Ujság, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

Budapest, 1931 szerda, július 1 /SZERKESZTŐSÉG IS KIADÓHIVATAL* VI. Aradi­ utca 10 TELEFON: Automata 207—54, 207—55, 207—56, 207—57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet - kórus 43 (Royal épület). Telefonszem­­ József 316—28 Utazási és menetjegyk­orfa» Budapest, VII. Erzsébet­ körút 43. Text 1. 416—34 Ára 16 fillér | Előfizetés], ÚJSÁG VII. évfolyam, 146. szám Az Újság strandfürdő­­szelvénye Értéke 16 (tizenhat) fillér a strandrévy árából leszámítják a táp belsejében felsorolt strandfürdők Érvényes 1331 július 1-én Aláírták az új magyar-osztrák kereskedelmi szerződést A diadal Az ország szavazott. Választott is? Nem mondhatjuk. Az eredmény a sza­vazásé, nem a választásé. Választani a kormány választott s a nép szava he­lyett a választási rendszer döntött. Akkor is így áll, ha az összes felpana­szolt visszaélések, atrocitások, hatósági önkénykedések merőben koholtak vol­nának. Lelkesedés, komoly tudata annak, hogy szavazatukkal az ország sorsára gyakorolnak befolyást, nem hatotta át ezt a választást. Az eredmény előre adva volt. S ha szavazati kényszer nincsen, nem tudjuk, hányan vettek volna részt a szavazásban. A nyílt szavazás, páro­sulva ajánlási rendszerrel, jól tudják, minden meglepetést eleve kizár. Tudják azt, hiszen a nyílt szavazást és ajánlási rendszert ezért vezették be s amikor arról van szó, hogy legközelebbre már megszüntetik, ezzel elismerték a célza­tot, melyre alkalmas. Ezért meglehetős egykedvűen vesz­­szük tudomásul az eredményt s a rész­letek nem igen ragadják magukkal ér­deklődésünket. Ellenben tudomásul vesszük, hogy a választások nem fejezvén ki a nemzet bizalmát a kormány iránt, további öt esztendőre megadták Bethlen István grófnak a politikai stabilitást. Európa legmegbízhatóbb kormánya s ha a pénzügyminiszter úrnak külpolitikai céljaihoz erre a stabilitásra szüksége van, ime, megkapta és építhet rajta. S ha már ő hozta szóba ezt a momentu­mot, figyelmeztetjük, hogy a kívánt elő­feltétel megadása teljes sikerre kötelezi. Elvégre a Bethlen-korm­ány a maga egészében még hiheti, hogy nélkülöz­hetetlen, nem lévén más politika ha­sonló erőállományban, mint ő. De egyes miniszter már nem állíthatja, hogy nél­küle nincs boldogulás. Az egyes minisz­terre nem áll, hogy akart valamit, de istenem, nem sikerült, nem tehet róla, másnak sem sikerült volna. Talán mégis? Talán mégsem áll, hogy pont most van az országnak az az embere, akinél többet senki sem tud elérni. A Bethlen-kormányra pedig az elért diadal olyan kötelezettséget hárít, amely­től, ha komolyan veszi, szinte vissza kellene riadnia, öt esztendőre teremtett magának egy parlamentet, mely kizárja a váltógazdaságot. Az ellenzék törpe minoritásának ez a legsúlyosabb hátrá­nya. Ha megbukik a Bethlen-politika, megbukott a politika. Amennyire neki enged minden lehetőséget, annyira az anarchiát jelenti minden következő más politikai irányzatnak. S azt ugyebár még Bethlen István gróf sem gondolja, hogy utána más valaki más politikával egyáltalán ne következhessék. A nagy többség és az ellenállásnak teljes hiánya abszolút sikerekre köte­lezi. Kell, hogy az ország gazdaságilag és szociálisan rendbetérüljön. Nincs joga tévedni és nem lehet mentsége semmi közbejött akadálynak. Bárhol ha a kormány nem váltja be, amire vállalkozott, átadja helyét másnak. Bethlen István gróf tett róla, hogy ilyen más ne legyen. Nincs is. De ezzel meg­fosztotta önmagát minden mentségtől. Ez az egyetlen, amit az ország a maga politikai tehetetlenségében tőle még számonkérhet. ROVAT. Nem tagadjuk: a francia-amerikai nézet­­eltérés jobban izgat, miint a magyar válasz­tás. Megtörténnék, amit képtelenségnek érzünk? Az egy Franciaország valamennyi más állammal szemben ragaszkodnék állás­pontjához s meghiúsítaná, amit egész Európa megváltásnak üdvözölt