Ujság, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

Budapest, 1931 kedd, szeptember 1 Ára 24 fillér Romániában 8 lei VII. évfolyam, 197. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ VI. Aradi­ utca 10 TELEFON: Automata 207-54, 207—55, 207—56, 207—57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS kölcsönkönyvtár Budapest, Erzsébet­­ körút 49 (stoyal épület). Telefonszám­­ József 316—28 Utazási és menetjegyirode • Budapest, VII. Erzsébet­ körül 4X Tel. I­I. 419—34ÚJSÁG előfizetési Árak Negyedévre 10.80 pengi Egy hóra _______ *■— pengi Ausztriában egy hóra _ _ 5 Schilling Egyes szám Ara Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 18 fillér vasárnap _________ 32 fillér Ausztriában hátköznap _ 30 Groschen vasárnap _______ 40 Groschen Magjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap És szárazon? Amit a magyar csapat a tourelles-i uszoda vizében művelt, ez jeladás nem­csak a sportoló világnak, s nincs az a cinikus, megrögzött szárazföldi kibic, aki ne érezné át, mit jelent számunkra a párisi Európa-bajnokság. Elragadtatá­sunkat csak fokozza, ha meggondoljuk, hogy mi magyarok, akik mégis inkább vagyunk szárazföldi nép, mint vizi, olyan elsőrangúan vizi népek felett dia­dalmaskodtunk, mint a svédek, néme­tek és franciák,­­ részben gazdag, rész­ben hatalmas nemzetek bajnokai felett, akiknél a vizisportok művelése nemcsak tradíció, de minden módjuk adva is van reá. A magyar úszónak például csak esztendeje van a fővárosban fedett uszo­dája, ahol sportszerűen gyakorolhatja magát; a svéd, a német, a francia úszó­nak ilyen pálya minden nagyobb vidéki városban rendelkezésére áll, nem is be­szélve az olaszokról. Ennek a tourelles-i győzelemnek sokféle érveléssel lehet hát örülni: a sportteljesítmény elsőrangú nemzeti propagandaeszköz s a teljesít­mény minőségét olyan óriási publikum méltatja nemzetközi lelkesedéssel, ami­lyen tömegérdeklődés ma nem fordul sem művészi, sem irodalmi, sem techni­kai rekordteljesítmények felé. Van ne­künk például olyan mérnökünk, felta­lálónk, kutatónk, írónk, aki megérde­melné a Nobel-díjat? Bizonyosan van, de eddig egyik sem nyerte el. Nos, h­igy­­ju­k el, ma olyan világot élünk, mikor a tourelles-i úszódiadal a legjobb ajánló­levél arra, hogy azok a fórumok, ahol a nemzetek legkitűnőbb teljesítményeit ügyelik s osztályozzák, figyelemmel for­duljanak egy kis náció felé, érdeklődve, mit tudhatnak ez ismeretlen nemzet bajnokai szárazon, ha már a vízben ilyen jók? Mert az Európa-bajnokság afféle sport-Nobel-díj, mellyel egy testi kultúra legmagasabb mértékének hó­dolnak, s alkalmas arra, hogy kíváncsi­ságot keltsen külföldön, milyen lehet a szellem kultúrája ott, ahol Halasy már a vízben ilyen jó. Ma persze ilyen fordított világot élünk: a testi kiválóság híte előtte jár a szellemének; ezen most ne borongjunk, mikor alkalmunk van örülni, hogy elsők lehetünk benne, ha már így van. S az­tán, nem is beszélve a külföldi sikerről: micsoda injekció idehaza! Milyen pezs­­dülés a tespedt városban! Városi embe­rek, akik vizet csak autóbuszról láttak, mikor átmegy a Dunahídon, megfeled­keznek egy pillanatra a hüdéses álla­potról, melyben élnek s különösebb szakképzettség nélkül is alkalmuk van reá, örülni az örömnek. Az a vérpezs­dítő hatás, melyet a diadal kelt, végig­megy a nemzet testén, hajszálereken át, a vérkeringés egy pillanatra elevenebb lesz s olyan sejteket is regenerál és fris­sít, ahol az öröm