Ujság, 1925. július (1. évfolyam, 1-17. szám)

1925-07-29 / 15. szám

8 — Pedagógiai világkonferencia. Edinburghit jelentik: Július 20-án kezdődött meg Edinburg-­­ ban a pedagógiai világkonferencia. Több mint­­ másfélezer tanító, tanár és más nevelésügyi szak- ■ ember gyűlt össze a világ minden részéből, hogy afelett tanácskozzanak, miként lehetne a neve-­­ léssel a nemzetek közti megértést előmozdítani,­­ egy egészségesebb, egymást jobban szerető új generációt nevelni. Ez a kérdés húzódott végig a tárgyalás folyamán; foglalkoztak ezzel az elemi iskolai csoporttól kezdve az egyetemi szakosztá­lyig mindenütt. A világszövetség egy-két évvel ezelőtt San Franciscóban alakult új intézmény,­­ a mostani konferencia csak második megnyilatk t­kozása. Mivel a tagok túlnyomó többsége angol és amerikai, a tanácskozásokon az irányító szer­­­rep az ő kezükben van, de azért módot adnak más nemzetek képviselőinek is, hogy egyéni né­zeteiket előadhassák, speciális viszonyaik felől tájékozást nyújthassanak. Különös súlyt helyez­nek a kínaiak és japánok megnyerésére, akikkel szemben rendkívüli előzékenységet tanúsítanak. A magyarság képviselőinek is alkalmuk nyílt vi­szonyaink ismertetésére, bár nagyon megnehezí­­í­tette helyzetünket az a körülmény, hogy a kon­ferencián politikai kérdések tárgyalása nem volt megengedve és az elnöktől, illetőleg a szakosztá­lyok vezetőitől függött, mit tekintettek politiká­nak. Ennek­ ellenére Petri Pál államtitkár, aki szintén részt vesz a konferencián, kifejthette, hogy milyen liberális a magyar nemzetiségi tan­­­­ügyi politika és hogy — bár Csonka-Magyar­­országon a lakosoknak legfeljebb 10%-a nem magyarajkú — a nemzeti kisebbségek anyanyel­vét mégis mindenütt tiszteletben tartják, annak ápolására még a legkisebb faluban is módot nyújtunk. Petri államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy ilyen nemzetiségi politikát kellene követni Kelet-Európa minden államának, mert a nemzeti kisebbségek békés fejlődésének biztosítása nélkül állandó nyugalom és a nemzetek közti kölcsö­nös megértés el nem képzelhető. Felszólalt még az államtitkár az értekezlet egészségügyi szakosztályának ülésén is, hol a ma­gyar testnevelés most megindult szép fejlődését vázolta. Jelen volt ezen a gyűlésen Kundl Ernő budapesti egyetemi tanár is, aki az egyik dísz­­ebéden beszédében részletesen vázolta a magyar­ság nehéz sorsát, súlyos helyzetét és az elsza­kított területek tanítóinak s tanárainak­ sérelmeit és ezen tanszemélyzet szabadságának és jogainak megvédésére kérte a világszövetséget. A magyar egyetemi ifjúságnak szintén kint van egy kikül­döttje. — Eltűnések. Beszedics Józsefné, született Farkas Mária, bejelentette a rendőrsésten, hogy 17 éves Imre nevű fia Szabolcs­ utca 13. szám alatti lakásáról eltávozott va­sárnap délután és azóta nem tért haza. — Ugyancsak eltá­vozott Király­ utca 91. számú lakásáról hétfőn reggel Ring Samu budapesti magánzó és azóta hozzátartozóinak nem adott élet­jelt. A rendőrség a két eltűntet kersi. — Jelentős újdonság a cigarettapapír-iparban. A legrégibb hazai nagyvállalatunk 100 milliós ingyen sorsjátékot rendez a Janina cigarettapapí­rok és hüvelyek fogyasztói részére. Minden egyes­­Janina cigarettapapír-könyvecske és minden egyes hüvelydoboz egy sorsjegyet képez és már egy ilyen sorsjeggyel is megnyerhető a 30 millió ko­rona értéket képviselő főnyeremény, melyen kívül még számos más nyeremény kerül kisorsolásra. Külön esemény az­ uj Szenátor cigarettapapír és hüvely, mely utolérhetetlen minőségben és ki­állításban kerül forgalomba. A 100 milliós Sorsjá­tékban ezen új márka fogyasztói is