Új Világ, 1983. február-október (12. évfolyam, 5-43. szám)

1983-02-07 / 5. szám

VOL. 12. ÉVF. 5. SZÁM LOS ANGELES 1983. február 4. Megjelenik minden pénteken ÁRA 60 CENT BUSH ALELNÖK BONNBAN Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az elmúlt héten két napot Washingtonban töltött. Mindjárt a kezdetben kiderült, ami egyébként nem volt titok addig sem, hogy útjának kettős célja egyikével Izrael Libanonból való mielőbbi kivonulását szeretné elérni, a másikkal pedig Reagan elnököt a palesztin nép jogainak elismerésére akarja sürgetni. Mubarak nyilatkozatában kifejtette, hogy a jelenlegi pillanat különösen előnyös alkalmat biztosít a közép-keleti béke eléréséhez.­­Ezen a téren azonban még súlyos kérdéseket kell megoldani. Izrael a csapatok visszavonásának amerikai tervét elfogadhatatlannak találta, annak ellenére, hogy a libanoni kormány végül is beleegyezését adta ehhez. Philip Habib amerikai különmegbízott több nemzetből álló rendfenntartó fegyveres erő meghosszabbított ott tartózkodását ajánlotta, amely természetesen amerikai alakulatokat is magában foglalna. A Habib-terv szerint ez a nemzetközi egység tartana szolgálatot a felállítandó három elektronikus megfigyelő állomáson. Ezt azonban a jeruzsálemi kormány határozottan elvetette és ragaszkodik, hogy az állomások egyedül Izrael kezén legyenek. Libanonnak viszont az a véleménye, hogy ez megsértené az ország szuverenitását.­ Mubarak Washingtonból New Yorkba utazott, ahol amerikai üzletemberek társaságában jelent meg. Felszólalásában igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, akik között voltak David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank volt elnöke és Rich Morrow, a Standard Oil of Indiana elnöke is, hogy Egyiptomban a politikai helyzet stabil és a kormánynak elsőrendű célja a gazdasági helyzet egyensúlyának biztosítása és minden magánkezdeményezés támogatása. Az egyiptomi elnök az ENSZ-ben találkozott Javier Perez de Cuellar főtitkárral. A 40 perces tanácskozás zárt ajtók mögött folyt és erről nem adtak ki hivatalos közleményt. Bár az Izrael és Libanon között folyó megbeszélésekkel kapcsolatban némi előhaladást jelentettek, azonban azt is közölték, hogy ezúttal nem érintették az igazán kényes kérdéseket. Izrael magatartását Amerika is túlságosan merevnek tartja. A washingtoni külügyminisztériumban Begin miniszterelnök esedékes amerikai útjának ideiglenes elhalasztását javasolták, mindaddig, míg a Libanonból való csapatkivonást illetően nem történik jelentős előhaladás. Ariel Sharon izraeli védelmi miniszter üzenetet küldött a Szovjetuniónak és találkozást, megbeszélést javasolt. "A gondolatok kicserélését helyesebbnek találom, minthogy rakétákat küldjenek Szíriának." Moszkva azonban eddig semmi jelét nem mutatta, hogy hajlandó lenne szóba állani a jeruzsálemi kormánnyal. A Bekaa-völgyben, ahol Jasszer Arafaték Fatah gerillacsoportjának katonai hírszerző központja van Chtaura községben, bomba robbant és legalább 30 személy megölt. A merényletért az egyik libanoni hazafias szervezet vállalta a felelősséget. George Bush amerikai elnökhelyettes az elmúlt hét végén Európába érkezett. Bonnban a nyugat-német vezetőkkel találkozott. Elhangzottak vélemények, hogy Németország most, a március 6-ára kitűzött választások előtt veszedelmes terület, aknamező, ahol meglepetések érhetik az Egyesült Államok 2. számú emberét. A London’s Financial Times szerint könnyen lehetséges, hogy ez az út rövidesen hibának minősül majd, ráadásul nagy hibának. George Bush itt egymás ellen acsarkodó két politikai ellenfél kezében van, akik jelenlétéből önmaguknak szeretnének valamilyen előnyt kicsikarni. Bush a Reagan-féle zéró-alternatíva tervét viszi magával az európai rakétatelepítés kérdésében. Helmut Kohl kancellár, a választásokon a kereszténydemokraták jelöltje, arra szeretné felhasználni Bush jelenlétét, hogy a német népet meggyőzze: az Egyesült