és már valóságnak tekintett? Nem hihetjük. Ha Franciaország útját állja az amerikai terv­nek, kötelessége magának gondoskodni ugyanannak az eredménynek eléréséről, nem pedig Európa sülyedjen vissza a válságba. Ha erre nem képes, nincs joga valóskod­­nia. Ha mégis megteszi, akkor egyszerűen kimarad a sorból, nem pedig hogy a többi állam melléje állna glédába. * Istenem, valamit, valamicskét, egy köröm­­feketényit ismerjenek el lehetőségnek a fel­panaszolt sok visszaélésből. Talán mégis itt-ott megesett valamelyes túlkapás — alá­rendelt közegek részéről, miről a tiszta­ Ságért lelkesedő vezérkar nem tehet, sőt elitél, sőt netalántán meg fog torolni. De semmi, a legkisebb atrocitás sem történt? Semmi sem történt? Gondolják meg, hogy ezt a kijelentést nemcsak a pesti kávéház olvassa, hanem azok is, akik máskép tud­ják a dolgokat, mert velük esett meg. S nem jó, ha közönséges emberek azon tű­nődnek, hogy hogyan is állunk az úri ki­jelentések szavahihetőségével. ♦ Sírva tallóznánk a pótolhatatlan értékek után, mik az új képviselőházból kireked­tek. Ó jaj, hogy könnyünk sehogy sem ered meg. Sirathatnánk tisztes urakat, de értékeket nem. Meg nem indult könnyün­kért talán kárpótolnának azok az értékek, melyeket nem vesztettünk el? Ó jaj, köny­­nyeink megváltatlanok maradnak. A poli­tikai sors sújtott és kimért, de nem válo­gatott, nem jutalmazott és nem büntetett. Nyolc és kilenc óra között váratlanul meg­élénkült a szavazás. Az összes pártok végső erőfeszítéssel megmozdították összes hívei­ket. Biciklis- és autós küldöncök robogtak keresztül-kasul az egész kerületben és laká­saikon keresték fel a választópolgárokat, hogy az urnák elé szólítsák őket. Ennek köszönhető, hogy a szavazatok száma majd­nem elérte a hatvanezret. Kilenc óra után az urnákat lepecsételték, jegyzőkönyveket vettek fel és az összes pár­tok bizalmi fér­fiai aláírásukkal tanúsították, hogy minden a legnagyobb rendben tör­tént. A választási bizottság az esti órákban a főutcai elöljáróság szűk helyiségeiből átköl­tözött a budai Vigadó nagytermébe. Nyolc hosszú asztalt állítottak fel a nyolc szavazat­­számláló bizottságnak, amelyek szerda reg­gel nyolc órakor kezdik meg munkájukat. A lepecsételt urnákat a körzeti szavazó­­helyiségekből taxiautón szállították a budai Vigadóba. Egynegyedtízkor robogott be a bejáró elé az első urnát hozó taxi, majd egy­másután következtek a többiek. A legutolsó a fehérsastéri körzeti szavazatszedő bizottság urnája volt, amelyik féltizenkettőkor érke­zett a választási helyiségbe. A választási bizottság Morvay Zsigmond elnöklete alatt azonnal összeült és megálla­pította, hogy az összes urnák sértetlenül meg­érkeztek és a budai kerület negyvennégy körzeti szavazóhelyiségében összesen 59.140 polgár adta le szavazatái. Az urnákkal telerakott termet ezután lep­csételték és rendőrség vette át az őrzést, am­íg reggel a bizottságok hozzálátnak a számláláshoz. Eredményt csütörtökön este, vagy pénteken délelőtt hirdetnek. Kösse! negyedmillió fővárosi polgár élt alkotmányos jogával• 24 százalék nem szavazott Sokan nem tudták megálla­pítani, hol kell szavazniok. A kétnapos szavazás alatt egyetlen incidens sem történt Véget ért tehát a fővárosban a választás. Nevezetessége: még talán soha ilyen csend­ben, rendben és mondjuk ki kereken, rész­­vétlenség mellett nem éltek a szavazópolgá­rok alkotmányos jogaikkal, mint most. Mint az alábbi részletes tudósításokból kiderül, Budapest választópolgárságának közel huszonöt százaléka nem szavazott. A nemszavazásban csak kevéssé „bűnös“ a közönség, mert, amint ezt mindenütt megálla­pították az illetékesek, a közönség alig is­merte ki magát abban, hogy hol illetékes a szavazásra. Éppen ezért nem valószínű, hogy ez a szavazástól távolmaradt huszonöt száza­lék teljes egészében büntetést kapjon. A fővárosban lefolyt kétnapos országgyű­lési képviselőválasztásról