Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)
1928-03-01 / 76. szám
18 ZALA KAROLA EGYETLEN SIKERE Egy kis lakás a Józsefvárosban, a Magdolnául vált és egy színésznő ebben a lakásban, sok érdekes dolgot beszéltek nekünk ma délelőtt. Zala Karola. Lehet, hogy ismerik ezt a nevet és lehet, hogy nem. Mégis, akik évenként legalább kétszer elmennek a színházba, tudni fognak mégis az emlékezetük pincéjében erről, hogy „ Zala Karola*. Látták már a színlapon, de elmulasztották megjegyezni, hogy az epizodisták közül melyik volt. Húsz éve színésznő. Húsz éve játszik apró szerepeket, finom úriasszonyokat a színpadi zsúrokon, gyászruhás fiatal özvegyeket a komolyabb tendenciájú operettekben. A huszonegyedik évben felfedezték. Az Olympiáball játssza Linát, ami nem főszerep, de nem is epizódszerep többé. Egy fordított tragédia ez, a Zala Karola élettörténete, valami megható és igénytelen happy enddel, ami nem is nagyon boldog és nem is nagyon rég. Először a lakás nyilatkozott. — Itt nagyon rendes és szerény emberek laknak. Biedermeier-bútorok jelzik, hogy kissé preciez hajlamúak, régi családi romantikával permetezik a szobát. Színes metszetek a falon, jól illenek a zöld fotelekhez és ürestámlájú székekhez. Aztán belép a szobába Zala Karola is, aki eddig az átöltözéssel volt elfoglalva. Nem festette ki magát, még púdert sem használt, csak a főkötőt oldotta le, amit véletlenül láttunk a fején egy ajtóhasadékon keresztül, amikor takarított. Azonkívül levetette a fehér orvos köpenyegét és megmosta a kezét. — Ne, kérem ne. Soha életemben még nem szerepeltem az újságokban. Nem tudom én, hogyan kell nyilatkozni. Én egy szerény, szürke asszony, vagyok, nem szerepelek a nyilvánosság előtt — És a színpad? — Ugyan kérem. Az nem nyilvánosság. Húsz évig senki sem tudott rólam, pedig mindig játszottam, majdnem minden darabban. Ez az én kenyérkeresetem, elvégzem, amit rámbiznak. «— Nincsenek ambíciói? — Már az első évben elvesztettem az ambíciómat és húsz évig ambíció nélkül játszottam. Most legyenek vágyaim? — De hiszen sikere van! — Sikerem? Miért van most nagyobb sikerem, mint eddig? Mindig megtettem, amivel megbitak. Nem voltam én sem jobb, sem rosszabb. Elmondom a szerepemet és most felfedeznek. Szerződtettek a Magyar Színházhoz. Ez az egész. Az embert ráncigálják. Amikor szerettem volna még, hogy sikerem legyen, akkor nem kaptam szerepet. Most, amikor már egészen mindegy, most jönnek gratulálni. — Melyik volt a legjobb szerepe. Legnagyobb sikere? — Nem volt. Egyáltalában nem volt. Nem volt JS szerepem és nem volt sikerem. Egész életemben sohasem volt sikerem. — Katonák és hivatalnokok voltak a családomban. Én színésznő lettem. Tudja, hogy mikor terveztem? Aztán meguntam, nagyon hamar meguntam. Tudják az emberek, hogy mi az a színház. Én nem bírtam. A verekedést, intrikát, protekciót jól van. Vannak hadvezérek és vannak közkatonák. Vannak miniszterek és vannak segédfogalmazók. A családomban is így volt. Én segédfogalmazó leszek. Én közkatona leszek. Ezzel keresem meg a kenyeremet. Hiszen, ha megkeresném. Ide összebújtunk mindnyájan, az egész család, a mamámnál, úgy élünk meg. — Nem, ne írjanak énnálam most sem, nem adok én intervjút. Menjenek olyanokhoz, akik nem hagyták magukat és verekedtek és akik szerepet kaptak és akiknek nem húsz év után van az első sikerük. — Nem kell énnólam írni. Mit is írnak? És ha már ír, nagyon keveset, olyan epizód-cikket, segédszínész-cikket. — Helyes kérem, nem lesz sok. Pontosan egy hasáb. Jó igy?