Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-03-01 / 76. szám

18 ZALA KAROLA EGYETLEN SIKERE Egy kis lakás a Józsefvárosban, a­ Magdolná­ul vá­l­t­ és egy színésznő ebben a lakásban, sok érdekes dolgot beszéltek nekünk ma délelőtt. Zala Karola. Lehet, hogy ismerik ezt a nevet és lehet, hogy nem. Mégis, akik évenként legalább kétszer elmennek a színházba, tudni fognak mégis az emlékezetük pincéjében erről, hogy „ Zala Karola*. Látták már a színlapon, de elmu­lasztották megjegyezni, hogy az epizodisták kö­zül melyik volt. Húsz éve színésznő. Húsz éve játszik apró szerepeket, finom úriasszonyokat a színpadi zsú­­rokon, gyászruhás fiatal özvegyeket a komolyabb tendenciájú operettekben. A huszonegyedik év­ben felfedezték. Az Olympiáball játssza Linát, ami nem főszerep, de nem is epizódszerep többé. Egy fordított tragédia ez, a Zala Karola élettör­ténete, valami megható és igénytelen happy enddel, ami nem is nagyon boldog és nem is na­gyon rég. Először a lakás nyilatkozott. — Itt nagyon rendes és szerény emberek lak­nak. Biedermeier-bútorok jelzik, hogy kissé pre­­ciez hajlamúak, régi családi romantikával per­metezik a szobát. Színes metszetek a falon, jól il­lenek a zöld fotelekhez és ürestámlájú székekhez. Aztán belép a szobába Zala Karola is, aki ed­­­dig az átöltözéssel volt elfoglalva. Nem festette ki magát, még púdert sem használt, csak a főkötőt oldotta le, amit véletlenül láttunk a fején egy ajtóhasadékon keresztül, amikor­­ takarított. Azonkívül levetette a fehér orvos­ köpenyegét és megmosta a kezét. — Ne, kérem ne. Soha életemben még nem szerepeltem az újságokban. Nem tudom én, ho­gyan kell nyilatkozni. Én egy szerény, szürke asszony, vagyok, nem szerepelek a nyilvánosság előtt — És a színpad? — Ugyan kérem. Az nem nyilvánosság. Húsz évig senki sem tudott rólam, pedig mindig ját­szottam, majdnem minden darabban. Ez az én kenyérkeresetem, elvégzem, amit rámbiznak. «— Nincsenek ambíciói? — Már az első évben elvesztettem az ambíció­mat és húsz évig ambíció nélkül játszottam. Most legyenek vágyaim? — De hiszen sikere van! — Sikerem? Miért van most nagyobb sikerem, mint eddig? Mindig megtettem, amivel megbi­tak. Nem voltam én sem jobb, sem rosszabb. Elmondom a szerepemet és most felfedeznek. Szerződtettek a Magyar Színházhoz. Ez az egész. Az embert ráncigálják. Amikor szerettem volna még, hogy sikerem legyen, akkor nem kaptam szerepet. Most, amikor már egészen mindegy, most jönnek gratulálni. — Melyik volt a legjobb szerepe. Legnagyobb sikere? — Nem volt. Egyáltalában nem volt. Nem volt JS szerepem és nem volt sikerem. Egész életem­ben sohasem volt sikerem. — Katonák és hivatalnokok voltak a csalá­domban. Én színésznő lettem. Tudja, hogy mi­­kor terveztem? Aztán meguntam, nagyon hamar meguntam. Tudják az emberek, hogy mi az a szín­ház. Én nem bírtam. A verekedést, intrikát, pro­tekciót jól van. Vannak hadvezérek és vannak közkatonák. Vannak miniszterek és vannak se­gédfogalmazók. A családomban is így volt. Én segédfogalmazó leszek. Én közkatona leszek. Ez­zel keresem meg a