igazi okát talán nem is ismerik. Tiszta és üde pillanat ez: a nap banális eseményei közül, utálatos sze­mélyi pletykaságok, a politikai boszor­kánykonyha gőze, a gazdasági szélütött­­ség komor kórképe mögül felvillan ez az ártatlan, hibátlan, kifogásolhatatlan diadalhír! Budapest, órákra, csakugyan olyan város benyomását keltette, mely időtlen vigasztalanság után végre boldo­gító hirt kapott. Ritkán van részünk ilyesmiben s a tünetet legalább oly fon­tosnak tartjuk, mint okozóját, az ese­ményt. De csakugyan, ha már vízben ilyen elsőrangúak vagyunk, feltolakodik a kérdés: hát szárazon? Nincs nekünk olyan vegyészcsapatunk, író-, festő-, szobrászcsapatunk, technikuscsapatunk, hogy kire kelhetne a világban? Abban a nagy versenyben, ami az élet s ahová minden nemzet egyre súlyosabb feltéte­lekkel nevez be, nem nyerhetnénk-e a vízi­ medencén kívül is időnként vala­milyen Európa-bajnokságot?. Ne felejt- ROVA5 Sokszor hallottuk a Bethlen-kormány tag­jaitól, hogy vállalják a népszerűtlenséget az ország hasznáért. A népszerűtlenséget ők megkapták, az országos haszontól pedig most iparkodnak megszabadulni. És sa­játságos — ez a munka valóban nem al­kalmas a népszerűsítésre, a kormány még­sem népszerűtlen. Mindenki panaszkodik és senki sem vádol. Mindenki iparkodik a rá váró teherről minél többet lealkudni és senki sem száll szembe a tétellel, hogy na­gyobb terhet kell viselnie. A közvélemény ma inkább sajnálja a Károlyi-kormányt azért, amit tenni fog, de nem vádolja. A nyitja pedig ennek a sajátságosságnak nem a hozzáértésbe, vagy sikerbe vetett hit, ha­nem az érzés, hogy nem rideg végrehajtó szívtelenkedik fölötte, hanem operatőr, aki­nek magának fáj minden mozdulat, mely a kést más húsába mélyeszti. * Csak egy évre? Ha nem tudnak többet, mint köztudomásra adtak, akkor a záros határidő csak általás, vagy önáltalás. Egy év múlva várjon mi alapon bír el a költ­ségvetés nagyobb személyi fizetéseket, mint most? A mostani redukció segít a mostani költségvetésnek. Mi segít rajta egy év múlva? A redukált fogyasztás és legjobb esetben nem emelkedő munkanélküliség mellett miből emelkednének a jövő évi ál­lami bevételek? A csak egy évre való meg­szabás csak akkor lenne biztató, ha kimon­danák, hogy az év letelte után a kormány­nak nem szabad a kárát megismételni. * A hágai jogi vélemény az osztrák-német vámunióról legfeljebb a két állam jóhisze­műségéről adhat bizonyítványt, de semmi­képpen sem menti meg a tervet. Különösen Ausztria részére nem. Van sok mindenféle, amihez a gyengébbnek joga van, mégsem teheti meg, ha nincs meg a hozzávaló ha­talma és függetlensége. Ha Ausztriának a nélkülözhetetlen segítség fejében megtilt­ják, hogy jogával éljen, akkor okosan teszi, ha nem él vele. S ha nem okosan teszi, akkor is kénytelen meglenni. imiti ütei akartak eskün­­ is a magyar s­épszövetségi­­m delegáció ellen még idejében meghiúsította a tervet Bécs, augusztus 31. A Neues Wiener Extrablatt fantasztikus merénylettervről ír, amelyet a magyar népszövetségi delegáció ellen akartak végrehajtani. A cikk a követ­kezőképpen szól: A bécsi rendőrség értesítést kapott a bu­dapesti főügyészségtől, hogy budapesti kö­rök az utóbbi napokban oly értelmű figyel­meztetést kaptak, hogy a magyar népszö­vetségi delegáció ellen merényletet tervez­nek. A magyar delegáció kedden reggel in­dul el Budapestről Apponyi Albert gróf ve­zetésével és Bécsen át utazik Genfbe. A me­rényletet B Bécsben akarják