{—csongi}. Ngjig||P®^ ÚJSÁG VASÁRNAP, 1928 ÁPRILIS 1 JLiltaJHb «-IHL mir Mit. un Paris és a Theatre Mogador egész hangulatát varázsolja elénk a Király Színház Rosé Marie előadása, mely a legszebb, legpazarabb, a legtékozlóbb, melyet operettszínpadon Budapesten esztendők óta láthattunk. Az ember örül neki, hogy hát ez is lehet itt nekünk, szegény Budapesten, ahol a háború alatt, a háború utáni években átfestettek régi vásznakat és felfrissítettek, vegyileg tisztítottak, elkopott, elnyűtt pecsétes kosztümöket. A szándék őszinte és becsületes: olyat produkálni Budapesten is, amire csak Páris képes, annak dacára, hogy a vállalkozás kockázatos. Mert (amikor a Theatre Mogador százmilliókkal belefekszik egy ilyen hatalmas masinába, mint ez az amerikai cowboy operetté, hát száz meg száz előadásra számít, száz meg száz millió párisin kívül száz meg százezer külföldire, akiket ontanak a pályaudvarok. Nálunk mi a legtöbb, amit színház, színigazgató elérhet? Hogy deficit nélkül húzhatja ki a szezont, kifizetheti a színház bérletét, adósságait, a tagok gázsiját és néhány hónap múlva kezdheti élőlről az egészet. Itt nem gazdagodnak meg színházdirektorok, hanem egyik napról küzdenek a másikra és boldogok, ha egy jó szót, némi kis elismerést kapnak igyekezetükért. Annál értékesebb az a káprázatos pompa, az a becsületes törekvés, amellyel Lázár Ödön a Rosé Mariét színre hozta. Az igaz kritikája három szóban összefogható: különb, mint Parisban, ahol sorozatosan éppen a napokban ötszázadszor játszották. Ami színházért való lelkesedés, üdeség, fiatalság csak elképzelhető, mind, összefogott a siker érdekében. Itt van például Faragó Géza, aki önmagát múlta felül a jelmezek megkomponálásával, ami hónapok nehéz munkája lehetett, Gera Zoltán akinek díszletei mesterművek, Tihanyi, a rendező, Virály Ilona, aki a maga ragyogó ifjúságával megteremti az operett egész nobilis atmoszféráját, Rátkay, az ő végtelen és eredeti humorával, és mindenekfelett Nádor Jenő, aki úgy énekli a Kosé Marie híres keringőjét, mely mint vezérfonál vonul végig az egész operetten, hogy az embert visszaringatja első szerelmének minden felejthetetlen emlékéhez. Évek óta ismerjük ezt a muzsikát, az Indián love call minden jazzband slágere, de amikor ritmikus zenéje újra felhangzik a Király Színházban, hát a szívünkkel szeretnénk felfogni. És az egész előadást még külön artisztikummal vonja be Ellyn Gleen egy külföldi táncosnő, akinek produkciói egyedül és együtt még negyven táncosnővel, akiket az angol Miss Jeanne Planas tanított be, állandóan a csodálkozás moraját váltotta ki a nézőtéren. Az ilyen harmonikus, csengő szépségeken át az ember ismét örülhet egyszer ennek az elnyűtt, szomorú életnek ... (Sze.) Nagyszombati premier az Andrássy úti Színházban Tőkés Anna, Törzs Jenő, Rátkai Márton, Delly Ferenc vendégjátéka Az április 7-iki, nagyszombati premier ismét lázba fogja hozni a színházi közönséget, mert ilyen érdekes, izgalmas és amellett mulatságos, színes és látványos műsor még egy sem volt. Színre kerül: Fazekas Imre színműve: Pera Palace. Zágon István énekes vigjátéka: A császár vadászik. Karinthy Frigyes tréfája: Ezek a férjek! Bús Fekete László 3 képes vigjátéka: Illatszertár. Zágon István tréfája: Szakítás. Lőrincz Miklós—Losonczy Dezső daljátéka: Az alkimista. Faragó Sándor játéka: Hermelin. A főszerepek:, Lukos Anna, Törzs Jenő, Rátkai Marton, Delly Ferenc vendégeken kívül Vaszary Piroska, Tóth Böske, Gárdonyi Vilma, Szilágyi Marcsa, Szömörkényi Franciska, Rasofszky Juci, Szász Lily, Újváry Lajos, Peti Sándor, Kőváry Gyula, Fekete Pál, Ihász Lajos, Heltai Andor, Andai Béla, Palásthy Géza játsszák. Radó Sándor és Vidtor Ferike új kuplékat énekelnek. Kőváry konferál. Főrendező: Faragó Ödön. Díszlettervező: Pán József. Jegyek már válthatók". LIÁNÉ HAID — WLADIMIR GAJDAROW Vasárnap utoljára Budai Apolló, Fészek, Fortuna, Józsefvárosi, Pátria, Fhönix mozgóképszínházakban Forgalomba hozza Artisticafilmet A lenér rabszolganő mm ■ iMiwMiiaiu i iM ím w■**«»■■».»wkhjhmu.mmxxnm.