Ujság, 1930. július (6. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
Budapest, 1930 kedd, július 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK (tacgadorra_____ _ _ 10,80 pangó Így hóra ...... 4.— pangó Ausztriában egy hóra _ s Schilling Egyes szám Ara Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap_____________32 fillér hó 1930 JULI ' Ara 24 fillér Romániában 8 lel VI. évfolyam, 146. szám Ausztriában hétköznap 30 Orosehen vasárnap ______ 40 Orosehen Megjelenik vasárnap és Ünnep utáni napok kivételével minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! VI. Aradi utca 10 TELEFON: Automata 207—54, 807—55, 207—56, 207—07 FIÓKKIADÓ HIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-körút 43 (Royalépület) Telefonszám: József Lit-d Utazási és menetjegyiroda: Budapest, VII. Erzsébet-körút 43. Tel.: 1. 419-34 Fellebbezés a felsőházhoz írta Sebestyén Ernő dr. Mikor a büntetőjavaslatot a képviselőház elé terjesztették, nyolc pontban foglaltam össze azokat az alapvető jogbiztonsági szabályokat, amiket a javaslat meg akart semmisíteni. E tételek közül kettő volt olyan, amelyik kiérdett a jogászi érdeklődés köréből, mer ezekben az állam minden egyes polgárának személyes szabadsága és életének nyugalma forgott kockán. Az egyik ilyen intézkedése a javaslatnak az volt, hogy „a vádirat «i' kifogásnak nincs helye". Meg akarta tehát szüntetni a vádtanácsot abban a hatáskörében, hogy a vádiratot még a nyilvános tárgyalást megelőzen zárt ülésen felülvizsgálja és az ártatlanul megvádolt embert nyilvánosan meghurcolni ne enfechje. A másik intézkedés úgy szólt, hogy olyan bűncselekmény esetében, melynek jogi és ténybeli megíttélését az ügyész egyszerűnek tartja, „a kv. ügyészség a terheltet ügyének tárgyalása végett a bíróság elé állíthatja" Ilyenkor a vádat senkivel a világon előre nem köztili, még a bíró sem tudja, miről van szó, mert a javaslat kimondja, hogy ,,a nyomozás során készített tájékoztatást, vagy esetleges kihallgatási jegyzőkönyvet nem szabad a bíróság elé terjeszteni és a tárgyalás azzal kezdődik, hogy az ügyész élőszóval aolja elő, hogy a terheltet milyen bűncselekmény elkövetésével vádolja". Ez a két intézkedés: a vádtitkács eltörlése • ' ' ' s TrD‘ ' ' '1 Váltotta' a legnagyobb megdöbbenedés ellenzést, mert ha ezek megvalósulnak, a bűnvádi eljárs legfőbb garanciái omlanak össze. Az a harc, amely e két szakasz ellen megúdult, részben eredményre vezetett. A képnselyház a vadtanács intézményét megmenette. Visszaállította a vádlottnak azt a jogát hogy a vádirat ellen benyújthat kifogással igyál a vádtanács elé vihesse, amely zárt tárgyaláson, a védő meghallgatása után dönt afelett, hogy elegendők-e a bizonyítékok arra, hogy a vádlott bűnösségére nézve alapos gyanút keltnek. Igaz, hogy bűnvádi alaptörvény ez a perrendtartás az összes söözvényszéki ügyekre megadta a vádlottnak ezt a j..., míg az ügyesbírói rendszer bedtanácsi eljárás már megügyekben, amelyek egyes. És a javaslatnak a ketagadott szövege is csak kisorolt bűncselekményekre inácsi eljárást. El kell ismerni azonban, hogy a felsorolásban bennefoglaltatnak azok a bűncselekmények, amelyeknél a vádtanácsi eljárásra leginkább szükség van. Az elv mindenesetre meg van mentve: a képviselőház a vádtanácsot megszüntetni nem engedte. Meghagyta azonban a képviselőház a javaslat 107. §-át, amelynek harmadik bekezdésében foglaltatik az a szörnyűség, amelyhez fogható a magyar törvénytárban nemtalálható. És ezért fellebbezünk a felsőházhoz. A