elkövetni, még­pedig a bécsi keleti pályaudvaron. A bécsi és a budapesti rendőrség a bizalmas figyel­meztetések alapján erélyes nyomozást indí­tott, aminek eredménye az a megállapítás lett, hogy a merénylettervek szerzője Budai­ Kálmán dr., aki egyizben már elkövetett eg­y hasonló merényletet a bécsi magyar követségen. Akkoriban Ziegler követségi sajtóattasét sebesítette meg súlyosan. Ez még 1929 szeptemberében történt. Budai Kálmán dr. maga közölte az illetékes buda­pesti körökkel a merénylettervet és saját magát is megnevezte. Ziegler sajtóattasé tegnapelőtt ajánlott levelet kapott, amely­ben őt is tájékoztatták a magyar népszövet­ségi delegáció ellen tervezett merényletről. Miután különböző gyam­okok amellett szó­lottak, hogy Budai dr. Bécsben tartózkodik, amit egyébként az a bejelentés is megerő­sített, hogy a merényletet a bécsi keleti pályaudvaron akarja végrehajtani, a bécsi rendőrség széleskörű nyomozást indított, amelyet siker koronázott. A hétfői nap fo­lyamán sikerült elfogni Budai Kálmán dr.-t, aki a III. kerületi Erdbergerstrasseban la­kott, Benda Kálmán álnév alatt. Élesen töl­tött revolvert találtak nála. Különböző más jelekből is arra következtetnek, hogy Budai a keddre virradó éjszaka el akart távozni lakásáról. Átadták a tartományi törvény­széknek, ahol beismerte, hogy valóban me­rényletet akart elkövetni a magyar népszövet­­ségi delegáció ellen. Azt viszont tagadja, hogy ezt a merényletet már kedden délelőtt akarta elkövetni a magyar delegáció bécsi átutazása alkamából. sü­nk el egyet, mikor a sportteljesít­ményt méltatjuk: milyen viszonyok kö­zött treníroz a magyar bajnok, aki me­dencén kívü­l kis magánhivatalnok Új­pesten, vagy Egerben s milyen viszo­nyok között treníroz az angol, a svéd, vagy a francia? Mit jelent az, magyar bajnoknak lenni s ötven fillérért túl­órázva a hivatalban keresni meg egy úszónadrág vételárát, vagy svédnek lenni, ahol egy gazdag társadalom bő­kezű mecénássággal biztosítja nemcsak vízi, hanem szárazföldi, nemcsak a sportbeli, hanem a szellemi verseny baj­nokainak tréninglehetőségét?, Mit jelent az, versenyképesen dolgozni egy széru­mon Pesten s micsoda fór, ugyanazt a szérumot Berlinben vagy Stockholmban találni fel? Micsoda handicape-pel nevez be a világversenybe egy magyar író s milyen kedvezésekkel indul egy fran­cia? És így tovább, ha szárazföldi baj­nokaink tréningjét menedzselnék időn­ként olyan lelkesedéssel, mint vízi baj­nokainkét, ha egyszer a magyar iroda­lom, képzőművészet, tudomány kapna egy-egy fedett uszodát —­ ahogy nem kap s egyre kevésbé kap —­ mit gondol­nak, milyen szép bronzkupákat nyer­hetnénk mi néha szárazon?. Budai ism­ét a figyelmet akarta magára terelni Bécs, augusztus 31. (Bécsi Távirati Iroda.) A bécsi rendőrigazgatóságot a budapesti fő­­kapitányság értesítette, hogy Budai Kálmán dr. volt ügyvéd, aki 1929 nyarán a bécsi ma­ gyar követség sajtóelőadója ellen revolver­­merényletet követett el. Bőseiben a budapesti hatóság címére levelet adott fel, amelyben a magyar népszövetségi delegáció ellen irá­nyuló merényletet jelent be. A budapesti fő­­kapitányság továbbá közölte, hogy Budai esetleg Bécsben tartózkodik. A bécsi rendőr­ség erre nyomozást indított és sikerült Bu­dait letartóztatnia. Budai dr. kijelentette, hogy eredetileg az volt a szándéka, hogy vala­melyik magyar funkcionárius ellen irányuló támadással a figyelmet maga felé fordítja. Az utóbbi időben megkísérelte, hogy a ma­gyar bíróságok részéről rá kiszabott büntetés kegyelmi úton való elengedése érdekében kérvényt nyújtson be; ha ez sikertelen ma­radt volna, akkor végrehajtotta volna eredeti tervét. Budai dr.