Ujság, 1929. december (5. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
Budapest, 1929 vasárnap, december 1 Ára 32 fillér R V. évfolyam, 274. szám — ■'11 előfizetési Arak Nagyodávr* 10.80 pangd ügy hen* 4.— pengd Ausztriában egy kára H — 8 Schl’ling Egyes szám éra Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap.. 18 fillér vasárnap.. .. .. .. „ 32 fillért Ausztriában hétköznap.. . 30 Orosehen vasárnap.. 40 Orosehen Megjelenik vasárnap és finnep utáni napok kivételével minden nap ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V. Vilmos császár-ut 34 TELEFON: Automata 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet*körút 43 (Royal-opüret) Telefonszám: Jóssal 316—28 Utazási ás menet jegyIroda: Budapest, VII. Erzsébet körút 43. tel.: József 419-34 Belső revízió Jól mondta elnöke, és a Revíziós Liga helyesen cselekszik, ha ehhez tartja magát: a Liga álljon fölötte minden politikának. Hadd lelje benne helyét a gyáros és a munkás, a plébános és a zsidó pap, a szélsőjobb és a szélső bal. Nézetellentétekért verekedjenek a Revíziós Liga keretein kívül, azon belül pedig csak egyet gondolhatnak, békés eszközökkel és szívós kitartással törekedjenek a trianoni szerződés revíziója felé. A Revíziós Liga ezzel a tiszta önmegkülönböztetésével a magyar politikai élettől, megtette, ami reá tartozik. A liga nem tehet többet, az országnak azonban ennyi nem elég. Körülbelül olyan elintézés ez, mint ha a pap azt mondaná: isten házában viselkedjetek rendesen, a verekedést folytassátok, ha onnan távoztok. S onnan távozva, a verekedés folyik tovább. Odabent csak magyar testvéreket ismernek — néhány lépéssel odébb, ahol nagyon is szükséges volna, hogy mindenki magyar testvér legyen, egymás fejét verik le. Ott már a magyar munkás, aki a ligában testvér, megbízhatatlan és éretlen, félteni kell tőle a nemzeti eszmét. Bent Hevesi Simon tapsokat arat, kint numerus clausus van s a név magyarosításához érdem kell. Százharminchárom kereskedelmi és ipartestület oszlopos nyeresége a ligának — szövetkezetekkel dolgoznak a kereskedelem és ipar ellen. A sajtó a legnagyobb hazafias szolgálatokat teszi országhatárokon belül és kívül egyaránt — nem érdemli meg azt a szabadságot, melyet szentesített törvény neki megadott. A törvényhatóságok a ligában a hazafiság várainak bizonyulnak, falain kívül államhatalmi kalodába kell őket zárni. Politikai pártok? Kint ölik azokat, amelyek a kormány ellen merészkednek állást foglalni. Társadalmi egyesületek? Csupa elkülönülés és egymáselleniség. Láthatatlanul tároló kezek szorongatják egymást, nagyszerű ügyességgel a szomszédot levegőnek tudják nézni. Mintha másfajta ember volna ligában és ligán kívül. Verekedjünk a templomon kívül — ez csak a templom számára oldja meg az ellentmondást. De ha kint verekszünk, bent nem vagyunk őszinték. Akkor bent csak úgy teszünk, mintha testvérek volnánk, márpedig igazi ereje az egységben csak az igazi testvériségnek van. Kétmillió tagja van a Revíziós Ligának — a nyolcmilliós magyarságnál ez azt jelenti, hogy minden felnőtt, önálló ember ott van. Több nincs is. S egy nemzet, mely a ligában ekkora egységet tud felmutatni, a ligán kívül nem tud egymás becsülésébe furakodni. A hazát egyformán szolgálnák, a kormány és egyéb erőtényezők hol a második, hol az utolsó sorba, hol ezt, hol azt. Ha képmutatók nem akarunk lenni, el kell ismernünk: itt hiba van. Annak, hogy a Revíziós Ligának kétmillió tagja, a tanulságát a ligán kívül le kellene vonni. Le kellene vonnia a társadalomnak, aki társam a hazafiságban, nem tekinthető ellenségemnek az életben. Akivel a legszentebb ügyben meg tudom magamat értetni, azzal apróbb különbségek miatt nem állhatok szembe, elfelejtve a hazafias téren nyújtott megbecsülés megtagadását. Furcsa jelenség: a kéz, mely bent az -KOVA 5. Van szó egyszakaszos törvényről, mely a mostani fővárosi mandátumokat ismét, de isten uccse, most már legeslegutoljára meghosszabbítja. És van szó a törvényhatóságnak kormányrendelettel való feloszlatásáról. Nincs szó arról, hogyha új törvény nincs, akkor a régi parancsot s mivel tovább várni az új törvényre már nem lehet, tehát a régi szerint kell választani. A törvényesség ezt parancsolja, a kormányérdek