervet készít az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, a tanács a tervet jóváhagyja, határozatot hoz róla, azután is az egész terv szertefoszlik, mert a felettesek nem adnak rá hitelt, mondván, hogy más kerületekben égetőbb problémákat kell megoldani. És a sokat emlegetett „keret", amit a kerületi tanácsnak évenként jóváhagynak? Tavaly például a XIX. kerületi tanács jelentős összeget kapott útépítésre. Ezen belül azonban a pénz tetemes részét útkarbantartás, felújítás céljára írták elő, s tetszik, nem tetszik, javítani kellett, felújítani kellett, ahelyett, hogy utat építettek volna, amelyre igen nagy szükség lenne. Vajon milyen logika tiltja, hogy a meglévő pénzt ne mindig arra használják, amire a legjobban kell? Amíg Kispest törvényhatósági Afáskamra-ügy város volt, a közgyűlés megszavazta a költségvetést és csináltak mindent önállóan. Nem oly régen intézkedés történt a vállalatok költségvetésének önálló felhasználási jogáról. Nem kellene-e ugyanezt tenni a tanácsoknál? Itt is, mint mindenütt, elől járna fontossági sorrendben a lakáskérdés. Azonkívül, hogy még nem elégíthetünk ki azonnal minden igényt, sok más tény is nehezíti a dolgot. Például a kerületi Ingatlankezelő Vállalat feladatait a Lakásgazdálkodási Igazgatóságon határozzák meg, pedig hol ismerhetik jobban a lakásviszonyokat? A Lakásgazdálkodási Igazgatóságon-e, mely a budapesti városi tanácson székel, vagy a kerületi tanácsnál, ahol közvetlen közelből ismerik a dolgozók problémáit? A kerületben lévő üres, kihasználatlan helyiségekről forma szerint a kerületi tanácsnak kell dönteni. De csak forma szerint. Egy példa rá: megalakult a XIX. kerületi Kézműipari Vállalat. Annak idején a kerületi tanács gondoskodott számára helyiségről. Most ez a vállalat megszűnt, s csodák csodájára, a megüresedett helyiség felett már nem a kerületi tanács, hanem a kézműipari Tröszt rendelkezik! Az is sokszor előfordul, hogy a (kimondani is nehéz!) Városi Tanács Közületeket Elhelyező Csoportja és a Közületeket Elhelyező Bizottság (vajon nem sok ebből egyszerre kettő?) önkényesen olyan helyiségeket utal ki, melyeket a kerületi tanács más célra szánt Mindez elég ahhoz, hogy kételyünk támadjon a XIX. kerületi tanács önállóságát illetően. És hiába a tanács dolgozóinak jóakarata—a majdnem egy évtizede felhalmozott, egymást keresztező, egymásnak ellentmondó rendeletek úgy összegabalyodtak már, hogy nehéz közülük kiszabadulni. Érthető-e tehát, hogy miért húzódik egy éve az Újtemető utca 10. fáskamrájának ügye? A tanácstagokba vetett bizalom megrendül, ha hiába járnak választóik között, hiába tartanak panasznapokat, beszámolókat, amikor egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy ígéreteiket be is tudják váltani — száz meg száz felettes hatóság szól bele dolgaikba! Néhány hónapja komoly szó esett a városi tanács ülésén a kerületi tanácsok önállóságáról. A Minisztertanács is hozott ilyen értelmű rendeleteket. De mint a fentiekből kitűnik, vajmi kevés történt még az önállóság érdekében, a bürokrácia megszüntetése érdekében. Tovább kell hát harcolni a szocializmus építését gátló akadályok ellen. Ki kell rostálni a rendeletek gazdag szövevényéből mindazt, ami felesleges. Ezt kívánják azok, akik a tanácsokat választották. Farkas Attila Divatos strandtáskák készülnek a KTSZ bőrdíszműves részlegében (Farkas Tibor felvétele) fújj VILÁGI wíMjúliusi Üzenjük külföldi olvasóinknak L. F. Kovács, Canada,12 Albert Str. Ont. Wallesburg. Végtelenül örülünk, hogy ön is csatlakozik olvasóink táborihoz. Kérelmét továbbítottuk a Lapkiadó Vállalatnak, önt viszont arra kérjük, ha majd rendszeresen olvassa lapunkat, írja meg róla véleményét. Külföldön élő honfitársaink észrevételeire, éppúgy számítunk, mint hazai olvasóinkéra. — Paul Neumann, Jerusalem, Merkas-Mishail Rectov Haemek 33/11: Es würde auch uns Interessieren, ob Sie mit ungarischen Briefmarkensammlern schon in Verbindung stehen. Wir erwarten ihre weiteren Briefe. — Szőke Éva, Wien XXII. Esslinz Kubitsch Siedlung Nr. 1133: Türelmét kérjük, két héten belül levélben értesítjük rejtvénye sorsáról. — Tseng Kuanhui, Muara Dua (Palembang), Indonesia: On your question of Hungarian pioneers’ mouvement we answer to letter. — Több romániai érdeklődőnek. Lapunkat a következő címen fizethetik elő: CAHTIMEX, Bucuresti, Vasile Leskar 32—34. Elintéztük A balatonfűzfői papírgyár több dolgozójának kérésére a vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság gondoskodik róla, hogy a jövőben a fekete papír gyártásánál, amely ártalmas az egészségre, megfelelő védőruhát kapjanak. „Szovjet munkamódszerrel dolgozom" c. pályázatunk eredménye Az év elején pályázatot hirdettünk „Szovjet munkamódszerrel dolgozom” címmel. A beérkezett írásokat elbíráló bizottság a következő döntést hozta: Az I. díjat — megfelelő pályamunkák híján — nem adjuk ki. A II. és a III. díjat megosztva adjuk ki, a következő sorrendben: II. díj (1000—1000 forint): Osztatni Mihály, a Lenin Kohászati Művek kohómérnöke és Komáromi Lajos, a szocialista munka hőse, a Klement Gottwald Villamossági Gyármarósa. III. díj (500—500 forint): Dr. Oberrecht Béla Kossuth-díjas (Chinoin Gyógyszergyár) és Kardos Imre kutatómérnök (Vasipari Kutató Intézet).