Államok álláspontja alapjaiban nem változott. A szociáldemokrata jelöltnek, Hans Jochen Vogelnek viszont az a célja, hogy az amerikait a zéró­alternatíva alapvonalától csupán annyi elmozdulásra bírja, amelyet az ő moszkvai útjának és Andropovval történt megbeszélésének eredményeként tud feltüntetni. Lengyelországban a Szolidaritás illegalitásban élő öt vezetője a lengyel munkásságot általános sztrájk előkészítésére hívta fel. Lech Walesa — közvetett úton — megbírálta és helytelenítette a munkabeszüntetés gondolatát. Más megoldást javasolt. A szakszervezetek titkos rádióállomása a kilenc alapító ellen indított bírósági tárgyalás előestéjén hosszabb hallgatás után ismét megszólalt. A rádió újabb jelentkezését a templomokban kifüggesztett hirdetményeken előre jelezték. Reagan elnök múlt héten említett State of the U­nion üzenetében a költségvetésnek a kívánt szinten való tartása érdekében a kormánykiadások befagyasztását javasolta. Adóemelésre csak egy év múlva kerül sor , ha akkor szükség lesz rá. A munkanélküliség­­csökkentése érdekében az elnök egyik javaslata, hogy a hosszabb idő óta munka nélkül állókat alkalmazó cégeket adókedvezményben részesítik. SZ.L. Jiooz­oa NOiONiHsvn AZ AMERIKAI MAGYAR CSALÁDOK LAPJA A hét AZ ENSZ főtitkára, Javier Perez de Cuellar márciusban a Szovjetunióba utazik és újabb kísérletet tesz, hogy a szovjet kormányt az Afganisztánban tartózkodó csapatok kivonására bírja. • REAGAN elnök State of the Union beszédével foglalko­zik a szovjet sajtó és kifogásolja, hogy a "zéró-alternatíván" felül nem tud többet ajánlani a két ország kapcsolatainak megjaví­tására. • A PEKINGI Legfelső Bíróság tárgyalta Mao Ce-tung özvegyének összeesküvési perét és a börtönben töltött két esztendő alatt elegendő javulást tapasztalt nála ahhoz, hogy halálbüntetését életfogytiglanra változtassa. • AZ OLASZ bíróság a Vörös Brigádok terrorszervezet 32 tagját életfogytiglanra, 30-at négy hónaptól 30 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte, négyet pedig ártatlannak talált és felmentett Aldo Moro volt miniszterelnök meggyilkolása ügyében. • A­ LENGYEL katolikus ■templomokban az elmúlt vasárnap bejelentették, hogy II. János Pál pápa júniusra tervezett látogatása most már hivatalos tény. A kormány egyetlen kikötése, hogy a pápa nem keresi fel Gdansk­ot. • A PLO — a palesztin felszabadítási mozgalom — küldöttsége, amelyben külön személy képviseli Jasszer Arafat­­ot, a közeljövőben Londonba érkezik, ahol Margaret Thatcher miniszterelnök fogadja őket. • A SALVADORI gerillák több frontról is győzelmeket, területnyereséget jelentenek. A parlamentben bizonyos fokig sikerült elkülöníteni Roberto d’Aubuisson szélsőjobboldali képviselőit a mérsékeltektől, akiket a Reagan-kormány támogat. • LECH WALESA lengyel munkásvezér is a meggyilkolan­­dók jegyzékén szerepelt — közölte Mehmet Al Agca, a pápa merénylője. Az érdekes bejelentést Marvin Kalb, az amerikai N­BC­ televízió diplomáciai tudósítója tette. • A FRANCIÁK független atomerejük kiépítése során az ország délkeleti részében kilenc új atomrakétát telepítettek. Herri védelmi miniszter kijelentése szerint Párizs nem fogadja el a genfi fegyverkorlá­tozási megbeszélésen esetleg kötött egyezményt. • TANAKA volt japán miniszterelnök bíróság előtt felel, mert 2,1 millió dollár megvesztegetési pénzt fogadott­­ el az amerikai Lockheed repülőgépgyártól. Az ügyész öt év börtön kiszabását kéri. MIÉRT MENTI A CIA A SZOVJETET? *’ Egy idő óta különös jelenségnek tanúja a világ. Míg — elsősorban az olasz hatóságok nyomozása eredményeképpen — egyre több a bizonyíték, amely a pápa merénylőjét, Mehmet Ali Agcát, bulgáriai kapcsolatokhoz köti és a vizsgálat szétágazó szálai újabb és újabb gyanúsítottakat vonnak az ügybe, az amerikai kormány szóvivői és a CIA az utóbbi időben nyilatkozataikban a felelősség kérdésében szeretnék tisztára mosni a bolgár kormányt és a