■ - JOVERS a világ legnagyszerűbb komédiásai a ROYAL ORFEUM áprilisi monstre műsorában A Budapesten járó külföldiek szemügyre véve a Royal Orfeum-nak egy-két napja kiragasztott áprilisi plakátjait, egyöntetűen konstatálták, hogy sem Európa, de még csak Amerika varieté-színházai sem tudnák ilyen összességét hozni a világ legnagyobb artista-attrakcióinak, mint amilyen a Royal Orfeum ma bemutatandó műsora. Kimagasló ékkövei ennek a legnagyobb klaszszisú együttesnek a 3 rovers, kiknek világotjáró útlevelükben jogosan foglal szót ez a meghatározás: „A világ legnagyobbszerű komédiásai.* Két spanyol úr és a harmadik, egy zseniális francia, hárman együtt a nevettetés utólérhetetlen nagy mesterei. Nem szorulnak további jelzőkre, nem kell hozzájuk különösebb kommentár. • 3 Jovers épp úgy meg fogja hódítani Budapestet, mint amilyen diadalmas volt eddigi pályájuk. Nem utánuk, szinte mellettük kell felhozni Les Pierrotys-festvéreket, akik egészen más eszközzel, egészen más modorban, de ugyancsak a jókedv professzorai. Felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt felejthetetlen élmény a Gotemann bűbájos menazseriája. Mulatságos társadalma idomított dogoknak, rendőrkutyáknak, angora macskák, galamboknak, a világon páratlanul álló szelídített rókák társaságában. A párisi nagy revük minden fényét és a legkiforrottabb tánckultúráját hozzák magukkal Karinska & Bilbir, három csodálatos mesteri táncköltemény keretében. Bámulatos a Kiewningfivérek légtornász produkciói, kiknek negyedórás mutatványa eddig nem látott legvakmerőbb produkciók sorozata. A legjobb kedvű táncospár, a ruganyos Overbury parányi fiacskájával. A modern táncművészet elegáns képviselője Korb Flóra, kinek külföldi sikerei után ez lesz az első bemutatkozása hazájában. A többi kedves artista-produkciókon kívül Solti Hermin és Dénes Oszkár válogatott slágereket hoznak és nagy tetszésre számíthat Faragó Sándor Magányosurnák kiadó című új kis bohózata, melyben Felhő Rózsi, Bodó Ica és Rolkó József jutottak pompás szerepekhez. Ma még csak jóslat, de holnap már közszájon fog forogni, hogy a Royal Orfeum áprilisi műsora a maximum, amit varieté-színház produkálhat. ZENEBONA minden este 8 órakor */ Fővárosi és vasárnap délután is órakor QpereillaEmlbáz MOLNÁR FERENC OLYMPIA Gambasxgi Fridii, G. Kertész Ella, Zala Karola, A MAGYAR SZTNHÁZBAN Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Stella Gyula mint AB OfilliilftiDft BEN LYON és LÍA MARA egyetlen európai világattrakciója: a táncoló Mécs ma az OLYMPIÁBAN látható Előadások tél 4, 5, fél 7, 8 és fél 10 Hallottam egy viccet... Woronovot felkereste egy rzezovi zsidó és arra kérte, oltsa be, de ne majom-, hanem bikamiriggyel. A professzornak tetszett az ötlet és sikeresen végrehajtotta a műtétet. Évek múltán Woronov a vonaton összeesmerkedett egy rzezovi emberrel, akinél hajdani páciense iránt érdeklődött. — Ismeri szezomban Fried kereskedőt? — kérdezte tőle. — Azt, aki beoltotta magát* Hogyne, kérem. — Ami van vele* — Hát kérem■— magyarázta útitársa — ilyen szarvakkal jár. * Operai est. Magas színvonalú operai estén adtak számot haladásukról és képességeikről a Nemzeti Zenede operai tanfolyamának a növendékei. Legjobban Jákó Béla és ifj. Toronyi Gyula tűntek ki közülük. Mind a kettőnek a képességeit volt már alkalmunk méltatni. Jákó Béla hatalmas, zengő basszusa jól képzelt anyag. Hangja is, tudása is sokat fejlődött, amióta utóljára hallottuk. Ifj. Toronyi Gyulán, aki pedig ma is igen sokat ígérő tehetségnek mutatkozott, nem vettük észre a nagyobb arányú technikai fejlődés jeleit, pedig szép lírai tenorja megérdemelné, hogy gondosabban foglalkozzék vele. W. Purjesz Irma szépcsengésű szopránja különösen könynyű magasságával, hajlékonyságával és jeles kultúrájával vonta magára a figyelmet. Pillér Ilonának a magas hangjai a legjobbak. Weisz Dórának és Vajda