kenyeremet. Hiszen, ha meg­keresném. Ide összebújtunk mindnyájan, az egész család, a mamámnál, úgy élünk meg. — Nem, ne írjanak énnálam most sem, nem adok én intervjút. Menjenek olyanokhoz, akik nem hagyták magukat és verekedtek és akik sze­repet kaptak és akiknek nem húsz év után van az első sikerük. — Nem kell énnólam írni. Mit is írnak? És ha már ír, nagyon keveset, olyan epizód-cikket, segédszínész-cikket. — Helyes kérem, nem lesz sok. Pontosan egy hasáb. Jó igy?{—csongi}. Ngjig||P®^ ÚJSÁG VASÁRNAP, 1928 ÁPRILIS 1 JLiltaJHb «-IHL mi­­r Mit. un Paris és a Th­eatre Mogador egész hangu­latát varázsolja elénk a Király Színház Rosé Marie előadása, mely a legszebb, legpaza­­rabb, a legtékozlóbb, melyet operettszínpa­­don Budapesten esztendők óta láthattunk. Az ember örül neki, hogy hát ez is lehet itt ne­künk, szegény Budapesten, ahol a háború alatt, a háború utáni években átfestettek régi vásznakat és felfrissítettek, vegyileg tisz­títottak, elkopott, elnyűtt pecsétes kosztüm­ö­ket. A szándék őszinte és becsületes: olyat produkálni Budapesten is, amire csak Páris képes, annak dacára, hogy a vállalkozás koc­kázatos. Mert (amikor a Theatre Mogador százmilliókkal belefekszik egy ilyen hatalmas masinába, mint ez az amerikai cowboy ope­retté, hát száz meg száz előadásra számít, száz meg száz millió párisin kívül száz meg százezer külföldire, akiket ontanak a pálya­udvarok. Nálunk mi a legtöbb, amit színház, színigazgató elérhet? Hogy deficit nélkül húz­hatja ki a szezont, kifizetheti a színház bér­letét, adósságait, a tagok gázsiját és néhány hónap múlva kezdheti élőlről az egészet. Itt nem gazdagodnak meg színházdirektorok, hanem egyik napról küzdenek a másikra és boldogok, ha egy jó szót, némi kis elismerést kapnak igyekezetükért. Annál értékesebb az a káprázatos pompa, az a becsületes törek­vés, amellyel Lázár Ödön a Rosé Mariét színre hozta. Az igaz kritikája három szóban összefogható: különb, mint Parisban, ahol sorozatosan éppen a napokban ötszázadszor játszották. Ami színházért való lelkesedés, üdeség, fiatalság csak elképzelhető, mind, összefogott a siker érdekében. Itt van például Faragó Géza, aki önmagát múlta felül a jel­mezek megkomponálásával, ami hónapok nehéz munkája lehetett, Gera Zoltán akinek díszletei mesterművek, Tihanyi, a rendező, Virály Ilona, aki a maga ragyogó ifjúságával megteremti az operett egész nobilis atmoszfé­ráját, Rátkay, az ő végtelen és eredeti humo­rával, és mindenekfelett Nádor Jenő, aki úgy énekli a Kosé Marie híres keringőjét, mely m­int vezérfonál vonul végig az egész operet­ten, hogy az embert visszaringatja első sze­relmének minden felejthetetlen emlékéhez. Évek óta ismerjük ezt a muzsikát, az Indián love call minden jazzband slágere, de amikor ritmikus zenéje újra felhangzik a Király Színházban, hát a szívünkkel szeretnénk fel­fogni. És az egész előadást még külön artisz­­tikummal vonja be Ellyn Gleen egy külföldi táncosnő, akinek produkciói egyedül és együtt még negyven táncosnővel, akiket az angol Miss Jeanne Planas tanított be, állan­dóan a csodálkozás moraját