Ujság, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

KEDD, 1981 JÚNIUS , ÚJSÁG Szalánta: Hivatalos jelölt: Muszti István. Ellenjelöltje Deutsch Kálmán ellenzéki. Szentlőrinc: Hivatalos jelölt: Patacsi Dé­nes. BÉKÉS MEGYE Gyoma: Hivatalos jelölt: Zeőke Antal. Gyula: Hivatalos jelölt: Pongrácz Jenő gróf. Fellép Radnóti István, a Faluszövet­­ség titkára, aki rendkívül népszerű a kerü­letben. Orosháza: Hivatalos jelölt Csizmadia And­rás, ellenjelölte Nagy Vince Kossuth-párti programmal. Szarvas: Hivatalos jelölt Tóth Pál. Szeghalom: Hivatalos jelölt Temesváry Imre. Tótkomlós: Bertóthy Károly nem lép fel. Lányi Márton lesz az egységes párt hivatalos jelöltje, de a választópolgárság nem túlsá­gosan lelkesedik érte. Ugyanitt állítólag Dé­nes István is fellép. Békés: Hivatalos jelölt: Ángyán Béla. Békéscsaba: Bod János miniszter ellen Szeder Ferenc lép fel szociáldemkorata pro­grammal. Tiszalök: Hivatalos jelölt Szabó Sándor, az egységes párt alelnöke. Egyes körök Vay Miklós bárót akarják felléptetni ellene, de eddig sikertelenül. CSANÁD-, ARAD- és TORONCÁL MEGYE: Nagyszentmiklós: Hivatalos jelölt Laka­tos Gyula. Törökkanizsa: Bodó János ellen Fekete Mihály dr. ügyvéd lép fel. Nagylak: Hivatalos jelölt Héjj Imre dr. Battonya: Hivatalos jelölt Urbán Péter báró. Makó: Hivatalos jelölt Petrovics György. Elek: Hivatalos jelölt Rubinek István. BORSOD-, GÖMÖR-, KISHONT MEGYE: Mezőkövesd: Berecz Sándor dr. és Zsóry Lajos főszolgabíró között dől el a küzdelem. Sajószentpéter: Még nincs döntés. Miskolc: Az egységespárti lista még nem alakult ki véglegesen. A szociáldemokrata listát Reisinger Ferenc vezeti. Indulnak még Gaal Gastonék is. Ózd: Hivatalos jelölt: Biró Pál. Putnok: Hivatalos jelölt: Putnoky Móric. Feled: Még nincs döntés. Edelény: Hivatalos jelölt: Farkass Gyula. Ónod: Hivatalos jelölt: Lukács Béla dr. Mezőcsát: Hivatalos jelölt: Bottlik József. Mezőkeresztes: Még nincs döntés. Budapesten az egységes párt, a keresztény­­párt, az országos szabadelvű párt, a nemzeti demokrata párt, a szociáldemokrata párt és még két-három kisebb párt állít listát, így a magyar munkások országos pártja és párton­­kívü­li polgárság tömörülése is résztvesz a választáson a budai kerületekben. Itt a lista­vezető Sólyom-Fekete Vilmos dr. ügyvéd lesz. A pestkörnyéki kerületben az egységespárt már összeállította a hivatalos listát. Bod Já­nos miniszter fog szerepelni a lista élén. Második helyen Halász Miklós dr. fővárosi ügyvéd, a terézvárosi egységespárt elnöke, a harmadik helyen pedig Aradi Béla dr., a Pestvidéki Ügyvédi Kamara elnöke szerepel. Nem kizárt dolog, hogy a kormány már szerdán feloszlatja a képviselőházat, miután Ernszt Sándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy nem helyez súlyt az OTI-javaslat sür­gős letárgyalására. Ebben az esetben csütör­tökön, Úrnapján, már megindulhat az agi­táció. Politikai gyűlések Vasárnap több helyen voltak politikai gyűlé­sek és beszámolók. Zsitvay Tibor igazságügy­­miniszter Kecskeméten vett részt jelölőgyűlésen, ahol kijelentette, hogy elfogadja a­­jelölést a kecskeméti egységespárti listán. Beszédében gazdasági kérdésekkel is foglalkozott és a többi között ezt mondotta. •­­ Ha gazdasági harc van, akkor a gazdasági program a haditerv, amelyet nem lehet kikür­­tölni. Én tudom, hogy a haditerv minden eshe­tőségre készen áll, de legelsősorban készen áll arra, hogy mindnyájunk összefogásával ledob­hassuk magunkról azt az átkot, amelyet Tria­non parancsolt ránk. Amint a jóvátétel nehéz­ségeit túléltük, el fog érkezni az az idő is, ami­kor az egész adórendszerünket revízió alá ve­hetjük. Fábián Béla, a pestkörnyéki kerület ellenzéki képviselője, vasárnap délután mondott beszá­molót Rákospalotán a városháza zsúfolásig megtelt nagytermében. Azt fejtegette, hogy a kormány adócsökkentést ígért ismételten, a gya­korlatban pedig adónövekedés következett be. Kifogásolta, hogy a kormány nem teljesítette kötelességét azokkal szemben sem, akik a harc­téren teljesítették kötelességüket. Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke is va­sárnap számolt be választóinak Jászfényszana. A többi között azt mondotta, hogy a keresz­ténypárt az örök alkotmányos és független nem­zeti királyságban látja a nemzeti és állami élet folytonosságának legerősebb biztosítékát. Kívánja a többi között az általános titkos vá­lasztójog fokozatos megvalósítását. Ernszt Sándor miniszter is felszólalt és a keresztény gondolat hathatós érvényesülését sürgette. Celldömölkön Jánossy Gábor beszámolójával kapcsolatosan Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár is felszólalt. — Az elmúlt tíz esz­tendő alatt — mondotta — sokban javult az ország helyzete és a miniszterelnök joggal el­várhatja a nemzettől, hogy az elkövetkező vá­­lasztás során igazságot szolgáltasson nekik. Csak az Újság szelvemével Visszakapja az Újság árát: 16 fill Naponkint szelvényt közlünk az Újság címfeje mellett, melyet 16 fillér értékben beváltanak az alant felsorolt budapesti és vidéki strandfürdők. Olcsóbb a strand! Ingyen marad az Újság! Mindenki vegye meg az újságot! A szelvények beváltását a budapesti strandfürdőknél a legnagyobb mértékben megkönnyítjük, így a Palatínus­­strandfürdő nemcsak a fürdőpénztárnál, hanem a szigeti híd­­bejárónál, valamint a Koháry­ utcai és Honvéd­ utcai autóbusz­­állomásoknál is beváltja az Újság strandszelvényeit. A csillaghegyi strandfürdő kombinált jegyei az Újság főkiadó­hivatalában (VI, Aradi-utca 10), az Újság weekend-irodájában (VII, Erzsébet-körút 43), valamint a Csillaghegyi strandfürdő városi irodájában (IV, Váci-utca 22) kaphatók. Az Újság elárusítóhelyein válthatók a Római fürdőn levő Hungária-strand jegyei is. A Hungária strandfürdőn az Újság olvasóinak még külön kedvezményt is nyújtunk, amennyiben a szelvény hétköznapokon ingyenes belépőjegyül is szolgál. Az Újság szelvényének leszámításával tehát a belépő- és fürdőjegyért összesen 24 fillért fizetnek olvasóink­. Az Újság strandszelvényeit a fővárosban és a vidéken a következő strandfürdők váltják be: Budapest Margitszigeti Palatínus strandfürdő Csillaghegyi strandfürdő Hungária strand-Róma­ fürdő Kispesti Hattyúsziget­­strandfürdő Siófok Fürdőtelepi nagy strand Debrecen Margit strandfürdő Esztergom Szent István strandfürdő Göd Gödi strandfürdő Brömfy-tólfürdő Horthy Miklós-tór strand Hajduszoboszló Városi strandfürdő nagymaros Dunai strandfürdő nogradverőce Dunai strandfürdő nyíregyháza Ököritó strand Szeged Nagystrand Tatatavaros Kristály strandfürdő 8 A gipszangyal és a rózsa írta Márai Sándor Páris, május 31. A szépművészeti kérdé­sek francia államtitkárát egy csapat elkese­redett szépművész kereste fel — gipszöntők, szobrászok, kőfaragók —, akik szívbemar­­kolóan panaszkodtak, hogy éhenhalnak,­ ha az állam nem védi meg őket az újonnan fel­­­burjánzott művészi irányokkal szemben. Sze­rintük a boche-ok, az amerikaiak és a bolse­visták, a francia kultúrának ezek a notorikus ellenségei, feltaláltak egy új építészeti stílust, mely valóságos merénylet a francia ízlés el­len­i lelkiismeretlen francia vállalkozók, no meg sznobok, akiknek ez a hajmeresztő új művészet tetszik, elterjesztették francia föl­dön is ezt a boche-iskolát, mely mindennek­ a végét jelenti, ami — egyik szószólójuk ki­fejezésével — „bájos, szép és francia". Az első eset a művészetek történetében, h­ogy egy művészi irány követői az állam beavatkozá­sát követelik az új stílussal szemben, mely diadalmaskodik a régi fölött. Az államtitkár zavarát könnyű elképzelni: szive szerint való­­színüleg a kérelmezőkkel érzett, különben nem lenne francia s főként nem lenne állam­titkár, — de miután gyakorlatban