magyar országgyűlés felsőháza nem engedheti, hogy a törvényjavaslat 107. §-a törvénnyé váljon és életbe lépjen. Ha a gyár forrósága elbágyasztotta is a közvéleményt és a képviselőházat, a felsőház hűvös termében teljes erőre kell kapnia a tiltakozásnak. Az ország polgársága a felsőháztólvárja megvédelmezését. Megvédemezését attól, hogy a kormány utasítható szerve, azügyészség által bárki előzetes meghallgatása nélkül a bíróság és ítélet elé állítható, anélkül hogy előzőleg tudná mivel vádolják. Hiszen még a statáriális eljárásban is módja van ahhoz a vádlottnak, hogy a tárgyalásra előkészüljön, mert ott a vádra nézve előzetesen kihallgatják. De a rettenetes százhetedik paragrafus keselyű módjára csap le a semmiit sem sejtő békés polgárra és hajnali álmából vagy megkezdett munkájától hurcolja az ugyancsak semmit sem sejtő bíró elé. Mert e szakasz szerint a világon mindenki tájékozatlan, csupán az ügyész az úr, ő az egyetlen, aki tudja, hogy miről van szó, ő szorongatja kezében a „tájékoztató jelentés" titokzatos villámait, amikrőlsenki sem tudja, hogy hova fognak lesújtani. Az ügyész eddig csak vádolhatott és indítványokat terjeszthetett a bíróság elé. Ez a szakasz azonban az ügyészség kezére ad hozatal. ' i v Szűnt azokban a biró elé tartozna sriselőház által .' Zonvos külön korlátozza a vá KOVÁÉ Tévedés, egyszerű, játszi kis tévedés. Potom tizenöt percent, melynek levonása után az első hír által boldoggá tett közvélemény, gazda, kereskedő, iparos és fogyasztó egyaránt lezuhan az öröm egéből a csalódás mélységeibe. Rögtön észrevették a tévedést, még aznap. De egy ország legsarkalatosabb életérdekét úgy kezelik, hogy délben még nem tudják, amire este rájönnek. S a nyilvánosság elé úgy állanak, hogy utólag ellenőrzik, helyes-e, amit jelentenek. Ez már igazán nem világjelenség. * Ez a gyorsaság már igazi boszorkányság. A baletta javaslatot még nem is tárgyalják s már végrehajtják. Máris kétszeresére emelték a kávé, tea, fűszer vámját, hogy fedezete legyen egy meg nem szavazott törvénynek. Lesz-e fedezete? A fogyasztás valóban fog-e többet juttatni pénzben az államnak s nem fogja-e a szájától megvonni a többletet. S a búzagazdáknak elég lesz-e a tudat, hogy többet nem kapnak ugyan, de öreganyó a kemence padján kevesebb kávét kap, mint eddig? * Hogy a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte, nem jelentett ártatlanságot. Hogy a vádtanács fogva tartja, nem jelent bűnösséget. Bűnös, vagy ártatlan — ezt a végső bírói ítélet fogja kimondani. Ezek a hullámzások a ténymegállapítás mérlegének természetszerű ingadozásai a végső kiegyensúlyozottság pillanata előtt. Emberek becsülete, sorsa megérdemli, hogy alaposan vizsgálódzzanak s nincs az a politikai, vagy takarékossági érdek, melyért az igazságszolgáltatás igazságtalanságot jogos volna megkockáztatni. Eddig legalább igy volt s mig az uj rend szentesitve nincs, rövid ideig még igy lesz. Mámoros lelkesedéssel ünnepli egész Németország a 7. , felszabadulását Zászlódiszkert az épületek. Szóra zene és üdvlövések dörögnek. Stresemann sírját elbontják a koszosok. Ünnep a birodalmi gyűlésen Wiesbarten. június 30. Hétfőn déli 12 órakor a Rajna-videk kiürítésének utolsó hivatalos aktusa, a Rajna bizottság niesladeni főhadiszállásának kiürítése is megtörtént. A főhadiszállás épületének átadása nagy katonai pompával ment végbe. Tirard rajnai főbiztos és a Rajna-bizottság tagjai a főhadiszállás épülete, a Wilhelmaszálloda előtt foglaltak állást és innen nézték