Ujság, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

Ma: Mélynyomás a kép Budapest, 1931 szombat, augusztus 1 hra 1970 Sk VII. évfolyam, 173. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­VI. Aradi­ utca IO TELEFON: Automata 207—54, 207-55, 207-50, 207-57 FIÓKKIADÓHI­VATAL ÉS kulcsünkönyvtár Budapest, Erssébet • körut 43 (Rog el­­épülni). Telefonszám­í­tással 316—23 Utajósl és manetjegyiroda • Budapest, VII. Erzsébet­ körut 43. Tel.­­ 1. 419—34ÚJSÁG A­z Újság strandfürdő­­szelvénye Érté­ke 16 * tizenhat­ fillér A strandiény órából leszámítják a lap belsejében felsorolt strandfürdők érvényes 1931 augusztus 1 Válságos órák Összeszorul a szíve, aki elolvassa a képviselőház naplóját péntek délelőttről. Válságos órák voltak ezek. Ki hitte volna, hogy nyugodt reggeli nyitás után délre a válság így kirobban­hat? Semmi jel nem mutatott rá. A na­pirend nyugodt s viharmentes ülést ígért, mindössze a felhatalmazási szükség­javaslat tárgyalását vártuk, az ellenzék kritikáját, az egységespárti szónokok ok­fejtését s aztán a javaslat megszavazását. Az ország népe gyanútlanul mehetett dolga után, ha volt, az országház népe nem várt meglepetést, senki nem számí­tott katasztrófára. S aztán egyszerre, a derült égből. Ki sejthette még tegnap, a kissé fojtott, de viszonylag békés atmoszférában, mi­kor mindössze arról volt szó, hogy a szükségrendeletet helyeselni kell-e, a be­tétek zárolva maradjanak-e, mennyi ház­bért mikor, kinek s miből fizessenek, a hiteléletet mivel élesszék, a kölcsönt ki­től és mi után, s hogyan éljünk tovább makacsságunkban,­­ volt-e ember, aki sejtette, hogy a déli órákban így egy­szerre explodál s megrengeti a napirend nyugalmát ez a robbanás? Volt-e ember az országban, aki fel merte tételezni, hogy ilyen közel a vál­ságos óra, mikor bejelentés nélkül, egy­szerre ránkszakad Szilágyi Lajos kriti­kája Gaal Gastonról, aki viszont keserű és kemény szavakkal felel meg neki? Nem volt. Csak él az ember és nem is sejt semmit. Valami lappangó s idegfeszítő szorongás hiszen hetek óta gyötörte ide­geinket, — de igy, hogy ilyen hirtelen érkezzen, mikor fel se készültünk rá ala­posan, mikor, bevalljuk, szórakozottan másfelé figyeltünk, például a holnapi nap elé, hogy mit hoz, — ki várta ezt s ki birja idegekkel? Férfiasan kérdezzük: mi lesz hát már most? A katasztrófa megtörtént, szá­molni kell vele: Szilágyi Lajos megszó­lalt és Gaal Gaston felelt. Lélegzetvissza­fojtva kérdezzük: meggondolták-e csele­kedeteik következményeit? De nem elég, hogy két vulkán kirobbant: a füstben és ömlő, forró lávában sodorja a tüzes ára­dás legnagyobb, féltett gondjainkat: ad-e Rassay Károly elégtételt Szilágyinak? Tűnődve írja le a toll, de úgy tetszik: nem ad. Mondta-e Szilágyi Lajos 1924 november 28-án mindazt Bethlen István grófról, amit Gaal Gaston felolvasott? Lehajtjuk fejünket és suttogjuk: igaz, mondta. Védte-e egyetlen hang is a kormány­párton a déli órában Szilágyi Lajost? Alig. Politikai kaméleon-e Szilágyi La­jos? Ilyen válságos órában, mikor min­den szó hangsúlyán életek múlnak, nem merünk a kegyetlen és brutális igennel felelni. Hátha mégsem. Hátha van még remény. Ha a kormány s a képviselőház tagjai összefognak s ha a magyar nép sorsáért felelős, a sürgős