az állam­­hatalomnak csak közvetett eszközök állanak rendelkezésére, hogy új művészi irányokat elfojtson, mindössze azt ígérhette meg, hogy a jövőben a közmunkák kiadásánál fokozott tekintettel lesz a tisztes és régi szakma, a francia dekoratőrök, foglalkoztatására. Rö­viden, megígérte, hogy rendel náluk néhány­­ezer gipsz­angyalt és rózsa­guirlandot. A francia dekoratőrök, szobrászok és kő­faragók, akik a gipszangyal és a rózsaguir­­landok faragását az elmúlt század vége felé csakugyan művészi tökélyre emelték, joggal tarthatnak tőle, hogy éhenhalnak a vas­beton-világban, mely szépnek találja, amit ők művészi gőggel mélységesen megvetnek: a meztelen, anyagnak meghagyott anyagot. A dekoratőr, mint ezt a századforduló körül egész Európában millió és millió alkalommal bebizonyította, semmit sem utál olyan mély­ségesen, mint az anyagot. Művészi törekvé­seinek összessége odaiparkodik, hogy az anyagnak elvegye anyagjellegét, a kőből ró­zsát csináljon, a bronzból hullámot, a gipsz­ből angyalt, szóval valami olyan légieset, melynek még a gondolat is csak félve mer testet adni. A dekoratőr mer. Lakásom köze­lében egy téren áll a legelső francia automo­­bilkészítők egyikének szobra: tárgya után ítélve e szobrot nem sokkal előbb állíthatták, mint 1900 körül. Ez volt az idő, mikor a dekoratőr, a szobrász és a kőfaragó orgiáit ülte az építészetben s olyan ötleteket valósí­tottak meg s faragtak kőbe, hogy az utókor­nak borsódzik bele a háta. Az említett szo­bor például egy primitív autót ábrázol, tehát, a kor számára, valami egészen „modern" al­kotást i s a szobrász szükségesnek tartotta, hogy az autó körül a motor kipuffogásából keletkezett benzingőzt is kőbe faragja —­ ezt a fantasztikus ötletet tömör terméskőben va­lósította mg s most ott áll az első autó, körü­lpárázva önnön benzingőzétől, a tér kö­zepén s valószínűleg nagyon tetszik minden franciának, aki a századforduló körül már előlgombolta a nadrágját. A benzingőzt kőbe faragni, azt hiszem, ez a legmerészebb öt­let, amire kőfaragó valaha vetemedett. Mert, hogy a tenger hullámait előszeretettel öntöt­ték bronzba, ennél mi sem természetesebb:a bérelt párisi lakásom dísztárgy-szörnyűségei között is előkelő helyet foglal el az a „Hul­­lám“ című bronz-csoportozat, mely két mé­ter magas műmárványtalapzaton meztelen bron­z-nőt mutat fekvő helyzetben, akit va­dul­ csapongó bronz-hullámok ringatnak, sőt ragadnak el — bizonyos, hogy az ilyesmi a maga idejében nemcsak sok pénzbe került, hanem elragadtatással töltött el minden szem­lélőt, mert „visszaadja a hullám mozgását", mert „visszaadja a női test ritmusát", egy­szóval mindent visszaad, csak a bronz ka­rakterét nem, amelyből készült. S ezenfelül „bájos, szép és francia". A dekoratőr tehát, aki nem akar a gipsz­angyalról a vasbetonra át­tanulni, lassan éhenhal, s ezt el is lehet hinni neki. Helyes ösztönnel fordult védelemért az államhoz, mert az állam, mindig és mindenhol, konzerv­­­váló hajlandóságú, s szívesen védi a gipsz­angyalt, melynek úgy művészi, mint poli­tikai tendenciája ártalmatlan és konstruktív. Minden hivatalos építészeti tanácsban ülnek emberek, akik vérbenforgó szemekkel küz­denek a vasbeton-stílus ellen, mely nem tűri a gipsz-angyalt, s „valami bolsevistaságot sz­ereznek az új építkezésben, amely ellen, miután művészi ellenérveik erőtlenek, poli­tikai érvekkel küzdenek. S miután a legjobb, amit korunk művészetben adott, éppen az építészet forradalma volt, s nincs az a vas­­nyakú városi építész-ellenőr, aki teljesen el tudna zárkózni az új építészet művészi, tech­nikai és gazdasági argumentumai elől, azok a „tanácsok" és „bizottságok", melyeknek hi­vatása, hogy egy-egy nagyváros építészeti fejlődése felett őrködjenek, kínjukban és zavarukban aztán mulatságos kompromisszu­mokat kötnek a merész újítókkal: ezekből a

Next