Lilinek nagyterjedelmű, erős és kellemesen csengő hangját, Vágó Ilusnak pedig tiszta szövegmondását és bájos egyéniségét dicsérhetjük. Simkó Lola jó naivának, Szekeres Emil pedig jeles buffának ígérkezik. Hajba Margit szép reményekre jogosítóan énekelte Siebel dalát a Faust kerti jelenetében. A kellemes hangú Hankó Mariska, továbbá Klein Ilona, Győző Amália és Szegfi Edit szintén rászolgáltak a közönség tapsaira. A rendezésért Mihályi Ferencet, a zongorakíséretért, továbbá az utolsó két szám zenekari kíséretének az elvezényléséért pedig Pető Imre karmestert illeti elismerés. * Az Ének- és Zenekaregyesület jubileuma. E kiváló zeneegyesület fennállásának 20 éves évfordulóját és 150-ik nagy hangversenyét Hubay Jenő Petőfi-szimfóniájának előadásával ünnepli május 21-én. Ez alkalomból a főváros előkelő zenekedvelő köreiből Apponyi Albert gróf elnöklete alatt 200 tagú ünnepi bizottság alakult, amely 26-án tartotta első összejövetelét a Hungária-szálló termében. A megjelenteket dr. Gárdony Pálné ügyv. alelnök üdvözölte. Apponyi Albert gróf gyönyörű szavakban méltatta az egyesület kulturális hivatottságát. Utána Lichtenberg karnagy Hubay nagyszabású művét ismertette. Pekár Gyula a Petőfi-társaság támogatását ajánlotta fel. Az ülés az ünnepély előkészítésére kilenctagú bizottságot választott. * Hangversenyek: Fehér Hona igen kitűnő hegedűs. Balkéz és vonótechnikája egyaránt pompás, tónusa férfiasan öblös és leányosan meleg, pizzicatoi oly tömörek és oly nagy vivőerejűek, mint igen kevés hegedűművészé, előadása pedig átgondolt, stílusos és ízléses. Külön dicséret illeti, hogy műsorát túlnyomórészben magyar szerzők műveiből állította össze. Hiszen a magyar művekkel is lehet nagy sikert aratni, ha valaki úgy játssza őket, mint Fehér Ilona. Többek közt bemutatta Stefániát,Telmányi két érdekes, spanyolos kolorita szerzeményét és Meszlényi hatásos Hortobágyi népdalátiratainak négy számát. Úgy az újdonságokat, mint a már ismert számokat is igaz élvezetkeltően játszotta, s méltán rászolgált a közönség zúgó tapsaira. * A színpadi szerzők üdvözlik az Uj Színházat. A Magyar Színpadi Szerzők egyesülete átiratot intézett az Uj Színház igazgatóságához, melyben lelkesen és örömmel üdvözli azért a dicséretre válló elhatározásáért, hogy, irodalmi és művészi értékű egész estét betöltő darabokból állítja össze műsorát. Az átirat a következőképen hangzik: — A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete március 29-iki igazgatósági ülésének megbízásából örömmel közlöm Önökkel a magyar színpadi szerzők üdvözletét abból az alkalomból, hogy az Önök által vezetett, Budapest legfiatalabb színházában egész estét betöltő darabjaiknak műsorát igazi művészettel és irodalommal töltik ki. A továbbiakra kitartást és hasonló lelkes törekvést kívánunk. Az Új Színház vezetősége és színészgárdája nagy örömmel fogadta a színpadi szerzők spontán üdvözletét, amit mi is szívesen regisztrálunk. * Az Országos Kamaraszínház Ibsen-snnepet. Alapi Nándor országos kamaraszínháza öt esztendő alatt az értékes magyar és külföldi színművek között kétszázötven Ibsen-drámát játszott. A Solness építőmester, a Nóra, a Vadkacsa és Kísértetek több mint 50—50 előadást értek el eddig, de állandó műsordarabja az Országos Kamaraszínháznak a Hedda Gabler és a Rosinersholm. Győrben öt estén áldoznak Ibsen emlékének s eddig a Hledda Gabler, Vadkacsa és Solness építőmester előre eladott táblás ház előtt került színre. Győrben hozza színre az Országos Kamaraszínház Luigi Pirandello legérdekesebb művét, amelynek magyar címe: öltöztessük fel a mezteleneket. Alapi Nándor rendezése mellett hónapok óta készülnek erre a bemutatóra, amely irodalmi esemény lesz s ami legékesebben bizonyítja azt a kulurzonnkát, amelyet az Országos Kamarszínház a nagy magyar városokban végez.