Új Világ, 1993. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Megyesy Jenő: Sári Gál Imre: Kubinyi Ferenc: Révffy László: A MAGYAR OTTHON ANTIBOLSEVIZMUS EGYENLŐ AZ APJÁRA SAJTÓ 1993-BAN MAGYARORSZÁGON ANTISZEMITIZMUS HASONLÍT... NEW WORLD VILA 6 :50 Ft AZ AMERIKAI MAGYAR CSALÁDOK LAPJA ára 1 dollár­ ­ * ___________|____________ — ■___________|_____.................... " A stagnálás éve volt Ma­gyarországon 1992, a politikai élet hangjának eldurvulása miatt bizonyos mértékben még rosszabb is volt, mint az előző esztendő - vonta meg az idei év mérlegét Göncz Árpád rádiónyilatkozatában. Külö­nösen fájdalmasnak nevezte az 1989-ben elhatározott közös erőfeszítések hiányát, valamint kizártnak nevezte, hogy Magyarország belát­ható időn belül háborúba bonyolódjon, mert egyrészt a magyar társadalom ezt nem tűrné, másrészt pedig sem a katonai, sem a politi­kai helyzet nem olyan, hogy ezt bármely környező ország megengedhetné. Egy esetle­ges provokációra adandó válaszról pedig az Ország­­gyűlés dönt. A visszarende­ződés, a szélsőbal hatalom­­átvétele a köztársasági elnök szerint az egykori Szovjet­unió területén kívül elkép­zelhetetlen, mert a sztáliniz­must átélt országok történel­mi tapasztalata ezt nem engedi meg, nincs már támogató hatalom sem, és ilyet Európa sem tűrne. *** A magyar médiaüggyel foglalkoznak vezető lapok és hírügynökségek. A hét végén az Associated Press a legújabb fejleményeket a Göncz Árpád és Antall József közötti szakadék mélyülésének minősíti. "Az utóbbi másfél évben a liberális Göncz, aki többször is ellentétbe került Antall kozervatív kormányával, igyekezett megakadályozni a miniszterelnök célját, Han­­kiss Elemér és Gombár Csaba leváltását. Antall viszont az MDF jobboldali politikusainak nyomására, úgy tűnik, a párt híveit igyekszik a két intézmény élére állítani", írta az AP, megemlítve, hogy két héttel ezelőtt a kormánynak már sikerült átvennie a televízió és a rádió költségvetésének ellenőrzését. MAGYAR-AMERIKAI HETILAP AMERICAN-HUNGARIAN WEEKLY NEWSPAPER 1993. január 1. Vol.XXII­­.szám id. Megyesy Jenő: MILYEN LEGYEN A MAGYAR SAJTÓ 1993-BAN? 1. Magyarországon és külföldön megjelenő magyar nyelvű lapoknak körülbelül 86%-a tekinthető baloldali liberálisnak, gyakran nemzet és keresztény ellenesnek. Mérsékeltnek, középutasnak mondható a lapoknak kb. 13%-a, a jobboldali lapok példányszáma pedig még az 1 %-ot sem éri el. 2. Feltételezhető-e, hogy ez az arány jól tükrözi az olvasók politikai meggyőződését is? Nem. A választások eredménye nem ezt mutatja. De csak még most adhatunk ilyen határozott tagadó választ, mert a lapok át is alakítják az olvasóik gondo­latvilágát. Ki tudja, hogy a következő választásokon ez mit fog eredményezni. 3. Ha ez nem tetszik nekünk, részt kell vennünk az emberek gondolatvilágának formálásában, amire ma csak a nyomtatott média áll rendelkezésünkre. Olyan újságokat, folyóiratokat, könyveket kell kiadnunk, amit az emberek olvasnak is, sőt többen olvasnak, mint az ellenfeleink lapjait. 4. Ha a liberálisok, a baloldal el tudja adni a lapjait azoknak, akik nem értenek velük egyet, miért nem tudunk mi olyan újságot csinálni, amit megvesznek és szívesen olvasnak a hozzánk hasonló gondolkodásúak? /ők a nemzet többségét alkotják./ 5. A választ megkaphatjuk ha tanulmányozzuk a mi kis példányszámú lapjainkat és főleg az ellenfeleink óriás példány­­számú lapjait. Folytatás a 2.oldalon Wass Albert: A JELENIDŐK ROMÁN BETEGSÉGE /Eredeti cím: "The new Romanian phobia", Central European Quarterly/ Erdély közepén, egy kis mezőségi faluban nőttem emberré, melynek lakossága az utolsó száz esztendő óta többségben román volt. Az 1948-49-es szabadságharc során a habsburg kormány azzal nyerte meg a háborút, hogy a Magyarország területére rendre beszivárgott idegen­ ajkú lakosságot különböző ígéretekkel az első magyar köztársaság ellen használta föl és a magyar fölkelés leverése után ezek a beszivárgott idegenek nemcsak a magyaroktól elkobzott földeket kapták meg, de olyan kiváltságokat is megszereztek maguknak, melyek még több idegent, Erdélyben románt, csaltak át a szomszédos országokból. A mi falunkban 1849-ben a császári seregek felgyújtották úgy a magyar templomot, mint a magyarok házait. A házak egy kis része rendre fölépült újra, de a templom már nem. Kispajonból járt át a magyar pap havonta egyszer és a mi házunk ebédlőjében tartott istentiszteletet annak a maroknyi magyarnak, aki ott összegyűlt. Ugyanakkor a meggazdagodott román pap az Albina nevezetű román bank pénzéből kamat­mentes kölcsönökkel látta el román híveit, valamint azokat a magyarokat, akik hajlandók voltak áttérni a román hitre, hogy állatállományt és fölszerelést vásárolhassanak maguknak. Mire én 1908-ban a világra jöttem sok ilyen neveket mint Szőke, Katona, Kurta, Szőcs, Hajdú már románul ejtettek ki, román helyesírással írtak és román neveknek számítottak. 1919-ig a falusi iskola hivatalosan magyar volt ugyan, de román tanító tanított benne és román volt a használatban lévő nyelv. 1918 őszéig ebbe az iskolába jártam én is. Játszótársaim között voltak magyarok is, románok is, de mivel a magyar gyerekek beszéltek románul is, míg a román gyerekek nem értették a magyar szót, játékaink során románul beszéltünk. Mikor Erdélyt átadták Romániának és Nagyrománia lettünk, apám bevitt a kolozsvári református kollégiumba és így minden kapcsolat köztem és a falu gyermekei között megszűnt. De még azután is, valahányszor szabadságra hazatérhettem, régi játszótársaim közül többen is feljöttek a "dombra", ahol udvarházunk állott és játékaink nyelve továbbra is a román volt. Néhány évre rá azonban megkezdődött egy elidegenedés közöttünk. Már csak a magyar gyermekek jöttek föl labdázni, a románok nem. Ha megkérdeztem őket, szinte szégyenkező vállvonogatással feleltek valamit és nem jöttek többé. Akkor már városi ruhás fiatalemberek járták időnként a falut, beszél­tek az iskolás gyermekekhez a románok római eredetéről, a magyar elnyomásról és terjeszteni kezdték a gyűlöletet, ezt az átkozott betegséget, mely néhány év alatt nem csak a mi falunkat lepte el, de egész Erdélyt. A betegségnek ezt a nevet adták: "román öntudat". A valóságban azonban a "hitleri Folytatás a 2.oldalon

Next