Újítók Lapja, 1962 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-10 / 1. szám

T / Tartalom Mit várunk az új éviben újítóinktól és feltalálóink­tól — Czottner Sándor nehézipari miniszter cikke 3; Új év — új módszer — új technológia S; Az erők köz­­pontosításával — a beruházások meggyorsításáért 6; Az új bü­ntetőtörvénykönyv és az újítómozgalom 7; Hírünk a világban 8; Egy esztendő a Láng Gépgyár újítómoz­galmában 9; Új esztendő, új feladatterv a Magyar Acél­árugyárban 10; Az 1962-es év és az újítási feladatter­vek 11; A Központi Népi Ellenőrző Bizottság újítómoz­galmi vizsgálata 43 vállalatnál 12; Bírósági döntések újítási ügyekben 14; Újítómozgalmi napló 15; Bel- és külföldi műszaki tájékoztató 16; Újítók Fóruma 30. * Содер [UNK]ание Статья министра крупной промышленности, Цоттнер Шандор: Чего ожидаем в новом году от наших рационализаторов и изобре­тателей 3; Новый год — новый метод — новая технология 5; С концентрацией сил — ва ускорение капиталовложений 6; Но­вый уголовный кодекс и рационализаторское движение 7; Наша репутация в мире 8; Один год в рационализаторском движении на Заводе Машин «Ланг» 9; Новый год, новый тематический план на Заводе Венгерских Стальных Ивделий 10; 1962 и те­матические планы 11; Контроль в рационализаторском движении Центрального Народного Контрольного Комитета у 43 предприя­тий 12; Судебные решения по рационализаторским делам 14; Дневник рационализаторского движения 15; Внутренние и ино­странные технические информации 16; Форум новаторов 30. 2 N * Inhalt Was wir im neuen Jahr von unseren Neuerern und Erfindern erwarten — ein Artikel des Ministerns für Schwerindustrie Sándor Czottner 3; Ein neues Jahr — neue Methode — neue Technologie 5; Mit der Zu­sammenfassung der Kräfte - für die Beschleuningung der Investionen 6; Das neue Strafgesetz und die Neuererbewegung 7; Unser Ruf in der Welt 8; Ein Jahr Neuererbewegung ln der Lang-Fabrik 9; Ein Neues Jahr neuer Aufgabenplan ln den Ungarischen Stahl­werken 10; Das Jahr 1962 und die Aufgabenpläne die Neuererbewegung 11; Das Zentraikommitee für Kortrolle untersucht die Neuererbewegung von Unternehmungen 12; Gerichtsbeschlüsse ln Neuerungs­43 angelegenhelten 14; Tagebuch der Neuererbewegung 15; In- und ausländischer technischer Informations­dienst 18; Forum der Neuerer 30. What do we expect in this new year from our inno­vators and inventors — the article of Sándor Czottner, the Minister of heavy industry 3; New Year — new method - new technology 8; With centralisation of power - for acceleration of the investments 6; The new penal code and the innovation movement 7; Our fame in the world 8; A year in the innovation move­ment of the Láng Machine factory 9; A new year, a new plan in Hungarian Steel factory 10; The year 1962 and the innovation task plans 11; The examination of Central National Controll Commission in innovation movement at 43 factories 12; Judicial decisions in inno­vation affairs 14; Diary of Innovation movement 15; Pooling of home- and foreign technical experience 16; The Forum of Innovators 30. V________________J FELTALÁLOK KALENDÁRIUMA M. O. Dolivo-Dobrovolszkij Száz évvel ezelőtt, 1862. január 3-án született Pétervárott egy csinovnyik családjában a modern elektroenergetika nagy úttö­rője, Mihail Oszipovics Dob­vo-Dobrovolszkij. Már odesszai és rigai tanulmányai közben feltámadt benne az elektroenergetika iránti érdeklődés. Pályáját azonban derékba­­törte egy váratlan esemény. Egy forradalmi diákmegmozdulás­ban való aktív részvétele