részt vesznek. Az új Szenátor cigarettapapír megjelenését ország­szerte nagy érdeklődés kíséri és az illetékesek benne látják a közeljövő nagy márkáját. — Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Az északnyugati depresszió egy nyugatról a kon­tinensre betörő légnyomási maximum által szo­rítva megindult északkeletnek. Délen aránylag magas a légnyomás, keleten és nyugaton a lég­nyomáseloszlás a jelentések elmaradása miatt is­meretlen. Nyugat- és Észak-Európában a maxi­mum előrenyomulásával a szelek megélénkültek­. Az angol-német partokon viharos az idő. A csa­padék Skandináviában és Nagybritannia felett nö­vekedik, Közép-Európában szünőben van. Az felénki nyugati szelek egész Nyugat-Európában le­hűlést okoztak­. Hazánkban még sok­ helyütt volt igen változó mennyiségű és eloszlású eső. A je­lentékenyebb csapadék a Tisza felső­ szakaszán és a nyugati meg déli határ mentén esett. A hő­mérséklet a normálisnál alacsonyabb volt s ma délelőtt átmenetileg hűvösre fordult. — Időprog­nózis: Melegebb és túlnyomóan száraz idő vár­ható. — Verekedő vendég. A Magyar­ utca 27. számú házban lévő vendéglőben Knoska Károly 26 éves budapesti lakos azért, mert ittas állapotban nem szolgálták ki, a sörös­­hordó rézcsapjával félbevágta Ninkov Szvetozár vendég­lőst, aki súlyos sérülést szenvedett. Előállították a főka­pitányságon, ahol kihallgatása folyamán azt adta elő, hogy a vendéglős is megütötte őt egy gummicsővel és vé­dekezésből ütötte fejbe a rézcsappal. A főkapitányságon őrizetbe vették. . — Vízállás. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Becstől Gombo­sig árad, többi szakaszán apad; vízállása Passau­­tól Újvidékig alacsony, onnan lejjebb közepes. A Tisza Vásárosnaménynál és Tokajnál árad, egye­bütt apad. Vízállása Tiszabecstől Tiszafüredig alacsony, Tiszafüredtől a torkolatig közepes. — Aai osztrák összeférhetetlenségi törvény. Bécsből jelentik: A kormány részéről benyújtott összeférhetetlenségi törvényjavaslat tárgyalása so­rán az alkotmányjogi bizottság ma kimondta, hogy összeférhetetlenség esete foroghat fenn ma­gángazdasági vállalkozásokban való meg nem en­gedett részvétellel vagy a mandátum felhasználá­sakor vagyonjogi előnyök­ elérése érdekében. A képviseleti testületek részéről kiküldendő bizott­ság dönt a tudomására juttatott ilyen esetekben. "A közigazgatási bíróság ennek a bizottságnak in­dítványára kimondhatja a mandátum elvesz­tését is. — A tatarozási munkák bejelentése. A Ház­tulajdonosok Országos Szövetsége ismételten felhívja a háztulajdonosok figyelmét a tatarozási munkálatok kötelező bejelentésének megtételére. Mindama háztulajdonosok, akik az 1925. évben tatarozási munkálatokat végeztettek, ha az adó­­mérséklés kedvezményét igénybe óhajtják venni, legkésőbb július 30-ig kötelesek a kerületi elöl­járóságoknál írásbeli bejelentést tenni. A szövet­ség a bejelentések céljára nyomtatott blankettá­kat készített. A blanketták a szövetség hivaalos helyiségében (IV., Deák Ferenc­ utca 15) kapha­tók, ahol minden egyéb szükséges felvilágosítást is megadnak. _ ’’ V — Megtalálták a Párisból ellopott Tizian­­képet. Párisi tudósítónk táviratozza: A Louvre­­ból egy-két hónappal ezelőtt eltűnt egy Tizian-kép. Nagy készültséggel kutatak min­denütt a kép után, de csak most akadtak rá a havannai vámhivatalban. A képet vissza­viszik Parisba. — Házasság. Brrill Klári és Engländer Árpád dr. orvos (Budapest) jegyesek. Hegedűs Klárát, Hirsch Ferenc kaposvári gyáros leányát eljegyezte Somogyi Jenő dr. balatonboglári orvos. — Gyöngyös vidékén 6—800 koronáért kötik a mustot. Miskolcról jelentik: Borsod és Heves vármegyében igen