cselekvés szük­ségérzetétől áthatott, a válságos óra tel­jes veszedelmét szívvel és értelemmel át­fogó hazafiak azzal a bölcsességgel, emel­kedett s önzetlen bírálattal látnak neki a katasztrófa likvidálásának, ahogy ezt a kritikus pillanat megköveteli: nem hisszük, nem bírjuk és nem merjük hinni, hogy ne legyen mód rá, elsimítani az ellentéteket s kibékíteni Gaal Gastont Szilágyi Lajossal, vagy az utóbbit Has­­sayval. írjuk fel a dátumát, mert úgy hisszük, nyoma marad az utókorban: 1931 július 31-ikét írtuk, mikor a magyar képviselő­ház másfél órát töltött el Szilágyi Lajos beszédének és Gaal Gaston viszonvála­szának meghallgatásával. t­is­ ­ta­aft a német Birodalmi Bank a isties fizom­iralom Mroinitasaroi Jövő hétre várható a felszabadí­tó rendelet • A nagyipar segítségével szanál­ák a Danas-bankot A Birodalmi Bank horribilis kamatlábemelése Berlin, július 31. (Wolff.) A Birodalmi Bankban ma a Birodalmi Bank főtanácsa és a Birodalmi Bank igazgatósága Luther dr., a Birodalmi Bank elnöke vezetésével együt­tes ülést tartott. Az ülésen nagyon fontos határozatokat hoztak a teljes fizetési forga­lom helyreállítására nézve. A főtanács tagjai felhasználták az alkal­mat arra, hogy az elnöknek és az egész igaz­gatóságnak teljes bizalmukat nyilvánítsák a bank vezetése és valutapolitikája iránt és elismerésüket juttassák kifejezésre az Ügy­­vitelért és a Birodalmi Bank nehéz és fele­lősségteljes tevékenységéért. A Birodalmi Bank augusztus 1-én kez­dődő hatállyal a leszámítolási kamatlábat 10-ről 15 százalékra, a lombardkamatlábat pedig 15-ről 20 százalékra felemelte. Felszabadítják a betéteket Berlin, július 31. A fizetési forgalom rövid időn belül történő felszabadítása most már befejezett tény. A birodalmi kormány, ha nem is hétfőn, de még feltétlenül a jövő hét folyamán rendeletet ad ki, amelyben felszabadítja a bankbetéteket és folyó­számlaköveteléseket és szabaddá teszi az átutalási- és csekkforgalmat is. Az általános fizetési forgalom felszabadí­tásával egyidejűleg a Donatbank is újból megnyitja pénztárait és korlátlanul teljesí­teni fogja esedékes kifizetéseit. A kormány, a Birodalmi Bank és a nagyipar tárgyalásai­nak eredményeképpen megállapodás jött létre, amely szerint a nagyipar harmincötmillió márka név­értékű Danatbank-részvényt vesz át 125 százalékos árfolyamon, ami gyakorlati­lag annyit jelent, hogy a Danatbank negy­venhárom millió márka új tőkéhez jut. A szóbanforgó nagyipari konzorcium Silver­­berg iparmágnás vezetése alatt áll. A legna­gyobb szerep ebben a konzorciumban az­ J. G. Farbenindustrie trösztjének és a nagy villamosási konszerneknek jut. A birodalom 5 évre előlegezi a negyvenhárom millió már­kát a konzorciumnak, amely három év múlva kezdi meg az előleg törlesztését. A Danatbank ezzel a tranzakcióval kifejezet­ten nagyipari bankká alakul át. Arról is szó van, hogy a Danatbank alaptőkéjét negyven­­millió márkával felemelik s az új rsézvénye­­ket a birodalmi kormány veszi át pari árfo­lyamon, vagy közvetlenül, vagy pedig közve­tett uton. Az alaptőke-emelést csak későbbi időpontra tervezik, amikor a gazdasági vál­ság kifejlődése már lehetővé teszi majd a dolgok világos megítélését. A birodalom ga­ranciája természetesen a nagyipari konzor­cium bevonása után