az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Csak reggel számolják össze a szavazatokat A budai kerületben kedden még vontatot­tabban indult meg a szavazás, mint hétfőn. Hétfőn délelőtt különösen a Lágymányoson és a Hegyvidéken sűrűn jelentkeztek a válasz­tók, kedden délelőtt azonban teljesen ellany­­hul az érdeklődés. Pedig azt hitték, hogy a belső területeken kedden tömegesen fognak szavazni. A budai kerület hetvennyolcezer választója közül hatvanezer szavazatára szá­mítottak. A számítás azonban nem vált be, mert — mint ksiderült —, a szavazók száma jóval alulmaradt a hatvanezren. Hétfőn a budai kerületben 32.249 polgár adta le a szavazatát, kedden délelőtt a negy­venhét szavazókörzetben összesen 13.000 em­ber szavazott le, úgy hogy délutánig összesen több mint 45.000 szavazó jelent meg az urnák előtt. A szavazatok leadása mindenütt teljesen simán történt. Sehol sem volt semmiféle in­cidens vagy nézeteltérés. A mostani választás még abban is különbözik a régiektől, hogy még csak humoros epizódok sem adódtak. Némi élénkséget, szinte egy kis vitát csak az hozott, ha olyan választó jelent meg, aki nem­ kapott szavazócédulát és nem tudta ponto­san, hogy melyik körzetnél kell szavaznia. Ilyenkor azután hosszas vita után igazították útba az eltévedt választópolgárt. Kedd délután Morvay Zsigmond dr. volt főispán, a választás elnöke az Újság munka­társának a következőket mondotta: — A választás mindenütt a legnagyobb rendben folyik. Sehol sem történt semmiféle incidens. Ma kevesebben szavaztak, mint tegnap s ha a záróra előtt nem jelentkeznek élénkebben a választók, nem érjük el a­­ remélt hatvanezernyi szavazatot. Nyolc órakor a körzeti szavazóbizottsá­gok elnökei kitűzték a zárórát. Valamennyi körzetben kilenc órakor befejezték a szavazást. Megcsappant északon a választók érdeklődése Az északi kerületben a választásnak némi lendületet adott, hogy a szabadelvű párt mellett még a demokrata párt is külön listá­val indult a küzdelembe. De még így sem tud­ták a pártok olyan arányban felkelteni a választók érdeklődését, mint a legutóbbi köz­ségi választások alkalmával. A szavazás során a választásra jogosul­tak mintegy hetvenöt százaléka, közel kilencvenezer ember szavazott le. Hétfőn már igen vontatottan ment a szava­zás. Voltak körzetek, ahol óraszám alig je­lentkezett tíz-húsz szavazó. Este nyolc óra­kor a választás mindenütt véget ért és a sza­vazatszedő küldöttségek elnöke és bizalmi­­férfiainak felügyelete alatt megkezdődött az urnák beszállítása a VI. kerületi elöljáróság épületébe, ahol a választási elnök, Lázár Fe­renc közjegyző és a főváros részéről Szécsy Andor tanácsi fogalmazó székhelyüket fel­ütötték. Az urnák átvétele tíz órakor kezdő­dött és órákon keresztül tartott. A választási elnök intézkedésére az urnák felbontásához és a szavazatok összeszámlá­­lásához szerda reggel fognak hozzá az elöl­­járósági épületben. Ez a munka előrelátha­tóan az egész napot igénybe fogja venni, úgyhogy az eredmény kihirdetésére aligha kerülhet csütörtök előtt sor. A körzetek eredményeiről még szerdán közlést tesznek, ahogy a számolással elkészülnek. Az északi kerületben a szavazás a legtelje­sebb rendben folyt le. Egyetlen párt sem emelt panaszt és ha voltak a körzetekben vi­ták, csak abból származtak, hogy a választási névjegyzékek nem voltak tökéletesek. Sok olyan polgártól elvették a szavazójogosult­ságot, akik még a községi választások alkal­mával szavaztak. Voltak esetek, amikor egyes szavazók nevét megtalálták a névjegyzékben, de nem bocsátották szavazásra, mert nem volt meg a szavazóigazolványuk. Az ilyen eljárás nem volt azonban egyöntetű, mer­t voltak körzeti elnökök, akik megengedték ak­kor is a szavazást, ha az igazolvány hiány­zott, de kétséget kizáróan megállapítható volt a szavazásra való jogosultság. Komoly panasz emiatt sem hangzott el

Next