jó szőlőtermés ígérkezik, úgy hogy a szőlősgazdák képtelenek lesznek borai­kat értékesíteni. A legtöbb helyen nem áll ele­gendő hordó a gazdák rendelkezésére és igy a gazdák kénytelenek lesznek szőlőtermésüket még a tőkén eladni, oly feltétel mellett, hogy a hordót a vevő adja. Különösen nehéz helyzetben vannak a homoki bortermelők, az egriek és a gyöngyösiek. Egerben egyes termelők kétezer koronáért is szívesen bocsátják áruba az új mus­tot, Gyöngyös vidékén pedig 6—800 koronás kö­tések is történtek. Békében bő termés idején nem volt ritkaság a hatkrajcáros must, ami 800 papírkoronának felel meg. A mostani mustárak a tizenöt-húsz év előtti árakhoz igazodnak. A miskolci kereskedelmi és iparkamara, melynek te­rületén hatalmas borvidékek vannak, akciót in­dított, hogy a felsőmagyarországi bortermelők részvételével Miskolcon nemzetközi borvásárt rendezzenek, amelyre az összes szomszédos országok borkereskedőit is meghívnák. — Öngyilkos turista. Innsbruckból jelentik a Neue Freie Pressének. Az Achenseeben ismét egy férfihullát találtak. Hátizsákja tele volt kövekkel, amelyek mintegy tíz kilogrammot nyomtak­. Két­ségtelen, hogy öngyilkosságról van szó, de a személyazonosságot még nem tudták megállapí­tani. Azt hiszik, hogy az öngyilkos egy birodalmi német turista. — Motorbicikli-baleset a Váci­ úton. A Váci­­ú­ton tegnap este Vida Ernő dr., a Vörös Kereszt­ Kórház főorvosa és Csorba Emánuel dr. miniszteri titkár motorbiciklin igyekeztek a városba. A motor­bicikli valami géphiba következtében felmondta a szolgálatot és a két utas nagy ívben röpült ki a nyeregből. Mindketten súlyos sérüléseket szenved­tek­. Vioát és Csorbát kórházba szállították. Álla­potuk javult. — öngyilkos betörő. Prin's-ból jelentik. Ma délelőtt 9 órakor a Boulevard Hausmann egyik ékszerboltjába bement egy ember és többször rá­lőtt az ékszerészre. A súlyosan megsebesült ék­szerésznek még volt annyi ereje, hogy néhány lépést tegyen és segítségért kiáltson. A merénylő, aki több ékszertárgyat magához vett, menekülni próbált, amikor azonban látta, hogy elfogják, az utcán üldözői szeme láttára agyonlőtte magát. — Elevenen elégtek Stambulijszki minisz­terei. Szófiából táviratozza az Újság tudósí­tója, Pavlov Cyrill és James Péter, a Stam­­bulijszki-kormány volt miniszterei, a fogház­ban elevenen elégtek. Olyan hírek keltek szárnyra, hogy a rendőrség maga okozta a tüzet, hogy a két politikai vezért az útból félretegyék. — A mezopotámiai király beteg. A Daily Mail szerint Feysal mezopotámiai király, aki leg­közelebb Londonba fog utazni, súlyosan megbe­tegedett és különböző londoni szakorvosokkal fogja magát kezeltetni. Távollétének ideje alatt régenst neveznek ki. — Életuntak. Sablik Henriket Pesterzsébetről morfiummérgezéssel vitték a mentők a Szent Ist­­ván-kórházba. Állapota súlyos. — Nemes Amália Alkotás­ utca 21. szám alatt lakó 32 éves varrónő a Fasorban aspirinnel megmérgezte magát. Ko­csin szállították a Rókus-kórházba. Állapota nem súlyos. — Ugyancsak aspirinnel mérgezte meg magát Karst Gizella Rigó­ utca 10. alatt lakó 25 éves cipőfelsőrészkészítőnő ma éjjel 12 órakor az összekötő vasúti hídon, ahol a járókelők akadtak rá. A mentők súlyos állapotban a Rókus-kórházba vitték.­­ Bodor Zoltán 47 éves tőzsdés a Margit­­hídnál a Dunába ugrott. A parti hajósok kimen­tették és a Rókus-kórházba szállították a mentők.