váltotta ki a né­zőtéren. Az ilyen harmonikus, csengő szép­ségeken át az ember ismét örülhet egy­szer ennek az elnyűtt, szomorú élet­nek ... (Sze.) Nagyszombati premier az Andrássy­ úti Színházban Tőkés Anna, Törzs Jenő, Rátkai M­árton, Delly Ferenc vendégjátéka Az április 7-iki, nagyszombati premier ismét lázba fogja hozni a színházi közönséget, mert ilyen érdekes, izgalmas és amellett mulatságos, színes és látványos műsor még egy sem volt. Színre kerül: Fazekas Imre színműve: Pera Palace. Zágon István énekes vigjátéka: A császár vadászik. Karinthy Frigyes tréfája: Ezek a férjek! Bús Fekete László 3 képes vigjátéka: Illat­­szertár. Zágon István tréfája: Szakítás. Lőrincz Miklós—Losonczy Dezső daljátéka: Az alkimista. Faragó Sándor játéka: Hermelin. A főszerepek:­, Lukos Anna, Törzs­ Jenő, Rát­­kai Marton, Delly Ferenc vendégeken kívül Vaszary Piroska, Tóth Böske, Gárdonyi Vilma, Szilágyi Marcsa, Szömörkényi Franciska, Ra­­sofszky Juci, Szász Lily, Újváry Lajos, Peti Sándor, Kőváry Gyula, Fekete Pál, Ihász Lajos, Heltai Andor, Andai Béla, Palásthy Géza játsszák. Radó Sándor és Vidtor Ferike új kuplékat énekelnek. Kőváry konferál. Főrendező: Faragó Ödön. Díszlettervező: Pán József. Jegyek már válthatók". LIÁNÉ HAID — WLADIMIR GAJDAROW Vasárnap utoljára Budai Apolló, Fészek, Fortuna, Józsefvárosi, Pátria, Fhönix mozgóképszínházakban Forgalomba hozza Artisticafilm­et A lenér rabszolganő mm ■ iMiwMiiaiu i iM ím w■**«»■■».»wkhjhmu.mmxxnm.■ - JOVERS a világ legnagyszerűbb komédiásai a ROYAL ORFEUM áprilisi monstre műsorában A Budapesten járó külföldiek szemügyre véve a Royal Orfeum-nak egy-két napja kira­gasztott áprilisi plakátjait, egyöntetűen konsta­tálták, hogy sem Európa, de még csak Amerika varieté-színházai sem tudnák ilyen összességét hozni a világ legnagyobb artista-attrakcióinak, mint amilyen a Royal Orfeum ma bemutatandó műsora. Kimagasló ékkövei ennek a legnagyobb klasz­­szisú együttesnek a 3 rovers, kiknek világotjáró útlevelükben jogosan foglal szót ez a meghatá­rozás: „A világ legnagyobbszerű komédiásai.* Két spanyol úr és a harmadik, egy zseniális francia, hárman együtt a nevettetés utólérhetet­­len nagy mesterei. Nem szorulnak további jel­zőkre, nem kell hozzájuk különösebb kommen­tár. • 3 Jovers épp úgy meg fogja hódítani Budapestet, mint amilyen diadalmas volt eddigi pályájuk. Nem utánuk, szinte mellettük kell fel­hozni Les Pierrotys-festvéreket, akik egészen más eszközzel, egészen más modorban, de ugyancsak a jókedv professzorai. Felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt felejthetetlen élmény a Gotemann bűbájos menazseriája. Mulatságos társadalma idomított dogoknak, rendőr­kutyák­nak, angora macskák, galamboknak, a világon páratlanul álló szelídített rókák társaságában. A párisi nagy revük minden fényét és a legkifor­­rottabb tánckultúráját hozzák magukkal Ka­­rinska & Bilbir, három csodálatos mesteri tánc­­költemény keretében. Bámulatos a Kiewning­­fivérek légtornász produkciói, kiknek negyed­órás mutatványa eddig nem látott legvakmerőbb produkciók sorozata. A