végig a francia diszőrség elvonulását. A diszőrség 500 katonája díszegyenruhában volt. A csapatok elvonulása után a Marseillaise hangjai mellett bevonták a francia zászlót, majd a belga és az angol nemzeti himnusz hangjai mellett a belga és az angol lobogót is. A csapatok ezután a főpályaudvarra vonultak, ahonnan 12 óra 10 perckor elindultak vissza Franciaországba. Ezen a különvonaton utaztak el Wiesbadenből a rajna-bizottság tagjai is. A csapatok elvonulását óriási tömegek nézték végig. Berlin, június 30. A Rajnavidék teljes és végleges kiürítése alkalmából a birodalmi gyűlésben hétfőn este felszabadulási ünnep volt, amelyen a képviselőkön kívül a tartományok miniszterelnökei is részt vettek. Az ünnepi beszédet Löbe szociáldemokrata képviselő, a birodalmi gyűlés elnöke mondotta. Löbe a birodalmi gyűlés nevében örömének adott kifejezést afölött, hogy a német politika évtizedes célját végre sikerült elérni. A kegyetlen sors megfosztotta Stresemann külügyminisztert attól, hogy megérje munkája gyümölcsét, a Rajnavidék teljes felszabadulását. A Rajnavidék kiürítésével azonban még nem gyógyult meg minden seb — folytatta Löbe —, amelyet a háború ütött, hiszen elég, ha a német nemzet a megszállott Saarvidékre gondol. Löbe a következő szavakkal fejezte be beszédét: — A legnagyobb örömmel barátkozunk mindazokkal, akik azelőtt ellenségeink voltak s a legnagyobb örömmel lépünk be az európai népek nagy és békés családjába. Ebben a családban azonban nem lehetnek jogfosztott népek és nem lehetnek kisebbségek sem. Egyenrangú és egyenjogú tagjai akarunk lenni a népek közösségének, a földkerekség minden államával egyenjogúak. Löke elnök beszédét a birodalmi gyűlés minden oldalán hatalmas tapsvihar fogadta. Ezután az összes politikai pártok közös napirendi indítványt terjesztettek be, amelyben azt javasolják, hogy a birodalmi gyűlés keddi ülésén az úgynevezett nyugati segélyprogrammot tárgyalják. Ez a segélyprogramra tíz évre oszlik fel és a felszabadult Rajna-vidék gazdasági szanálását célozza. A javaslat felszólítja a birodalmi kormányt, hogy terjesszen be megfelelő törvényjavaslatot a segélyprogramm végrehajtása ügyében. Ezt a törvényjavaslatot még a nyári szünet megkezdése előtt tető alá kell hozni, legalább is a birodalmi tanácsban. A Rajnavidék felszabadulását egész Berlin mámoros lelkesedéssel ünnepli meg. A birodalmi gyűlés ünnepi ülése után a grunewaldi német Stadionban a késő esti órákban a berlini helyőrség katonai zenekara adott hangversenyt. A hangversenyt takarodó és tűzijáték fejezte be. Kedden délelőtt a helyőrségi templomban ünnepi istentisztelet lesz. Déli tizenkét órakor a Luftgartenben felállított üteg díszlövéseket ad. A berlini középületek már hétfőn délben zászló mindenkit, akit a nyomozó szerv jónak látott vázlatos jelentésében meggyanúsítani. Az ügyész kezére adja nemcsak a vádlottat, hanem a tanúkírt és a szakértőket is, mert a javaslat szerint mindezeket az ügyész állítja, sőt vezetteti a bíróság elé. Igaz, hogy vannak kivételek. A képviselőket és a felsőházi tagokat ez a szakasz nem érinti, mert őket védi a mentelmi jog. De azok a milliók, akik nem tagjai a törvényhozásnak, akik egyszerűen csak polgárok, ezzel a szakasszal valamennyien egytől-egyig az ügyészség kezére adattak. Ezeknek a millióknak nevében, a nyugodtan dolgozni akaró állampolgárok nevében fellebbezünk a felsőházhoz és kérjük, hogy változtassa meg ezt a halálos ítéletet, amely békénk, nyugalmunk és szabadságunk jelöli elsőjükön