­­ Egy 15 éves fiatal leány ma éjszaka öngyilkos­­sági szándékból a Ferenc József-híd budai hídfő­jénél a Dunába ugrott. Észrevette ezt Bogáncs Gyula 3123. számú rendőr, aki az életunt leányt a partra húzta. A mentők a Rókus-kórházba szál­lították. A Vörösházi Júlia Kispesten, Béla­ utca 14. szám alatt lakó 27 éves varrónő öngyilkossági szándékból, azért, mert egy éve állás nélkül van, a Petőfi­ téri hajóállomásnál a Dunába akart ug­rani. Az őrszemes rendőr ebben a szándékában megakadályozta és előállította a főkapitányságon, ahol miután megígértették vele, hogy szándékáról lemond, elbocsájtották.­­ Ma délelőtt Imre Ilona 25 éves háztartási alkalmazott Vámház-körút 14. szám alatti szolgálati helyén szublimáttal meg­mérgezte magát, mivel állását felmondták neki. Súlyos és életveszélyes állapotban a Rókus-kór­házba vitték. — Betörés a Fürstenberg-villába. Deutschburg­­ból jelentik. Tegnap éjjel Strobelben ismeretlen tettesek betörtek a Fürstenberg-villába, ahonnan számos értékes tárgyon kivül nagy drágaköveket, egy százezer svájci frank értékű gyöngynyaklán­cot és egy pár harmincezer svájci frank értékű gyémántfülbevalót raboltak el. — Halálozás. Súlyos csapás érte idésb Földiák Vilmost, a Herzog M. L. és Társa cég igazgatóját. Felesége hosszas szenvedés után tegnap elhunyt. Földiák György, az Angol- Magyar Bank cégvezetője édesanyját győzolja­ a megbol­dogultban. Kopenhágából jelentik, hogy K­r­o­m­a­n Krisz­tián, a kopenhágai egyetem filozófia tanára, vasárnap 79 éves korában meghalt. W­e­i­s­z Oszkárné szül. Schreiber Mici, Welsz Oszkár szombathelyi mérnök-vállalkozó neje 47 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. A jótékonyságáról közismert, nemes sziva­urinőt Szombathelyen folyó hó 30-án délután 3 órakor temetik. ­ Magyarok a san-paoloi fo Nyolc pesti kalandor csúfos szereplése és bukása. Héjjás Iván, Hunyadi János, Hegedűs Gyula, Dörge Frigyes és Kecskeméti Győző nevei a brazíliai forradalmárok listáján. Beszélgetés Fillinger konzullal a kivándorolt magyarok sorsáról San-Paolo dél-amerikai állam neve már hosszú idők óta nem ismeretlen a magyar közvélemény előtt. A múlt esztendőben, amikor véres forrada­lom ráz­kódtatta meg ennek a brazíliai államnak az alapjait, hónapokon keresztül izgalommal és túlfűtött kíváncsisággal vártuk az onnan csiga­lassúsággal érkező híreket, mert az első táviratok úgy szóltak, hogy a forradalmi harcok tüzében sok száz magyar életét vesztette és virágzó koló­niák rombadőltek. Néhány hét óta Magyarországon tartózkodik Fillinger Vilmos san­ paolói építészmérnök, aki már évek óta gondját viseli a Brazíliába szakadt magyarságnak és akit érdemei elismeréséül a magyar kormány tiszteletbeli konzullá tett meg San-Paolo fővárosában. Az Újság munkatársa ma délután felkereste Fillinger Vilmos konzult Ritz­ szállóbeli lakásán és hosszasan elbeszélgetett vele a San-Paolóba kivándorolt magyarok helyzetéről, az ottani meg­élhetési viszonyokról, a magyaroknak a forrada­lomban való­­részvételéről és azokról a gazdasági és kereskedelmi lehetőségekről, melyek Brazília és Magyarország között kiaknázhatók volnának. Fillinger Vilmos konzul biográfiáját kell elő­ször néhány rövid mondatban az olvasó elé tár­nunk. Tizenhárom esztendővel ezelőtt, mint 25 éves fiatalember hajózott át az Óceánon Fillinger mérnök Brazíliába. San­ Paolóban telepedett le, de minden akarása, tehetsége és energiája elle­nére nem tudott kvalifikációjához megfelelő ál­lást kapni. Rajzoló lett egy gyárban. Kegyetlen szívóssággal, éjjel-nappal dolgozott. Egy napon azután megismerkedett egy angol vállalat tulaj­donosával, aki rokonszenvezett vele és a vállalat mérnökévé tette. Itt dolgozott 1915-ig, ekkor már volt egy kis megtakarított pénze, úgyhogy sike­rült önállósítania magát. Tíz év óta működik San­ Paolóban, mint önálló építészvállalkozó. Sok monumentális középület és magánpalota