legjobb kedvű táncospár, a ruganyos Overbury parányi fiacskájával. A modern táncművészet elegáns képviselője Korb Flóra, kinek külföldi sikerei után ez lesz az első bemutatkozása hazájában. A többi kedves artista-produkciókon kívül Solti Herm­in és Dé­nes Oszkár válogatott slágereket hoznak és nagy tetszésre számíthat Faragó Sándor Magányos­­urnák kiadó című­ új kis bohózata, melyben Felhő Rózsi, Bodó Ica és Rolkó József jutottak pompás szerepekhez. Ma még csak jóslat, de holnap már közszá­jon fog forogni, hogy a Royal Orfeum áprilisi műsora a maximum, amit varieté-színház pro­dukálhat. ZENEBONA minden este 8 órakor */ Fővárosi és vasárnap délután is órakor QpereillaEm­lbáz MOLNÁR FERENC O­LYMPIA Gambasx­gi Fridii, G. Kert­ész Ella, Zala Karola, A MAGYAR SZ­TNHÁZBAN Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Stella Gyula mint AB OfilliilftiDft­ BEN LYON és LÍA MARA egyetlen európai világattrakciója: a táncoló Mécs ma az OLYMPIÁBAN látható Előadások tél 4, 5, fél 7, 8 és fél 10 Hallottam egy viccet... Worono­vot felkereste egy rzezovi zsidó és arra kérte, oltsa be, de ne majom-, hanem bika­miriggyel. A professzornak tetszett az ötlet és sikeresen végrehajtotta a műtétet. Évek múltán Woronov a vonaton összeesmer­­kedett egy rzezovi emberrel, akinél hajdani pá­ciense iránt érdeklődött. —­ Ismeri s­zezomban Fried kereskedőt? — kérdezte tőle. — Azt, aki beoltotta magát* Hogyne, kérem. — Ami van vele* — Hát kérem■— magyarázta útitársa — ilyen szarvakkal jár. * Operai est. Magas színvonalú operai estén adtak számot haladásukról és képessé­geikről a Nemzeti Zenede operai tanfolyamá­nak a növendékei. Legjobban Jákó Béla és ifj. Toronyi Gyula tűntek ki közülük. Mind a kettőnek a képességeit volt már alkalmunk méltatni. Jákó Béla hatalmas, zengő basszusa jól képzelt anyag. Hangja is, tudása is sokat fejlődött, amióta utóljára hallottuk. Ifj. Toro­nyi Gyulán, aki pedig ma is igen sokat ígérő tehetségnek mutatkozott, nem vettük észre a nagyobb arányú technikai fejlődés jeleit, pe­dig szép lírai tenorja megérdemelné, hogy gondosabban foglalkozzék vele. W. Purjesz Irma szépcsengésű szopránja különösen köny­­nyű magasságával, hajlékonyságával és jeles kultúrájával vonta magára a figyelmet. Pil­lér Ilonának a magas hangjai a legjobbak. Weisz Dórának és Vajda Lilinek nagyterje­­delmű­, erős és kellemesen csengő hangját, Vágó Ilusnak pedig tiszta szövegmondását és bájos egyéniségét dicsérhetjük. Simkó Lola jó naivának, Szekeres Emil pedig jeles buffának ígérkezik. Hajba Margit szép reményekre jo­­gosítóan énekelte Siebel dalát a Faust kerti jelenetében. A kellemes hangú Hankó Mariska, továbbá Klein Ilona, Győző Amália és Szegfi Edit szintén rászolgáltak a közönség tapsaira. A rendezésért Mihályi Ferencet, a zongorakí­­séretért, továbbá az utolsó két szám zenekari kíséretének az elvezényléséért pedig Pető Imre karmestert illeti elismerés. * Az Ének- és Zenekaregyesület jubileuma. E kiváló zeneegyesület fennállásának 20 éves évfordulóját és 150-ik nagy hangversenyét Hubay Jenő Petőfi-szimfóniájának