is fennáll s a Danat­bank valamennyi váltó- és egyéb tartozására kiterjed. A Danatbank státuszának összeállítása egyébként arra az eredményre vezetett, hogy a nyílt és „csendes”” tartalékok tel­jes mértékben fedezik a szükségessé vált leírásokat. A birodalmi kormány és a Birodalmi Bank kétséget kizáróan megállapította, hogy a Da­natbank a fizetési forgalom felszabadítása után minden kötelezettségének teljes mérték­ben meg tud majd felelni. A Donatbank szanálásának elintézése után a kormány most minden figyelmét a Dresdner Bank ügyének szenteli. Bár a Dresdner Bank anyagi nehézségeiről elterjedt hírek alaptala­noknak bizonyultak, kétségtelen, hogy a bank likviditásának megóvása céljából itt is állami beavatkozásra van szükség. A birodalmi kor­mány tervei szerint a bank százmillió márkás alaptőkéjét hét százalékkal kamatozó elsőbb­ségi részvények kibocsátásával háromszoro­sára emeli. A birodalom az új részvények ellenértékének egyelőre természetesen csak ROVAT Az ember egy kicsit megrémül és egy ki­csit megvigasztalódik, amikor hallja, hogy az angol fontot alá kell támasztani, hogy ehhez a francia franknak van döntő köze s valahogyan a font nem igen kap az után a segítség után, melyet a frank neki nyújt. A pengő ilyenkor kidüllesztheti a mellét s mondhatja: nem nekem kell az alátámasz­­tás, de ha kellene, a legjobb társaságban volnék. Az angol font egy világgazdagságnak a pénze s nem a gazdagságnak kell az alá­támasztás, hanem a mérőjének és forga­­lombahozójának. Ha nálunk kellőképpen átéreznék ezt a különbséget, akkor megtíz­szereződnék az önbizalmunk. Mert nekünk is sokkal több a vagyonunk, mint a pén­zünk.­ Újabb tizennégynapi meghosszabbítása a gazdasági megkötöttségnek s természetesen mindenki bizalommal belenyugszik, mert belátja szükségességét. Nincs az a kormány, mely mást tehetne és nincs politikai irány, mely a mai viszonyok között ezt el nem is­merné, ha­nem honorálja is. Viszont magá­ról a kormányról sem teheti fel a hiedelem, hogy a mai rendelkezésekkel javítana azokon az okokon, melyek a helyzetet fentartják. Sőt annak a 33-as bizottságnak máris azon kell törni a harminchárom fejét, mint le­hetne már a megkötöttség ideje alatt újabb erőhöz juttatni az országot, hogy a meg­kötöttséget el is bírja. S ha a harminchárom fej hiába törik meg, meg kell hívni sok-sok harmincnegyediket is, hátha akad közöttük egy, amely nem hiába töri magát.­­ A tegnapi és a mai viharokat nem te­kintve, aligha­n­ondható időpocsékolásnak az ellenzéki szónoklás. Nívó, hála Istennek és sajnos, az van. A rekriminációkat is ér­tékesnek kell mondanunk, mert a különvéle­ménynek lelke is van s amikor újabb áldo­zatokra kész, jólesik neki, ha könnyítenek rajta. S szombattól kezdve tizenöt órát tart az ülés, nem azért, hogy többet beszélhes­senek, hanem hogy hamarább véget érjen a szónoklás. Az üléshosszabbítás mindig egy neme a klotik­nek volt, most pláne arra szolgál. huszonöt százalékát fizeti be. A birdalom az átvett új alaptőke összegének megfelelően ga­ranciát fog vállalni a Dresdner Bank tartozá­saiért és így minden esetlegesség ellen bizto­sítani fogja a Dresdner Bank betevőit. Ezzel a szanálási akcióval természetesen együtt jár majd az is, hogy a birodalom messzemenő be­folyást