épült az ő tervei szerint és vezetése mellett vagyonra tett szert, óriási befolyása van a legelőkelőbb san-paolói köröknél és kastélya, melyet San- Paolo egyik villanegyedében saját tervei szerint épített, ötvenezer dollárt ér. Karrierjét kizárólag önmagának köszönheti, mert amikor Brazíliába 13 esztendővel ezelőtt partraszállott, egyetlen­egy ismerőse, egyetlenegy jóakarója, támogatója JISÍ8 ££& / Mindenekelőtt a kivándorolt magyarságról ad áttekinthető képet. NEGYVEN DOLLÁR JÖVEDELEM EGY ESZTENDŐBEN... Körülbelül 45.000 magyar él jelenleg San Paolo államban. Ebből legfeljebb 10%’ vándorolt ki Csonka-Magyarország területéről, a többiek az utódállamok alattvalói. Ezeknek a magyaroknak nagy része földműves és gazdasági munkás. San Paolo állam költségén jöttek ki és leg­­többnyire kávéfarmokon helyezkedtek el odakinn. A fizetésük különböző. Egy embernek évente 2500 kávéfát kell megművelnie, ami bizony rend­kívüli szorgalmat és munkát igényel. Az átlag­fizetés 1000 fa megművelése után 400 millió is, ami 40 dollárnak felel meg. Ebből természetesen nem lehetne megélni. Ezért van az, hogy csak nagyobb családoknak érdemes kávéültetvények­kel foglalkozni, olyanoknak, amelyek három-négy munkaerőt tudnak kiállítani. Tízezer fa meg­műveléséért már 100 dollár jár, azonkívül Ingyen­­lakás és annyi szántóföld, amennyit a család meg tud művelni saját céljaira.­­ A fazendákról igen sokan visszajöttek a kivándorolt magyarok közül, mert nem találták fel magukat és mert túlságosan nehéz volt a munka. Sokan kivándorlási ügynökök áldozatai let­tek, akik gyárakba csábították őket, ahol nem tudtak semmire sem jutni, mert nem voltak kitanult gyári munkások, hanem földművesek. Nem tudtak annyit keresni, amennyiből tisztes­ségesen megélhettek volna. — Intellektuelek nincsenek sokan a magya­rok között, akik pedig vannak, azok a déli álla­mokban helyezkedtek el, ahol vizsgát kell le­tenniük, mert a magyar diplomát csak így nosztrifikálják Brazíliában. Rio Grande do Sul állam az egyetlen, ahol lnteinereink­ minden vizsga nélkül praktizálhatnak. — Itt sokat beszéltek arról, konzul úr — jegyeztük meg közbevetőleg —, hogy a sanpaoloi magyarokat el kell onnan valahova telepíteni, annyira nehéz és nyomorúságos ottani meg­élhetésük. raai SENKI SE INDULJON EL­Ő%) MEGGONDOLATLANUL... — Erről szó sincsen és nem is lehet — vála­szolta Fillinger konzul —, semmilyen oka nincs ennek a gondolatnak. A magyaroknak az a ba­­j­uk, hogy igen nagy a igényüek, ezért van az, hogy nem érzik magukat azonnal kifogástalanul, ha­nem sírnak és panaszkodnak­. Kétségtelen, hogy, nehéz az élet San­ Paolóban is és rendkívül szor­galmasan és sokat kell dolgozni, de aki két­­három éven át ezt teszi, az egész bizonyosan már a maga kis birtokán, farmján gazdálkodhatik’, ha­csak’ egy kicsit is takarékos. A magam részéről senkinek sem ajánlom, hogy meggondolatlanul fölégessen idehaza maga mögött mindent és kivándoroljon, mert ott dolgozni kell, verejtékes, nehéz kemény munkát. — Nagyon szép olasz és japán kolóniákat is láttam San­ Paolóban. Az olaszok is úgy jöttek­­ki legtöbbnyire, mint gazdasági munkások, de szorgalmukkal néhány év alatt kis vagyonra tet­tek szert, úgy hogy földet vásárolhattak. A japá­nok nagyon szépen haladnak, de nem is csoda, mert ők a világ legszerényebb, legigénytelenebb emberei. Sokszor felhívom a magyarok figyelmét arra, hogy vegyenek tőlük példát. — A kivándorolt magyarok nem szivesen akarják’ a kezdet nagy nehézségeit végigküzdeni. Ők azonnal a készbe akarnak beleülni. Ennek’ nagyrészben okai azok az ügynökök is, akik a hajóstársaságok megbízásából kivándorlásra