miatt Oroszország minden főiskolájá­ból kizárták minden időre. A fiatal ember azonban tovább akart tanulni s ezért Németor­szágba ment és beiratkozott a darmstadti műszaki egyetem gé­pészeti fakultására. Ez volt az az idő, amikor az elektrotech­nika önálló tudománnyá kezdett fejlődni és Dob­ro-Dobrovolsz­­kijnak éppen az a szerep jutott ebben, hogy ezt lehetővé te­gye. Az egyetem elvégzése után egy darabig mint tanársegéd mű­ködött professzora mellett, de rövidesen Edison németországi Elektrotechnikai Társaságába lépett be mint konstruktőr és élete javarészét ott is töltötte. Az első világháború idején kel­lett csak elhagynia Németországot, mert orosz állampolgár volt. 1918-ig Svájcban húzódott meg. Első eredményei, találmányai a méréstechnika körébe tartoz­nak. Eredeti típusú egyen- és váltakozó áramra alkalmas elekt­romágneses amper- és voltmérőket szerkesztett, melyeknek nagy sikere volt. Midőn G. Ferraris felfedezte a többfázisú váltakozó áramot, 6 e találmány alkalmazásának úttörőjévé szegődött. Elsőként szerkesztett váltakozóáramú forgómágneses motort. Míg azon­ban Ferraris kétfázisú áramot állított elő, Dol­ro-Dobrovolszkij a háromfázisú árammal kísérletezett és ugyanúgy forgómágne­ses teret nyert, mint Ferraris és később Tesla a kétfázissal. Ez nem más, mint egy három váltakozó áramból álló áramrendszer, amelyben az áramok frekvenciája, amplitúdója azonos, de fázi­saik egymáshoz képest 120 fokos eltolásban vannak. Az ipar szempontjából óriási előnye, hogy nagy feszültségekre transz­formálható s ily módon távvezetésre alkalmassá tehető. Dob­ro-Dobrovolszkij 1888-ban, huszonhat éves korában, meg is alkotta az első háromfázisú motort, mely három lóerős volt. A következő évben megszerkesztette a világ első kalitkás aszinkront motorját. Ezt a motort már lehetett az iparban is al­kalmazni. Az általa gyártott első aszinkron motort később a moszkvai technikai múzeumnak ajándékozta. Pályájának fénypontját 1891-ben érte el, amikor részt vett a Frankfurt am Mainban megrendezett elektrotechnikai világkiál­lításon. Itt bizonyította be, hogy háromfázisú áramát jelentős veszteség nélkül el tudja vezetni nagy távolságra, mert a kiál­lítás színhelyétől 170 kilométerre fekvő laufeni vízesésnél ter­melt elektroenergiát vezette el a kiállítás színhelyére és egyet­len gombnyomásra ezer égő gyűlt ki a nézők szemei előtt. Ez­zel új korszak nyílt a technikában, mert lehetővé vált a távoli villamos erőművek energiájának nagy távolságra való továbbí­tása. E jelentősebb találmányain kívül még számos kisebb talál­mánya is van. Így például az erősáramú hálózatok okozta te­lefonzavarok kiküszöbölésére is elmés készüléket szerkesztett. De népszerű volt fázismétere is és egyéb mérőműszerei is köz­kedveltségnek örvendtek. Az orosz haza iránti szeretet mindig elevenen élt szívében. Az orosz tudósokkal eleven kapcsolatot tartott fenn, részt vett a nagyobb jelentőségű elektrotechnikai kongresszusokon és se­gített létrehozni a pétervári (ma leningrádi)­­politechnikai főis­kolát is, melynek egész elektrotechnikai könyvtárát odaajándé­kozta. 1919. november 15-én hunyt el Heidelbergben, ötvenhét éves korában. лк­­arva györgy Újítók Lapja. Az Országos Találmányi Hivatal lapja. Főszerkesz Szerkesztőség: Bp. V., Garibaldi u. 2. Telefon: 115—012. Kiadja: 221—285. Felelős kiadó: Sala Sándor. — 617648/2 — tő: Tasnádi Emil, az OTH elnöke. Felelős szerkesztő: Tokár Péter. Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: Zrínyi Nyomda, Bp. Terjeszti a Magyar Posta

Next