nyer a Dresdner Bank ügyvitelére. Ez a tranzakció egyébként még csak tervezet, amelynek végleges formáit és részleteit még nem állapították meg. Kik a hosszúlejáratú német kölcsön nemzetközi szakértői Basel, július 31. (Svájci Távirati Iroda.) A­ Nemzetközi Fizetések Bankja ma a következő közleményt adta ki: Az 1931. júliusi londoni értekezlet hivata­­­losan közölte a Nemzetközi Fizetések Bank­jával, hogy az értekezlet ajánlatára szólítsák fel a Nemzetközi Fizetések Bankját, hogy ké­sedelem nélkül létesítsen szakértőkből álló bizottságot, amelynek tagjait azoknak a köz­ponti jegyintézeteknek vezetői hozzák javas­latba, amelyek érdekelve vannak abban, hogy Németország azonnali újabb hitelszükségleteit megvizsgálják és keressék a lehetőségeket a rövidlejáratú hitelek egy részének hosszú­lejáratúvá való konvertálására.“ E meghívás értelmében a Nemzetközi Fize­tések Bankja közli, hogy az említett határo­zatban említett bizottság ma megalakult s a következő tíz tagból áll: Alberto Beneduce, a római Consorcio del Credito per le Opere Publiche elnöke; B. G. Bindschedler dr., a zürichi Schweizerische Creditanstalt igazgatótanácsának alelnöke; P. Hofstede de Groot, az Amsterdamsche Bank vezérigazgatója; Emile Francqui, a brüsszeli Société Générale de Belgique alkor­mányzója; sir­­Walter C. Layton, a londoni Economist szerkesztője; Melchior Károly dr., a hamburgi Warburg & Co. társtulajdo­nosa; Moreau Emil, a Banque de Paris & des Pays Bas igazgatótanácsának elnöke; Byd­­beck Oszkár, a stockholmi Skandinavska Credit Aktiebolaget igazgatója; T. Tanaka, a Japán Bank londoni képviselője; H. Wiggin, a Chase National Bank of Newyork igaz­gatótanácsának elnöke. A bizottság első ülésének idejét és helyét a központi jegybankok kormányzóinak augusztus 2-án Baselben tartandó ülésén fog­ják megbeszélni. A bizottság amerikai tagja augusztus 1-én indul el Newyorkból. Sáfárkodás a művészet remekeivel Paris, július 31. A Havas­ Iroda a követ­kező közleményt adta ki: Párisban jelenleg alakulóban van egy olyan konzorcium, amelynek tagjai a legte­kintélyesebb festmény- és régiségkereskedők. A konzorcium hajlandónak nyilatkozik arra, hogy Németországnak egymilliárd frank ösz­­szeget adjon kölcsön, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönadás időtartamára zálogként szál­lítsanak Franciaországba a német múzeu­mokból különböző mesterműveket, amelyek a kölcsönösszeg megfizetéséig Franciaország­ban maradnának. A festményeket Párisban kiállítanák és a publikum belépődíj lefizetése mellett megtekinthetné azokat. Az egymil­liárd frank összegű kölcsönt előnyös felté­telek mellett akarják Németország rendelke­zésére bocsátani. Újra tárgyal az Angol Bank és a Francia Bank Páris, július 31. Sir Robert Kindrisley, az an­gol kormány teljhatalmú megbízottja az Angol Bank és a Francia Bank kölcsöntárgyalásaira, londoni jelentések szerint, pénteken délelőtt Párisba utazott. A párisi lapok szerint kétség­telen, hogy az Angol Bank és a Francia Bank tárgyalásai, amelyeket a hét elején félbeszakí­tottak, újból megkezdődnek. Herrdon és Pangborn Moszkvá­ban, Amy Johnson Omszkban Moszkva, július 31. Slerndon és Pangborn repülők ideérkeztek. Om­szk, július 31. Amy Johnson repülőnő tegnap ideérkezett.

Next