csá­bítják az embereket és minden szépet, jót, gyö­nyörűt rajzolnak elébük­. —­ A klíma elviselhető. Meleg ugyan, de aki megszokja, az észre sem veszi. Egyébként San­ Paolo 780 méter magasságban van a tenger színe felett. Hatvannyolc kilométernyire Santostől, a híres kávékikötőtől. Az egészségügyi statisztika teljesen kielégítő. Rendkívül szigorú orvosi vizs­­gálatok' vannak' hetenként. Minden házban köte­lező a fürdőszoba, nincs még olyan munkáslakás sem, ahol ne legyen legalább egy olyan helyiség, ahol tuss van. Tisztaságra nagyon ügyelnek­. NEM PUSZTULTAK EL A MAGYAR KOLÓNIÁK. — Mi van a magyar 'falvakkal — kérdeztük’ ez* után. —■ Azok’ a hírek’, melyek’ a san­ paolói öt man­­gyar falu elpusztulásáról szóltak’, egyáltalában nem felelnek meg a valóságnak’. Szent Istvánfalva, Árpádfalva, Boldogasszony­falva fennáll és virágzik. Most is alakul egy új magyar kolónia. — Némay Ferenc nyugalmazott alezredes, a k­i­vándorló és ’visszavándorlókat védő iroda leve­­lezője, alapítja Mátyáskirályfalva néven az uj magyar telepet, ugyancsak’ San-Paolo környé­kén. Némay egyébként festő, portretista és nem­csak honfitársainak szeretete, hanem érthetően üzleti szempontok is érvényesülnek szép terve keresztülvitelénél. Nyolcezer katasztrális hold területre van opciója, 150—200 magyar családot akar letelepíteni körülbelül 40 hold földdel csa­­ládonként. A föld árát négy éven belül kell meg­fizetni. — A legrégibb Kolonistáfi háromévesek. A régi monarchiából vannak itten régebbi telepesek is, köztük olyanok, akik már 25 esztendeje kinn élnek. Ezek igen jó­ módban vannak. Érdekes, hogy köztük a svábok igen erős magyar nemzeti érzésűek. Az utódállambeliek általában ragaszkodnak­­ magyarságukhoz, mert sem a románok, sem a szerbek részéről nem részesülnek támogat­ót­­ásban. A legtöbben igen jól beszélnek már portu­gálul, ami előnyükre szolgál, mert a nyelv el­sajátítása rendkívül fontos.­­ Huszonötezerre tehető azoknak a magya­roknak a száma, akik magában San­ Paolo vá­rosában mint gyári munkások dolgoznak. Előfor­dultak szórványos esetek, hogy ezek közül a munkanélküliek, vagy azok, akik kerülték a munkát, feleségeiket koldulni küldték. Amikor a rendőrség lefogta és előállította az asszonyokat és vizsgálatot tartott, kitűnt, hogy többszáz dol­lár volt a legtöbbnél a ládafiában. Koldulni küldték az asszonyokat, hogy munka nélkül, könnyen megélhessenek. Szerencse, hogy csak szórványosan fordultak elő ilyen esetek. Ezután rendkívül érdekes dolgokat mondott el Fillinger konzul a san­paolói forradalomról és a magyaroknak a forradalomban tanúsított magatartásáról. MAGYAR KALANDOROK A SAN-PAOLÓI FORRADALOMBAN. — A san-paolói forradalom a hadsereg műve volt, amely elégedetlenkedett a köztársasági el­nök tevékenységével. Rio de Janeiróban nem mertek lázadást kezdeni, mert az elnöknek meg­volt a kellő hatalma a forradalom leküzdésére, ezért úgy határoztak, hogy San­ Paolóban készítik­ elő a forradalmat, mely város 486 kilométer­nyire fekszik a fővárostól. A forradalmat irányító­ tisztikar nagy demagógiával toborozta a lázadó­kat, nagy fizetést, óriási napidíjakat, teljes ellá­tást ígértek és földet a forradalom sikeres meg­vívása esetén. Kalandorok mindenütt akadnak. A San Paolóban élő magyarság között is fel­vetődött nyolc ember, akik fényes üzletnek gondolták a forradalmat és a vezetők szolgá­latába szegődtek aktív munkára. Kimentek a magyarok közé és csábító ígéretek­kel sikerült is nekik egy úgynevezett magyar bataillont alakítani. A bataillon létszáma körül­belül száz ember volt. Aktákat és fényképeket vesz elő hatalmas ÚJSÁG SZERDA, 1925 JÚLIUS 2.

Next