azonban mást. S innen látszik, mi hatalmasabb most az alkotmányos Magyarországon. * Egy primadonnát jelentenek be a reklámok, akiben éppen azért lehet csalódni, mert túlságosan reklámozzák. A gyors és egyszerű aktaintézésről van szó. El tudjuk-e képzelni, hogy egy ügyet legkésőbben nyolc nap alatt fognak elintézni? Még haragudni sem fogunk, ha nem valósul meg, amit elképzelni is alig lehet, ötven év óta megoldhatatlannak találták ezt a problémát s most megoldották volna egy hónap alatt? * Dési Géza kormánypárti képviselő úr egy édes megjegyzését olvastuk. Azaz kettőt. Az egyikben megengedi, hogy ő is tévedhetett olykor és az ellenzéknek is igaza lehetett néhanapján. A másik: ma nem szabad mindenáron ellenzékeskedni. Nem édes ez? Hogy néha még ő is tévedhetett. Lehetséges? S aki a mai viszonyok között nincs megelégedve, mindenáron elégedetlenkedik. Ma káka a kormánypolitika, melyen az ellenzék csómót keres. Dési Géza azért nevezetesebb képviselő, mint a többi kormánypárti, mert Dési Géza. A többi kevesebb bátorsággal mondhatja, amit ő. Éjfélkor Németország valamennyi templomában zengett a harang Örömkórusok énekét továbbította a rádió. Kétmillió német tért vissza az anyaországhoz Berlin, november 30. Éjjel 12 órakor egész Németországban nagy ünnepségek kezdődnek, a második rajnai zóna felszabadulása alkalmából. Valamennyi templomban megszólaltak a harangok és minden nagyobb városban éjféli ünnepségek voltak. Az ünnepségeken elhangzott beszédeket és az öröm kórusok énekét a rádió is továbbította. A rajnai tartományfőnök kiáltványt tett közzé a lakossághoz, amelyben rámutat arra, hogy ma éjszaka kétmillió német állampolgár nyeri ismét vissza szabadságát. A kiáltványban a tartományfőnök annak a reményének ad kifejezést, hogy rövidesen üt a szabadulás órája a harmadik rajnai zóna németjeire is. Mozsarak dörgése közepette a villanyfényben úszó várra felvonják a német lobogót Coblenz, december 1. A vasárnapra virradó éjszaka pontban 12 órakor szabadult fel a Rajna-vidék második zónája, az idegen megszállás alól. Ezt a pillanatot Coblenzben a B Rajna-vidék székhelyében nagy felszabadulási ünneppé avatják. Szombaton éjfélkor Coblenzben, Aachenben és a második zóna lobbi városaiban és községeiben a 11 éves idegen varlom lelki gyötrelmeinek vége szakadt. Egész Németország nagy lelkesedéssé együtt ünnepelt a, felszabadult vidék lakosságával. Az éjféli örömünnepély lefolyását valamennyi német rádióleadóállomás közvetíti épp úgy, mint az 1926 február elsején tartott kölni felszabadulási ünnepséget. Már este tízezrekre menő embertömeg hullámzott az ünnepség színhelyén, a Deutscher Eck-téren, ahol a Mosel folyó a Rajnába torkolik. A Rajnával szemben ezen a téren I. Vilmos császár monumentális lovasszobra áll, amelynek szimbolikus jelentősége van a rajnavidéki német lakosság számára. A szembenlévő parton Ehrenbreitstein ősi vára áll. Coblenz város dalárdái pontban 12 órakor, miután mozsarak döreje a megszállás végét, a „Grosser Oott, wir teben Dich...» kezdetű dal intonálásával vezették be az ünnepélyt, amelynek szónokai Coblenz város, főpolgármestere, Gerard dr. birodalmi igazságügyminiszter és Becker dr. porosz kultuszminiszter voltak. Az ünnepséget százegy mozsárlövés fejezte be, miközben Ehrenbreitstein várának ormán megjelent a német lobogó. Vasárnap délben a coblenzi volt királyi palota előtti térségen újabb ünnepség lesz, abból az alkalomból, hogy a megszálló csapatok helyébe bevonul a városba a német rendőrség. Aachenben és a felszabadult Rajnavidék többi városában és községeiben mindenütt hasonló éjféli ünnepségek játszódtak le. Bevonták a francia lobogót és elmentek a francia katonák Koblenz, november 30. (Wolff.) Ehrenbreinsteinben ma délelőtt 11 óra 15 perckor nagy ünnepélyességgel bevonták a francia lobogót. enyémet szorítja, kint fejbevág. Nem természetesebb, nem elkerülhetetlen-e, hogy akit bent igaznak találtam, kint is megbecsüljem? Nem lehet ugyanazt a politikát folytatni a megismerés után, hogy a Revíziós Ligának kétmillió tagja van s annyi Ilivé, segítője, vagy legalább is céljával egyet akarója, ahány tüdő lélegzik az országban? A tanulságokat kint is le kell vonni, ezt a belső revíziót feltétlenül el kell végeznünk, ha a külső revíziós akarat átütő erejét teljessé akarjuk tenni. Itt nincsenek belső ellenségek, sőt semlegesek sincsenek. Azok a szocialisták, akik feltételeket szabnak, sem ellenségek vagy közömbösek. Oly nagyszerű, oly boldogító ez a jelenség, mert nem akarják meglátni? Az ünnepélyen részt vettek: a nemzetközi Rajna-vidéki bizottság elnöke, a két állami főbiztos és egy francia tábornok. Egy kivonult díszszázad tisztelgett a zászló bevonása alkalmával. A francia lobogó bevonása után a francia csapatok a moseli teherpályaudvarra vonultak, ahol a részükre előkészített vonatokba szálltak. 