Szovjetuniót. Elismerik, hogy a merényletet megelőzően Agca Bulgáriában járt, azt is, hogy a bolgároknak és az oroszoknak előzetes tudomásuk volt a készülő akcióról, annál a pontnál azonban határozott tagadásba mennek, hogy a parancsot akár a bolgár, akár a szovjet kormány adta volna ki. Aki jól ismeri a helyzetet a kommunista országokban, azt is tudja, hogy ilyen diktatúrákban az előzetes tudomás és a kiadott parancs felelősségének a kérdése nem választható el. A tervet illetően ártatlan előzetes értesülés nem létezik. A jelenlegi akció egyedüli lehetséges oka: Reagan elnök eldöntötte, hogy Andropovval találkozik. Ha a szovjet kormányra rásütik a felelősséget, az amerikai elnök nem engedheti meg, hogy a bűnösökkel szóbaálljon. Csökkent a sorbaállás Moszkvában Minden külföldi turista és tudósító egyetért abban, hogy ez így igaz: Moszkvában az utóbbi hetekben feltűnően gyérebb sorok állnak az élelmiszerüzletek előtt. De miért? A magyarázat egyszerű: a szovjet kormány elrendelte a munkafegyelem megszigorítását és a legdrasztikusabb büntetéseket a "lógósokkal" szemben. Miután a Szovjetben úgyszólván mindenkinek dolgoznia kell, a fényes nappal, munkaidő alatt üzletek előtt sorban álló tömegben sokan vannak olyanok, akik engedély nélkül távoztak el a munkahelyükről. A moszkvai rendőrök hetek óta razziáznak az utcákon, italboltokban, fodrászoknál, mozikban és fürdőkben. Aki munkahelyétől való távolmaradását nem tudja hivatalos papírral igazolni, elviszik és szigorú büntetést kap. Az eredmény: feltűnően megcsappant a nehezen kapható élelmiszerek után az érdeklődés. Igaz, hogy csak tüneti kezelésről van szó, de a látszatot illetően ez is megoldás. AFGÁN FELKELŐK AMERIKA SEGÍTSÉGÉT KÉRIK New Yorkban afgán menekültek egy csoportja sajtóértekezletet tartott. A felsorakoztatott tanúk elmondták, hogy az elmúlt szeptemberben Kabul fővárostól alig 40 mérföldnyire, a Logar­­völgyben lévő egyik 10 ezer lélekszámú községet a szovjet csapatok tankokkal körülvettek, száznál több embert összeszedtek, akik a közeli csatornában bujkáltak és agyonlőtték őket. Az áldozatok között 12 gyermek is volt. A Szovjetunió mindig azt állítja, hogy baráti segítségnyújtásra jött Afganisztánba. Vajon hova lehet sorolni az ilyen vérengzést? A gerillaerőknek tehát igazuk van, amikor irtják a megszállókat. Az afgán csoport a felkelők részére Amerikától segítséget kért.­­ Ugyanakkor Pakisztánon át érkezett hírek szerint az afgán kommunisták, szovjet segítséggel, lázasan kutatnak a felkelők által korábban elhurcolt 12 szovjet tanácsadó után , de eredménytelenül. Gandhi átalakította kormányát Az indiai kabinet az egyik legnépesebb a világon: összesen 59 tagja van. Az elmúlt héten mind az 59-en benyújtották lemondásukat Indira Gandhi miniszterelnöknek. Az volt a cél, hogy a két tartományban elszenvedett vereség után megerősítsék a kongresszusi pártot. Az aktus természetesen nem volt pusztán jelképes. A lemondást követően új kormány kapott megbízást, amelyben nyolcan nem vettek részt a régi kormányból. Ez volt a nyolcadik végrehajtott tisztogatás a kormányban 1980 óta. Meg kell azonban mondani, hogy a fontos tárcák hordozói a helyükön maradtak. A jelentősebbek közül csupán az öntözésügyi miniszter személye változott. • HITLER nemzetiszocialis­ta pártja 50 esztendővel ezelőtt került hatalomra Németország­ban. Náciellenes szervezetek a világ több pontján figyelmeztető jelmondatokkal emlékeztek az évfordulóra. • AZ ANGOL font, amely egykor a világ legkeményebb valutája volt, az elmúlt héten rekord mélyre zuhant: 1,51 dollárral jegyezték a tőzsdén. • MEXIKÓ déli területeit 6,6 erősségű földrengés rázta meg az elmúlt héten, de csak jelentéktelen kárt okozott, mert központja 120 mérföldre volt a Csendes-óceánban. • A FLORIDAI Kennedy Űrközpontból jelentik, hogy a Challenger visszatérő űrhajó próbaútját hidrogéngáz­­szivárgás miatt a hiba megjavításáig elhalasztották.

Next