kimondatott. díszt öltöttek s igen sok magvnházra is felvonták a német lobogót. Az elhunyt Streseminiszter árát a Rajnavidék kiürítói vasárnap óta koszorúk törne ásztól- Itát Az első koszorút a ferebi városa küldte, hogy kifejezésre ftát az elhunyt miniszter iránt. A folyamán majdnem valamennyi felinai várós nevében koszorút helyezte A nőnéppárt pfalzi csoportja k nettséget me Berlinbe, kék-fehér szalaggal díszkoszorúval. A néppárt elnöksége szarut helyezett a sírra. A német birodalmi koszorúját kedd reggel teszik le a hantra. A megszállott területek felszabadulása alkalmából a birodalmi elnök és a birodalmi kormány kiáltványt adtak ki, amelyben hálájukat fejezik ki azok iránt, akik Németország szabadságáért meghaltak, szenvedtek és áldozatokat hoztak. A porosz kormány és országgyűlés is hasonló felhívást bocsátott ki és különösen a rajnai lakosság hűségéért és állhatatosságáért mond köszönetet. A lapok vezető cikkekben emelik ki a nap nagy jelentőségét különösen meleg elismeréssel íraak Stresemann kiemelkedő érdemeiről a felszabadulás köről. Végig a Rajnán szólnak a harangok és lángolnak az örömtüzek Mainz, június 30. Hessen felszabadulásának ünnepet a mainzi ősi dóm harangjai tudattak tijéskor alakó... igya!yA VCtajna partján álló városháza előtt többezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy résztvegyen a felszabadulás örömére rendezett ünnepségen. A felszabadult városok énekkarai, több mint háromezer énekes, imákat és nemzeti dalokat adtak elő. Kill mainzi polgármester és Hessen állam elnöke, Adelung rövid beszédet mondottak, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a Rajnavidék kiürítésével befejeződött a Rajnáért folyó ezeréves harc. A Rajna német folyó marad és a jövőben sem lesz Németország határa. Pontban éjfélkor felvonták a német birodalom lobogóját a városházára és ezzel szimbolikusan újból helyreállott a német birodalom fenhatósági joga a hesseni tartományban. Höchst majnaparti városban a Rajnavidék déli részének ipari centrumában, a Majna partján tartották meg az ünnepségeket. .A höchsti várkápolna tornyából hangzott fel a felszabadulás első himnusza, amelyet a polgári és a munkásdalárdák kara együtt adott elő.A Taunus hegycsúcsain örömtüzek gyúltak ki. A höchsti ünnepségeket a Deutschland-Lied eléneklése zárta be. A rajnai szőlővidék városai közös ünnepséget tartottak Rüdesheimben. Az ünnepség központja a niederwaldbergi nemzeti emlékoszlop volt, a német egység szimbóluma. .4 Rajna partján mindenütt megszólaltak a harangok s a rajnai szőlőhegyek tetején mindenütt fellángoltak az örömtüzek. A rajnai hajósok céhei mozsárlövésekkel ünnepelték meg a felszabadulást. Leszavazták a Ház pénzügyi bizottságában a kormányt A Ház pénzügyi bizottsága hétfőn tárgyalta a hadsereg és egyéb fegyveres alakulatok tagjainak pótdíjáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ülésén váratlanul érdekes események játszódtak le. A javaslat eredeti szövegében ugyanis az a rendelkezés szerepelt, hogy az említett alakulatok tagjainak esetleges szerencsétlensége után a szerencsétlenül jártak hátramaradottjai kárpótlási járandóságot kaphatnak. Az ülésen Wolff Károly és Farkas Elemér azt hangoztatták, hogy ez a rendelkezés így nem eléggé szociális, ezek a hátramaradottak ne csak kaphassanak, hanem kimondottan kapjanak is valamennyi esetben kárpótlási járandóságot. A kormány jelenlevő tagjai és az előadó az eredeti szöveg fentartását javasolták, a bizottság azonban leszavazta a kormány álláspontját.