12 óra 55 perckor a csapatszállítmány elindult Metz felé. Valamivel később egy hat kocsiból álló autócsoport indult el a Maintzbe vezető úton. A francia csapatok elvonulása teljes nyugalomban történt. Az elvonulásnál csak kevés kiváncsi mutatkozott, ezzel szemben számos újságíró, köztük a külföldi sajtó képviselői és sok fényképező jelenik meg a csapatok elvonulásának színhelyén. ([ ] Ürömcsöppök az örömbenKoblenz még „nem tekinthető szabad városnak" Koblenz, november 30. (Wolff.) A kobenzi lakosságnak a második zóna kiürítése fölött érzett nagy örömébe keserű ürömcsöpp vegyült. Ámbár az utolsó francia csapatok ma délben 12 óra 50 perckor elhagyták a várost, a főpolgármesternél éppen most tartott sajtómegbeszélésen a főpolgármester kijelentette, hogy Tirard, a megszállt területek főbiztosa ma reggel Koblenzben közölte Langwerth von Simmern báró birodalmi biztossal, hogy bár Koblenz megszállástól mentes, azonban politikailag és jogilag még nem tekinthető szabad városnak. A birodalmi biztos a főpolgármester előtt annak a reményének adott kifejezés, hogy talán még a ma délután folyamán megérkezhet ebben az ügyben a nagykövetek tanácsának a döntése. Mindenesetre reméli azonban, hogy a döntés legkésőbb néhány napon belül megérkezik. A főpolgármester a megbeszélés végén kijelentette, hogy a mai ünnepély programmján változás nem történik ugyan, Koblenz városa azonban nem tekinthető politikailag szabadnak s így csak a megszállástól mentesnek fogja proklamálni. Olaszország támogatni fogja Magyarországot Hágában A Giornale d’Italia cikke, mely párhuzamot von a magyar és a bolgár külpolitika közt, a Magyarországra vonatkozó részével nagy hatást tett a magyar közvéleményre. Az olasz kormányhoz közelálló lap cikkének e része így hangzik: — Mérlegelje Burov úr Olaszország politika- ját Magyarország iránt. Ez a politika folytatólagos, egyvonalú, változatlan és mindig tevékenyen barátságos. Olaszország támogatta Magyarországot Parisban és támogatni fogja Hágában. A Matin előre jelezte, Budapesten teendő olasz, francia, angol lépés hírét. Ez az információ téves. Ilyen lépéshez Olaszország sohasem csatlakozik. Mennyire különbözött azonban és különbözik ma is Magyarország felelős politikája Olaszországgal szemben . .. Világosság és lojalitás!. .. A Giornale d’Italia cikke a jóvátétel kérdésében két jelentős megállapítást szögez le. Először azt, hogy Olaszország minden ellenkező híreszteléssel szemben támogatta Magyarországot a jóvátételi ügyben és támogatni fogja Hágában is. Másodszor azt, hogy a Matin annak idején jelezte, hogy a nagyhatalmak közös lépést fognak a magyar kormánynál tenni a jóvátétel kapcsán. A Giornale d'Italia megállapítja, hogy téves felfogás volt az, hogy Olaszország csatlakozni fog a közös lépéshez. Ellenkezőleg Olaszország magatartása hiúsította meg ezt a tervezett demarsot. Megvan tehát Olaszország ígérete — és éppen az olasz kormányhoz közelálló sajtóorgánumban kapjuk — hogy’ Olaszország hazánkat a jóvátétel ügyében Hágában támogatni fogja. Ebben az elhatározásában eddig sem volt okunk kételkedni. Mivel azonban Olaszország nagyhatalmi állása közismert, jogunk van azt remélni, hogy ez az olasz támogatás nemzetközi vonatkozásban méltányos és igazságos megoldáshoz fogja juttatni a jóvátétel kérdését. A magyar politikai és közéletben teljes súllyal értékelik Olaszországnak azt a nemes lépését, mellyel megakadályozta a tervezett dimarsot. Ezzel Olaszország nagyon nagy szolgálatot tesz Magyarországnak és nobilis lépése nagy perspektívát nyit meg Magyarország alatt, ami mai éppen nem könnyű helyzetünkben kétszeresen jól esik.