előadásával ünnepli május 21-én. Ez alkalomból a főváros előkelő zenekedvelő köreiből Apponyi Albert gróf elnök­lete alatt 200 tagú ünnepi bizottság alakult, amely 26-án tartotta első összejövetelét a Hun­­gária-szálló termében. A megjelenteket dr. Gár­dony Pálné ügyv. alelnök üdvözölte. Apponyi Albert gróf gyönyörű szavakban méltatta az egyesület kulturális hivatottságát. Utána Lich­­tenberg karnagy Hubay nagyszabású művét i­s­­mertette. Pekár Gyula a Petőfi-társaság támo­gatását ajánlotta fel. Az ülés az ünnepély elő­készítésére kilenctagú bizottságot választott. * Hangversenyek: Fehér Hona igen kitűnő hegedűs. Balkéz és vonótechnikája egyaránt pompás, tónusa férfiasan öblös és leányosan meleg, pizzicatoi oly tömörek és oly nagy vivőerejűek, mint igen kevés hegedűművészé, előadása pedig átgondolt, stílusos és ízléses. Külön dicséret illeti, hogy műsorát túlnyomó­­részben magyar szerzők műveiből állította össze. Hiszen a magyar művekkel is lehet nagy sikert aratni, ha valaki úgy játssza őket, mint Fehér Ilona. Többek közt bemutatta Stefániát,Telmányi két érdekes, spanyolos kolorita szerzeményét és Meszlényi hatásos Hortobágyi népdalátiratainak négy számát. Úgy az újdonságokat, mint a már ismert szá­mokat is igaz élvezetkeltően játszotta, s mél­tán rászolgált a közönség zúgó tapsaira. * A színpadi szerzők üdvözlik az Uj Szín­házat. A Magyar Színpadi Szerzők egyesülete átiratot intézett az Uj Színház igazgatóságá­hoz, melyben lelkesen és örömmel üdvözli azért a dicséretre válló elhatározásáért, hogy, irodalmi és művészi értékű egész estét be­töltő darabokból állítja össze műsorát. Az átirat a következőképen hangzik: — A Magyar Színpadi Szerzők Egyesü­lete március 29-iki igazgatósági ülésének megbízásából örömmel közlöm Önökkel a magyar színpadi szerzők üdvözletét abból az alkalomból, hogy az Önök által vezetett, Bu­dapest legfiatalabb színházában egész estét betöltő darabjaiknak műsorát igazi művé­szettel és irodalommal töltik ki. A továb­biakra kitartást és hasonló lelkes törekvést kívánunk. Az Új Színház vezetősége és színészgár­­dája nagy örömmel fogadta a színpadi szer­zők spontán üdvözletét, amit mi is szívesen regisztrálunk. * Az Országos Kamaraszínház Ibsen-s­nnepet. Alapi Nándor országos kamaraszínháza öt esz­tendő alatt az értékes magyar és külföldi szín­művek között kétszázötven Ibsen-drámát ját­szott. A Solness építőmester, a Nóra, a Vad­kacsa és Kísértetek több mint 50—50 előadást értek el eddig, de állandó műsordarabja az Or­szágos Kamaraszínháznak a Hedda Gabler és a Rosinersholm. Győrben öt estén áldoznak Ibsen emlékének s eddig a Hledda Gabler, Vadkacsa és Solness építőmester előre eladott táblás ház előtt került színre. Győrben hozza színre az Or­szágos Kamaraszínház Luigi Pirandello legérde­kesebb művét, amelynek magyar c­íme: öltöztes­sük fel a mezteleneket. Alapi Nándor rendezése mellett hónapok óta készülnek erre a bemuta­tóra, amely irodalmi esemény lesz s ami legéke­sebben bizonyítja azt a kulurzonnkát, amelyet az Országos Kamarszínház a nagy magyar váro­­sokban végez.

Next