-t, akit a sajtóelőadó élete ellen tervezett merénylet miatt ellene indított perben az országból kiutasítottak, nyilvános erőszak, életveszedelmes fenyegetések és jog­talan fegyverviselés miatt az ügyészség elé utalták. *’ A nyilván exaltált Buday dr. nevét azzal tette ismertté, hogy 1929 szeptember 7-én bekopogtatott a bécsi magyar követség bank­­gassei házában, Ziegler Vilmosnak, a bécsi magyar követség attaséjának hivatali helyi­ségébe. Bemutatkozott és azt mondta, hogy azelőtt Pécsett ügyvéd volt, de hajszát indí­tottak ellene, mert ügyvédi paxisa során több befolyásos emberrel szembekerült, akik meg­haragudtak reá. Azt mondta, hogy szeretne hazamenni, minthogy otthon már tisztázódott a helyzete. Ziegler a zavarosan viselkedő embert az út­­levélosztályba küldte. Ez onnan csakhamar visszatért és néhány szó után revolvert rántva, Zieglerre lőtt. Ez visszaugrott, de a golyó el­találta. Sebesülten birokra kelt a merénylővel, mialatt ennek revolvere háromszor elsült. Ezek a golyók azonban nem találták el a sajtóattasét, akinek végül sikerült a revolvert kicsavarni a merénylő kezéből. A sajtóattasé sérülései nem voltak súlyos természetűek. A merénylőről a bécsi rendőrségen meg­állapították, hogy ha ugyan elmebetegnek nem is mondható, de korlátolt beszámítha­­tóságú, túlzásokra hajlamos ember, akit ezért elmeorvosi megfigyelés alá helyeztek. Ez azt hangoztatta, hogy csak a figyelmet akarta magára hívni. A bécsi rendőrség megállapítása szerint Budai Kálmán 1890- ben született Budapesten, ügyvéd volt és a pécsi Dunántúli Déli Újság kiadója. Sajtó útján elkövetett különböző büntetendő cse­lekményekért pénz- és szabadságvesztésre ítélték, 1927 decemberében, mikor az ítéle­tek jogerőssé váltak, elhagyta Magyarorszá­got, hogy kibújjon a büntetés alól. Bécsből különböző beadványokat intézett a magyar kormányhoz, hogy kegyelmet, vagy legalább hazatérési engedélyt kapjon. Elhatározta, hogy olyan bűncselekményt követ el, amely miatt esküdtszék elé állítják, ahol alkalma lesz a rajta elkövetett állítólagos „igazság­­talanságot"­ nyilvánosság elé vinni. Akkor hathavi súlyos börtönre ítélték és kiutasí­tották Ausztriából. Budai napok óta azzal fenyegetődzött, hogy a népszövetségbe ki­küldön magyar delegáció, amely holnap utazik át Ausztrián, valamiképpen meg­támadja. A rendőrségen azt mondotta, hogy holnap Svájcba akart utazni, hogy a ma­gyar delegáció bizonyos tagjait örök emlék­ben részesítse. Budai kihallgatása még fo­lyamatban van. Pénteken határoz a gazdasági bizottság a házelnök autójának beszüntetése ügyében A képviselőház gazdasági bizottsága szep­tember 4-én, pénteken délelőtt 10 órakor a képviselőház elnöki fogadótermében ülést tart. A bizottság az országgyűlés kinevezett tisztviselői és alkalmazottai járandóságainak és az országgyűlés dologi kiadásainak csök­kentésével, valamint az elnöki autó beszün­tetésének kérdésével fog foglalkozni. Walko külügyminiszter kedden utazik Genfbe Walko Lajos külügyminiszter hétfőn dél­előtt felkereste Károlyi Gyula gróf miniszter­­elnököt. Ez a tanácskozás a külügyminiszter genfi missziójával függ össze. Walko Lajos külügyminiszter kedden este utazik el Buda­pestről s Genfben részt vesz az Európa-bizott­ság tanácskozásain.

Next